Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-10 / 233. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 10. Digitália Mindennapjaink részévé váltak a Word, az Excel, az Outlook, az Access, a Power Point, valamint a FrontPage programok Office XP - „az" irodai csomag SZOFTVER-TESZT eg kell hagyni, nagy izgalommal vártam, hogy vég­re a kezembe ke­rüljön a legújabb Microsoft „csoda”, az új köntösbe öltözött irodai cso­mag, más néven az: Office XP. Érdekes a névválasztás is, hiszen a fejlesztés alatt több kódnév is napvilágra került, amely való­színűsíthető volt, hogy a végleges termék neve is egyben, hogy pél­dát említsek: Office 10, 2001, 2002 (ez egyébként a végleges­ben is fellelhető, de erről majd ké­sőbb). Az új névvel a Microsoft bi­zonyára már következő operációs rendszerének nevét szerette volna „bevésni” a köztudatba, akik most hallanák először a Windows XP. Az XP rövidítés egyébként az ex­perience szóból ered, jelentése „élmény, tapasztalat”. A szoftver fejlesztésekor két fontos szempontot szerettek volna szem előtt tartani a redmondi fiúk. Az egyik a már említett új design, bár mivel ezt elsősorban komoly cégek komoly alkalmazottai fogják hasz­nálni, nem követtek el olyan drasz­tikus lépéseket mint a megegyező nevű operációs rendszernél, pl. a Start menü „megfosztásától”. A másik - és talán fontosabb - előbb­re lépés a biztonság, mégpedig olyan szinten, hogy a (véletlen) törlés kicsit nehezebb legyen, vala­mint a program szabálytalan leál­lásából következő adatvesztést a minimálisra csökkentsék. Ezzel magam is egyetértek, mert mi van ha éppen 40-50 oldalas diploma- munkádat írogatva, egyszer csak „elszáll” a Word. A fejlődés Mielőtt bemutatnám az Office XP-t, először egy-két mondatban eleve­nítsük fel történetét, fejlődését. El­ső üdvöskéje természetesen a Word volt, ami lassan már a tiné­dzserkorba lép. Legelső példánya még a DOS-os időkből származik (1983), képességei még elhanya­golhatóak voltak, nem sokban kü­lönbözött a ma ismert jegyzet­tömbtől. Ellenben az 1985-ben megjelent Word 2.0 már sok áttö­rést hozott magával, támogatta pl. az új lézernyomtatókat, valamint nyomdai minőség is elérhetővé vált a használatával. Ebben az évben került bemutatás­ra a Microsoft Excel, a saját fej­lesztésű táblázatkezelő (excel = kiemelkedik, jeleskedik). Felet­tébb érdekes módon először Ma­cintosh platformra írták meg. Már a fejlesztés sem ment zök­kenőmentesen, a Microsoft fő programozója személyes ellenté­tek miatt kilépett a cégtől, majd pár hónap múlva vissza. A konflik­tus miatt pár hónappal eltolódott bemutató, szinte tipikusan Micro­softra jellemzően zajlott. Előző es­te többször, több forgatókönyv alapján kipróbálták, megtervezték a bemutatásra kerülő feladatsort, szükség is volt rá, mert a program abban az állapotban szinte képte­len volt lefagyásmentesen működ­ni a megpróbáltatások alatt. A be­mutató végül is fényes sikert ara­tott, és több példányt adtak el be­lőle, mint konkerens társából a Lo­tus 1-2-3 Jazzből. 1992-ben egy újabb taggal bővült a család, pon­tosabban egy relációs adatbáziske­zelővel, közismert nevén a Micro­soft Access-szel. Most következzék a komponen­sek ismertetése, a teljesség igé­nye nélkül, de szem előtt tartva a fontosságot. Word Ez a kiadás is sok kisebb-nagyobb fejlődésen esett át, bár inkább ki­sebben. Érdekes újdonságnak ta­láltam a beszédfelismerést (itt azért van konkurenciája, pl. IBM Via Voice), de diktálás funkció próbálkozásként elismerést érde­mel. A tökéletes állapottól szerin­tem még messze van. Ettől füg­getlenül ajánlom, próbáják ki. A Tools menü Speech pontjára kat­tintva egy varázsló segítségével konfigurálhatjuk a szolgáltatást. A mikrofon teszt után fel kell ol­vasnunk egy szöveget, amolyan fordított karaoke módjára, itt fi­gyelmeztet minket a Office, hogy ez nem helyettesíti az egeret és a billentyűzetet, csak segíti. Első használatkor elvileg 80-85 száza­lékos hatásfokkal működik, amit gyakorlással 95 százalékig javít­hatunk. Még többet javítottak a formázási lehetőségeken, egy jobb oldalon megjelenő panel segítségével vi­zuálisan is láthatjuk mire szeret­nénk változtatni a kijelölt szöveg megjelenését. Tetszett még, hogy megjegyzéseket hagyhatunk a dokumentumban, egy adott szóra, mondatra, de akár a betűtípust is megjeleníthetjük a Revi­ewing opcióval. Ekkor kis buborékhoz hasonló gömbben, színnel is ki­emelve olvashatjuk eze­ket az információkat. Az már nem újdonság, hogy a vágólapban nem csak egynek van hely, most viszont ha a beil­lesztésre kattintunk, a szó mellett egy kis „ikon” 3 lehetőséget kí­nál a beillesztésre. Akinek van digitális toll a gépére csatlakoztatva akár neki is állhat kéz­írással szöveget bevinni, a billentyűzet nélkül is érteni fogja a Word. Bát­rabbak egérrel is kipróbálhatják:-) Helyet kapott egy fordító program is, ami egyenlőre francia és spa­nyol nyelvekre képes fordítani bár- müyen szót, rövidebb mondatot - angol nyelvről. Apróság nekünk magyaroknak, hogy a karakter táblában bent van az euro jele is. Outlook Nem tagadom kedvenc alkalmazá­som eme gyöngyszem: professzio­nális program levele­zésre, naptári teendők elvégzésére. Az Oudo- ok 97-nek és 98-nak még. voltak gyermek­ded betegségei, azon­ban ezeket utódja, az Outlook 2000 mind ki­javította, és már többet tudott mint halandó ember elvárt volna, azért XP testvére 3 új­donsággal mégis meg­lep bennünket. Végre képes automati­kus kiegészítést hasz­nálni, mikor a levél címzettjét pötyögjük be, akár bent van a cím­listánkban, akár csak egyszer is küldtünk már levelet a címzett­nek. Elismerem ez régi elmaradása volt, anno mikor még Netscape-et használtam, az már tökéletesen tudta ezt, sőt picit töb­bet. Belekerült egy Dismiss All funkció is, nem túl sok értel­mét látom, gyakorla­tilag le lehet tiltani minden form-ot egy kattintásra. A naptár funkció külső megjelenés­ben is képes újat hozni, különböző (összesen 10) szín­nel is kiemelve és ezzel megkülönböz­tetve tudja mutatni a bejegyzések fontos­ságát, vagy csak tar­talmát. Változtatás­ra került még többek közt a postafiók va­rázsló, Hotmail és Instant Messaging támogatás, automa­ta helyesírás javítás és segíti(?) még a le­velek olvasását úgy­is, hogy eltávolítja sortöréseket az e-mail szövegéből (szerintem ez egy negatívum). Excel Mint azt a bevezetőben írtam so­kat „szenvedett” a Microsoft a táblázatkezelő fejlesztésekor, ám az eredmény megérte, hiszen szinte minden Windows-t futtató irodai gépen ezt használják. Pici hátrányossága volt, hogy nem tu­dott közvetlenül Html/Xml nyelvből megfelelően importálni. Cégek belső kommunikációját rontva ezzel, pl. ha a belső árlis­tákat, termékatalógusokat bön­gészőn keresztül érték el. Nos, az Excel XP ezen a problé­mán is segített, egy plusz menü­pontot helyez el a böngészőben, amivel egy kattintásra „beránt­hatjuk” a weblapon tárolt infor­mációkat. Ez a lehetőség még fennáll SQL-szerverből, ODBC- és OLAP-adatforrásból is. Itt is számos, már meglévő opciót fejlesztettek tovább, helyzetérzé- kenyebb súgó, „ajánlott funkci­ók” a funkció varázslóban, to­vábbfejlesztett Összegző, figyelő ablak, a formula ellenőrző pedig segít kobozni az egymásba ágya­zott bonyolult táblákat. Említésre méltó még, hogy ha beágyazunk egy munkalapba máshonnan im­portált tartalmat, felkínálja a le­hetőséget a formázás megtartá­sára, illetve ha szükséges a tábla méretének módosítására, min­dezt egy kattintásra, valamint a munkalapok színnel is történő ki­emelésére. Access Az Access-t, azt hiszem, nem kell bemutatnom a „célközönségnek”, hiszen erről és a hozzá hasonló adatbázis kezelők leírásáról köny­vet lehetne írni (és írtak is). Profi felhasználok és programozók el­engedhetetlen segítsége. A 2000- es kiadás megjelenésekor fontos újításokat hozott: az erőteljes in­ternetes publikálási lehetőséget és a kommunikálást a SQL-szerver- rel. Mi más hiányzott volna még eme terjedelmes jószágból, mint az XML-támogatás (Extensible Markup Language), egy a Html- hez hasonló leíró nyelv, ám annál szerintem ádáthatóbb. A továbbfejlesztett kommunikáció az SQL-szerverekkel beépített in­tegráció az Access 2002 és az SQL 2000 között. Finomították a prog­ram webes eszközeit. Szinte minden programra jel­lemző, hogy lefele kompatíbilis, azaz az előző verzióval készült munkák megnyithatók és szer­keszthetők, ám ellenkező irány­ban ez általában nem működik. Ennek kiküszöbölésére a XP-válto- zat sem hozhat teljes biztonságér­zetet, de lehetőségünk van az Ac­cess 2000-ben készült adatbázist megnyitni, szerkeszteni és mente­ni konvertálás nélkül. Sokrétűbb lett a visszavonás (undo, redo), így ha valamit elrontottunk, akár a tároló eljárást is gombnyomásra vissza tudjuk vonni, itt picit bug- os volt az előző kiadás. Sikeresen fejlesztették az offline használatot, így akár laptop vagy más hálózat nélküli gépen is dol­gozhatunk adatainkkal, majd ha a gép újra csatlakozik a szerver­hez automatikusan szinkronizá- lódnak a változtatások. Ehhez kapcsolódóan az access file-ain- kat akár jelszóval is levédhetjük illetéktelen szemek elől. Végül egy varázsló segítségével tudjuk tábláinkat elhelyezni a már sokat említett SQL-kiszolgálón. PowerPoint Az előadásszerkesztő több animá­ciós effekttel bővült, egyéni beve­zető és befejező grafikákat egy­szerűen és gyorsan készíthetünk. Új köntösbe öltöztethetjük egy már meglévő tervezetünket is az Animation Schemes panelen. A jobb rendezőpanel segíti a pre­zentáció készítést és új diagram tí­pust is választhatunk, például a Pi­ramist. Támogatásra került az au­dio-video importálás (akár a we­ben is publikálhatjuk), és jobb a böngészési lehetőség az archivált munkák között. Itt is érvényes a jelszavas védelem. FrontPage A FrontPagere két dolgot lehet mondani: az egyik, hogy talán a legkönnyebben használható web­szerkesztő, hogy felhasználóba­rát megjelenése van, teljesen il­leszkedik a már megszokott egyéb Office programok megjele­nésébe. A másik, hogy nagyon erőszakos a Html kód írása során, és összehasonlítva más webszer- kesztőkkel relatív nagyobb kódot generál. Ez egyébként az összes Office alkalmazásra igaz amikor webmentést választunk. Az XP-editionban könnyen és gyorsan tudunk fotógalériát vará­zsolni. Oldalmenedzselés szem­pontjából kérhetünk napi, heti és havi statisztikát a látogatókról akár Excel táblába ágyazva is, vagy csak a TOP 10 listát kreálha­tunk dinamikusan. Összességé­ben elmondható, hogy ez a verzió feladta a leckét akár a Dreamwea- vernek és más profi weblapké­szítő programnak. Összegzés Valószínűleg minden egyéni fel­használó vagy cég felteszi magá­nak a kérdést, megéri-e nekem váltani. Nos, ezt tényleg minden­kinek magának kell eldöntenie. Természetesen ez nem kis befek­tetés, figyelembe kell azonban venni, hogy minimum 2-3 évig a legújabb lesz a piacon és utána is szükség szerint használható még egy jó darabig. Ki tudja utána le­het, hogy alkalmazkodva a világ­hoz már egy Microsoft Office for Linux változatot is szolgálatba ál­líthatunk. :-) Bár azt elmondhatjuk, hogy ez a kiadás forradalmi újításokat nem hozott, és talán már nem is hozha­tott volna. Javult a kezelhetőség és a biztonság, bár a tesztelés so­rán azt írté nekem többször is kiír­ta „szabálytalan műveletet hajtott végre”, de utána tökéletesen a helyzet ura maradt. Az öntanuló menük még átláthatóbbak lettek, hasznos újítás a jobb oldalon meg­jelenő interaktív panel, ami már az indulásnál a segítségünkre le­het. Ennek igazi kihasználásához azonban egy minimum 17” moni­tor, 1024x768 felbontásban szük­séges, különben mindkét rész használhatatianul kicsi lesz. Végszónak talán más nem is lehet­ne más, miht hogy kellemes él­ményt minden új Óffice XP tulaj­donosnak! (szupergamez) MPEG-4: a jövő zenéje A számos jelentős IT-cégből álló ISMA konzorcium beje­lentette az MPEG-4 formá­tum első specifikációjának megszületését. Az ISMA által felvázolt elképzelés egyetlen pluginnal teszi lehetővé mo­biltelefonról, kézi számítógé­pekről és PC-kről a hozzáfé­rést a streaming audio- és vi- deofájlokhoz. A bejelentés a non-profit ISMA legújabb lé­pése a Windows Media, a Re­alPlayer és a QuickTime nyo­mába szegődő digitális műsorszórási standard létre­hozására. Az MPEG-4 tömörítési eljárás a zenei anyagok robba­násszerű online terjedését le­hetővé tevő MPEG-1 és MPEG-2 technológiák kö­vetője. Az ISMA új specifiká­ciója az audio- és videoanya- gok „közvetítésére” két válto­zatot vonultat fel: egyiket a kisebb sávszélességű, vezeték nélküli eszközökre - mint a mobiltelefon és a PDA -, a másikat pedig PC-re. Az App­le reményei szerint az MPEG- 4 eljárás segíthet QuickTime lejátszójának terjedésében; ennek érdekében a lejátszó következő verziója már ezen a technológián alapul. A Mic­rosoft kritikusan szemléli az ISMA erőfeszítéseit. A cég szakembere szerint az MPEG- 4 fájlok minősége nem kielé­gítő, míg a Windows Media 8-as verziója kisebb fájlméret mellett DVD-közeli kép­minőséget nyújt streaming esetén is. [origo] A PlayStation 2 értékesítési adatai A Sony két héttel ezelőtt je­lentősen csökkentette a PlayStation 2 konzol árát Eu­rópában. Az addigi 279 angol fontos ajánlott árat 199 font­ra csökkentette (14 000 koro­na) ajapán szórakoztatóe­lektronikai cég, ami rendkí­vül jó hatással volt az értéke­sítési adatokra. Nem hivatalos források szerint ugyanis a múlt hét során közel annyi PlayStation 2 gépet ad­tak el, mint egy évvel ezelőtt, a konzol kereskedelmi megjele­nésekor. Egyedül Nagy-Britan- niában több, mint 50 ezer kon­zolt adtak el, alig kevesebbet, mint a kereskedelmi megjele­nés hetében, amikor 55 ezer gép talált gazdára. Érdekes, hogy amíg a sokak ál­tal a PlayStation 2-re írt leg­jobb program, a Gran Türismo 3 megjelenése csak alig-alig lendített valamit az eladási adatokon, az árcsökkentés nyomán hirtelen megélénkült a vásárlási kedv. Természete­sen ebben nagy szerepe van annak, hogy a három „új gene­rációs” játékkonzolból egyelő­re csak a PlayStation 2 kapha­tó Európában, a Nintendo Ga- meCube és a Microsoft Xbox csak jövő tavasszal jut el az öreg kontinensre. A Sony ko­rábban bejelentette, hogy a PlayStation 2 ára az Egyesült Államokban változatlan ma­rad, de szakértők szerint a Ga- meCube és az Xbox novemberi megjelenésekor a Sony mégis csökkenteni fogja a konzol árát. Ez már csak azért is való­színű, mert jelenleg Észak- Amerikában a legdrágább a PlayStation 2, ahol 299 dollárt (15 000 korona) kérnek érte az üzletekben, (hi) EZT RÖGZÍTSD! Szeva! Jelenleg a barátnőd­del beszélgetek... ugye, ki­csim? Ha egy órán belül nem hívlak vissza, akkor mást is csinálok, úgyhogy hagyjál üzenetet. Koszi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents