Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-10 / 233. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 10. Politika 5 „Ha egy ideát csak emberéletek árán lehet megvalósítani, akkor valami nincs rendben az elgondolással" A terrorista előtt egy eszme lebeg Amerika hadat üzent a terro­rizmusnak és minden támo­gatójának. Felmerül a kér­dés: ki a terrorista, hogyan lehet azonosítani? Erről és a terror okozta konfliktusok­ról Dušan Ondrušek pszicho­lógussal, a PDCS Polgári Tár­sulás, a Konfliktusmegelőző és -kezelő Központ igazgató­jával beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan jellemezné a terroristá­kat? Rendkívül szűk látókörű emberek, akik szerint a cél szentesíti az esz­közt, és ezért az erőszaktól sem ri­adnak vissza. Mindent kiszűrnek, ami nem illik az ő világképükbe, csak a saját megoldási lehetőségü­ket ismerik el, minden mást eluta­sítanak. Ez a fanatizmus? Igen, amikor egyetlen eszmén kí­vül semmi mást nem tisztelnek. Még saját életüket sem, s szá­munkra ez a felfoghataüan. Mi­vel magyarázható ez? Számunkra az a természetes és nor­mális, ha egy élőlény megpróbál életben maradni. Az embereknek normális körülmények között nin­csenek öngyilkossági hajlamai. Ha pedig valaki mégis véget vet életé­nek, megpróbálunk rájönni, miért, milyen - esetleg beteges - változás játszódhatott le benne. Régen hős­sé nyilvánították azokat, akik vala­milyen eszméért magukat is képe­sek voltak feláldozni. Nem hiszem, hogy az emberi élet alacsonyabb ér­tékű lenne az eszménél. Ha egy esz­mét csak emberéletek árán lehet megvalósítani, akkor valami nincs rendben az elgondolással. Nem ha­lálba kell kergetni az embereket, az eszmét kell átértékelni. Ahhoz, hogy a terroristák ellen hatékonyan lehessen fellépni, nem árt megvizsgálni, mi moti­válja őket. Afganisztán a szegény­ség, a nyomor, az éhség országa. A terrorizmus összeffügg az em­bertelen életkörülményekkel? Inkább olyan hasonló jelenségről van szó, mint a szektákban. A szek­tatagok előtt is egyetlen eszme le­beg, nem észlelik az egész valósá­got. A terroristák viselkedését bizo­nyos patológiai állapothoz is ha­sonlíthatjuk. Tehát egyfajta betegségként is felfogható? Lehet gyógyítani? Nem tudom, mert sajnos, nevelés­sel, szoktatással, egyfajta „agymo­sással” is „létre lehet hozni” a terro­ristákat. A reményvesztett vagy la­bilis embereknek könnyen bema­gyarázható, hogy az az eszme a fontos, mely értelmet ad értéktelen életüknek. Ami viszont érdekes: a terrorizmus kezd új formát ölteni. A 20. században elsősorban indivi­duális, kevés áldozatot követelő ter­rorizmusról beszéltünk. Ám a toki­ói metró elleni, illetve az oklahomai támadás óta változott a helyzet. Tu­datosítani kell: a 21. században tö­meges terrorizmus is létezik, azaz valamilyen ferdített eszméért tö­megek képesek feláldozni több ezer ártatlan ember életét; miközben a sajátjukat sem kímélik. Az arab országok lakosai külön­bözően reagáltak az Egyesült Ál­lamok megtámadására és az USA válaszára. Egyesek igazságosnak tartják az amerikai ellentáma­dást, mások bin Ladentől megba­bonázva készek részt venni a meghirdetett szent háborúban. Egyszerű, többnyire iskolázatlan, szegény emberekről van szó. Van remény arra, hogy valaha is fel­fogják: az amerikaiak támadása nem ellenük, hanem a gonoszság és a rossz ellen irányul? Két lehetőség van: vagy úgy osztá­lyozzuk a világ történéseit, hogy vannak győztesek és legyőzőnek, és az egyik győzelme automatiku­san a másik vereségét jelenti, vagy tekintettel vagyunk másokra is, és mindenki számára elfogadható megoldást keresünk. Az előbbi hozzáállás jellemzi a múltat és részben a jelent. Az embereknek a jövőben meg kell tanulniuk más­hogy értelmezni a világot és azt, hogy az egyik győzelme nem feltét­lenül jelenti a másik vereségét. A világtól elzárt, reményvesztett, mélyen vallásos emberekkel köny- nyű elhitetni: Amerika a nagy el­lenség, aki rosszat akar, ezért el kell pusztítani. Sokkal nehezebb ilyesmit bemagyarázni azoknak, akiknek volt lehetőségük tapasz­talni a világ sokrétűségét. Amerika többször hangsúlyozta, Afganisztán és az iszlám a barát­ja, a terrorizmus az ellensége, nem az iszlám ellen harcolnak. Viszont ha ennyire szűk látókörű és véleményüket nehezen meg­\\ A szektatagok r előtt is egyetlen eszme lebeg, nem észle­lik az egész valóságot. A terroristák viselkedé­sét bizonyos patológiai állapothoz is hason- . . líthatjuk. \\ gyűlölet gyűlöletet szül, az erő­szak erőszakot vált ki... Felmerül a kérdés: csak fegyverekkel lehet megoldani a konfliktust? Ez nem a szó hagyományos értel­mében vett háború, inkább évekig tartó küzdelemről, harcról, a hi­degháborúhoz hasonló jelenségről van szó. Diplomáciai, politikai, tár­sadalmi, gazdasági és egyéb síkon is frontot kell nyitni. Most épp a katonáin folyik a harc, de ez is na­gyon célirányos, miközben ügyel­nek arra, hogy ne alakuljon át szé­les katonai konfliktussá. g A támadás következtében várha­tóan Szlovákiába is csoportosan érkeznek majd afgán menekül­tek. Fokozódhat az idegengyűlö­Dušan Ondrušek (archívum) változtató emberekről van szó, valószínűleg mégis az iszlám el­leni támadásként fogják fel az eseményeket. Nem fajulhat ez két vallási rendszer háborújává? Ilyen jellegű jóslatok is elhangzot­tak, és a Huntigton-elmélet szerint a komoly konfliktusok a civilizáci­ók találkozásánál keletkeznek. Nem hiszem, hogy az események ilyesmibe torkollnak. Az összes val­lás manapság nagyon sokrétű, úgy­hogy a vallási ideológiák közötti hagyományos értelemben vett ha­tárok - melyek korábban sokszor az országhatárokkal egyeztek - már nem léteznek. A háború mégis csak háború, és előjönnek a jól ismert frázisok: a let? A terrorizmus ellenes harc a faji indítttatású bűncselekmé­nyekhez nem szolgál majd ürü­gyül a bőrfejűeknek? Nem lehet kizárni, de remélem, nem. Ha mégis előfordul, bízom benne, csak egyedi esetként. Me­nekültekre számítanunk kell, és re­mélem, az emberekben inkább a szolidaritás erősödik, és segítenek a háború elől menekülőknek. Tegyük fel, a terrorizmusellenes harc sikeres lesz. Ahhoz, hogy a terrorizmus a jövőben ne erő­södjön, az emberek fejében kell változásnak történnie. Közeled­ni fog egymáshoz a két különbö­ző világ? Erről meg vagyok győződve. RÖVIDEN Nem vágják ki Rudolf Schustert Pozsony. Nem talált „közvetett cenzúrára” utaló jeleket a tévéta­nács. A testület tegnap az államfő kritkus megjegyzésével foglalko­zott: Rudolf Schuster korábban közölte, hogy nem lehet az SZTV teljes közszolgálatiságáról beszélni, mert ott néhány ember hatá­rozza meg, melyik híradás kerülhet a képernyőre. A polgároknak joguk van tudni a közvetlenül választott államfő tevékenységéről - állította. A tévétanács megvizsgálta az SZTV műsorait, de semmit nem talált: standardnak minősítette a tájékoztatást. (TASR) Végleg leállítva a Mečiar elleni eljárás Pozsony. Végleg leállították a Vladimír Mečiar elleni eljárást az előző kormány tagjainak kifizetett jutalmak ügyében. Michal Barila második próbálkozását végre elfogadta a Legfőbb ügyész­ség, javaslatát jóváhagyták. Az utóbb említett testület szerint Mečiar tette erkölcsileg vagy politikailag elítélhető, bűntényként kezelni azonban nem lehet. (TASR) Jutalmat ajánl a Tatra banka Pozsony. 5 millió koronás jutalmat írt ki a Tatra banka vezetése a pénzintézet rossz anyagi helyzetéről szóló hírek teijesztőinek lebukta- tására. A legerősebb hazai pénzintézet anyagi gondjairól szóló híresz­telések 2 hete kezdődtek, főként interneten és SMS-ben teijedtek. A bank vezetése határozottan cáfolta, hogy bárminemű fizetési gondjaik lennének és ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett. (TASR) Befejeznék a két mohi blokkot Pozsony. A Szlovák Villamos Művek vezetése úgy döntött, hogy ta­nulmányt készíttet a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkja befejezésé­nek lehetőségéről. A tanulmány költségeit 5 millió koronára becsü­lik. Vincent Pillar, a vállalat vezérigazgatója kijelentette: az ered­ménytől teszik függővé a félkész blokkok további sorsát. A kor­mány korábban úgy vélte, hogy mohi befejezése nem kifizetődő, ezért nem vállalt hitelgaranciát 50 milliárd koronára. A végső dön­tést a villamosságiaknak kell meghozniuk. (TASR) A semlegesség meghívó a terroristáknak Pozsony. Wüliam Roth volt amerikai szenátor, az Amerikai-Szlovák Akcióbizottság társelnöke szerint alaptalanok azok az aggodalmak, hogy a szeptember 11-i amerikai események elodázhatják a NATO- bővítést. Roth ezt a bizottság pozsonyi értekezlete után nyilatkozta. A politikus úgy látja, a terrorizmus elleni küzdelem és a tagfelvétel elő­készítése párhuzamosan halad. Nagyra értékelte Pozsony gyors és ha­tározott reakcióját a merényletsorozat után. „Össznemzeti érdek, hogy Szlovákia is csatlakozzék a terrorizmus elleni szövetséghez, mert a semlegesség meghívót jelentene a terroristáknak.” (k) Bin Laden gránát-alma Besztercebánya. „Bin Laden gránát” fantázianévvel próbált almát el­adni egy idősebb úr a városi piacon. Árult még továbbá „békés” almát is, ráadásul ugyanolyan áron. Az keltett gyanút, hogy elképesztően olcsón, egy kilóért tizennégy koronát kért. Ha az út szélén szedte, ak­kor az alma hatása csakugyan a gránáthoz lehet hasonló. (TASR) A választás évében nem volna helyes a térítéses képzés bevezetése - véli Szigeti László Alkotmánysértő lenne a tandíj ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Négy párt elképzelhető­nek tartja, az SDL ellenzi a főiskolai tandíj bevezetését. A koalíciós part­nerek egyszer már megegyeztek: ebben a választási időszakban nem vezetik be a tandíjat, mégis felme­rült: a diákok legalább levelező ta­gozaton fizessenek. Müan Ftáčnik oktatási miniszter erre visszavonta a főiskolai törvény tervezetét, amit már régen el kellett volna fogadnia a parlamentnek. Éva Rusnáková (SDK), a parlament művelődési bi­zottságának tagja a levelező tagoza­ton természetesnek tartja a tandíj bevezetését. „A nappali tagozat esetében meg kell vizsgálni, a felső- oktatási intézmények képesek-e to­vább működni tandíjak nélkül. Te­kintettel kellene viszont lenni a csa­lád bevételére. Meg kell állapítani egy felső határt, melyet ha túllép a család összbevétele, kötelező lesz a tandíj, a rossz szociális helyzetű diá­koknak nem kellene fizetniük. Ez lenne a legjobb kompromisszum” - magyarázta. Rusnáková nem tagad­ja, az alkotmány valóban kimondja: a felsőfokú képzés az állami oktatási intézményekben ingyenes, ezért fontolóra kell venni az alaptörvény módosítását. „Ilyen komoly változ­tatás ebben a választási időszakban már nem várható” - ismerte el. „Megegyeztünk, nincs tandíj, azon­ban Ivan Mikloš gazdasági minisz­terelnök-helyettes nyomására válto­zott a helyzet, a levelező tagozaton valószínűleg mégis lesz. Én ezt nem tartom korrektnek. Vagy mindkét tagozaton be kell vezetni, vagy se­hol. A levelező tagozaton évek óta ajándékozási szerződés alapján szednek illetéket. Talán ezt akatja valaki legalizálni, ami nem biztos, hogy jó. Egyes vélemények szerint alkotmányt kell módosítani, mások szerint enélkül is áthidalható problé­ma. A választások évében nem lenne jó bevezemi a tandíjat, ennek politi­kai jelentősége van” - mondta az Új Szónak Szigeti László államtitkár. Á problémát valószínűleg egy átmene­ti időszakkal próbálják majd orvo­solni: először levelező tagozaton ve­zetik be a tandíjat, később pedig nappalin - elsősorban azoknak, akik túllépik a tanulmányi időt, évet is­mételnek, más főiskolára jelentkez­nek, de végül fokozatosan mindenki számára kötelező lesz. (sza) Legyen törvény akár tandíj árán is A Szlovákiai Egyetemek és Főiskolák Diáktanácsa sürgeti az új főisko­lai törvény elfogadását. Szerintük a reformot politikai okok miatt las­sítják a pártok, amivel több kárt okoznak a felsőoktatásban, mintha a törvényt a tandíj bevezetésével fogadnák el. A diákok ugyan ellenzik a tandíjfizetést, mivel azonban nem ez a törvény leglényegesebb ré­sze, feleslegesnek tartják emiatt hátráltatni elfogadását. Diszkrimina­tívnak tartanák tandíjat kérni csak a levelező tagozaton, (lpj) Chlebo szerint a találkozó küldetése nem a szlovák kifogások ismertetése lesz Novemberben a státustörvényről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Nem akarjuk megakadá­lyozni a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály gyakorlati alkalmazását’ - mondta Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár. Igyekezetük arra irányul, hogy „al­kalmazása a Szlovákiában érvényes szabályokkal összhangban történ­jen”. Bízik abban, hogy a szlovák-magyar konzultációra november első felében végre sor kerülhet. A megvalósítás konkrét módjáról, nem általánosságokról és politikai álláspontokról akarunk tárgyalni, nyilatkozta lapunknak. Kérdésünk­re, ismertek e a státus törvény végre­hajtási rendeletéi, az államtitkár el­mondta: partnerünk a tizenegyből az első négy rendelet tervezetét ajánlotta fel, de ezek nem a legfon­tosabb területeket érintik. „Eddig csak nagyon korlátozottan ismerjük a magyar fél elképzeléseit a végre­hajtásról. A találkozó küldetése nem a szlovák kifogások ismerteté­se lesz. Arról akarunk tárgyalni, ho- gyarr lehet összehangolni a magyar elképzeléseket a szlovák jogrend­del, illetve a szlovák-magyar kétol­dalú kapcsolatokat rögzítő szerző­désekkel.” - mondta, (szm) Három hónap után fordulat a Sendrei-ügyben Rendőrök verték agyon Megszűnő katonai szolgálat Ütőképes sereg 2010-re Pozsony. A szlovák hadsereg 2010- re képes lesz mindenfajta katonai fenyegetésre választ adni, beleértve a terrorista támadást is - jelentette ki Jozef Stank. A védelmi miniszter elmondta, a fegyveres erőkről szóló átfogó koncepciót október 15-én tárgyalja az Államvédelmi Tanács, s miután azt a NATO-központban is véleményezték, a parlament elé ke­rülhet. Jövőre előreláthatóan 20 milliárdot kap a tárca, egynegyedét fordítja korszerűsítésre. A 30 ezres hadsereget (melynek a fele sorkato­nai szolgálatát töltő fiatal) 2006-ig fokozatosan 18-19 ezer fős, csak hi­vatásos állományra apasztják. A sorkatonai szolgálat megszűnik, a hadkötelezettség (a mozgósítható- ság) azonban megmarad. A fegy­verzet teljes korszerűsítéséhez 80 milliárd szükséges, ezt szakaszosan, 2015-ig lehet végrehajtani, (kr) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Megszüntették az eljárást Magnezitovce volt pol­gármestere, Andrej H. ellen a ha­lálra vert roma, Karol Sendrei ügyében; ugyanakkor vádat emel­tek hét jolsvai, valamint nagyrőcei rendőr ellen kínzás és különösen kegyetlen, embertelen bánásmód miatt. A vizsgálóbíró vizsgálati fog­ságot is javasolt. Eddig az ügyben négy gyanúsított szerepelt, közöt­tük a már említett polgármester és fia, hivatali jogkörökkel való visz- szaélés miatt. Sendrei július 5-én halt meg a nagyrőcei rendőrőrsön. A vallomásokból kiderült, hogy őt, fiát és két romát ököllel ütötték, gumibottal verték, rugdosták a rendőrök; az egyik ráadásul a már földön fekvő idősebb Sendrei mell­kasára ugrott. A szakértők több tu­cat ívet megtöltöttek elemzéseik­kel, csak a vádemelés tizenhárom oldalas. A kerületi nyomozóhivatal igazgatója nem tudta megmonda­ni, mikor zárják le az ügyet. Ján Krankuš megjegyezte, nincs bizo­nyíték a faji indítékú bűncselek­ményre; hasonló bárkivel történ­het. Hangsúlyozta: a gyanúsított fi­atal rendőrök legtöbbje fiatal az érintettek, (sita, tasr) 1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot Párkánnyal összekötő hidat. Épp csak az hiányzott az ünnepségről, akiről a nevét kapta: Mária Valéria főhercegnő, I. Ferenc József és Erzsébet királyné lánya. Távolmaradásának okát csak találgathatjuk. Részletek a Vasárnapban. Fehér Miklós parlamenti képviselőt jelölik nyitrai megyefőnöknek Az MKP tart a független jelöltektől ÚJ SZÓ-HÍR Udvard/Rimaszombat. A Magyar Koalíció Pártja nyitrai kerületi taná­csa tegnap véglegesítette a párt me­gyei jelölőlistáját. A december else­jei megyei választásokra a párt a Nyitrai kerület öt járásából összesen 34 jelöltet állít. Á Komáromi járás­ból nyolc, a Nyitraiból kettő, az Ér­sekújváriból tizenegy, a Vágsellyei- ből négy, a Lévaiból pedig kilenc személy neve kerül a megyei jelölő­listára. „Két megyefőnök-jelöit volt, Szigeti László oktatási államtitkár és Fehér Miklós parlamenti képvise­lő. A tanács Fehér Miklóst jelöli” - tájékoztatott Száraz József. El­mondta, a megyei választások első fordulójában az MKP egyetlen párt­tal sem lép koalícióra, a későbbiek­ben azonban ezt nem zárta ki. Az MKP a Besztercebányai kerület­ben nem lép koalícióra senkivel. A legtöbb vitát ebben a régióban az okozta, hogy mit kezdjen az MKP a függetlenként induló magyar jelöl­tekkel. Bizalmas értesülések szerint ugyanis több népszerű és magyar közösségekben elismert személy kezdett aláírásgyűjtésbe, s megne­hezíthetik az MKP jelöltjeinek beju­tását. A testület titkos szavazással döntött arról, kiket javasol az MKP listájára. Meglepetésnek számít, hogy a két vidéki jelölt - Hunyák Jó­zsef Ajnácskő és Stubendek Márta Rimaszécs polgármestere - kapta a legtöbb szavazatot. Rajtuk kívül Bán Zoltánt, Boros Zoltánt, Hacsi Attilát és Tinta Jánost javasolták. A Rima- szombati járási elnökség nem java­soltjelöltet a megyefőnöki székbe, a közgyűlésen az elnöki jelölést végül Komlósy Zsolt vállalta, (km, kas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents