Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-23 / 244. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 23. Politika 3 Egy nyugodt éjszaka után ismét támadták az afgán fővárost; közben megerősítették Omar molia fiának halálát Számháború helikopterekkel Afgán menekültek Kettában. Reménnyel teli hétköznapok Pakisztánban. (Reuters-felvétel) Washington/Kabul/Lon- don/Iszlámábád. Nem vol­tak légicsapások vasárnap éjjel Kabul térségében, az Afganisztán elleni amerikai hadművelet október 7-i kez­dete óta ez volt az első nyu­godt éjszaka a fővárosban. Tegnap azonban újabb táma­dást intéztek az afganisztáni fővárostól, Kabultól északra tálib állások ellen. MTI-HiREK Két gép körözött a tálibok és az el­lenzéki Északi Szövetség közti frontvonal fölött, majd az egyik lej­jebb ereszkedve rakétát lőtt ki egy célpontra Kali Naszrunál, majd rö­viddel később újabb csapás követke­zett. Ez volt a második egymás utáni nap, hogy amerikai gépek ilyen egyértelműen célzott támadást in­téztek a tálib frontállások ellen. A tálib erők minden esetben heves légelhárító tűzzel válaszoltak. Nem volt ugyanakkor jele annak, hogy az Északi Szövetség megpróbál előre­nyomulni, pedig amerikai források szerint kívánatos lenne, ha a fegyve­res ellenzék közelebb próbálna jutni a fővároshoz. Tálib közlés szerint a hadművelet kezdete óta már a 900- at is eléri a halálos áldozatok száma, de független forrásból ezt nem erősítették meg. Az Afganisztánt uraló tálibok azt ál­lították, megtalálták egy amerikai helikopter maradványait, amelyen húsz-huszonöt amerikai komman­dós tartózkodhatott. Ezt azonban a Pentagon határozottan cáfolta. Az USA egyetlen helikoptert sem vesz­tett Afganisztánban, ha helikopter­roncsot találtak, az nem a miénk - tette hozzá a Pentagon szóvivője. A tálibokhoz közel álló, pakisztáni székhelyű Afgán Iszlám Hírügynök­ség idézte a Pesavarban székelő tá­lib konzult, aki azt állította: a dél-af­ganisztáni Kandahár közelében fekvő hegyekben egy amerikai heli­kopter maradványaira, égett kerék­radabokra és vémyomokra bukkan­tak. A tálibok annak nyomait is fel­fedezték, hogy egy másik helikopter a térségben járt, hogy elszállítsa kommandósok tetemeit. Geoff Hoon brit védelmi miniszter eredményesnek ítélte a tálib re­zsim és az Oszama bin Laden ve­zette terrorszervezet létesítményei ellen irányuló légicsapásokat, és hasonlóképpen vélekedett az ellen­zéki Északi Szövetség erőinek elő­renyomulásáról is. Elismerte, a ter­roristaellenes koalíció még nem tudja, hol rejtőzködik bin Laden, de „már sokkal közelebb vagyunk az al-Kaida vezérének megtalálás­hoz, mint két héttel ezelőtt Azok a területek ahol bin Laden és katonái szabadon mozoghatnak, igen kor­látozott méretűek. Biztos vagyok benne, hogy vagy megtaláljuk ót, vagy valaki elfogja árulni hollétét” - hangoztatta. Hoon a brit különle­ges erők közeli bevetéséről kijelen­tette, nem született döntés, de min­den lehetőséget számba vesznek. Colin Powell amerikai külügymi­niszter úgy vélte, az Afganisztán elleni amerikai hadjárat a tél kez­detére befejeződhet. A kemény tél ugyanis akadályozhatja az ameri­kai műveleteket. Pakisztánban a BBC-nek egy afgán orvos megerősítette, hogy a táli­bok szellemi vezetőjének, Omar mohának a fia valóban meghalt az amerikai légicsapások legelején, október 7-én. Az orvos állítólag - Omar jelenlétében - maga vívott harcot órákon keresztül a tízéves gyermek életének megmentéséért, de nem járt sikerrel. Ázsiai muzulmán vezetők arra fi­gyelmeztettek, hogy kiválthalja az iszlám hívek dühét, a mérsékelteket pedig a szélsőségesek táborába so­dorhatja, ha az afganisztáni légicsa­pások áthúzódnak a közelgő muzul­mán böjti hónap idejére. A vezetők elfogadhatatlannak tartanák a tá­madásokat a legszentebb hónap, a ramadán idején. A figyelmeztetés­hez csatlakozott Pervez Musarraf, az Afganisztánnal szomszédos Pa­kisztán elnöke is, aki sürgette a bombázások és a tálibokkal szem­beni támadások leállítását, mire be­köszönt a ramadán. A brit hadveze­tés korábban jelezte: nem tartja ki­zártnak, hogy a ramadán idejére fel­függesztik a katonai műveleteket. November közepétől ramadán A ramadán az önfeláldozás, a megtartóztatás és a vallási elmélkedés hónapja a muzulmánok számára. Az amerikai hadművelet folytatása azonban csak táplálná azoknak a csoportoknak a radikalizmusát, amelyek már most is szent háborúra szólítanak fel. Az iszlám védel­me a muzulmánok kötelességének számít, és nem része a ramadán idején szokásos megtartóztatásnak. Az iszlám történelmében szá­mos háborút jegyeztek fel a ramadán idején. A világon Ázsiában él a legtöbb muzulmán. Ilyen felekezetű a 210 milliós Indonézia 90 szá­zaléka, Indiában és Pakisztánban 100-100 millió a muszlim, a 130 milliós lélekszámú Banglades lakosságának 87 százaléka, Malajzia népességének kétharmada az iszlám híve. Jelentős muzulmán ki­sebbség él Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is. (MTI) Enyhült a lépfenepánik az egész világon, Magyarországon is jóval kevesebb a bejelentések száma A Bahama-szigetek a negyedik fertőzött ország MTI-HÍREK Nassau/Budapest. Lépfene-kó- rokozók jelenlétét mutatták ki az előzetes vizsgálatok egy postai küldeményben a Bahamai Közös­ségben. Az anthrax nyomait egy bahamai címre küldött levélben fedezték fel, a fehér port tartal­mazó borítékon helyi bélyegző volt. Nem közölték a címzett kilé­tét, illetve azt sem, szerepelt-e a feladó neve a borítékon. A múlt hét elején felfedezett gyanús anyagon egy nassaui kórházban végeztek laboratóriumi vizsgála­tokat, és a lépfenetesztek pozitív­nak bizonyultak. A hatóságok azonban az amerikai járványügyi szervektől is megerősítést várnak vizsgálataik eredményére. A le­véllel kapcsolatba került alkalma­zottak egyikén sem mutatkoztak a lépfene tünetei, az alapos vizs­gálatok sem utaltak betegségre. Óvatosságból azonban mindegyi­küket antibiotikummal kezelik. A világméretű gyanakvás és aggó­dás közepette az Egyesült Államo­kon kívül eddig csak Kenyában és Argentínában mutattak ki tényle­ges lépfenefertőzést. Mindkét or­szágba amerikai levélben jutott be a kórokozó. Vasárnap reggel óta hat lépfene- gyanús bejelentés érkezett a ma­gyar Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (OKF), ami lé­nyegesen kevesebb, mint koráb­ban. Az OKF szóvivője elmondta: a Belügyminisztérium által működ­tetett zöld számra is kevesebben telefonáltak, a hívások száma napi 95-ről 15-re csökkent. Már nem küldenek minden esetben vegyi felderítőket a helyszínre, ugyanis volt, amikor a bejelentő által kö­zölt információk egyértelművé tet­ték, hogy erre nincs szükség. Az el­múlt napokban összesen 260 lép- fene-gyanús anyag laboratóriumi vizsgálata történt meg, az ered­mény minden esetben negatív volt. A tisztiorvosi szolgálatnál je­lenleg még 12 anyag vizsgálata van folyamatban. RÖVIDEN Jack Straw Afganisztán jövőjéről London. Nagyszabású terv kidolgozását sürgette Afganisztán újjá­építésére a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciótól Jack Straw. A brit külügyminiszter figyelmeztetett, az olyan magukra hagyott ál­lamok, mint Afganisztán, az egyik legnagyobb veszélyt jelentik a világ békéjére. „A Nyugat most fizeti meg az árát annak, hogy a szeptember 11-i amerikai terrortámadások előtt hátat fordított Af­ganisztánnak, és engedte, hogy a terroristák megkaparintsák” - mondta. Sierra Leone, Bosznia, Kambodzsa példájára hivatkozva elutasította, hogy nem lehet talpra állítani olyan országokat, ahol nincs jogrend, nincsenek az állam működéséhez szükséges intéz­mények, a politikai űrt bűnözők, terroristák töltik ki. (MTI) Powell szerint nem lesz Marshall-terv Washington. Nem szerepel napirenden egy afganisztáni Marshall- terv-jelentette ki Colin Powell. Az amerikai külügyminiszter sze­rint nincs szükség egy, a második világháború után Európában in­dított Marshall-tervhez hasonló nagyszabású beruházásra a közép­ázsiai országban. A Kínából hazatérő Powell kifejtette, az afgán gazdaság talpra állításához elegendő egy visszafogottabb fejleszté­si program. (MTI) Solana felkereste a volt afgán királyt Róma. Javier Solana, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője a volt afgán királlyal tartott római megbeszélése után úgy vélekedett, a száműzött uralkodó tekintélye folytán szere­pet fog játszani a tálibok utáni Afganisztánban. Muhammad Záhir Sah mihamarabb szeretné létrehozni a 120 fős legfelső tanácsot, amelyről hozzávetőlegesen egy hónapja állapodott meg az Afga­nisztánban harcoló Északi Szövetséggel. A volt uralkodó egyik munkatársa kizártnak tartotta, hogy a tálibok részt vehetnének a tanácsban, mondván: mérsékelt tálib nem létezik. (MTI) Gyanús repülések nukleáris üzem fölött Párizs. Alacsony magasságban végrehajtott „gyanús repüléseket” észleltek a La Manche-csatorna körzetében lévő francia nukleáris- hulladék-feldolgozó üzem térségében a szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő napokban, ám a híreket nem erősítették meg. A fontosnak minősülő nukleáris üzem köré a múlt pénteken Crotale típusú föld-levegő rakétaállásokat és radarrendszert telepí­tett a francia légierő. (MTI) Atta kétszer volt Csehországban Prága. A cseh biztonsági erőknek bizonyítékuk van arra, hogy Mo­hamed Atta - a szeptember 11-én a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyába csapódó repülőgép pilótája - kétszer is járt Csehországban, bár az első alkalommal csak a prágai repülőtér tran­zitvárójában. A második alkalommal viszont már belépett a Cseh Köztársaság területére. Ha többször járt Prágában, akkor nem a saját papírjaival. A biztonsági szervek vizsgálják ezt a lehetőséget is. Egyes cseh tájékoztatási eszközök szerint a terrorista kétszer is találkozott egy iraki ügynökkel Prágában, bár Bagdad ezt tagadta. (MTI) Határzár és lövöldözés az afgán-pakisztáni határon Elkeseredett menekültek MTI-HÍR Iszlámábád. Pakisztáni határőrök tüzet nyitottak afgán menekültek­re. A lövöldözésben egy 13 éves fiú megsebesült. A pakisztáni hatósá­gok pénteken mintegy ötezer afgán menekültet engedtek be Pakisztán területére, köztük sok olyat, akinek nem volt megfelelő dokumentu­ma, vasárnap azonban ismét meg­szigorították a határvédelmet, ez­zel további tízezrek menekülési út­vonalát vágva el az amerikai légi­csapások sújtotta Kandahár térsé­géből. A lezárt határon az afgán tö­meg kövekkel dobálta meg a pa­kisztáni katonákat, mire azok go­lyókkal válaszoltak. A határőrség szerint egységeik a levegőbe lőttek, kórházi közlések azonban egy éles tölténytől megsebesült fiúról szá­moltak be. Az ENSZ helyszínen tar­tózkodó alkalmazottai szerint mintegy 10-15 ezer menekült re­kedt a határon fekvő senki földjén: az emberek a földön telepedtek le buszok, rozoga gépkocsik árnyéká­ban, és abban reménykednek, hogy várakozásuknak eredménye lesz. Az Afganisztánnal szomszédos ál­lamok egységesen lezárták hatá­raikat a menekültáradat előtt, az ENSZ helyi tisztviselői azonban a határzár feloldására kérték a ha­tóságokat. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT, HELYENKÉNT CSAPADÉK, 13-17 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.25-kor - nyugszik 17.47-kor. A Hold kel 14.23-kor- nyugszik 22.49-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 260, apad; Medve: 80, apad; Komárom: 145, apad; Párkány: 75, apad. ORVOSMETEOROLÓGIA Többnyire derült lesz az égbolt, helyenként azon­ban kisebb zápo­rokra és a hajnali órákban néhol ködre számíthatunk. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 13-17, északon 11 fok körül alakul. Éj­szaka 6-10 fokra süllyed a hőmé­rő higanyszála. Holnap változóan felhős, nyugaton pedig borult lesz az ég. Nappal 11-15, éjszaka 2-7 fok várható. Csütörtökre né­mileg csökkenhet a hőmérséklet, de napközben még így is 9-14, éj­szaka pedig 5 és 9 fok közötti hő­mérséklet valószínű, s gyakrab­ban fordul elő csapadék. Enyhülnek az időjárásra érzé­kenyek panaszai, főként a szív- és érrendszeri meg­betegedésekben szenvedőknél. A mozgásszervi be­tegségekkel és a reumával küszkö- dőknél is erősek maradhatnak a fájdalmak. Gyakrabban fordulhat elő vérnyomás-növekedés, de­presszió és intenzíveben jelent­kezhetnek az ekszcémás bőrbe­tegségek tünetei is. Holnap a szív­ás érrendszeri betegségek eseté­ben a mainál kedvezőbb lesz az időjárás hatása, a reumatikus be­tegségeknél azonban nem várha­tunk jelentős enyhülést. Holnap + Teszteltük a Sony Z5-ös telefont ♦ SMS-ajánlók ♦ Nem túl népszerű aWAP

Next

/
Thumbnails
Contents