Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-17 / 239. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 17. Pl POIITIKA Indiai-pakisztáni incidensek Kasmírban - Colin Powell a térségben ingázik Időzített konfliktus Powell és Musarraf tegnapi találkozóját Újdelhiben nem nézték jó szem­mel (Reuters-felvétel) Tony Blair után Vim Kokkal is tárgyalt a palesztin elnök Sáron szerint Oslo halott Javuló pénzügyi helyzet New York. Az eddig megka­pott és a már beígért ameri­kai pénzügyi hozzájárulások­kal nemcsak javult az ENSZ pénzügyi helyzete, hanem a világszervezetnek egyenesen „olyan jól megy, ahogy már régóta nem”. Erről Joseph Connors főtitkárhelyettese számolt be. Az év végéig a vi­lágszervezet 4,7 milliárd dol­lár bevétellel számol, ami 2,9 milliárddal több, mint a tava­lyi év költségvetése. (MTI) Tüntetések Tatárföldön Moszkva Az utóbbi napokban több tüntetés volt - a legutób­bi hétfőn - Kazánban, Tatársz- tán orosz köztársaság főváro­sában. A résztvevők függet­lenséget követeltek a többsé­gében muzulmánok lakta te­rületnek, s s tiltakoztak az Af­ganisztánt sújtó amerikai légicsapások ellen is. Az NTV orosz televízió beszámolója szerint további követelésük a tatár útlevelek kibocsátása és a latin betűs tatár írás vissza­állítása volt. (MTI) Letartóztatják Imelda Marcost Manila. Letartóztatási paran­csot adott ki tegnap Imelda Marcos volt first lady ellen a Fülö-szigetek egyik bírósága. A vádirat szerint Ferdinand Marcos egykori diktátor-el­nök felesége alapítványok ál­cája alatt tartja svájci bankok­ban tisztességtelenül szerzett vagyonát. Imelda kész óvadé­kot fizetni, hogy elkerülje az előzetes letartóztatást. (MTI) Az egykori szépségkirálynő és színésznő már 72 éves (Reuters) Kevesebben bíznak a DOS-ban Belgrád. A megkérdezettek 51,3 százaléka kevésbé hisz abban, hogy a kormányzó pártszövetség, a DOS végre tudja hajtani választási ígére­teit, 29,6 százalék pedig már egyáltalán nem táplál ilyen reményeket. A legújabb köz­vélemény-kutatás szerint a polgárok 33%-a úgy látja, a DOS hatalomra kerülése óta keveset tett azért, hogy javít­son életkörülményeiken, vi­szont a megkérdezettek 27,6 %-a szerint a párttömörülés a körülményekhez képest ele­get teljesített. (MTI) Robert Mugabe a szocializmusért Harare. Robert Mugabe zimbabwei elnök az afrikai ország gazdasági szétesése ellen úgy kíván küzdeni, hogy visszatérnek a szocia­lista típusú gazdasághoz. A DPA szerint Mugabe, aki Nagy-Britanniát tette felelős­sé a gazdasági vészhelyze­tért, a fehérek tulajdonában lévő további farmok elkobzá­sát is kilátásba helyezté. Azt üzente a fehéreknek, ha fel­számolják vállalkozásukat, akkor az állam lép majd he­lyükbe. (MTI) Szrinagar/Iszlámábád/Új- delhi. A tegnapra virradó éj­szaka is szünet nélkül tartot­tak a hétfőn Kasmírban ki­újult indiai-pakisztáni össze­csapások. Colin Powell ameri­kai külügyminiszter tegnap Pakisztánban tárgyalt, ahon­nan Indiába utazik tovább. ÖSSZEFOGLALÓ Az indiai hadsereg - a 10 hónapos fegyvernyugvást követően - hétfőn paldsztáni őrhelyeket támadott Kasmírban, a vitatott hovatartozá- sú terület tűzszüneti vonalánál, s harcok egész éjszaka folytatódtak. Az ágyúkkal, rakétákkal, lángszó­rókkal és aknavetőkkel végrehaj­tott hadműveletben megsemmisült 11 pakisztáni őrhely. Egy asszony életét vesztette, 25 másik személy megsebesült. A pakisztáni hadse­reg viszonozta a tüzet. Indiai rész­ről cáfolták a polgári áldozatról és a sebesültekről szóló jelentést. Új­delhi szerint az indiai egységek pa­kisztáni behatolókat igyekeztek megfékezni. Az iszlám többségű Kasmír hovatar­tozásának kérdése fél évszázada mérgezi India és Pakisztán viszo­nyát. Iszlámábád nyíltan támogatja az újdelhi kormány ellen harcoló muzulmán szeparatistákat. A sza- kadár csoportok által kirobbantott összecsapásokban 1989 óta leg­alább 35 ezren vesztették életüket. A mostaninak a súlyát csak növeli, hogy Colin Powell amerikai külügy­miniszter éppen hétfőn érkezett Pa­kisztánba, ahonnan tegnap tovább­Moszkva. Az abház kormánycsa­patok nem tudták felszámolni a két héttel ezelőtt behatolt, grúz és cse­csen fegyveresekből álló csoportot, amely továbbra is az orosz határ fe­lé tart. Az ITAR-TASZSZ tegnapi je­lentése szerint a Ruszlan Gelajev csecsen hadúr vezette, mintegy 50 fős osztagot a grúz- orosz határtól 10 kilométerre látták felbukkanni, s a légierő bevetésével sem sikerült megállítani. Az orosz határőrség vezetői nem tartanak támadástól, mivel ez szerintük öngyilkossággal érne föl Gelajevék számára. Arra vi­Belgrád. Egy hónappal a koszovói parlamenti választások előtt a nem­zetközi közösség egyre nagyobb nyomást gyakorol Belgrádra, hogy támogassa a koszovói szerbek rész­vételét a voksoláson. A koszovói szerbek ugyanis a távolmaradásu­kat hangoztatják. Owen Masters, a koszovói választásokat felügyelő ET megfigyelő missziójának a veze­tője szerint minden koszovói szerb közösségnek részt kellene vennie a november 17-i választáson. Hozzá­tette, hogy tartomány továbbra is Jugoszlávia szerves része marad. „A legtöbb albán párt programja tartalmazza a tartomány független­ségének eszméjét, de a demokrati­utazott Indiába. Az afganisztáni tá­madásokkal „lefoglalt” amerikai ve­zetésnek nem hiányzik, hogy India és Pakisztán között is kiéleződjön a helyzet: George Bush amerikai el­nök ezért mindkét országot vissza­fogottságra szólította fel. Powell szont felkészülnek, hogy a konflik­tus éleződése esetén (akárcsak az 1992-es abház-grúz háború során) menekülthullámmal kell számolni­uk. Időközben Grúziában is álhír­nek minősítették, hogy Abházia fő­városára, Szuhumira is átterjedtek a harcok. Az NTV orosz televízió helyszíni riportban számolt be ar­ról, hogy a városban nyugalom van, sokan a tengerparti strandokon na­poznak. Tbilisziben kezdik elismer­ni, hogy a még mindig folytatódó harcok ellenére gyakorlatilag ku­darcba fulladt az Ábháziába beszi­várgott grúz és csecsen fegyveresek offenzívája. Orosz hírügynökségi kus szerkezetekben helyénvaló az, hogy a pártok programjukban azt fogalmazzák meg, amire töreksze­nek. A valóság viszont az, hogy Ko­szovóban a választást az ENSZ BT 1244-es határozatával összhang­ban rendezik meg, ez pedig világo­san kimondja: a tartomány Jugo­szlávia szerves része marad” - szö­gezte le. Hasonlóan nyilatkozott a minap Pristinában Hubert Védrine francia külügyminiszter, és a vá­lasztásokon való részvételt szorgal­mazta közelmúltbeli nyilatkozatá­ban Kofi Annan ENSZ-főtitkár is. Mindezen igyekezetek ellenére a koszovói szerb közösség egyre erő­teljesebben hangoztatja, hogy nem hajlandó az urnákhoz járulni. A ko­szovói Szerb Ellenállási Mozgalom szavai szerint Washington szeretné elkerülni, hogy a megosztott hima- lájai tartomány miatti feszültség ve­szélybe sodorja az afganisztáni ter­rorizmusellenes hadjárat sikerét. A Powell és Pervez Musarraf pakisz­táni elnök tegnapi iszlámábádi ta­lálkozóját követő sajtóértekezleten az amerikai diplomácia vezetője azt mondta, a kasmíri vita alighanem központi kérdés India és Pakisztán viszonyában. Ezt Pakisztánban is így gondolják, de - mint az AFP rá­mutat elemzésében - Powell észre­vétele feldúlhatja az újdelhi veze­tőket, akik kézzel-lábSal tiltakoz­nak a kasmíri területi vita közép­pontba állítása ellen. Nem ismere­tes egyébként, hogy miben maradt Powell és Musarraf, csak annyit tudni, amennyit Musarraf elárult: az USA szerepet kíván játszani a rendezésében. (MTI) jelentések szerint viszont grúz naci­onalista szervezetek tehetetlenség- gel vádolják Eduard Sevardnadze grúz elnököt és kormányát, s azzal fenyegetődznek, hogy fegyvert fog­nak és ők állítják helyre Tbüiszi szu­verenitását az 1990-es évek elején önhatalmúan elszakadt Abházia fe­lett. Sevardnadze hétfőn tárgyalá­sokat helyezett kilátásba a szakadár köztársaság vezetőivel, és széleskö­rű önrendelkezést ígért Abházié­nak az újraegyesítés esetére. Moszkvát aggasztja az a grúz köve­telés, hogy ENSZ-kontingens vagy az EBESZ missziója váltsa fel a FÁK orosz békefenntartóit Abháziéban. (SPOT) hétfőn azt javasolta, tartsa­nak népszavazást, amelyen a szer- bek véleményt mondanak arról, hogy részt kívánnak-e venni a vok­soláson. A Momcsilo Trajkovics ve­zette párt szerint a nemzetközi kö­zösség minimális feltételeket - biz­tonság, szabad mozgás stb. - sem teremtett ahhoz, hogy a koszovói szerbek elmehessenek szavazni. Az Észak-koszovói Védelmi Bizottság koordinátora, Milan Ivanovics pe­dig felszólította a szerbiai kormány­erőt, a DOS-t, hogy támogassa a ko­szovói szerbek döntő többségének akaratát, amely szerint nem kíván­nak részt venni a választáson, mert ezzel a függedenség mellett nyilvá­nosan kiálló albán politikusokat igazolnák. MTI-HÍR Jeruzsálem. A zsidó telepesek legfontosabb szervezete tiltakozó megmozdulást szervez Ariel Sáron izraeli kormányfő ellen a paleszti­noknak tett engedményei miatt, miközben Sáron holtnak nyilvání­totta a palesztin autonómiáról kö­tött oslói megállapodást. Benny Kasriel, a zsidó telepesek tanácsának vezetője azt vetette a kormányfő szemére, hogy az izra­eli katonák hétfőre virradóra kivo­nultak a hónap elején megszállt palesztin településekről. Vélemé­nye szerint ez az erőszakos cselek­mények és a terrorista akciók nö­vekedéséhez vezet. Közben Sáron a védelmébe vette az említett in­tézkedést, amely miatt kilépett a kormánykoalícióból két szélső- jobboldali párt is, és ezzel a kor­mányzó pártok nyolc képviselőt vesztettek. Sáron saját pártja, a MTI-HÍR Budapest. AIV. Magyar Állandó Ér­tekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanács­kozása október 25-én kezdődik Bu­dapesten. A tanácskozáson megvi­tatják majd a szomszédos országok­ban élő magyarokról szóló törvény elfogadása után kialakult helyzetet, a budapesti kormány beszámol ar­ról, hogy milyen végrehajtó rendel­Moszkva. Minden eddig napvilágra került bizonyítékot átadott az ukrán félnek tegnap a szeptember 4-én a Fekete-tengerbe zuhant orosz TU- 154-es repülőgép katasztrófájának körülményeit vizsgáló bizottság. Is­meretes, a Szibéria légitársaság Tel- Aviv-Novoszibirszk járatának tragé­diáját nagy valószínűséggel egy hadgyakorlaton eltévedt ukrán lég­védelmi rakéta okozta. A katasztró­fa 66 utas és a 12 fős legénység éle­tét követelte. Kijev a legutóbbi na­pokig cáfolta felelősségét, de az orosz bizottság egyértelmű bizonyí­Prága. Müos Zeman kormányfő be­ismerte: az Egyesült Államok ismét azt javasolta Csehországnak, hogy légierejét amerikai F-16-os vadász­gépek megvásárlásával korszerűsít­se. Bár Prága a vadászgépvásárlási tendert hivatalosan már májusban lezárta, Zeman azt mondta, hogy a kormány ennek ellenére még meg­fontolja az amerikai javaslatot is. „Mindig azt az elvet vallottam, hogy minél több ajánlat közül lehet vá­lasztani, annál jobb a Cseh Köztár­saságnak” - mondta Zeman, hozzá­téve: az amerikai javaslatot a ten­derbe való megkésett belépésként Budapest. II. János Pál pápa és II. Alekszij orosz pátriárka is úgy gon­dolja, ha találkozójuk létrejön, arra Magyarország a legalkalmasabb helyszín. Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök egyházi fő­tanácsadója elmondta: Mádl Ferenc köztársasági elnök a katolikus egy­házfőnél tett látogatása során a na­pokban felajánlotta: Magyarország helyszínt adna a katolikus és az or­todox egyházfő találkozójának. Ba­Likud parlamenti csoportjának zárt ülésén úgy fogalmazott, hogy az 1993-ban Oslóban született izraeli-palesztin megállapodás a palesztin területek autonómiájáról halott. A Maariv című lap szerint Sáron hozzátette: kész elfogadni egy palesztin államot, amely álta­lános rendezés keretében jönne létre és nem fenyegetné Izrael ál­lam létét. Egy nappal Tony Blair brit minisz­terelnök után Wim Kok holland kormányfő is csatlakozott azokhoz a politikai vezetőkhöz, akik támo­gatják egy palesztin állam létreho­zásának gondolatát. Kok tegnap Hágában egy sebtében összehí­vott, Jasszer Arafat palesztin el­nökkel közös sajtótájékoztatón ki­jelentette: Európának és az USA- nak továbbra is nyomást kell gya­korolnia minden érintett félre, hogy felújítsák a közel-keleti tár­gyalásokat. kezések születtek, a határon túli magyar szervezetek pedig ismerte­tik konkrét elképzeléseiket az ajánló szervezetek működését illetően. Szabó Tibor, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke még szep­temberben jelezte az MTI-nek: a ha­táron túli magyar szervezetek kéré­sére augusztusban döntés született arról, hogy október végére összehív­ják a Magyar Állandó Értekezletet. tékokat - egyebek közt az ukrán lég­védelemnél rendszeresített SZ-200- as rakétából származó repeszdara- bokat - tárt fel. A gép fekete doboza azonban valószínűleg mindörökre a több mint két kilométer mély hul­lámsírban marad. A szakemberek még mindig vizsgálják azt a rádió- felvételt, amelyen feltételezhetően az egyik pilóta segélykiáltása hallha­tó. Ez volt ugyanis az utolsó életjel a TU-154-esről. Az orosz főügyészség is jelezte: a terrorizmus gyanújával megindított nyomozást várhatóan gondadansággá minősítik át. Ezt az eljárást azonban már az ukrán ható­ságok fogják lefolytatni. értelmezi, s a kormány végleges döntésének meghozatala előtt mind a brit-svéd céggel, mind az ameri­kai Boeinggel is tárgyalni fog. A repülőgépvásárlás ügye korábban belpolitikai viharokat is kavart. A ja­nuárban kiírt tenderre eredetileg öt cég adott be ajánlatot, de később a Gripeneket gyártó BAE Systems ki­vételével mindnyájan visszaléptek. A hivatalos indoklás szerint teljesít- hetetíennek tartották a cseh kor­mány azon feltételét, hogy a vásárlás 100 milliárd koronára becsült érté­két 150 százalékos csehországi be­ruházásokkal ellentételezzék. Cseh­ország 24 vagy 36 új szuperszonikus vadászgépet szeretne vásárolni. log Zoltán szerint a találkozó létre­jötte elsősorban Moszkván múlik, s mint jelezte, ennek esélyét elég mi­nimálisnak tartja, de ha mégis meg­valósulna, a helyszín nagy valószí­nűséggel Magyarország lenne. A fő­tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország- mind állami, mind egy­házi szempontból - bármikor kész fogadni a két egyházi vezetőt. Szavai szerint a helyszín felajánlása kap­csán „találkozik a történelmi múlt és egy abszolút tudatos külpolitikai stratégia a kormányzat részéről”. Összecsapások Szrinagarban Szrinagar. Tizenküenc személy életét vesztette hétfőn a muzulmán szeparatisták és az indiai biztonsági hatóság erői közötti összecsa­pásokban. A Kasmír állam nyári fővárosától, Szrinagartól 500 kilo­méterre délre történt erőszakos cselekményekben 10 szélsőséges, 2 rendőr és 7 polgári személy halt meg. A rendőrség több helyütt könnygázzal és a levegőbe leadott lövésekkel oszlatta fel a tömeget, amely az amerikai külügyminiszter küszöbön lévő látogatása ellen tiltakozott. A megölt szeparatisták a Dzsais-i-Mohamed (Mohamed Hadserege) szervezethez tartoztak, e szervezet tagjai nemrégiben Szrinagarban a helyi parlament előtt öngyilkos robbantásos me­rényletet követtek el. A támadásnak 38 halálos áldozata volt. (MTI) Grúz nacionalisták gyengeséggel vádolják Eduard Sevardnadzet és kormányát Viszonylagos nyugalom Abháziában MTI-JELENTÉS ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Egyre hajthatatlanabbak a szerbek MTI-JELENTÉS Október 25-én kezdődik a magyar-magyar csúcsértekezlet Téma: a státustörvény Moszkva minden bizonytékot átadott az ukránoknak Befejeződik a vizsgálat MTI-HÍR Washington ismét F-16-osok vásárlását javasolta Prágának Zeman megfontolja MTI-HÍR Ha II. János Pál és II. Alekszij találkozni akarna Talán Magyarországon MTI-HÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents