Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-20 / 242. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 20. Politika 5 Tizedszer találkoznak a pedagógusok a Katedra Napokon, az egyik téma a várható óriási változások az oktatásügyben Ahogy a pedagógusok kérték Pénteken nyitották meg Du- naszerdahelyen a tizedik Ka­tedra Napokat. A rendezvény főszervezőjével, Hodossy Gyulával beszélgettünk. RÁCZ VINCE Mi az idei Katedra Napok vezér- gondolata? Megpróbáltuk a pedagógusok kéré­seit és igényeit figyelembe véve megszervezni. Kérdőíveket küld­tünk szét, melyekből megtudhat­tuk, kiket hallgatnának meg szíve­sen azon előadók közül, akik már szerepeltek a korábbi Katedra Na­pokon. Harminchat előadó közül tí­zet választottak ki. Az eddigi Kated­ra Napoknak mindig volt egy köz­ponti témája, vagy az irodalom, vagy a történelem oktatásával fog­lalkoztunk és így tovább. Az idei bi­zonyos szempontból érdekesebb, mert több előadót várunk, korábban hárman-négyen adtak elő. Érdemes meghallgatni az előadásokat. Ez csupán az egyik része az ese­ménysorozatnak. A másik része, hogy a pedagógusok találkozhatnak egymással. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanárok számára legyenek fórumok, hiszen nagyon kényes, átmeneti időszakot élnek meg az iskolák. Sokan még csak nem is érzékelik a nemsokára bekövetkező nagy változásokat. Er­ről beszélni kell, nem elég, ha a pe­dagógus a sajtóból értesül arról, mi fog vele történni. Fontos, hogy al­kalma legyen beszélgetni szakma­beliekkel az aktuális kérdésekről, » Az iskolák már r önhatalmúlag is dönthetnek, milyen tankönyvekből tanítanak. legyen módja a véleményformálás­ra, létrejöjjön a pedagógusok és a döntéshozók közötti párbeszéd. Ez elengedheteden. A most jóváha­gyott közigazgatási törvény más­ként kezeli az iskolákat, megválto­zik az óvodák, az alap- és középis­kolák sorsa, máshonnan fogják kap­MMtm Hodossy Gyula: Sokan még csak nem is érzékelik a nemsokára bekövet­kező nagy változásokat (Somogyi Tibor felvétele) ni az utasításokat, más veszi át a fel­ügyeleti szervek szerepét, módosul a finanszírozás. Ebből a folyamatból nem lehet kihagyni a pedagóguso­kat, figyelembe kell venni a vélemé­nyüket. Ezt a célt szolgálta a Katedra Alapítvány tavalyi programja, A 21. század iskolája című, melyen meg­próbáltuk kikérni minél több peda­gógus véleményét. Ezeket egyrészt a Katedrában, másrészt egy három­nyelvű kötetben publikáltunk. Most is készül összefoglaló kiad­vány? Nem, éppen azért, mert ez más jel­legű találkozó. A korábbiak rész­ben kötődtek a Katedra Társaság feladatköreihez, és azok mindig megjelentek könyv formájában vagy a Katedrában. Ettől függetle- nül nem kisebb a mostani rendez­vény súlya. A Katedra Alapítvány díját minden évben a Katedra Na­pokon adjuk át, sőt, tavaly a ma­gyar iskolák újraindításának ötve­nedik évfordulója kapcsán megala­pítottuk a Szlovákiai Magyar Isko­lákért Emlékplakettet is, ennek át­adására is most kerül sor. Kapcsolatban állnak szlovák kol­légákkal? Rendszeresen kapunk meghíváso­kat szlovák szervezetektől, és ter­mészetesen mi is küldünk meghívó­kat. A 21. század iskolája terveze­tünket is közösen készítettük. A Pozsony-Győr-Bécs háromszögben kérdeztünk meg szakembereket, hogyan képzelik el a jövő század közoktatását. De ez önmagában nem elég, sokkal szorosabb kapcso­latokat kellene kiépítenünk a szlo­vák pedagógustársadalommal. Az új törvényről egyeztetésekre lesz szükség, mert egy közös fellépés sokkal eredményesebb lehet. Egy sor olyan kérdés felmerülhet, ahol fontos lehet az egyeztetés, ugyanis bővülnek a lehetőségeink. Ezentúl nem a minisztérium ír elő egyféle, kötelező érvényű módszert, az isko­lák önhatalmúlag is dönthetnek, müyen tankönyvekből tanítanak, beleszólhatnak abba, kik és hogyan tanítsanak. Az információkat át kell tudnunk adni egymásnak, hogy ta­pasztalatainkat kölcsönösen hasz­nosíthassuk. A szlovákiai társada­lom, sem a szülők, sem a pedagógu­sok, nincsenek felkészülve az új tör­vény által rájuk ruházott feladatkör­ökre. Az lenne jó, ha ez az átalaku­lás egy sikertörténet lenne, azzá pe­dig csak akkor válhat, ha minél szé­lesebb réteget vonunk be oktatás­ügyünk megreformálásába. Mennyiben változik meg a Kated­ra Napok szerepe a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum működé­se kapcsán? A Szlovákiai Magyar Oktatási Fó­rumnak az egyik létrehozója a Ka­tedra Alapítvány. Azzal a szándék­kal hozta létre, hogy állandó intéz­ményként jelenjen meg. A Katedra Napok vagy a Katedra Társaság más feladatokat vállalt fel eddig. A Ka­tedra Társaság módszertani kérdé­sekkel foglalkozik, az Oktatási Fó­rum oktatáspolitikai kérdésekkel, s próbálja egy asztalhoz ültetni az egyes oktatási intézményeket. Azt éreztük itt az Alapítványban, és erre visszajelzések is érkeztek az egyes minisztériumoktól, mind Pozsony­ból, mind Budapestről, hogy nincs a szlovákiai magyarságon belül az ok­tatáspolitikában semmiféle egyez­tetés. Sokkal hatásosabb és eredmé­nyesebb lenne oktatáspolitikánk, ha Szorosabb szálakat r kellene kiépíteni a szlovák pedagó- * > gustársadalommal. >> lenne egyeztetés, az oktatási intéz­mények is támogatják ezt. Enélkül elcsúsznak a dolgok egymás mel­lett, azért is tartjuk fontosnak, hogy ez a társaság rendszeresen leüljön, s működjön egy állandó iroda, ahol oktatáspolitikával kapcsolatos kér­déseket tehetnek fel szülők, peda­gógusok, önkormányzatok, bárki, aki az oktatásban érintett, informá­ciót kérhessen, javaslatot tehessen. A Fórum elnöksége ezeket megvi­tatná és egy szakembergárdával fel­méréseket és dolgozatokat készít­tetne, majd kialakítana egy közös álláspontot, melyet továbbítana az egyes végrehajtó intézményeknek, így sokkal eredményesebb lehetne a szlovákiai magyar pedagógustársa­dalom érdekérvényesítése az okta­táspolitikai kérdésekben. Szarka László: a szlovákiai magyarság még mindig „sorsközösségként" s nem „akarati közösségként" tekint önmagára Ki kell telj esíteni az anyanyelvű kultúrát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Építsük a kölcsönösség hídjait! címmel tegnap konferenciát rendezett a Mécs László Társulás és a Konrad Adenauer Stiftung alapít­vány, melyen Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák államfő is előadást tartott. Méltatták a szlo­vák-magyar kapcsolatokat, és ki­emelték: a két nemzetnek együtt kell Európába igyekeznie. Mádl ki­fejtette, a regionális stabilitást bizto­sító szomszédságpolitikát és a hatá­ron túli magyarság támogatását Magyarország egyenrangú priori­tásként kezeli; a státustörvény vé­delmében ismételten hangsúlyozta a törvény alapgondolatát és azt, hogy elkészítése során Magyaror­szág szem előtt tartotta az általa aláírt kétoldalú nemzetközi szerző­déseket. „Magyarország legfonto­sabb szomszédaink közé tartozik, s bár kölcsönös kapcsolatainkra több, történelem szülte előítélet és sére­lem nyomta rá bélyegét, ugyanab­ban a csónakban evezünk” - mond­ta Rudolf Schuster. Szerinte akkor állt be jelentős változás a szlovák­magyar kapcsolatokban, amikor 1998-ban az MKP is tagja lett a kor­mánynak. Bugár Béla MKP-elnök hozzátette: a kisebbségek a híd sze­repét tölthetik be, a kormányszerep pedig a szellemi hídépítés megvaló­sításaként értelmezhető. Walter Ro- chel, az Európai Bizottság pozsonyi küldöttségének vezetője pozitívan értékelte Mikuláš Dzurinda kor­mányfő hozzáállását a kisebbségi kérdéshez, a határmenti együttmű­ködés fellendülését, valamint a nyelvi charta jóváhagyását. Csáky Pál kormányalelnök, a konferencia védnöke szerint a rendezvény fon­tos üzenetet, a szellemi hídépítés, a megbékélés szükségességét közvetí­ti a többségi társadalom felé, ugyan­akkor megjegyezte: a résztvevők csaknem 95%-a szlovákiai magyar, miközben szlovák vitapartnereket is hívtak. „Nehéz így párbeszédet foly­tami” -jegyezte meg. Glatz Ferencnek, a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) elnöké­nek meggyőződése, a térségi álla­mok „céhes” történészei jobbára már nem a nemzeti, hanem a szak­mai szempontot érvényesítik, és ja­varészük nem sorakozik fel a nacio­nalista pártok mögé. A régióban szerinte műidig az államélet egyes területeinek túlszabályozása idézett elő társadalmi feszültségeket; a du­alizmus korában Apponyi nemzeti­ségi politikája az ország felbomlásá­hoz járult hozzá. A túlszabályozó ál­lamot szerinte szolgáltató állammá kell alakítani. Az egymásra utalt né­peknek az EU-tagság elnyerésével „az eddigieknél kegyetlenebb” ver­senyben kell helytállniuk. Ez csak összefogással lehetséges, amint azt a környezetvédelem terén a közös árvízvédelem is példázza. Az MTA elnöke úgy látja, a jövőben ki kell teljesíteni az anyanyelvű kultúrát - mert ellenkező esetben hovatovább szubkultúrává válik -, deaz egyén­nek a helyzetéből adódó többes identitását is vállalnia kell. Meggyő­ződése, a Kárpát-medence államai­nak egyeztetniük kell státustörvé­nyeiket, egyébként nem léphetnek előre. Dušan Kováč, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia főtitkára szerint a nemzetek számára nem az önma­gukért való önmeghatározás fontos, hanem az, miként vehetnek részt a nemzetközi együttműködésben. Szarka László, az MTA Kisebbség­kutató Műhelyének igazgatója meg­jegyezte, a szlovákiai magyarság még mindig „sorsközösségként”, s nem „akarati közösségként” tekint önmagára; „vállalt, tudatos közös­ség”, de a kezdeményező készség és az intézményi háttér még nagymér­tékben hiányzik, (kár, sza) RÖVIDEN Lexa már az internetről is eltűnt Pozsony. Megszüntették azt az internetes honlapot, amely a titkos- szolgálat volt igazgatójának ügyével foglalkozik. „Nem is tudom, mit keresett az interneten” - jelentette ki Ivan Lexa egyik ügyvédje. Juraj Trokan szerint az oldalt reakcióképp hozták létre az akkori belügyminiszter, Ladislav Pittner sajtótájékoztatóira, ám azóta ide­jét múlta. A honlapot egyébként 1999 októbertől 11 600-an láto­gatták meg, összesen 270 hozzászólás érkezett. (TASR) Befejeződött a Transpetrol átvilágítása Pozsony. A részleges privatizáció előtt álló Transpetrol stratégiai vállalatban befejeződött az átvilágítás, mind a hat érdeklődő - Slovnaft, Česká rafinérska, Rosznyeft, Texaco, Szurgutnyeftyegaz és a Jukosz - megismerkedett a cég helyzetével, és rövidesen meg­teszi kötelező érvényű ajánlatát. A Transpetrol 49%-ának eladásá­ról év végéig döntenek: (TASR) Tizenhárom érdeklődő a gázművek iránt Pozsony. Tizenhárom befektetőjelölt jelezte érdeklődését a Szlovák Gázművek (SPP) részleges privatizációja iránt, a kormány a jövő péntekre állítja össze a lehetséges tárgyalópartnerek szűkebb listáját - mondta Mária Machova privatizációs miniszter. A kormány az SPP 49%-át akarja eladni. Machová a Reutersnek azt mondta, hogy az ér­deklődők között vannak „a gázipar legnagyobb játékosai”. (MTI) Malíková feljelenti Slotát Pozsony. Nem elégszik meg Ján Slota bocsánatkérő levelével az SNS elnöke. „A hülyeségért fizetni kell” - fogalmazott Anna Malík­ová, aki bíróság elé viszi az ügyet. Slota levelében az írta, hogy nem tudta befolyásolni a Sme és a Nový Čas állításait, hogy a „ker­ge marha” kifejezést Malíkovával kapcsolatban használta. (TASR) Slotának 2,3, Malíkovának 6,9 százalék Pozsony. Elkészült az MVK ügynökség első olyan közvélemény-ku­tatása, amelyben már a Ján Slota-féle Valódi SNS is szerepel; igaz, mindössze 2,3 százalékkal. Első a HZDS (27,5%), utána a Smer (15,6), majd az MKP (9,5%) következik. A parlamentbe kerülne még az ANO (8,7%), az SDKÚ (8,1%), a KDH (6,9%) és az SNS (6,0%). A szavazásban a polgárok több mint egy tizede nem venne részt, és minden ötödik nem tudja, kire adja voksát. (TASR) Nappal is tompított fénnyel Pozsony. Az autóversenyzőként is ismert Jirko Malchárek és képvi­selőtársa, Peter Kresák a közlekedés biztonsága érdekében javasol­ják, hogy a téli hónapokban, vagyis október 15-e és mácius 15-e között nappal is kötelező legyen a tompított fény használata a gép­kocsikon. A módosítás értelmében csak azokat a tilosban parkoló gépkocsikat szállíthatnák el, amelyek akadályozzák a közlekedést. Az indítványt második olvasatba utalta a parlament, (szm) Mi akadályozza a tőkebeáramlást? Pozsony. Az Economist pozsonyi konferenciáján a külföldi befektetők felsorolták, mi akadályozza a jelentősebb tőkebeáramlást Szlovákiá­ba. Kifogást emeltek a Munka Törvénykönyve módosítása, az adózás és adókedvezmények nem egységes jogi szabályozása és az informá­ciós technológiákba és az egészségügybe áramló alacsony befekteté­sek ellen. Ugyancsak súlyosnak tartják a korrupció mértékét, rossz­nak a bíróságok munkáját, végezetül körülményesnek a külföldi mun­katársak szlovákiai tartózkodási engedélyének elbírálását. (TASR) Az elnök fotósa visszatér az aktokhoz Pozsony. „A külföldi szolgálati utak: az nem turisztika. Csak a ho­telszobákat és a tárgyalóhelyiségeket ismerem” - jelentette ki az ál­lamfő hivatali fényképésze, indoklásként felmondási kérelmére. Rudolf Schusternek tehát új személyi fotós után kell nézni, Marián Krlička ugyanis szeretne visszatérni eredeti foglalkozásához: ko­rábban aktokat és művészi felvételeket készítet. „A fogadások nem nyújtottak kibontakozási lehetőséget” - jelentette ki. (TASR) Chlebo panasza a magyar diplomatákra Bukarest. A román közszolgálati rádió szerint Jaroslav Chlebo szlo­vák külügyi államtitkár a magyar diplomatákra panaszkodott a Ve­lencei Bizottság elnökénél. Chlebo aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy információi szerint a magyar diplomaták kapcsolatba léptek a bizottság tagjaival, hogy befolyásolják a kisebbségek kedvezményes elbánásával foglalkozó jelentés elkészítőinek véleményé. (MTI) Felszámoltak egy csempészútvonalat Varsó. A lengyel rendőrség felszámolt egy Csehországból és Szlováki­ából Nyugat-Éurópába irányuló csempészútvonalat, amelyen át rob­banóanyagot szállítottak terroristáknak. Őrizetbe vettek egy lengyel és egy cseh férfit és egy nőt, valamint elkoboztak 8 kilogramm sem- texet, ekkora mennyiségből 40 pokolgépet lehet készíteni. (MTI) Anna Malíková frakció és szövetségesek nélkül Az SNS fekete hete Szent-lványi István: Hibás az Orbán Viktor vezette magyar kormány szomszédos országokat érintő politikája „A státustörvény inkább árt, mint használ” ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A Márai Sándor Alapítvány (MSA) meghívására a városba látogatott Szent-lványi Ist­ván, az SZDSZ ügyvivője, a magyar parlament külügyi bizottságának el­nöke. Elmondta, pártja szerint a kormány a státustörvény elfogadá­sával többet ártott mint használt a kisebbségben élő magyaroknak. Sokkal több hasznot hozott volna a magyar kisebbségi szervezetek na­gyobb arányú, átlátható támogatása mint az a néhány kedvezmény, amit a törvény nyújt. ,Ezzel elkerültük volna a diplomáciai konfliktusokat is”, mondta Szent-lványi. Kiemelte, hogy a törvény nemcsak a szomszé­dos országok többségi politikusai­nak ellenkezését váltotta ki, Romá­niában a magyar politikai érdekkép­viselet megosztását is eredményez­te. Ezzel kapcsolatban a magyar külügy legfőbb feladatának a tör­vény minél kevesebb ellenkezést ki­váltó végrehajtását nevezte. A ki­sebbségi lét három területének tá­mogatását tartja a legfontosabbnak: az oktatást, a kultúrát és az írott és elektronikus sajtót. Az Orbán-kor- mány külpolitikai hibájának tartja a túlságosan szoros kapcsolatot az osztrák kormánnyal, melyben he­lyet kapott a szélsőjobboldali politi­kus, Jörg Haider pártja is. (lpj) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem tartja érvényesnek a HZDS-szel kötött ellenzéki szerző­dést az SNS elnöke. Anna Malíková hangsúlyozta: az egész egy papír­fecni a HZDS képviselőinek viselke­dése után, akik nem támogatták az SNS-frakció újjáalakítását. Ugyan­így „a párt arrogáns Viselkedése a megyei önkormányzati választási készülődés során azt bizonyítja, hogy nem igazi ellenzéki párt” - fo­galmazott Malíková. Szerinte Vla­dimír Mečiar pártja azért utasította el az SNS-szel való együttműkö­dést, mert fontosabb számára a há­romszázalékos támogatottságú SDĽ. Epésen megjegyezte, köszöni a HZDS-nek, hogy végre felnyitotta az SNS és a polgárok szemét. A párt kész egyedül indulni a megyei ön- kormányzati választásokon, hiszen már nincs remény arra, hogy a „nemzeti blokk” győzni tudjon az olyan nemzetiségileg vegyes terüle­teken, mint a Nagyszombat vagy a Nyitra megye, (s, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents