Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-20 / 242. szám, szombat

n Politika ŰJ SZÓ 2001. OKTÓBER 20. Moszkvának is van követelése Moszkva. Oroszország ha­sonló döntést vár az USA-tól cserébe azért, hogy leszereli a Kubában lévő katonai rádió­felderítő központját. Jakov- lenko külügyi szóvivő szerint az Oroszországgal határos ál­lamokban tovább működnek a hidegháború időszakában épült amerikai elektronikus felderítő központok. „Külö­nösképpen a norvégiai Var- dőben lévő radarral kapcso­latban fejeztük már ki több­ször is súlyos aggodalmun­kat” - tette hozzá. (MTI) Grúzia vádja: légtérsértés Tbiliszi. Grúzia azzal vádolta meg Oroszországot, hogy csütörtökön orosz vadászgé­pek hatoltak be a grúz légtér­be. Tbiliszi szerint előbb négy Szu-25-ös típusú orosz gép húzott el a két ország ha­tárán lévő Kodori-hágó fö­lött, majd hat ugyanilyen va­dászgép jelent meg a szóban forgó terület légterében. Sevardnadze grúz elnök sze­rint az orosz gépek a Grúziá­ban megbúvó csecsen szaka- dárokra vadásztak. Moszkva tagadta a vádakat. (MTI) Kivonultak a protestánsok London. Az északír kormány- koalíció protestáns pártjai visszahívták minisztereiket a belfasti kormányból. A lépést azzal indokolták, hogy semmi­lyen előrelépés nem történt az IRA leszerelése terén. Közöl­ték: nem hajlandók együtt kormányozni a tartományt az IRA politikai szárnyával, a Sinn Feinnel, amíg az IRA nem teljesíti a nagypénteki egyezmény előírásait. (MTI) Jaruzelski tábornok vallomása Varsó. A Wojciech Jaruzelski tábornok, volt lengyel állam­fő, nemzetvédelmi miniszter és hat társa elleni perben Jaruzelski részletes vallomást tett. Kijelentette: büntetőjogi felelősség nem terheli őt az 1970 decemberi vérengzésért, de politikai és erkölcsi felelős­séget érez az akkor történte­kért. Azt vallotta, hogy 1970 decemberében ő az esemé­nyek perifériájára került. Go- mulka, anélkül, hogy egyezte­tett volna vele, azt a Korczyn- ski tábornokot küldte a ten­germellékre rendteremtés cél­jából, aki alá a belügyi alaku­latok tartoztak. Korczynski pe­dig Cyrankiewicz akkori mi­niszterelnöktől kért engedélyt a fegyverhasználatra. (MTI) Jaruzelski vallomása négy és fél órán át tartott (TASR/AP) Kadhafi a terrorizmusról Tripoli. Figyelemre méltó, hogy Moamer el-Kadhafi líbiai vezető is véleményt nyilvání­tott a terrorizmusról, és "azt ál­lította, az USA-ban tapasztal­ható lépfene-megbetegedések „valódi terrortámadások” kö­vetkezményei. (MTI) Most találkozott először az amerikai és a kínai elnök (TASR/AP-felvétel) Kínai-amerikai csúcstalálkozót tartottak Sanghajban Lord Robertson és Javier Solana kimozdította a holtpontról a macedón ügyet Eredményes közvetítés Szkopje. Macedónia vissza­csúszhat az erőszak szintjé­re, ha a vezetők nem váltják valóra azokat a politikai ígé­reteket, amelyek mellett hi­tet tettek a nyugati közvetí­tési! békemegállapodásban - figyelmeztettek a NATO és az Európai Unió vezető tiszt­ségviselői. ÖSSZEFOGLALÓ A helyzet komolyságát jelzi: csü­törtökön ismét Lord Robertson NATO-főtitkár és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezett Szkopjéba, hogy megpróbáljanak lendületet adni a macedón parlamenti csa­tározások miatt megakadt béke- folyamatnak. Az augusztusban megkötött békemegállapodás hat hónapi fegyveres felkelést zárt le, a macedón és az albán kisebbségi vezetők megegyeztek a kisebbsé­gi jogok kiterjesztéséről, és an­nak törvénybe foglalásáról. Az al­bán felkelők letették a fegyvert, nagy részüket átadták a NATO alakulatainak, míg a macedón kormány ígéretet tett az alkot­mány módosítására. A parla­mentben azonban már az előter­jesztések és a vita szintjén megre­kedt a törvényhozási folyamat. Lord Robertson Szkopjéba való érkezésekor burkoltan utalt arra, Ha Szkopje nem teljesíti ígéreteit, kiújulhat az erőszak az országban. hogy ha Macedónia az EU és a NATO tagja akar lenni, akkor elő­ször teljesítenie kell demokrati­kus kötelezettségeit. A tegnapi beszámolók szerint Robertson és Solana mind a kor­mányzat, mind az albán kisebbség képviselőivel tanácskozott. Arra kérték Borisz Trajkovszki mace­dón elnököt, hogy előterjesztésé­ben mind a 15 alkotmánymódosí­tást egyszerre javasolja megszava­zásra a parlamentben, leszerelve ezzel a albán kisebbség parlamenti képviselőinek heves ellenállását. (Október 9-én az alkotmánymódo­sítás vitájának végszavazása előtt az albán pártok nem fogadták el az ügyrendi javaslatokat, és távolma­radtak az üléstől. Ők azt akarták, hogy a 15 pontról egyszerre dönt­senek. Trajkovszki elnök akkori előterjesztése szerint azonban csu­pán kilencről szavaztak volna a képviselők.) Arben Xhaferi albán vezető szerint áttörés történt a macedóniai béke­tárgyalásokon. Nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Ro­bertson és Solana részéről komoly figyelmeztetés hangzott el Szkopje címére. Xhaferi szerint a macedón vezetés végülis beleegyezett abba, hogy a parlament mind a 15 alkot­mánymódosításról egyszerre hoz majd döntést. Ezért az albánok is hajlandók visszatérni az üléste­rembe. (MTI) Emeltebb szintű személyforgalom az úgynevezett határok nélküli közlekedési rendszerben Visegrádi Expressz - a jövő évtől Megtörtént az áttörés ÖSSZEFOGLALÓ Sanghaj. Egyelőre nincs bizonyíté­ka az USA-nak arra, hogy közvet­len összefüggés lenne az Ameriká­ban szaporodó lépfenés fertőzések, valamint Oszama bin Laden al- Kaida nevű terrorista hálózata kö­zött. Ezt George Bush elnök mond­ta tegnap a Csiang Cö-min kínai ál­lamfővel megtartott közös sajtóér­tekezleten, amelyre a régóta várt kínai-amerikai csúcstalálkozó után került sor. A két vezető politi­kus Sanghajban, helyi idő szerint tegnap délelőtt találkozott egy­mással először. Mindketten részt vesznek a 21 országot tömörítő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasá­gi Együttműködés (APEC) országa­inak ma nyíló csúcsértekezletén. Tang Csia-hszüan kínai külügymi­niszter úgy fogalmazott, hogy a kínai-amerikai csúcstalálkozót „a javuló kapcsolatok légköre” jelle­mezte. Ismeretes, fél éve a két or­szág viszonya rendkívül feszültté vált azt követően, hogy egy ameri­kai kémrepülőgép egy kínai va­dászgéppel ütközött. Az amerikai elnök elégedett azzal, ahogyan Kí­na támogatja az USA terrorizmus- ellenes harcát. A sajtó képviselői előtt kijelentette: „Kína habozás nélkül, egyértelműen népünk mel­lé állt ezekben a szörnyű időkben. Hírszerzési adatok átadásával, az al-Kaida terrorszervezet pénzügyi forrásainak elrekesztésével segíti a harcot.” Csiang is elégedetten nyi­latkozott: „Örömmel tapasztaljuk az utóbbi időben, hogy javulnak kapcsolataink. Kína kész ezek építő továbbfejlesztésére.” Bush, aki Kim De Dzsung dél-koreai elnökkel is találkozott, leszögezte: az amerikai kormány párbeszédet óhajt kezdeni az észak-koreaival. Közölte, hogy már meghívást kül­dött Kim Dzsong Ilnek, de elutasító válasz érkezett Phenjanból. Nem rejtette véka alá, hogy az elutasítás nagy csalódást okozott neki. Bush a Kim De Dzsung dél-koreai elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén beszélt minderről, kifejezve a remé­nyét, hogy Kim Dzsong II meggon­dolja magát, utóbb mégis elfogadja a meghívást, és megragadja az al­kalmat a Koreai-félsziget békéjének helyreállítására. (MTI) Kínai bírálat Peking. A kínai kormány éle­sen bírálta tegnap az Európai Parlamentet, amiért az hely­színt biztosított a Hszincsiang kínai tartomány függetlensé­géért fellépő aktivisták gyűlé­séhez. Az EP brüsszeli épüle­tében szerdán tanácskoztak a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről elszármazott ujgur emigránsok, akik Peking sze­rint Kelet-Turkesztán Köztár­saság föltámasztásáról álmo­doznak. (m) MTI-HÍR Visegrád. Visegrádi Expressz né­ven a jövő évtől kezdve az eddigi­nél korszerűbb vonatjárat közle­kedik a Budapest-Pozsony- Brünn-Varsó útvonalon - erről ír­tak alá tegnap megállapodást Vi- segrádon, a V4 országainak közle­kedési miniszterei. Fónagy János magyar közlekedési és vízügyi mi­niszter elmondta: Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kormányfői a közel­múltban határozták el az infrast­MTI-HÍR Budapest. A magyar és a román kormány legitim módon nyújthat támogatást a romániai magyar, il­letve a magyarországi román kö­zösség számára az etnikai, kulturá­lis, nyelvi és vallási identitás meg­őrzése érdekében - szerepel a magyar-román kisebbségi szakbi­zottság tegnapi budapesti ülésén el­fogadott jegyzőkönyvben. A szakbi­zottság társelnökei, Szabó Tibor, a HTMH vezetője, valamint Cristian Diaconescu román külügyi állam­titkár a sajtó képviselőinek elmond­ták: a kisebbségeknek nyújtandó támogatásról a magyar és a román fél kölcsönösen tájékoztatja egy­mást, évente áttekinti a vállalások teljesülését, és ajánlásokat fogal­ruktúra, ezen belül a vasúti közle­kedés összehangolt fejlesztését, s ennek részleteiről volt most szó Visegrádon. A közös munkát meg­könnyíti, hogy jelenleg mind a négy országban a vasút korszerű­sítésén dolgoznak. A négyek a Vi­segrádi Expressz beindításával a meglévő vasútvonalon emeltebb szintű személyforgalmat kívánnak biztosítani, úgynevezett határok nélküli közlekedési rendszerben. „Ennek lényege, hogy a határátke­lők hosszas, időrabló ellenőrzési procedúráját leegyszerűsítik, így a máz meg kormánya felé. Magyaror­szág és Románia egyetért abban, hogy a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció elvét alkal­mazni lehet a két nemzeti kisebb­ség esélyegyenlősége érdekében. „A bizottsági ülés bebizonyította, hogy a két ország között a létező mechanizmusok igénybevételével tisztázni lehet minden kisebbségi problémát, szemben az egyoldalú lépések megtételével” - mondta Diaconescu, nyilvánvalóan a státus­törvényre utalva. A jegyzőkönyv ré­sze, hogy a szakbizottság napirend­jén továbbra is szerepel a romániai magyar állami egyetem létrehozá­sának ügye. Diaconescu közölte: a szakbizottság ez ügyben akkor tesz konkrét javaslatot, „ha a pillanat er­re alkalmas lesz”. menetidő hozzávetőleg 20 száza­lékkal csökkenhet” - húzta alá Fó­nagy János. Utalt arra, hogy a tár­gyalások a vasúti teherforgalom összehangolására is kiterjedtek, annál inkább is, mert mind a négy ország a közútról igyekszik a kör­nyezetbarát vasútra átterelni a fu­varszállítás egy részét. A négyek a bizalmi elvet érvényesítik, ami azt jelenti, hogy elfogadják egymás biztonsági eljárásait a határokon, s ezzel is rövidül az állásidő, von­zóbb lesz a kamionok vasúton szállítása. Miller letette a hivatali esküt Megtörtént a váltás Varsó. Jerzy Buzek lengyel kor­mányfő tegnap hivatalosan is be­nyújtotta lemondását, miután jobb­oldali kormánya a múlt hónapi vá­lasztásokon súlyos vereséget szen­vedett. Az új kormányfő, a szociál­demokrata Leszek Miller tegnap le­tette a hivatali esküt. Az új parla­ment tegnapi, első ülésén Buzek sok sikert kívánt az ország sorsáért vi­selt felelősséget átvállaló honatyák­nak és az új kabinetnek. A baloldali- parasztpárti kormánykoalíció leg­fontosabb feladata az ország pénz­ügyeinek rendbetétele, valamint az Európai Unióval folytatott csatlako­zási tárgyalások felújítása. Miller a jövő csütörtökön tartja első beszé­dét a parlamentben. (TASR) Többszöri halasztás után aláírták a jegyzőkönyvet Legitim támogatások HÁTTÉR Orosz aggodalmak az iszlám veszély miatt MTI-FELDOLGOZÁS Orosz vélemények szerint a radi­kális iszlám váhábita mozgalom, amelynek a csecsen harcosok egy része is híve, kihasználhatja az af­ganisztáni konfliktust és a két leg­főbb vallási vezető közötti hatalmi harcot, hogy a jelenleginél még nagyobb befolyásra tegyen szert az országban. Dmitrij Makarov isz­lámszakértő állítja, hogy a váhá- bizmus gyorsan terjed az Észak- Kaukázusban, valamint Tatársz- tánban. Az orosz muzulmánok korruptsága és megosztottsága, amelynek oka a két mufti, Ravil Gajnutdin és Talgat Tadzsuddin közötti hatalmi harc, kedvező tere­pet nyújt e terjeszkedéshez. Egy másik iszlámkutató, Mihail Tul- szkij arra figyelmeztetett, hogy ha az orosz hatóságok nem avatkoz­nak be az ország muzulmán ügyei­be, akkor a több tízezer váhábita át is veheti a hatalmat egy muzulmán köztársaságban, amely nem Csecsenföld lesz, hanem inkább Tatársztán. 1999 augusztusában a csecsen fegyveresek, akiket Samil Bászájev csecsen és Hattab arab parancsnok vezetett, behatoltak Dagesztánba, hogy ott egy iszlám köztársaságot hozzanak létre. A támadást Moszkva visszaverte, s ez volt az egyik oka Moszkva cse- csenföldi intervenciójának is. Az Afganisztán elleni amerikai ak­ció, amelyet Putyin elnök támo­gat, de az oroszországi mohame­dán vallási elöljárók egyhangúlag elítélnek, ugyancsak táplálhatja az iszlám radikalizmust. Alekszej Malacsenko szerint a Szovjetunió 1991-es összeomlása lehetővé tet­te, hogy az országba nagy tömeg­ben érkezzenek iszlám „misszio­náriusok”, akik, kihasználva az ideológiai űrt és a posztkommu­nista társadalom nemtörődöm­ségét, hamar híveket szereztek. A közelmúltban Pakisztánból érkez­tek hasonló „térítők” egy baskíriai mecsetbe, hogy felszólítsák a mu­zulmánokat: kövessék Csecsen­föld példáját és fogjanak fegyvert a hitetlen Oroszország ellen. A Tadzsuddin mufti vezette szerve­zet, melynek központja Ufában, Baskíria fővárosában van, mint­egy 1000 muzulmán közösséget tömörít az Oroszországban be­jegyzett 3048-ból, és ezzel a leg­nagyobb az országban. Az 53 éves Talgat Tadzsuddin sejket 1980- ban nevezték ki az európai orosz területek és Szibéria muzulmán tanácsának élére a KGB jóváha­gyásával. 1990-ben ő lett a Szov­jetunió, később a FÁK muzulmán tanácsának vezetője. De a szovjet rendszer megszűnése óta megosz­tott ez a szervezet, és több ellen­zéki csoport kivált belőle. így tör­tént, hogy 1994-ben Ravil Gaj­nutdin, Tadzsuddin egykori be­osztottja rivális testületet hozott létre, a közép-oroszországi és eu­rópai muzulmánok tanácsát, amelynek központja Moszkvában van. Tadzsuddin és Gajnudtin az­óta kölcsönösen vádaskodnak. A Nezaviszimaja Gazeta szerint 42 éves Gajnudtin mufti, akinek szer­vezetéhez mintegy száz közösség tartozik, több millió dollárt kapott Szaúd-Arábiából, és nyíltan hirde­ti a váhábizmus iránti rokon- szenvét, mert úgy véli, ez az irány­zat nem buzdít a terrorizmusra, a szélsőségekre, ellenkezőleg, elíté­li ezeket”. „Hogyan lehet Gaj­nudtin lojális a váhábizmushoz és hogyan tarthat fenn jó kapcsolato­kat a Kremllel? A válasz egyszerű: pénz” - állítja a lap. Jobbközép norvég kabinet Új kormány, fehér por Oslo. A Konzervatív Párt kapta az új jobbközép norvég kormány kulcspozícióit, köztük a külügyi tárcát, ám a kormányfő keresz­ténydemokrata, csakúgy, mint a gazdag olajkészletekkel bíró or­szágban fontos szerepet játszó olaj­ipari és energetikai miniszter is. Tegnap mutatta be kormányát Kjell Magne Bondevik új norvég minisz­terelnök V. Harald királynak, és azonnal át is vette az ország irányí­tását Jan Stoltenberg eddigi, mun­káspárti miniszterelnöktől. Szokás szerint a hivatalba lépő miniszter- elnöknek sokan gratulálnak, aki te­heti, élőszóban, aki nem, az telefo­non vagy levélben. Kristiansand városka postahivatalában foglalták le azt a Bondeviknek címzett leve­let, amelyből ismeretlen fehér por pergett a postai alkalmazottak ru­hájára, cipőjére. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents