Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-12 / 235. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 12. Gazdaság és fogyasztók Kína csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez előnyökkel jár Peking és a tagországok számára egyaránt Jön a kínai sárkány évtizede? Kína egykori és jelenlegi kommunista vezetői (Reuters-felvétel) 15 évig tartó maratoni tárgyalások után a világ ötödik legnagyobb kereskedőhatalma, Kína előtt megnyíltak a kapuk a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO). A jövő évben várható csatlakozás új távlatokat nyithat nemcsak az ázsiai ország fejlődésében, de az egész világgazdaságban. GÁL ZSOLT A világpiacot az elmúlt évtizedben szinte elárasztották a „Made in China” feliratú termékek, becslések szerint a világban árusított ruházati cikkek egynyolcada, a játékok negyede és a táskák egyharmada készül Kínában. Az ázsiai nagyhatalom kereskedelmi sikerei alig több mint 20 éves múltra tekintenek vissza. A második világháború és a kommunista hatalomátvétel után, 1949- ben Kína részesedése a világkereskedelemből mindössze 2,3 százalékot tett ki. A Mao Ce Tung vezette kommunistáknak azonban ezt is sikerült drámaian csökkenteniük. A „szocializmus építésének” és a „nagy ugrás” politikájának köszönhetően 1977-re 0,6 százalékra esett vissza a világ legnépesebb országának részesedése. 1978-ban az új pártvezér Teng Hsziao Ping meghirdette a gazdasági reformok és a nyitás politikáját. Kína nyitott a világpiac felé és szédítő tempójú exportoffenzívába kezdett. A kínai kivitel ettől kezdve 20 éven keresztül átlagosan 15 százalékkal növekedett évente, és 2000-re elérte a 250 milliárd dollárt. A világpiacok felé történő nyitás azonban egyre inkább egyirányú úttá vált. Miközben Kína elárasztotta áruival a vüágot, az ország behozatala jóval lassabban nőtt. Az ázsiai óriás exportja ezért ma is 20 milliárd dollárral haladja meg az importot. Ez jórészt az Egyesült Államokkal szemben felhalmozott óriási kereskedelmi többletnek köszönhető. Az USA fokozatosan Kína legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és a kilencvenes évek végén piacain már 70 müliárd dollárt meghaladó értékben értékesítettek kínai termékeket, miközben a Kínába irányuló amerikai kivitel ennek a negyedét sem érte el. Nem meglepő, hogy először Washington, majd az Európai Unió képviselői is támadások össztüzét zúdították Kínára, azzal vádolva Pekin- get, hogy míg olcsó termékeivel árasztja el a vüágot, addig saját piacát és hazai vállalatait protekcionista módon, magas védővámokkal óvja a külföldi versenytársaktól. VáKína nyitott a világ felé és szédítő tempójú exportoffenzívába kezdett. laszként az Egyesült Államok és az EU sorra vezetett be különböző kvótákat (behozatali mennyiségi korlátozásokat) a kínai termékekre. Mivel az efféle kereskedelmi háború csak kárára válhatott a részt vevő feleknek, nyüvánvalóvá vált, hogy egyre inkább szükség van Kína csatlakozására a WTO-hoz. Mára Peking a szervezet összes tagállamával (szám szerint 142!) megegyezett, így elhárultak az akadályok. A legnagyobb jelentősége természetesen a világ két legnagyobb kereskedelmi hatalmával, az Egyesült Államokkal (1999 novemberében) és a 15 tagországot tömörítő Európai Unióval (2000 májusában) létrejött megállapodásnak volt. Kína csatlakozásával új fejezet kezdődhet a WTO történetében. Mike Moore, a szervezet általános igazgatójának szavaival „a WTO hatalmas lépést tesz afelé, hogy valódi vüágszerve- zettá váljék”. Kína felvételét követően a tagországok fokozatosan leépítik a kínai kivitelt sújtó korlátozásokat és vámokat, cserébe Peking is radikálisan csökkenti védővámjait, és megnyitja piacát a külföldi vállalatok előtt. Ezentúl a nemzetközi cégek, bankok és biztosítók fokozatosan terjeszkedhetnek Kínában, a multinacionális vállalatok szabadon szállíthatják ki és be termékeiket, üzlethálózatokat hozhatnak létre. Ezen intézkedések következtében a Kínába irányuló külföldi beruházások további növekedése várható, különösen a telekommunikációs és internetes piacon, valamint a banki és biztosítási szolgáltatások területén. A Kínában megjelenő külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok tovább fokozzák majd a piaci versenyt, és kíméletlen konkurenciaharcba hajszolhatnak számos nehézkesen működő (legtöbbször állami kézben levő) vállalatot. Ennek következtében tovább nőhet a termelékenység. Valószínűleg fennmarad a kínai gazdaság - a vüágszerte tapasztalható recesszió közepette - példátlanul magas növekedése. Az ország bruttó nemzeti terméke (GDP) 7,8 százalékkal nőtt 2001 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest, miközben a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg éves szinten 20 milliárd dolláros többletet mutat, az infláció pedig mindössze 1,5 százalékos. Az ország hatalmas, 182 milliárd doüáros valautatartalékkal rendelkezik, és a közvetlen külföldi beruházások értéke 1993-tól évente 30-40 müliárd dollárt tesz ki. Mintegy 170 milliárd dolláros külföldi adósságállománya a nemzetközi összehasonlításban (ha a bruttó nemzeti termékhez vagy az ország éves kiviteléhez mérjük) a legalacsonyabbak közé tartozik. Egyszóval szinte minden feltétel megvan ahhoz, hogy a következő évtized a sárkány évtizede legyen. Ezentúl a nemzetközi cégek fokozatosan terjeszkedhetnek és üzlethálózatokat hozhatnak létre Kínában Nem diszkriminálják többé a külföldieket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Kína vállalta, hogy WTO- felvétele után radikálisan csökkenti védővámjait, és megnyitja piacát a külföldi vállalatok előtt. Az alábbiakban a főbb kínai közelezettsé- geket tekintjük át. Behozatali vámok: A jelenleg átlagosan 17 százalékos ipari vámok többsége 2004-ig részlegesen, 2010-ig teljesen megszűnik (a fejlett technológiai termékek esetében 2006-ig). A gépjárművek importvámját Kína a 80-100 százalékos értékről köteles 2006-ig 25%- ra csökkenteni. Nem vám-jeüegű egyéb korlátozások: Három éven belül bármely vállalat szabadon exportálhat és importálhat termékeket Kínába, és szabadon kereskedhet velük beleértve a hipermarketek és üzlethálózatok nyitásának a jogát is. Bankrendszer: A külföldi bankok 2 éven belül folytathatnak ügyleteket külföldi valutával, és jüanban is vállalhatnak tranzakciókat a váüalati szférával két éven belül és a magán- személyekkel 5 éven belül. Biztosítási piac: A nem életbiztosításokkal foglalkozó külföldi társaságok 2 éven belül 100 százalékos tulajdonú leányvállalatokat és irodákat nyithatnak országszerte. A külföldi életbiztosítók 50 százalékos tulajdont szerezhetnek, de a vállalati menedzsmentet teljesen ellenőrizhetik, a már jelenleg működő biztosítók (az amerikai AIG 1999-től) változatlan feltételekkel működhetnek. Távközlés: A külföldi mobiltársaságok három éven belül fokozatosan 49 százalékos tulajdont szerezhetnek a kínai mobilszolgáltatókban, az internet és hasonló értéknövelt szolgáltatások piacának 50%-át keü liberalizálni, a vezetékes telefonok piacán a külföldi vállalatok 3 év múlva 25, 6 év után pedig 49%-os részesedést szerezhetnek. Pénzügyi alapokat kezelő társaságok: A WTO-tagság után 3 évvel az alapkezelő vegyes vállala- tokban a külföldi tulajdon részaránya elérheti a 49 százalékot. Mezőgazdaság: A mezőgazdasági támogatásokat a belföldi agrártermelés 8,5%-ra csökkentik, az agrárvámok csökkennek. Egyéb: Kína betartja a WTO szerzői jogokra vonatkozó szabályait, és a diszkriminációt tiltó egyezményt. Ennek alapján nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a külföldi vállalatokat például a közbeszerzési eljárások esetén, (gzso) Terjeszkedik a Samsung. A koreai világcég azzal számol, hogy gödi gyárában párkányi műszerészeket is foglalkoztat Óriási képcsőgyár épül 760 millió dollárért V. PAIZS GÁBOR Budapest. A Samsung közvetlenül a rendszerváltás után televízió összeszerelő üzemet nyitott Magyarországon. A Jászfényszarun megnyitott üzemére az eltelt 12 évben 50 millió dollárt költött. Ez az összeg a töredéke annak, amit a társaság most Gödön befektet. Budapesttől 20 kilométerre a 2/A út mentén folyik jelenleg Magyarország legnagyobb zöldmezős ipari beruházása, a SAMSUNG SDI Rt. Tv-képcső gyárának építése. A koreai vüágcég mintegy 1,2 milliárd szlovák koronának megfelelő forintot szánt a komplexumra, amelynek további 5-6 évre tervezett két fejlesztési ütemében mobiltelefonokba való ultrakönnyű lítium akuk, majd a jelenleg még fejlesztés alatt álló sík tv-képernyők európai gyártását is ide telepítik. így a tervezett beruházás végszámlája meghaladja a 760 millió dollárt. Az első ütem gépeit decembertől kezdik el szerelni a két futballpályányi méretű csarnokban. A termelés jövő év májusában indul. A gyár induláskor hatszáz dolgozót alkalmaz majd, ám a teljes munkáslétszáma várhatóan eléri majd a 3600 főt. A munkaerőpiaci prognózisok arra utalnak, hogy ennyi műszerészt, finom- mechanikai betanított munkást nem találnak helyben. Ezért, mint azt a cég központjában elmondták, már most szeretnék maguknak biztosítani a szlovákiai, elsősorban Párkány környéki ingázók foglalkoztatásához szükséges kvótát. ■š..*-*: (A szerző felvétele) Épül már a Samsung új gyára gazdasági hírmorzsák A Ford pert fontolgat Washington. Az amerikai autógyártó Ford azt fontolgatja, hogy pert indít japán gumibe- szállítója, a Bridgestone Group ellen. A lépés mellett az szól, hogy így talán a Ford képes lehet visszaszerezni az autóvisszahívások miatt korábban elfolyt összegeket. Mint ismeretes az autógyártó 3 milliárd dolláros költséggel több ezer modelljét hívta vissza a nem biztonságos gumik miatt, (fn) EU-határőrségről tárgyalnak Brüsszel. Közös európai határőrség felállításáról kezd tá- gyalásokat az uniós tagállamok „kemény magja” jövő hétfőn. Az együttműködés szükségét a bővítés kihívásaival indokolják. Egyes tagállamok egészen szoros együttműködést is elképzelhetőnek tartanak. Szerintük a bővítés első köre után munka nélkül maradó határőröket a külsőből belsővé váló határokról részben az unió új külső peremére lehetne irányítani. A közös őrség gondolata a tagjelöltek számára is elfogadhatóbb lehet. A testület állományába akár az új tagországok is delegálhatnának határőröket. (VG) Európai „bűzpiacot" fontolgatnak Brüsszel. A szén-dioxid-kibo- csátás nemzetközi piacának létesítését tervezi az Európai Bizottság. Az októberben előterjesztendő javaslat szerint kvótákat állapítanának meg az erőművek, olajfinomítók, acélkohók, cement-, üveg-, téglagyárak által és a papírgyártásban kibocsátott olyan gázokra, amelyeket a globális felmelegedés okának tartanak. A kvótán felül kibocsátott szennyező gázokért a gyáraknak vagy pótengedélyt kellene vásárolniuk más gyáraktól, amelyek nem használják ki a megengedett mennyiséget, vagy büntetést kell fizetniük, (vg) Bővült az Abbot gyógyszergyártó Pozsony. A világ 20 legnagyobb gyógyszergyártója között elkönyvelt amerikai Abbott Laboratories az év első felében 6,9 milliárd dollárért megvásárolta a gyógyszerpiacról kivonuló német BASF gyógyszerek gyártásával és ki- fejlesztésével foglalkozó részlegét, a hazai piacon is ismert Pharma/Knoll céget. Branislav Trutz, az Abbott Laboratories Slovakia Kft. vezérigazgatója közölte: a két cég nálunk is egyesíti erőit, vagyis immár közös márka alatt forgalmazza kardiológiai, reumatológiai és a kóros elhízás elleni gyógyszereit. A vezérigazgató szerint a Pharma/Koll számos, klinikai stádiumban levő, a későbbiekben hatékony gyógyszert fejleszt. Az Abbot a szlovák gyógyszerpiacból 3%-kal részesesik és 65 főt foglalkoztat nálunk. (shz) A világgazdaság idei növekedése New York. Az ENSZ az amerikai terrortámadások miatt jelentősen lefelé módosította konjunktúra-prognózisát: a növekedés ebben az évben csak 1,4 százalék lesz - derül ki az ENSZ elemzéséből. A terrortámadások előtt az ENSZ-szakértők még 2,4 százalékos növekedést vártak. A jelentésből kitűnik, hogy a támadások érezhetően negatív hatással jártak, s ez a vüággaz- daságban és a tőzsdéken egyaránt kitart a következő hónapokban. 2002-re az ENSZ szakértők már ismét 2 százalék körüli növekedést várnak. (MTI) Amerikai adókedvezmények Brüsszel. Az Európai Unió csalódottan fogadta, hogy az USA fellebbez a Kereskedelmi Világ- szervezetnél (WTO) az exportőreinek nyújtott adókedvezményeket a szervezet szabályaival ellentétesnek minősítő legutóbbi döntés ellen. A WTO szerint a vitatott amerikai törvény, az úgynevezett Foreign Sales Corporation Act (FSC) tavaly novemberben életbe léptetett módosított változata ugyanúgy nem felel meg a WTO- előírásoknak, mint az EU által régóta kifogásolt eredeti jogszabály. A rendszer kedvezményezettjei között olyan óriásvállalatok vannak, mint a Boeing vagy a Microsoft, s brüsszeli becslések szerint a teljes amerikai exportnak több mint a fele részesül adókedvezményekbe csomagolt szubvencióban. (MTI) Megszűnés veszélyezteti a közép-európai légitársaságokat Önállóan csak a lengyel LOT lehet sikeres MTI-HÍR Varsó. A kelet-közép-európai légi- társaságok hosszú távon csak úgy maradhatnak életben, ha az SAS- hez hasonló szövetségbe tömörülnek - véli a Financial Timesnak nyilatkozó londoni befektetési bankár. A szakértő szerint a nagy belső piaccal rendelkező LOT lehet az egyetlen, amely sikeresen működhet önállóan, a légitársaságok többsége minden bizonnyal a márciusban fizetésképtelennek nyilvánított bolgár Balkan Airlines sorsára jut. A légitársaságok csak úgy menekülhetnének meg, ha az érintett kormányok létrehoznának egy olyasféle szövetséget, mint a skandináv SAS. Erre azonban a szakértő kevés esélyt lát, mert a nemzeti kormányok tőkét injekcióznak ezekbe a társaságokba, és ezzel meghatározatlan időre elodázzák a szerkezetátalakítást. A Malév idén eddig 9,2 milliárd forint állami támogatást és további 23 milliárdos állami hitelt kapott - illusztrálta a’bankár véleményét a lap, amely szerint a társaság idei veszteségeit 5,6 milliárd forintra szeremé mérsékelni, jövőre pedig nullszaldós mérleget akar elérni. A szeptember 11-i támadások után a cég előrehozta a tervezett létszám- csökkentéseket. A magyar légitársaság ezzel együtt is derűlátóan tekint a jövőbe - véli a Financial Times, megemlítve, hogy a Malév személyszállító forgalmának mindössze 6,5 százaléka esik észak-amerikai járatokra. Nagyobb belső piaca miatt valamivel jobb helyzetben van a LOT, amely azonban még így is 96 miihó dolláros állami segítségre szorult. A varsói kormány eközben aggódva figyeli, hogyan alakul a LOT-ban 37,6%-os részesedéssel rendelkező, csődbe jutott Swissair sorsa. A cseh ČSA meglehetősen masszív, 7 millió dolláros nettó nyereséget ért el az idei év első nyolc hónapjában. A prágai kormány egyelőre nem kívánja elsietni azoknak a terveknek a megvalósítását, amelyek szerint a (95,7%-ban állami tulajdonú) vállalat részvényeinek 25-30%-át forgalomba hozná a tőkepiacon, további 15 százalékát pedig eladná a Skyteam Alliance szövetségben lévő partnereinek, az Air France-nak és a Deltának.
