Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-12 / 235. szám, péntek
14 Hirdetés - kitekintő ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 12. Moszkva három hét alatt politikai riválisból a kulcsszövetséges státusába avanzsált; Colin Powell amerikai külügyminiszter történelmi változásokról beszélt Putyini fordulat: irány Nyugat! Az orosz elnök jó érzékkel felismerte a soha vissza nem térő történelmi lehetőséget (TASR/AP) Ha a diplomáciában létezne Oscar-díj, azt az idén alighanem Vlagyimir Putyin kapná meg. A világ vezetői közül az orosz elnök értette meg leggyorsabban a szeptember 11-ével kezdődő új idők új dalát. Moszkva álláspontja ennek megfelelően röpke néhány hét alatt olyan radikális változáson ment át, amelyre korábban még a legbátrabb elemzők sem számítottak. SZALAI ZOLTÁN Putyin külpolitikai értelemben is felnőtt. Felelős államférfihoz méltóan volt bátorsága sutba vágni az addigi orosz külpolitikai doktrínát és nemcsak szavakban, hanem tettekben is az ősellenség Washington mellé állni. A Kreml beleegyezett, hogy az Egyesült Államok Afganisztán elleni akciójához igénybe vehesse az Oroszország hátsó udvarának számító közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságok területeit. Az orosz államfő a múlt héten Brüsz- szelbe látogatva szorosabb politikai, biztonsági és gazdasági együttműködést ajánlott Európának és műiden eddiginél konkrétabban vetette fel Oroszország esedeges NATO- csatíakozását is. Moszkva három hét alatt politikai riválisból a kulcsszövetséges státusába avanzsált. Colin Powell amerikai külügyminiszter történelmi változásokról beszélt, George Robertson NATO-fő- titkár szerint pedig áttörés történt az orosz- nyugati viszonyban. Bár Putyin fellépése valóban elismerésre méltó, és gesztusainak őszinteségében sincs ok kételkedni, illúzió lenne azt hinni, hogy egész Oroszország egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozott. Inkább arról van szó, hogy az orosz elnök jó érzékkel felismerte a soha vissza nem térő történelmi lehetőséget. Washington és Bush számára szeptember 11-e után a terrorizmus elleni harc lépett elő az első számú nemzetbiztonsági érdekké, a Kreml pedig megértette: sok függhet attól, miként viszonyul Oroszország ehhez az új amerikai prioritáshoz. Putyin elhatározta: kijátssza ezt a kártyát. Tehette ezt annál is könnyebben, mivel a fundamentalista iszlám elleni harc Moszkvának is alapvető stratégiai érdeke. Tisztában volt azzal is, hogy a segítségért köszönet jár. Közelmúltbeli berlini és brüsszeli látogatásán finoman csomagolva be is nyújtotta a számlát. De mit is vár el a közreműködésért cserébe Moszkva? Az orosz külpolitika egyik legnyilvánvalóbb óhaja, hogy a Nyugat a csecsenkérdést, ezen túl a terrorizmus elleni harc részeként kezelje, azaz a Kreml kapjon szabad kezet a probléma megoldásában. Putyin az EU vezetőivel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján ezt úgy fogalmazta meg, hogy Oroszország Csecsen- földön ugyanazzal a fundamentalista iszlám terrorizmussal küzd, amely a szeptember 11-i amerikai terrortámadások hátterében áll. Kívülről nézve úgy tűnik, érvelése nem maradt teljesen hatástalan, az utóbbi hetekben érezhetően gyengült a csecsenföldi akciók nyugati kritikája. Washington mindeddig példátlan módon felszólította a csecsen fegyvereseket, hogy azonnal szakítsanak meg minden kapcsolatot a nemzetközi terrorista szervezetekkel. Schröder német kancellár pedig nyíltan elismerte, hogy más fénybe került Moszkva csecsenföldifellépése. Moszkva a terroristaellenes koalícióban való részvételt annak segítésére is fel kívánja használni, hogy Oroszország kapja meg az őt megillető helyet, amikor a világ sorsáról döntenek. Vagy, ahogy ezt Putyin Berlinben megfogalmazta: Oroszország nem olyan partner kíván lenni, akinek pusztán a mások által elfogadott döntések jóváhagyását engedik meg. Az orosz államfő ebből kiindulva sürgette a NATO transzformálását, azaz olyan politikai szervezetté alakítását, amelyhez később esetleg Moszkva is csatlakozhatna. A színfalak mögött állítólag elhangzott az is, hogy amennyiben a szövetség működésében erősödnének a politikai elemek, úgy Moszkva sem ellenezné olyan élesen a további bővítést. Mindehhez képest apróság, hogy Putyinnak sikerült áttörést elérnie Oroszország immár három éve húzódó WTO-tagsága ügyében, és ígéretet kapott arra, hogy felgyorsulnak a Világkereskedelmi Szervezettel folytatott tárgyalások. Érezhetően gyengült a csecsenföldi akciók nyugati kritikája. Putyin kinyújtotta a kezét, és Washingtonnak vagy Brüsszelnek nincs oka nem elfogadni azt. A kommunista világrend összeomlása után tíz évvel újra lehetőség nyílt arra, hogy Oroszország és a Nyugat valóban új alapokra helyezze viszonyát. Szeptember 11-e így egyszerre lehet a vég és a kezdet. Az új típusú háború katarzisa kellett ahhoz, hogy a fejekben is véget érjen a régi hidegháború. Hogy ez valóban így legyen, az leginkább Európa érdeke. És nem pusztán azért, mert Oroszország maga is az öreg kontinens része. Az EU-nak és a NATO európai tagállamainak számolniuk kell azzal, hogy az amerikai külpolitikai prioritások változása azt is jelenti: Washington számára háttérbe szorul a balkáni problémakör. Az Egyesült Államok máris felkérte szövetségeseit, hogy vállalják át a koszovói és boszniai békefenntartás terheit. Az Európai Uniónak tehát a jövőben a saját vállára kell vennie az európai konfliktusok rendezésének felelősségét. Figyelembe véve azonban az EU krónikus gyengeségét ezen a területen, Oroszország megnyerése az ügynek több mint kívánatos. Arról már nem is szólva, hogy az egykori Szovjetunió potenciális válságainak kezelése el sem képzelhető Moszkva részvétele nélkül. Az orosz gesztus egyben azt is jelenti, hogy Putyin végleg döntött Moszkva régi dilemmájában is. Azaz, hogy a Nyugathoz, vagy a Kelethez tartozzon-e az ország. Ez a döntés nem lehetett könnyű, hiszen nem pusztán a kommunisták és nacionalisták ellenállásával, hanem az apparátus és a társadalom jelentős részének régi beidegződéseivel is számolnia kellett. Az Egyesült Államoknak nyújtott aktív támogatásra minden bizonnyal rámegy az orosz elnök bizalmi tőkéjének egy része is. Egy szeptemberi felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele a kívülállást részesítené előnyben az amerikai válaszakciókkal kapcsolatban. Bár Putyin támogatottsága az elmúlt időszakban újabb rekordokat döntött - 70 százalék feletti -, ezt a politikai valutát a nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi reformokra kellene tartalékolnia. Az oroszok többsége a lelke mélyén attól tart, hogy a Nyugat megint hátat fordít majd Oroszországnak és az országot ismét megalázzák - állítja Gleb Pavlovszkij, a Kreml politikai tanácsadója egy interjúban. Hogy ez ne így legyen, ahhoz az kell, hogy az oroszok lássák: a Nyugat ezen belül is elsősorban Európa kész el- és befogadni őket. Az Európai Unió belátható időn belül persze aligha egyezne bele abba, hogy határai Közép-Ázsiáig, vagy Kínáig terjedjenek és, hogy Groznijból egyenesen Párizsig futhassanak a csecsének. Ez azonban nem záija ki, hogy Brüsszel és Moszkva ne tudjon eredményesen együttműködni a kontinens sorsát meghatározó politikai, gazdasági és stratégiai kérdésekben. Ehhez persze sokat kell magának Oroszországnak is változnia, de a Nyugatnak is felül kell vizsgálnia eddigi politikáját. Moszkva állandó leckéztetése helyett kifizetődőbb lenne úgy viszonyulni Oroszországhoz, ahogy azt Washington teszi Törökország esetében. Tudomásul venni, hogy ez egy fontos ország bizonyos nem kívánatos vonásokkal. Egy állam, amellyel a jó viszony, barátság meghatározó az európai érdekek szempontjából. Jelenti-e ez azt, hogy a Nyugatnak bizonyos erkölcsi kompromisszumokat kell kötnie? Minden bizonynyal és nem is keveset. Ha azonban ez az ára Oroszország európa- izálásának, akkor nem kérdés, megéri-e. Moszkva, 2001. október wmmmm ám : .. Nálunk a mindig többet azt jelenti: ♦ többet kapni ♦ biztonság 0 kockázati tényezővel ♦ növekvő nyereségű, eró's ♦ szakszerű gondosko . . Banská Bystrica, Zvolenská osla 14, telefax.: 048/4352 233, mobil: 0903 522 987 . Bratislava, Námestie Slobody 23, tei /fax.: 02/ 544 324 33, tel: 02/ 544 324 03, motal: 0903 528 365 ■ Kubtn, Na Siboti 16, tá: 0903 531 456,0905 217 220 . Bardejov, Hurbanova 21 (Barčova vila), tel.: 054/4726 648, mobil: 0905 626 799 . Dunajská Streda, Hlavná 23 (budova Pozemných m<*il: 0907 720 503,0903 311 124. Kežmarok, Dr. Alexáidra 4, mobil: 0905 524 300. Košice, letná 45, tá: 055/682 9511, tá/fax.: 055/62312 42, mobil: 0903 655 644. liptovský Mikuláš, Štúrova 5, tel.: 0903 846 827 « Lučenec, Masarykova 30, mobl: 0903 908095. Martin, Severná 14, tá/fax.: 043/428 9014. Michalovce, Sama Chalúpku 1 {za botelom Jalta), tá: 056/642 50 89, mobil: 0905 526 278 . Humenné, Námestie slobody 22 (obchod, dom Jednota), kontakt 0905 526 278. Nitra, Stáánikova trieda 28, tá.: 037/650 33 00, mobil: 0905 215 240, Piesková 9, tel.: 037/650 33 03, kl 114, fax: 037/651 89 21 . Nové Mesto nad Váfeom, Odborárska 8, tá/fax,: 032/771 07 47. Nové Zámky, ;M. R. Štefánika 11, tel: 035/6404 159, mobl: 0907 276 917 . Piešťany, Krajinská 11, tel: 033/774 14 38, mobil: 0903 409 978 . Poprad, Nám. Sv. Egídia 2650/90, tá.: 052/772 20 70, 0905 523 31» . Prešov, Sabinovská 1, tel: 051/771 52 78, mobil: 0905 904 555 . Prievidza, PRiEMSTAV-Hviezdoslavova 3, tel.: 046/542 54 68, mobil: 0903 527 614. Rožňava, A. Hronca 3, tá.: 058/7329 818, mobil: 0905 799 782 . Ružomberok, A. Bernááka 1, tá.: 044/4323 092 . Spišská Nová Ves, Zimná 79, tá.: 053/442 33 62, mobB: 0903 607 044 . Trenťfe, Jüemmckého 2/532, tel: 032/6568 153 í 2, tá.: 033/55! 27 05, mobil: 0905 827 304. Veťký Krtfš, Nemocničná 4, tá.: 047/4831667 . Žitná, Orofetó 2, tá.: 041/562 06 92, mobil: 0903 í com ingyenes tel. č.: 0820 43 11 11 mobil: 0903 522 987 pénzügyi szolgáltatások kezeskedik VK-706
