Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-23 / 244. szám, kedd

n Politika ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 23. Kína: amerikai mérnök pere Peking. George Bush amerikai elnök még ki sem húzta a lá­bát Kínából, amikor Peking- ben megkezdődött annak a kí­nai származású amerikai mér­nöknek a büntetőpere, akit vesztegetéssel és államtitkok megszerzésével vádolnak. Fong Fu-minget tavaly tartóz­tatták le, s azzal vádolták, hogy 43 titkos kormánydoku­mentumot szerzett meg állami tisztviselőktől, illetve 245 ezer dollárnyi kenőpénzt is szétosz­tott Kínában. A férfi a kínai energetikai iparban dolgozott, mielőtt az USA-ba vándorolt, és 1994-ben amerikai állam- polgárságot szerzett. (MTI) Seselj nem kap holland vízumot Belgrád. Hollandia nem ad beutazási vízumot Vojiszlav Seselj szerb radikális pártel­nöknek, mert veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára nézve, s erről őt magát is érte­sítették. Seselj azért kért hol­land vízumot, hogy megláto­gassa „a börtönben sínylődő Milosevics exelnököt, Krajisnik boszniai szerb vezetőt, és min­den hazafit, aki Hágában szen­ved szerbségéért”. Látogatásá­nak másik célja - tette hozzá -, hogy megmutassa: nem fél a hágai bíróságtól. Az egyik Milosevics elleni hágai vádirat Seseljt a volt jugoszláv államfő bűntársaként említi. (MTI) Prodi ismét megsértődött Brüsszel. Romani Prodi, az Európai Bizottság elnöke ezút­tal Guy Verhofstadt belga kor­mányfőre haragudott meg, olyannnyira, hogy a múlt pén­teki genti EU-csúcs záró sajtó­értekezletén meg sem jelent. Állítólag azért, mert a korábbi tájékoztatón Verhofstadt szó­hoz sem engedte jutni. A belga rádió szerint az állam- és kor­mányfők mindinkább viccet csinálnak Prodiból, egyikük rosszmájúan megjegyezte, hogy Prodi végigalussza az üléseket, s mire kinyitja a fél­szemét, hogy hozzászóljon, addigra a témát rég befejez­ték. A rádió szerint a kérdés csak az, hogy pusztán rosszin- dulatúak-e Prodival szemben, vagy tényleg komoly bajuk van vele. (CTK) Prodi eddig általában nyugod­tan viselte a kritikákat, de most betelt a pohár (TASR/AP) Önként adta fel magát Brüsszel. A hágai törvény­szék emberei vasárnap este őrizetbe vették Pavle Strugart, a jugoszláv hadsereg nyugal­mazott tábornokát, aki ön­ként jelentkezett, hogy tisz­tázza magát az ellene felho­zott vádak alól. A 68 éves altá­bornagy az első jugoszláv ál­lampolgár, aki önként adta fel magát a délszláv konfliktu­sokban elkövetett háborús bű­nöket vizsgáló törvényszék­nek. Azzal vádolják, hogy Dubrovnik 1991-es ostroma­kor megsértette a hadviselés nemzetközileg elfogadott nor­máit és szokásait. (MTI) Washington nyilatkozataival ellentétes álláspontot fogalmaztak meg a dusanbei hármas csúcstalálkozó résztvevői Putyin szintén kizárná a tálibokat mti-hírek Dusanbe. Közös nyilatkozatot írt alá tegnap hajnalban Vlagyimir Putyin orosz, Emomalí Rahmonov tádzsik elnök, valamint Burhanud- din Rabbani elűzött afgán államfő annak szükségességéről, hogy tar­tós politikai rendezést találjanak Afganisztánban. A tádzsik főváros­ban tartott találkozójukon aláhúz­ták annak szükségességét, hogy a szeptember 11-i terrortámadások szervezői az igazságszolgáltatás elé kerüljenek. Úgy vélték, e szer­vezők a táliboknál találtak mene­dékre. Kiemelték, hogy a politikai rendezésbe az eddiginél nagyobb mértékben be kell vonni az ENSZ-t és a külföldi kormányokat is. Saj­tótájékoztatóján Putyin lényegé­ben kizárta, hogy a jövendő kor­mányban a tálibok is helyet kapja­nak. Hangoztatta viszont, hogy Rabbaniék minden afganisztáni nemzetiséget szeretnének maguk mellé állítani - Putyin ezt az AFP szerint helyes útnak minősítette. (Washington viszont megígérte a pakisztáni elnöknek, hogy az új af­gán kormányban a „mérsékelt tá­libok” is helyet kapnának.) Putyin Sanghajból, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együtt­működés (APEC) csúcsértekezle­téről Moszkvába tartva állt meg a volt szovjet köztársaságban, és mindjárt le is folytatta találkozóit partnereivel. Külön-külön is talál­kozott Rahmonowal és Rabba- nival, majd hármasban tárgyal­tak. A fő téma Afganisztán jövője, illetve a térség jelenlegi helyzete volt. Ezt követően adták ki a közös közleményt, amely szerint megál­lapodtak abban is, hogy rendsze­ressé teszik a legmagasabb szintű tanácskozásokat a három fél kö­zött. Leszögezték, hogy folytatják a közös erőfeszítéseket Afganisz­tán és a térség helyzetének stabili­zálása érdekében, illetve együtt­működnek a menekültek segélye­zésében is. Putyin már érkezése­kor értésre adta, hogy törvényes­nek tartja és támogatja Rabbani kormányát, továbbá támogatásá­ról biztosította a tálibokkal fegy­veresen szembenálló Északi Szö­vetséget is. Az orosz államfő megfogalmazása szerint a tálibok olyan mértékben kompromittálták magukat a nem­zetközi terrorizmussal, hogy az ki­zárja részvételüket a majdani af­gán nemzeti egységkormányban. Ugyanezt a nézetet képviselte az Északi Szövetség politikai vezető­je, a világ által elismert afgán el­nök is. Rabbani bírálóan szólt ar­ról, hogy „néhány ország” szere­pet szánna Afganisztán jövőjében a tálibok úgynevezett mérsékelt szárnyának. A pástu többségű Af­ganisztánban elsősorban az üzbég és tádzsik kisebbségeket tömörítő Északi Szövetség vezetője hitet tett ugyanakkor amellett, hogy a leendő kabuli koalíciós kormány­ban valamennyi nemzetisége kép­viselve legyen. Rabbani és Putyin történelminek számító kézfogása (TASR/EPA-felvétel) Diplomaták szerint Bush csak kért az EU-tól, de semmit sem kínált cserébe Törvényen kívülinek nyilvánították a PFLP-t Amerikai kívánságlista Brüsszel. Az amerikai elnök csaknem félszáz kérést ter­jesztett az Európai Unió elé, az EU-nak arra a kérdésére válaszolva, hogyan segítheti Washington terrorizmuselle­nes harcát. MTI-JELENTÉS Brüsszeli sajtóértestülések szerint a bizalmasan kezelt iratot a múlt héten juttatta el az USA Guy Verhofstadt belga miniszterelnök­nek és Romano Prodi EB- elnök­nek. Az amerikai kívánságlista igen széles területet ölel fel. A ja­vaslatok között vannak olyanok, amelyek megvalósítását az unió már el is kezdte; mások viszont tel­jesen újszerűek, egyesek pedig problematikusak, sót valószínűleg elfogadhatatlanok az EU számára. Bush kérte például, hogy a tizen­ötök teremtsenek lehetőséget a gyanúsított vagy vád alá helyezett személyek USA-ba történő kiada­tására. Javasolta továbbá, hogy az USA-ra is terjesszék ki a kettős vád alá helyezés követelményének megszüntetését, amelyet a hét végi genti csúcson született megállapo­dás alapján egymás között már ki­látásba helyeztek. De ez olyan sze­mélyek kiadatásával is járhatna, akikre Amerikában halálos ítéletet is kiszabhatnak - márpedig ez elfo­gadhatatlan az EU-országok szá­Egyes washingtoni kéré­sek az EU számára elfo­gadhatatlanok. mára. Aggályosnak bizonyulhat az a kérés is, hogy az EU vizsgálja felül a személyes adatok védelmé­nek általa alkalmazott rendszerét. Európa ugyanis szigorúbb adatvé­delmi eljárásokat alkalmaz, mint Amerika. Uniós diplomaták zava­rónak tartják, hogy az elnök levelé­ben nem sok jele van a viszonos­ságra való készségnek. Nincs ben­ne utalás például arra, hogy Wa­shington is megosztaná informáci­óit az EU-val, vagy hogy szándéká­ban állna csatlakozni a biológiai fegyverek betiltásáról szóló új egyezményhez. Pénzügyi téren töhbek között azt kéri, hogy az unió ossza meg vele a feltételezett terroristák számláira és tranzakci­óira vonatkozó valamennyi infor­mációját, továbbá szeremé elérni, hogy az EU-országok és a tagjelöl­tek nemzeti rendőri szervei és bíró­ságai közvetlenül is együttműköd­hessenek az amerikai társszervek­kel. A gazdasági kapcsolatokra vo­natkozóan annak szavatolását kéri, hogy a tagjelölt országok, különö­sen Ciprus és Málta vezessenek be hatékony exportellenőrzési rend­szert. Diplomáciai síkon Washing­ton támogatást kér a terroristák­nak továbbra is menedéket nyújtó államok pénzügyi, gazdasági és politikai elszigeteléséhez. Washington talán mégsem mondja fel egyoldalúan az 1972-es ABM-szerződést Moszkva hajlik az engedményekre MTI-HÍR Sanghaj/Washington. Colin Po­well amerikai külügyminiszter sze­rint Moszkva hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az USA új kísérleteket hajtson végre rakétavédelmi prog­ramja keretében. Sanghajból útban hazafelé a miniszter újságírókkal közölte, azok az orosz illetékesek, akikkel tárgyalt, értésére adták, hogy az amerikaiak több kísérletet hajthatnak végre, mint amennyire a két ország közötti, az átfogó rak- térvédelmi kétarendszereket korlá­tozó 1972-es ABM szerződés értel­mében számítottak. Az AFP szerint az orosz részről tanúsított rugal­masság azt jelentheti, hogy az ameriakaiak talán mégsem mond­ják fel egyoldalúan az 1972-es szer­ződést. Powell egy nappal Vlagyi­mir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök sanghaji találkozója után felfedte: Washington nem sza­bott határidőt arra, hogy az USA meddig tartja érvényben az ABM- szerződést, amelynek fenntartását Moszkva szeretné. Powell megje­gyezte: vizsgálják az egész téma­kört, de Washington soha nem fog­ja megengedni, hogy a rakétavédel­mi rendszert mesterségesen bele- kényszerítsék egy olyan szerződés kereteibe, amely célszerűségét vesztette a XXI. században. Arafat felvette a kesztyűt MTI-HÍREK Jeruzsálem/Gáza/Washington. Colin Powell amerikai külügymi­niszter tegnap elégedetten fogadta azt a hírt, hogy a palesztin vezetés vasárnap este törvényen kívülinek nyilvánította a Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezet fegyveres szárnyát, amely magára vállalta Rehavam Zeévi izraeli idegenforgalmi mi­niszter múlt szerdai meggyilkolá­sát. Powell szerint jó döntés szüle­tett, de jelezte: ha a fegyveres cso­portok nem követik Arafatnak a tűzszünet tiszteletben tartására felszólító utasítását, az kihívást je­lent a palesztin vezető tekintélye ellen. Az amerikai diplomácia irá­nyítója kijelentette: úgy látja, hogy Arafat „felvette a kesztyűt”. Utalt rá, hogy vasárnap beszélt a palesz­tin elnökkel, illetve Ariel Sáron iz­raeli kormányfővel. Ugyancsak tár­gyalt a jordániai uralkodóval, az egyiptomi külügyminiszterrel és Javier Solanával, az EU külpoliti­kai és biztonságpolitikai illetékesé­vel. Sarontól azt kérte, hogy tanú­sítson önmérsékletet, Arafatot pe­dig arra buzdította, hogy tartóztat- tassa le azokat, akik felelősek a leg­utóbbi terrorhullám elindításáért. Egy palesztin fegyveres tegnap lö­völdözni kezdett Jeruzsálemben, a város nyugati részén, s négy izrae­lit megsebesített, mielőtt egy kato­na agyonlőtte. Ezt megelőzően az izraeli hadsereg hat palesztin vá­rosban kezdett minden eddiginél nagyobb arányú akciót. Az izraeli offenzíva válasz volt Zeévi minisz­ter meggyilkolására. Szociáldemokrata-reformkommunista koalíció? Berlin vörösödilc MTI-HÍR Berlin. A vasárnapi berlini tarto­mányi választáson a szociálde­mokraták (SPD) 30 év óta legjobb eredményüket érték el, így 11 évi szünet után ismét az SPD adja a német főváros kormányzó polgár- mesterét. Klaus Wowereit, a város­államot június óta ideiglenes sze­nátus élén irányító politikus meg­győzőnek nevezte pártja sikerét (29,7 százalékos szavazati arány), óvakodott azonban attól, hogy el­kötelezze magát bármilyen koalí­ciós lehetőség mellett. Célzásai mindazonáltal arra engednek kö­vetkeztetni, hogy megbízhatóbb- nak tekintené a reformkommunis­tákkal (PDS) való összefogást, mint a Zöldekkel és a liberálisok­kal (FDP) vállalt koalíciót. Utóbbi két párt 9,1, illetve 9,9 százalékot ért el, miáltal 14 és 15 mandátum­hoz jutottak a képviselőházban. Az SPD képviselőinek a száma 44, így a fenti három pártnak mindössze két mandátumnyi többsége (73) volna a 141 tagú tartományi tör­vényhozásban. Az 1999-hez ké­pest tovább erősödött posztkom­munista PDS mandátumainak szá­ma 33, vele összefogva 77 képvise­lője lehetne egy SPD-PDS koalíci­ónak. A választás nagy vesztese a kereszténydemokrata CDU, amely 1948 óta a leggyengébb eredmé­nyét érte el. A státustörvény kudarcát ünnepeli a román sajtó, a volt külügyminiszter ravaszabb megoldást ajánl Severin minden románra kiterjesztené MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bukarest. A Velencei Bizottság (VB) állásfoglalása jelenti tizen­egy év óta az első győzelmet, amelyet a román diplomácia, il­letve egy román kormány aratott Budapesttel szemben - állapította meg tegnap az Adevarul című ro­mán napilap arról a jelentésről, amelyet a hivatalos nevén az Eu­rópa Tanács (ET) Joggal a De­mokráciáért Európai Bizottsága fogalmazott meg a magyar ked­vezménytörvényről. A tegnapi ro­mán lapok bő terjedelemben fog­lalkoztak a témával, általában győzelemként állítva be a VB je­lentését. Az Adevarul szerint Magyaror­szág nem mint állam veszített Ve­lencében: ott az európai szellem diadalmaskodott az Orbán-kor­mánnyal szemben. „Az Orbán- kormány több súlyos hibát is elkö­vetett. Ä nemzetiségek kártyáját kijátszva a magyar kormányfő új­ranyitotta a nemzeti kisebbségek ügyének dossziéját, amelyről Brüsszel úgy tudta, hogy azt 1997-ben Magyarország és Romá­nia lezárta az RMDSZ kormány­zati szerepvállalásával. Emellett a Jugoszlávia elleni háború tapasz­talatai, annak Koszovóban és Ma­cedóniában máig ható következ­ményei fényében egy újabb etni­kai feszültség Európa keleti felé­ben elfogadhatatlan mind az eu­rópai vezetők, mind Washington számára.” A Juntáiul National cí­mű lap megállapítása pedig: „Az a tény, hogy Velencében a bizott­sági állásfoglalásról szóló szava­zásnál Franciaország és Portugá­lia mellett Magyarország tartóz­kodott, minden jobban bizonyítja, hogy a magyar státustörvény lé­ket kapott a lagúnák városában.” Az erőteljesen nacionalista irány­zatot követő újság külön kiemel­te, hogy Velencében a „polgári nemzet koncepciója diadalmas­kodott, amely szerint a romániai magyarok a román nemzethez, nem pedig valamiféle illuzórikus magyar nemzethez tartoznak”. A Jurnalul National tegnap inter­jút is közölt a témáról Adrian Severin volt külügyminiszterrel, az EBESZ parlamenti közgyűlés­ének elnökével. Severin úgy véli, a státustörvény kérdését csak nyu­galommal és párbeszéddel lehet megoldani. „A párbeszédhez pe­dig legkevesebb két félre és mind­kettő jóhiszeműségére van szük­ség. Ez utóbbi nélkül a tárgyalás csak beszélgetés lesz, nem politi­kai dialógus” - vélekedett, hozzá­téve: ő kezdettől fogva nem tudott meggyőződni arról, hogy a státus­törvény valós igényeknek felel meg. Severin szerint a legjobb megoldás nem az lenne, ha a ma­gyar törvényt módosítanák vagy hatályon kívül helyeznék. Ehe­lyett a gazdasági és szociális jogo­kat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyaror­szági munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgár­nak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. Szerinte ezt úgy lehetne gyorsan megvalósítani, ha olyan román­magyar szerződést írnának alá, amely nem szabna plafont a Ma­gyarországon munkát vállalni akaró románok számára. Még tart a nyomozás Robbanás Nürnbergben Frankfurt. Robbanás történt a tegnapra virradó éjszaka a német- országi Nürnbergben, egy régi épületben, az egykori náci nagy­gyűlések helyszínén. Egy ember életét vesztette, a robbanás okát még vizsgálják. A rendőrség nem közölte az áldozat nevét, és egy­előre arra sem utalt, hogy terroris­ta merénylet történt volna. Az épületet, amelyet 193-ben emel­tek, most raktárnak használták. Teteje részben beomlott a nagy erejű robbanás miatt. Ugyanezen a területen nyílik meg rövidesen, november 4-én egy dokumentáci­ós központ, amely a második vi­lágháborúval és a holokauszttal foglalkozik majd. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint eb­ben a létesítményben nem tett kárt a robbanás. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents