Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-24 / 245. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 24. Régió ¥1 A Nagyszelmencen és Mátyócon tartózkodó katonák rossz körülmények között védik a hazát Katonaélet az ukrán határnál Illusztrációs felvétel Országunk (remélt) NATO- csatlakozásának közeledtével egyre nagyobb figyelem fordul a keleti határra, hiszen a tervek szerint néhány éven belül a szlovák-ukrán határ lesz Európa kapuja. NAGYSZELMENC/MÁTYÓC Napjainkban is sok probléma van ezen a vidéken, hiszen itt húzódik az egyik „legközkedveltebb” menekültútvonal. A szeptember 11-i New Yorkot ért terrortámadást követően megerősítették a határvédelmet, és több mint száz sorkatonát vezényeltek a csaknem 100 kilométeres szakaszra. A Nagyszelmencen és Mátyócon tartózkodó katonáktól megtudtuk, nagyon rossz körülmények között védik a hazát. Ez azonban nem za- vaija igazán a most kivezényelt kis- katonákat, akik a rossz életkörülmények ellenére megtartották a jó kedélyüket. „Sokkal jobban érzem magam itt, mint a laktanyában. Igaz, a 12 órás szolgálat kimerítő, hiszen 15 kilométeres határsávot kell felügyelni” - kezdi a Nagyszelmencen szolgálatot teljesítő határőr, aki Észak-Szlovákiából származik, és eddig még nem találkozott magyar nemzetiségű emberrel. „Az első hétvégén kimentünk a helyi kocsmába, ahol a lakosok kedvesek és barátságosak voltak. Sőt, Józsi bácsival olyan ismeretséget köztünk, hogy a következő héten meghívott bennünket háziborra és gulyásra” - meséli tovább. A történet egyébként általánosítható is, hiszen a helyiek többsége megnyugvással fogadta a katonák jelenlétét, és rengeteg személyes kapcsolatról számolnak be a határ védői is. Jaro Kö- zép-Szlovákiából származik, eredeti foglalkozása szakács. „A bevonulás előtt híres éttermekben dolgoztam. Ismerem egy pár magyar étel receptjét, például a halászléét, de egyik könyvben sincs úgy leírva, ahogy azt itt megtanultam Mari nénitől. Ezek után már összehasonlítani sem merem a két ízt” - teszi hozzá a 19 éves fiú. Persze mindezek az élmények nem kompenzálják a hiányosságokat, főként ami a lakhatási és az étkezési körülményeket illeti. Erre a napokban az EU közös parlamenti bizottságának elnöke Roy Perry is felhívta az illetékesek figyelmét. Hiszen, ha Európába igyekszünk, nem lakhat nyolc katona egy 2x3 méteres helyiségben, amelyben mozdulni sem lehet. „Ebben a kis »lyukban« élünk - meséli a délszlovákiai Csaba. - Katonák vagyunk, lábújuk, de ép emberi észszel felfoghatatalan, hogy egy NA- TO-ba igyekvő ország nem képes biztosítani az emberi körülmények legalapvetőbb szintjét sem. Raktár sincs, így szinte a teljes felszerelést a szobában - jobb híján az ágy alatt - tároljuk. Az étkezéssel is gondok vannak (csak ebédet kapunk), így főleg az otthonról hozott kaját fogyasztjuk”. „Valójában csak akkor találkozunk a katonákkal, amikor őrjáratba mennek vagy onnan jönnek, nincs velük különösebb gondunk, sőt inkább nyugalmat, biztonságot jelentenek számunkra” - értékeli a katonák jelenlétét Gilányi László, Nagy- szelmenc polgármestere. Elégedetten nyilatkozott a másik község első embere is. „Inkább néhány helyi fiatallal van gondom, mintsem a katonákkal” - mondta Csáty Erzsébet. „A leszerelésig már csak három hónap van hátra, szívesen töltenénk a fennmaradó időt itt a végeken, de nem lehet, mert hamarosan jönnek az újak” - jegyezte meg a Nagyszelmencen szolgálatot teljesítő határőr. „A határvédőknek is köszönhető, hogy az utóbbi időben csökkent az illegális határádépők száma” - mondta Gilányi László. Remélhetőleg a kormány és az illetékes szervek is felfigyelnek a fent említett hiányossságokra, hiszen valóban tarthatalan állapotok uralkodnak a seregben. Ez pedig nem a legjobb ajánlólevél a NATO- csadakozás előtt. (k,ú) ÉRSEKÚJVÁR Telefonösszeköttetés nélkül maradhat a nyitrai kórház, ahol gyógyszerre sem elég a pénz Víz sem lesz a kórházban? Lábait levágta a vonat Egyelőre nem tudni, öngyilkosságot kísérelt meg vagy véledenül esett a mozdony kerekei alá hétfőn délután fél háromkor az érsekújvári vasútállomáson egy férfi. Jozef Bú- ranský, a vasúd rendőrség szövője közölte: a mozdonyvezető a szerelvénytől 100 méternyire egy személyt látott a vasúd sínek mellett, aki a vonat elé feküdt. Kürtjelzést adott le, azonnal fékezett, de a kis távolság miatt nem tudta megakadályozni a szerencsédenséget. A sérültet az érsekújvári kórházban ápolják, mindkét lábát amputálni kellett, állapota súlyos, de - ha nem lépnek fel szövődmények - nem életveszélyes. Az orvosok nem engedték meg a rendőröknek a páciens kihallgatását. A férfinál nem voltak hivatalos okmányok, de a vasúti rendőrség nem hivatalos információi szerint a sérült 53 éves és az érsekújvári járásbeli Tardoskedden él. A községi hivatalban megtudtuk, a szerencsétienül járt férfi érsekújvári lakos, csak a felesége származik Tardoskeddről. (km) Nyisd ki a harmadik szemed! Egy másüt valóság elevenedik meg pénteken 18 órakor á Csemadok Kossuth téri székházában. Ott mutatkozik be először a város közönségének Kovács Gabriella, a nagymegyeri táltosnövendék. Az érdeklődők megtudhatják, mi a különbség a sámán és a táltos között, kiderül, mi az a táltosiskola, hogy működik a regressziós hipnózis, miképp függ össze a párválasztás a csülagok állásával. A Nyisd ki a harmadik szemed! című estet szervező Európa Klub ifjúsági szervezet ezzel az ezoterikus előadással is jelezni szeretné sokrétűségét, és azt, hogy szórakoztató műsorokat is kínál a kulturális, politikai és közéleti programok mellett. Kovács Gabriella táltosnövendék a tarokk-kártya titkaiba is beavatja majd az érdeklődőket, akik pénteken este találkozhatnak vele és különös vüágával Komáromban. (-berecz-) NYITRA Egyelőre folyik a víz és a telefonok is működnek a nyitrai kórházban, annak ellenére, hogy a vízművek, valamint a távközlési vállalat tegnap levélben figyelmeztette az intézmény igazgatóját: a többmilliós adósság miatt beszüntetik szolgáltatásaikat. Soňa Ďurišovától, a kórház gazdasági ügyekért felelős igazgatóhelyettesétől megtudtuk, ma tárgyalóasztalhoz ül a kórház, a vízművek és az Általános Egészségbiztosító igazgatója, hogy valamilyen megoldást találjanak a kialakult helyzetre. „Más lehetősé* VAGSELLYE Állítólag azért nem tehették ki Pázmány Péter nevét az alapiskola homlokzatára, mert azt a járási hivatal oktatási osztályának vezetője nem engedte - mondta egy ismerősöm, aki részt vett a Vág- sellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola múlt pénteki névadó ünnepségén. Az alapiskola új nevét hirdető táblát, amelyen a Základná škola s vyučovacím jazykom maďarským Petra Pázmánya - Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Anno 1951 felirat olvasható, a bejáratnál helyezték el, úgyhogy az csak az iskolába belépve látható. Ugyanakkor a iskola sarokfalán évek óta a következő feliratú utcanévtábla díszeleg: ulica P. Pázmaňa. Dohányos Katalin iskolaigazgató elmondta, eredetileg valóban szerették volna az iskola homlokzatán elhelyezni a névtáblát, de az oktatási osztályról azt a választ kapták, hogy az nem emléktábla, hiszen Pázmánynak semmi köze nem volt az épülethez, csupán tiszteletbeli megnevezést jelölő tábláról van szó, ezért az nem helyezhető el közterületen. Az igazgatónő elmondta, hogy nem is a tábla elhelyezése, hanem Pázmány nevének írása miatt volt probléma. Már egy éve szerették volna felvenni az egykori esztergomi érsek és bíboros nevét, de akadályba ütközött, hogy azt magyar helyesírással írják. Szlovákul get, mint a tartozások kölcsönös beszámítását nem tudunk felkínálni, de ez sem mehet a végtelenségig, hiszen nekünk is szükségünk van a készpénzre” - mondta Soňa Ďurišová. A szóban forgó adósságrendezési mód már működik a fűtést szolgáltató városi lakásszövetkezet esetében - néhány egészségbiztosító a kórház helyett a lakásszövetkezetnek fizet, így viszont a betegek ellátása kerül veszélybe, mert nincs pénz a gyógyszerek vásárlására, és a szállítók többsége már nem hajlandó hitelezni. Jelenleg a kórház 2,3 millió koronával tartókellett volna írniuk, ahogyan az utcanévtáblán is áll, ez viszont az iskola számára volt elfogadhatatlan. Végül amikor idén tavasszal Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a magyar alapiskolába is ellátogatott, ígéretet tett, hogy megpróbál segíteni. Az ő és Szigeti László oktatásügyi államtitkár közbenjárására engedélyezték az iskola nevének magyar helyesírás szerinti használatát. Amikor Helena Psotovát, a járási hivatal elöljáró-helyettesét, az oktatásügyi osztály vezetőjét kérdeztük, elmondta, már neki is feltették a kérdést, miért nem engedte a tábla elhelyezését. „Ez azonban egyáltalán nem így van, A helyesírással volt gond zik a vízműveknek, az elmúlt egy hónap alatt csak 500 ezer koronát tudott törleszteni. A csapok elzárása azokat az épületben rendelő magánorvosokat is fenyegeti, akik rendszeresen fizetik a közdíjakat. Viktor Žák kórházigazgató, aki a megyei önkormányzati választásokon a KDH megyefőnök-jelöltje- ként indul, a napokban levélben figyelmeztette az egészségügyi minisztert arra, hogy a nyitrai kórház a működéséhez szükséges havi 58 millió korona helyett csak 33 milliót kap és havi 20 milliós adóssághalmozás nem tarthat a végtelenségig. (vra) én nem határoztam a tábla elhelyezéséről, és nem is tudok róla, hogy azt hivatalosan kérvényezték volna. Egyébként nem útmutató tábláról van szó, hogy azt az utcán kellene elhelyezni. Arról van szó, hogy az iskolának csupán tiszteletbeli nevet adományoztak, ezért azt a iskolában kell elhelyezni, de ez ugyanígy van a Hollý iskola esetében is” - mondta az osztályvezető, aki elismerte, hogy a Pázmány név helyesírásával voltak problémák, mert azt a nyelv- tudományi intézet szerint szlovák helyesírással kell írni, végül is ő engedélyezte a magyar név használatát. (gaál) (Mészáros Dezső felvétele) Miért nem helyezhették a névtáblát a vágsellyei alapiskola homlokzatára? Hogy lett a Pázmaňból Pázmány KÉKKŐ Halállal végződött a családi viszály Hétfőn hajnalban az egyik lakásban tragédiába torkolló veszekedés volt. A 32 éves Otto P. poprádi lakos még az elmúlt hét szombatján jelent meg Kvetoslava B.-vel fenntartott közös lakásban, hogy magával vigyen néhány holmit. Feltehetően nem békésen töltötték el a hétvégét, mert hétfőn a kora reggeli órákban a férfi egy heves szóváltást követően konyhakéssel mellbe szúrta nála hat évvel idősebb élettársát, aki a helyszínen meghalt. Ezt követően a férfi a gyilkos késsel hasba szúrta az áldozat 14 éves fiát, akinek szerencsére sikerült kijutnia a lakásból az utcára, ahol a szomszédok siettek a segítségére. A szerencsétlenül járt fiút a nagykürtösi kórházban kezelik, állapota stabilizálódott. Azt is megtudtuk, hogy Otto P. elmenekült a tragédia helyszínéről, és rendőrség körözést adott ki a gyilkos férfi ellen, (bgy) ÉRSEKÚJVÁR Esély a tehetséges fiataloknak A tehetséges fiataloknak a közönség előtti bemutatkozásra biztosít lehetőséget a Ki mit tud? avagy Ifjú tehetségeket keresünk címet viselő verseny idei, sorrendben már nyolcadik évfolyama. Az érdeklődőknek november 20-ig kell leadniuk a jelentkezőlapokat az érsekújvári Városi Művelődési Központban. A válogatások november 26-28-án lesznek, a döntőt pedig november 30-án rendezik. Versenyezni lehet vers- és prózamondásban, komolyzene, valamint népzene kategóriákban. A megmérettetést két korcsoportban rendezik. Lesz I. kategória, amelybe a 15 év alatti fiatalok nevezhetnek, illetve II. kategória, melybe a 15 évnél idősebb versenyzők kerülnek. Az érdeklődők a versenyről bővebb tájékoztatást a 035/6410775-ös érsekújvári telefonszámon kapnak, (km) VÁRHOSSZÚRÉT Film készült a Buzgó-barlangról Dokumentumfilm készült a Várhosszúrét község melletti Buzgó- cseppkőbarlangról. A 26 perces filmet a Szlovák Televízió Kassai Stúdiójának munkatársai a Szlovák-karszt Barlangi Vezetőszolgálat tagjainak segítségével forgatták az elmúlt héten. Cselényi Károly, a szolgálat munkatársának tájékoztatása szerint a tévéstáb tagjaival a barlang olyan nehezen megközelíthető zugait is lencsevégre kapták, amelyeket a mindennapi látogatóknak lehetetlen lenne megmutatni. A filmet november második felében tűzi műsorára a közszolgálati tévé. A világ legmagasabb (32,6 m) álló cseppkövét (sztalagmit) rejtő üreg hivatalosan Krasznahorkai-cseppkőbarlang néven szerepel a nyilvántartásban és a Guiness rekordok könyvében, (kápé) EKEL Hetényi Jánosra emlékeznek a hétvégén Az önkormányzat, a Csemadok helyi szervezete és a Lilla Művelődési Központ a hétvégén megrendezi az ötödik Tudós Hetényi János Napokat. A kétnapos rendezvény pénteken 18 órakor kezdődik a Felvidéki népviseleti babák kiállításának megnyitójával. Szombaton délelőtt istentisztelet lesz az ekeli református templomban, majd a résztvevők megkoszorúzzák Hetényi János emlékoszlopát. Délután három órakor a helyi művelődési házban felavatják a Lilla-körképet, majd Ferenczy Miklós Vajda Júliáról, azaz Lilláról tart előadást, (km) DOBRA Nyugdíjasok a Lúdas Matyi előadásán Tegnap tizenegyedik alkalommal rendezett találkozót a község nyugdíjasainak a helyi önkormányzat. A művelődési házban tartott rendezvényen Szakszón Géza polgármester köszöntőjét és az ajándékok átadását követően az óvodások és a kisiskolások színes kultúrműsorral kedveskedtek a település idős polgárainak. Utána a kassai Thália Színház Lúdas Matyi című mesejátékát tekintette meg a közel száz résztvevő, (kát) DEREGNYŐ Búcsúlevelet hagyott az öngyilkos férfi Vasárnap a község határában fia talált rá annak a 45 éves dereg- nyői férfinak a holttestére, aki búcsúlevelet hagyva szombaton hagyta el otthonát. A rendőrség tájékoztatása szerint R O. halálát a mellette talált, éles lőfegyverré átalakított orosz gyártmányú légpuskából leadott egyetlen lövés okozta, amely közvetlenül a szívét érte. Az orvos törvényszéki boncolást rendelt el. (k-t) Tájházat avattak a bodrogközi községben Rokkák, ládák, bútorok PERBENYIK Tájházat avattak a bodrogközi községben, amelyben egykori használati eszközök és dokumentumok gyűjteményét helyezték el. „Az időközben felszabadult és ön- kormányzati tulajdonba került régi iskolaépület éppen megfelelőnek bizonyult tervünk kivitelezéséhez. Jelenleg egy helyiséget rendeztünk be, s ez már most is szűknek bizonyul. A tervek szerint fokozatosan igazi tájházzá bővítjük, mert nem tudtunk minden darabot elhelyezni, főleg a nagyobb méretű egykori használati eszközöket” - tájékoztatott Fülöp Pál polgármester. Azt is elmondta, hogy a terv megvalósításában az önkormányzat mellett a legnagyobb érdem Vaskiné Fülöp Klára, Molnár Ibolya és Capp György nevéhez fűződik, akik a helyi Ökumenikus Ifjúsági Kör tagjaival gyűjtötték össze a régi falusi használati eszközöket (a rokkától a hajóládáig, beleértve a bútorokat is) és dokumentumokat. Az egyik legértékesebb és legrégibb az 1721-ből származó református egyházi feljegyzés, valamint az 1880-as években az úrvacsorához használt kenyeres tányér vagy a közel 30 éves bőrkötésű Károli- biblia. „Rengeteg anyag gyűlt itt össze, tehát a tájház bővítésével nem lesz gondunk” - mondta Vaskiné Fülöp Klára, a Református Nőegylet helyi elnöke, a gyűjtés főszervezetője, (kát)
