Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-03 / 227. szám, szerda
FI Politika ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 3. Orosz katona őrködik a tádzsik-afgán határon (TASR/EPA-felvétel) Macedóniában ismét kilátásba helyezték az alkotmánymódosítás elhalasztását Döcögő békefolyamat Felsorakoztak Washington mögött a világ országai Bagdad is csatlakozott MTI-HÍR ENSZ-bírálat Irak címére New York. Az ENSZ bírálta Irakot, mert olajjövedelmei- ből nem fordít elegendő pénzt élelmezési programjára. Egyben kifogásolta azt is, hogy az USA és más országok akadályozzák mintegy 4 milliárd dollár értékű, Bagdad által megrendelt áru eljutását Irakba. Kofi Annan főtitkár közölte, jelentős lemaradás van a hat hónapra tervezett, 5,556 milliárd dolláros, olajat élelmiszerért program teljesítésében. (MTI) Nauru nem ad menedéket Canberra. Nauru tegnap megtagadta, hogy befogadja azokat a menekülteket, akiket ausztrál katonák erőszakkal telepítettek ki egy ausztrál hadihajóról a szigetország menekültközpontjába. Ugyanis a 217 menekült ragaszkodott ahhoz, hogy a Manoora nevű hajón maradjanak, tiltakozásul, amiért Ausztrália nem fogadta be őket. (MTI) Clinton nem ügyvédkedhét Washinton. Bili Clinton volt amerikai elnök egyelőre ügyvédként nem tevékenykedhet az USA legfelsőbb bírósága előtt. A döntést rövid nyilatkozatban tette közzé a magas bírói testület. Szakértők véleménye szerint az ideiglenes eltiltás a legtöbb esetben végleges tilalomhoz vezet. Clintont a Monica Le- winsky-ügyben tett hamis vallomásai miatt szűkebb hazájában, Arkansas államban áprilisban már öt évre eltiltották az ügyvédi gyakorlat folytatásától. (MTI) Clintonnak 40 napja van arra, hogy fellebbezzen (TASR/AP) Ellenzéki győzelem Dakkában Dákká. Bangladesben a hétfői parlamenti választásokon az első részeredmények alapján nagy győzelmet aratott az ellenzéki Bangladesi Nacionalista Párt (BNP), amelynek élén az 55 éves Begum Ha- leda Zia volt miniszterelnök asszony áll. A nagy riválist, az Avami Ligát szintén egy hölgy, az eddigi kormányfő, Haszina Vazed irányítja. Esküdt ellenségek, és kölcsönösen választási csalással vádolják egymást. (MTI) Jog az éjszakai nyugalomra London. Példaértékű döntést hozott tegnap az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely kimondta, hogy a londoni Heathrow repülőtéren az éjszaka le- és felszálló repülőgépek megsértik a helyi lakosok alapvető emberi jogait. A keresetet nyolc helyi lakos adta be a brit közlekedési minisztériummal szemben: beadványukban éjszakai nyugalmuk háborgatásának beszüntetését sürgették. (MTI) Szkopje. Újabb akadályba ütközött a macedóniai békefolyamat: Sztojan Andov parlamenti elnök kilátásba helyezte az alkotmánymódosítás elhalasztását, ha nem nyerik vissza szabadságukat az állítólag az albán lázadók fogságában sínylődő macedón nemzetiségű polgárok. ÖSSZEFOGLALÓ Mint ismeretes, a NATO-erők már begyűjtötték az albán gerillák fegyvereit, sőt a szövetség jóvá is hagyta, hogy német irányítás alatt egy kisebb, maximum ezer fős kontingenst küldenek az országba. Az alMTI-JELENTÉS Washington. Az USA fegyveres erőinek első számú feladatává kell tenni a honi terület védelmét - olvasható a Pentagon legújabb tanulmányában. A védelmi tárca négyévenként összeállított kiadványáról a korábban olyan feltételezések szivárogtak ki, hogy az előirányozza majd az amerikai haderő jelentős létszámcsökkentését. A terrorcselekmények nyomán azonban ez lekerült a napirendről, és előtérbe került az eddig viszonylag legkevésbé hangsúlyos témakör, a honi terület védelme. MTI-PANORÁMA Szultán bin Abdel-Aziz szaúdi védelmi miniszternek az a hétfői nyilatkozata, hogy országa nem engedi át repülőtereit az Afganisztán elleni esetleges amerikai bombatámadásokhoz, ismét felhívta a figyelmet a sivatagi királyság kényes helyzetére. Egyfelől a határai közelében készül az USA a terrorizmus elleni háborúra, másfelől viszont a terrorakciókkal muzulmánokat, ráadásul szaúdiakat vádol. Szaúd- Arábia a múlt héten megszakította diplomáciai kapcsolatait a táli- bokkal, pedig 1996-ban éppen Ri- jád volt az, amely hozzájárult a szélsőséges iszlámista tálib milícia megszervezéséhez. A királyság vezetői számára ma nem könnyű olyan pozíció kialakítása, amelyben képesek megfelelni a számukra létbánok fegyveres szervezete, az UCK pedig hivatalosan is bejelentette önmaga feloszlatását. Ennek fejében a szkopjei parlamentnek jóvá kellene hagynia a macedóniai albánok jogainak jelentős bővítését célzó alkotmánymódosítást. Sztojanov hétfőn találkozott annak a 14 macedónnak a hozzátartozóival, akik júliusban - nem sokkal a békemegállapodás aláírása előtt - tűntek el a macedón kormányerők és az UCK Tetovo környéki összecsapásai idején. Ali Ahmed UCK-vezető tagadta, hogy ők tartanák fogva a macedónokat. Andov közölte: minden állami intézményt tájékoztat a hozzátartozók követeléséről, hogy az eltűnt személyek kiszabadulásáig függesszék fel a békemegálla(Az USA eddig gyakorlatilag kizárólag külföldön vívta háborúit.) A tanulmány szerint tehát indokolt továbbra is fenntartani a tényleges erők 1,4 milliós, valamint a tartalékosok 1,3 milliós létszámát. A tanulmányban helyet kapott számos olyan követelmény, amelyek a hidegháború lezárulta utáni nemzetközi helyzethez való jobb alkalmazkodást célozzák, így például az az igény, hogy az amerikai fegyveres erők legyenek az eddiginél alkalmasabbak a meglepetésszerű támadás kivédésére. Olyan, követelményként megfogalmazott erőátcsoportosítások is a 20. századi fontosságú amerikai szövetségesnek is, meg a konzervativizmussal átitatott szaúdi lakosság elvárásainak is. Az USA Rijád fő fegyverszállítója és elsőszámú gazdasági partnere is, beleértve a kőolaj-kereskedelmet, amely az ország bevételeinek 80 százalékát adja. Washington az iraki veszély elleni pajzsot is jelenti, különösen Szaddám Húszéin 1990-es, Kuvait elleni inváziója óta. Több ezer amerikai katona és több tucat harci gép állomásozik folyamatosan az országban, és ez lappangó haragot vált ki a lakosságban. E harag az elmúlt években már többször is erőszakba csapott át: a rijádi és a kobári Amerika-ellenes merényletekben 1995-ben öten, 1996-ban 19-en haltak meg. Osza- ma bin Laden, akit 1994-ben megfosztottak szaúdi állampolgárságáról, az iszlám földjét szennyező podás végrehajtását. „Ha semmi másnak nem lesz foganatja és a polgári személyeket továbbra is túszként tartják fogva, nem tudom ösz- szehívni a parlamentet’ - közölte. Borisz Trajkovszki macedón elnök szintén aggodalmát hangoztatta az eltűntek sorsa miatt. Egyébként a parlamentnek pénteken kellene ismét összeülnie a módosítások megvitatására. A nyugati közvetítők erőteljesen sürgetik a nacionalista többségű macedón törvényhozást, mondván: ha ez elmarad, akkor a volt gerillák - akik már teljesítették vállalt kötelezettségeiket - ellenállásába ütközik majd a macedón államhatalom visszaállítása az eddig a lázadók által uralt területeken, (m, ú) kétpólusú világ letűntét tükrözik, mint a tengerészgyalogos erők átirányítása a mediterrán térségből az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségébe, illetve a haditengerészeti erők növelése a Csendes-óceánon. A dokumentum olyan globális hatalomként definiálja Amerikát, amelynek mindenütt fontos geopolitikai érdekei vannak. Kikerült viszont a szövegből a korábbi stratégiai elemzésekben rendre szereplő kitétel, hogy az USA-nak képesnek kell lennie egyszerre két nagyobb háború megvívására - így például a Perzsa-öbölben és a Koreai-félszigeten. amerikai csapatok távozását tette a királyi család elleni kampánya fő gondolatává. Az e jelszóra fogékony szaúdi lakosság, amelyet egy kizárólag a saríán, az iszlám törvénykezésen alapuló rendszer kormányoz, a növekvő munkanélküliség körülményei között egyre kevésbé élvezi a „gondoskodó állam” jótéteményeit. Egy arab elemző úgy véli, „a palesztinok elleni izraeli állami terrorizmus csak tüzelheti a szaúdiakat és más arab országokat az USA ellen, miközben Washington nyíltan követeli a felsorakozást egy olyan háború mellett, amely egy muzulmán ország, Afganisztán, és eseüeg más arab országok ellen is irányulna”. Mivel Szaúd- Arábia területén van a több mint 1,2 milliárd hívőt tömörítő iszlám két szent helye, Mekka és Medina, a királyság érthetően vonakodik atNew York. Az ENSZ közgyűlésében a világ országai felsorakoztak az Egyesült Államok mögött, miután a hétfőn kezdődött, ötnapos vitában Rudolph Giuliani New York-i polgármester szenvedélyes felszólalásában kérte a nemzeteket, hogy kötelezzék el magukat a hosszú harc mellett, amelynek célja a terrorizmus gyökeres kiirtása. „Mindannyian a terrorizmus ellen vagyunk. Tudjuk, . hogy egyetlen ország sem maradhat semleges ebben a kérdésben, és egyértelműen mellette állunk (Giuliani mellett)” - jelentette ki Han Szün Szu dél-koreai külügyminiszter, a közgyűlés elnöke. A New York-i polgármester kérte a tagországokat, hogy a BT által pénteken elfogadott antiterrorista Szrinagar. Újabb hét, súlyosan összeégett halottat találtak a romok között a rendőrök és a tűzoltók tegnap Szrinagarban, az indiai Kasmír állam nyári fővárosában, egy nappal a helyi törvényhozás ellen elkövetett öngyilkos merénylet után. Az indiai kormány a terrorakció kapcsán éles kirohanást intézett a kasmíri szakadárokat támogató Pakisztán ellen. A legújabb adatok szerint a merényletben összesen 38-an vesztették életüket, és 60-ra tehető a sebesültek száma. Ez volt az elmúlt Varsó. A lengyelországi parlamenti választások győztese, a Baloldali Demokratikus Szövetség- Munka Uniója (SLD-UP) koalíciója és a többi parlamenti párt közötti konzultációk első fordulójának végeztével az derült ki, hogy egyik pártnak sincs nagyon ínyére kormánykoalícióra lépni a baloldallal. A tegnapi lengyel lapok beszámolói szerint a választásokon második helyet elért jobboldali liberális Polgári Platform vezetői ismételten elvetették a koalíciókötés lehetőségét, egy baloldali kisebbségi kormány külső támogatásáról pedig - mint közölték - addig nem tudnak nyilatkozni, amíg meg nem ismerik a baloldal gazdasági programjának részleteit. A hat parlamentbe bejutott tömörülés közül az ötödik helyen végzett Lengyel Parasztpárt, amely 1993 és 1997 között együtt kormányzott a baloldallal, egyelőre tói, hogy beszálljon egy homályos körvonalú antiterrorista koalícióba. A szaúdi vezetők húzódozását az is magyarázza, hogy bár Washington több szaúdi állampolgárt gyanúsít, egyelőre nem mutatott be bizonyítékokat a merénylők személyét üle- tően. A királyságtól azt is elvárná Washington, hogy adjon számot a különböző fundamentalista mozgalmak pénzügyi forrásairól, mivel feltételezik, hogy éppen Rijád a fő pénzelőjük. Mindezek olyan tényezők, amelyek magyarázzák a szaúdi vezetők habozását, amikor az USA vezette terrorizmusellenes koalícióhoz való csatlakozásról kell dönteni. Ennek ellenére egyes megfigyelők úgy vélik, amikor elkezdődik a tálibok elleni offenzíva, Sza- úd-Arábia csatlakozni fog az USA- hoz - Washington nem is hagy neki más választási lehetőséget. határozatnak a lehető leggyorsabban szerezzenek érvényt. Giuliani, némiképp átfogalmazva George Bush amerikai elnöknek a washingtoni kongresszus két háza előtt korábban elhangzott szavait, kijelentette: „A terrorizmus kérdésében nincs helye semlegességnek. Valaki vagy a civilizáció mellé áll, vagy a terroristák mellé.” Felszólalása általános támogatásra talált, még Irak részéről is, pedig Bagdad az USA által terroristának tartott országok listáján szerepel. Az általános egyetértés mellett volt némi zúgolódás is: a kubai nagykövet országa nevében megvádolta az USA-t azzal, hogy kettős mércét alkalmaz a terrorizmust illetően, mert szerinte menedéket ad olyan terroristáknak, akik Kuba ellen követtek el merényleteket. két év legsúlyosabb támadása. A halottak többsége békés járókelő, illetve autójában várakozó személy volt, ugyanis a rendőrség éppen leállította a forgalmat, amíg az éppen ülésező honatyák távoztak a parlament épületéből. A vitatott hovatartozású Kasmírban 1989 óta folyik a háború a muzulmán szeparatisták és az indiai kormányerők között, és az összecsapásoknak tízezrek estek áldozatul. Az indiai külügyminisztérium tegnapi nyilatkozatában azzal vádolta Pakisztánt, hogy megszegi az antiterrorista harc mellett való elkötelezettségét. csak annyit mond, hogy bizonyos feltételek esetén hajlandó lenne támogatni egy baloldali kisebbségi kormányt. Ezek: változtasson a kormány az eddigi pénzpolitikán, vezesse be az importadót, korlátozza a külföldi cégek nyereségének kivitelét az országból, és mondjon le az általános forgalmi adó kiterjesztéséről az élelmiszerekre, a mezőgazdasági beruházásokra és a lakásépítésre. A harmadik parlamenti erő, az Önvédelem agrárpárt nyilvános levélben szólította fel vetélytár- sát, a Lengyel Parasztpártot, hogy az ország érdekében lépjen koalícióra a baloldallal. Parasztpárti politikusok erre sértődötten reagáltak, mondván: egymilliós választótáboruk dönti el, nem pedig az Önvédelem, hogy milyen utat válasszon a párt. Marek Belka, az SLD-UP pénzügyminiszter-jelöltje ma találkozik a Polgári Platform, az Önvédelem és a Parasztpárt vezetőivel, hogy ismertesse velük gazdasági programját. Pofon a brit kormánynak Megnyíló titkos akták London. Precedens értékű döntést hozott a londoni központi bíróság: határozatában kimondta, hogy a brit hírszerzésnek, az M15-nek meg kell nyitnia szigorúan bizalmas aktáit. Norman Baker, az ellenzéki liberális párt emberjogi szóvivője az új adatvédelmi törvény tavalyi életbe lépésekor kérte, hogy betekintést nyerhessen a belbiztonsági szolgálat által róla összegyűjtött információkba. Az új adatvédelmi törvény ugyan nagyobb betekintést biztosít magánszemélyeknek számos kormányszerv munkájába, Jack Straw akkori belügyminiszter azonban kivonta a titkosszolgálatokat annak hatálya alól. A bírósági döntés súlyos csapás a brit kormányra, amely szerint az MI5- akták megnyitása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. (MTI) Az USA fegyveres erőinek első számú feladata a honi terület védelme lesz Új katonapolitikai hangsúlyok HÁTTÉR Szaúd-Arábia - kettős nyomás terhe alatt Kasmírban 38-ra nőtt a halálos áldozatok száma Pakisztánt vádolják MTI-HÍR Varsó: senki sem siet koalícióra lépni a baloldallal Győztesek dilemmái MTj-JELENTÉS