Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-10 / 233. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 10. Az OPEC akár 1 millió hordós csökkentést is reálisnak tart A legnagyobb hazai alapot az intézményi befektetők apránként, és sajnos eredményesen szeletelték fel Olcsónak vélik az olajat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dubai. A napi kitermelési kvóta 700 ezer-1 millió hordó közötti csökkentéséről formálódik egyetértés a Kőolajexportáló Országok Szervezetén (OPEC) belül. Az OPEC-ola- jok referenciaára a héten tovább esett. A kartell tagállamainak szak- miniszterei között már folynak a konzultációk, de az időzítésről még nincs egységes álláspont. Néhányan már most akarnának csökkenteni, mások megvárnák, amíg az Afganisztán elleni amerikai légi hadjárat véget ér. Az árfolyamok eróziója miatt az OPEC az idén eddig háromszor, legutóbb szeptember elejétől 1 millió hordóval, csökkentette névleges napi kvótáját, amely jelenleg 23,2 millió hordó. A csoport szeptember végi miniszteri értekezletén nem módosította a kvótát, de már akkor jelezte, hogy ha szükséges, a következő kvótacsökkentés több is lehet az ármechanizmus által lehetővé tett 500 ezer hordónál. Az OPEC tegnapi közlése szerint ezen a héten is folytatódott az áresés: hétfőn már csak 19,75 dollár volt a referenciaár, vagyis immár a 11. napja volt az alsó sávhatár alatt. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) nem fogja hagyni, hogy az olaj világpiaci ára sokáig a hordónkénti 22 dollár alatt időzzön -jelentette ki tegnap Ali Rodriguez, az olajkartell főtitkára. A szervezet olajipari miniszterei több olajpiaci forgatókönyvet megvitatnak, e pillanatban azonban túl korai lenne megmondani, miképp reagál az OPEC az olajárak utóbbi hetekben történt visszaesésére. Az OPEC ársávja 22-28 dohár között van. Ha az ár tíz kereskedési napon 22 dohár alá esik, a nem hivatalos, papíron nem rögzített megállapodás szerint az automatikus árkövető termelési mechanizmus értelmében lehetőség van a napi termelési kvóta 500 ezer hordós csökkentésére, (m) TANÁCSADÓ Aláírjam vagy sem? „Fizetéscsökkentés”: Október végéig munkaszerződésben meghatározott fizetésért dolgozom. November elsejétől azonban a munkáltatóm új, megállapodáson alapuló bért ajánlott fel, mely jóval kevesebb az eddiginél; ehhez egy fix összegben meghatározott havi prémiumot javasolt, mely a szerződésjavaslatban nincs feltételhez kötve. Ha viszont nincs konkrét feltételekhez kötve, van-e a garancia arra, hogy meg is kapom az ígért összeget? BERNÁTH SZILVIA Bár a megegyezéses bér fogalma nincs jogszabályilag meghatározva, tartalmilag azt a tényt fejezi ki, hogy a bér nagysága és a bérezés feltételei munkáltató és alkalmazott közötti megegyezés tárgyát képezik. A bér nagysága a munkaszerződésben, vagy külön, a bérről szóló megállapodásban lehet meghatározva. Leveléből ez a tény nem derül ki. Amennyiben eddigi fizetését a meghatározott időre szóló munkaszerződése tartalmazta, ennek lejárta után az új munkaszerződés aláírásának visszautasítása, mely az új fizetési feltételeket is tartalmazza, munkaviszonya megszűnését jelentené. Ha viszont Ön új munkaszerződését (eseüegesen a bérről szóló megállapodást) az új feltételekkel aláírja, kifejezésre juttatja, hogy a benne foglaltakkal teljes mértékben egyetért. A szerződésesség elve azonban azt is jelenti, hogy az alkalmazottnak is jogában áh kérnie a szerződésbe foglalt tények és feltételek kiegészítését vagy módosítását. így Önnek jogában áh kérni azon konkrét feltételek szerződésbe foglalását, melyekre a prémium folyósítása alapszik, hogy a fizetés nagyságának meghatározásakor ne a munkáltató szubjektív véleménye legyen a döntő. Tanácsos lenne tehát kérnie, hogy legalább a prémium egy részének odaítélése konkrét, mérhető mutatók eredmények eléréséhez kapcsolódjon, melyek csakis az Ön munkavégzésétől függnének. Ha azonban a munkáltató ezen jogos alkalmazotti kérést visszautasítja és munka- szerződés ugyan igen, de a bérről szóló megállapodás nem lép érvénybe, sőt ezt a kérdést a kollektív szerződés sem szabályozza, akkor ebben a különleges helyzetben a bér meghatározásánál az 1992/43 T.t. számú, a minimális bértarifákról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alapul venni. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Swissair jelentős leépítése Zürich. Munkaerejének 12 százalékát szélnek ereszti a múlt héten csődbe ment svájci Swissair légitársaság, amely a kormánytól kapott több százmillió frankos gyorssegély ellenére is járatainak alig több mint a felét képes üzemeltemi. A légitársaság 72 ezer dolgozójából 9 ezret elbocsátanak. A Swissair Group szóvivője elmondta, a cég „megpróbálja” üzemben tartani hosszú távú járatainak 70, európaijáratainak 50%-át október 28-áig, vagyis addig, amíg az egykori leányvállalat. (MTI) Brünnben kezdődik az Invex Pozsony. A brünni Invex szak- kiállításon, amelyet október 15. és 19. között rendeznek, a Szlovákia napján jelen lesz Ľubomír Harach gazdasági miniszter is. Az adatátvitellel, információtechnikával és távközléssel foglalkozó szakvásáron 39 ezer négyzetméternyi kiállítási területen több mint 850 vállalat - ebből 27 Szlovákiából - vonultatja fel termékeit, szolgáltatásait. A brünni rendezvényen először bukkan fel a Sony és a Compaq világvállalat. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,704 Magyar forint (100) 16,961 Angol font 69,723 Német márka 22,346 Cseh korona 1,299 Olasz líra (1000) 22,570 Francia frank 6,663 Osztrák schilling 3,176 Japán ien (100) 39,491 Spanyol peseta (100) 26,267 Kanadai dollár 30,382 Sváici frank 29,511 Lengyel zloty 11,381 USA-dollár 47,419 A VÚB Kupón fájó fogyókúrája Az Általános Hitelbank központi székháza. A hitelbank (VÚB) nevével fémjelzett VÚB Kupón befektetési alap 531 ezer kisbefektető bizalmát megszerezve a legnagyobb alappá vált. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az egykori legnagyobb hazai vagyonjegyes alap, a VÚB Kupón torzója ma arra vár, hogy valaki bírósághoz forduljon jogorvoslatért. TUBA LAJOS Nagy bank, nagy biztonság - vélekedtek sokan 1991-ben, a vagyonjegyes privatizáció első hullámának kampányában. Az akkor egyeduralkodó Általános Hitelbank (VUB) nevével fémjelzett VÚB Kupon befektetési alap így 531 ezer kisbefektető bizalmát megszerezve a legnagyobb alappá vált. Az sem volt mindegy, hogy az ismeretlenségből hatalmas kampánnyal feltörő Harvard Befektetési Alapokra rálicitálva 12 ezer koronát ígértek az ezer pont után. A hatás nem is maradt el, a VÚB Kupón a megszerzett 500 millió pontját kamatoztatva alaptőkéjét 10 milliárd koronára emelve 10 millió saját részvényt oszthatott ki a tulajdonosainak. Ez vagyonjegykönyvenként 20 részvényt jelentett. A névadó VÚB 1993-ban az eredeti ígéretnek megfelelően fel is ajánlotta, hogy ezeket 12 ezer koronáért megvásárolja. Az ajánlattal a részvényesek egyharmada élt, a többiek a kivárás mellett döntöttek, mondván, a nagy bank remélhetőleg jól kamatoztatja majd a vagyonukat. Ebben azonban elszámították magukat. A VÚB a felvásárolt VÚB Kupón részvényeket szinte azonnal eladta a japán Nő- mura International befektetési társaságnak. Ez pedig 1995-ben egy elegáns húzással kilépett az alapból, természetesen á ráeső egyharmadnyi vagyonnal. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Nő- mura az alap birtokában lévő minden egyes vállalati részvénycsomag egyharmadát elvitte, így a szakértők szerint ezzel a megmaradó részvényeseket nem érte kár. Ma már azonban tudjuk, hogy ekkor kezdődött egy olyan folyamat, amely miatt a VÚB Kupón napjainkban a nagy kudarcok kategóriájába tartozik. Az első csapás még 1995-ben a pénzügyminisztériumból érkezett, amely akkoriban átfogó hadjáratot folytatott a vagyonjegyes alapok ellen. Esetünkben a Nomura lépése volt az indok arra, hogy a VÚB Kupón kereskedését közel egy évre felfüggesszék. Miután 1996 februárjától újra visszatérhettek a részvénypiacra, egy ideig úgy tűnt, hogy az események nem viselték meg az alapot - részvényei hatalmas forgalmat bonyolítottak le, az év végéig mindegyik átlagosan másfélszer gazdát cserélt. Hamar kiderült azonban, hogy ez már az alap feletti hatalom megszerzésének az időszaka volt. Az alapban 15 százalékos tulajdonosként megjelent az azóta híressé vált, sőt a Szlovák Biztosító privatizációjával kapcsolatos szerepe miatt valószínűleg napjainkban a karrierje csúcsára érő Penta Brokers. Ók második nekifutásra, 1997 júliusában, akkor már a részvények 48 százalékát ellenőrizve át is vették az irányítást. Az alap nevét VÚB Kuponról Stratégia In- vestre változtatták, az alapszabályt pedig úgy módosították, hogy a nagyszámú kisrészvényes gyakorlatilag statisztává vált. Az egykoron legnagyobb befektetési alap ezután rendkívüli részvényes közgyűlések sorozatát élte meg. Elsőként - egy hónap múlva - felszámolták a befektetési társaságot: a Stratégia Investet az egyszerű részvénytársaságként működő Interfin Groupba olvasztva. Ez sem volt azonban hosszú életű, októberben meg is szűnt, két céget hagyva maga után Intermark és Istrofin néven. Az elsőben az ügyeket addig is uraló intézményi befektetők, a másodikban pedig a 160 ezer kisbefektető kapott helyet, a vagyont 55 és 45 százalékban osztva (3,8 és 3,1 müliárd korona értékben). A kisrészvényeseket ekkor azzal vigasztalták, hogy nekik esetleg nem tetszik majd a nagyok által követett agresszív befektetési politika, így az Istrofin a jövőben a biztonságos, bár alacsonyabb hozamú befektetésekre A VÚB Kupón napjainkban a nagy kudarcok kategóriájába tartozik. összpontosít. Nos, az Intermark e- setében az agresszivitásból annyira futotta, hogy két hónappal később felszámolta önnmagát, a bevételt pedig a részvényeseiként szereplő cégek osztották el. Az Istrofin pedig végigjárta a befektetési alapoknak a mečiariz- musban szokásos útvesztőjét: magára vette a pénzügyminisztériumból menetrendszerűen érkező pereket, amelyek csak tavaly, az új pénzügyminisztériumi vezetés döntése alapján értek véget. Az új helyzet azonban több más, hasonlóan levegőhöz jutott társasággal ellentétben az Istrofin vezetőségét nem késztette cselekvésre, azóta is csedben lapulnak. Az Investor című lap szerint ezen csak úgy lehetne változtatni, ha valaki beperelné a céget, és így követelné a részvényei bevezetését a nyilvános forgalomba. Mivel az ügy 160 ezer kisrészvényest érint, közöljük az Istrofin elérhetőségét is: a vezetőség Pozsonyban, a Skultéty u. 5-ben székel, telefonszámuk: 02/55410497. Lassul a gazdasági növekedés, növekszik a hiány Akár egy év alatt is magára találhat a polgári repülés Nyereséges bankszektor Milliárdos veszteségek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia bruttó hazai össztermékének (GDP) idei növekedési üteme 2,8 és 3,0% között alakul - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Marián Jusko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A jegybanki elnök legfrissebb, aktualizált adata azért érdemel figyelmet, mert egy nappal korábban Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter még 3%-os GDP- növekedést prognosztizált. A többi makromutató alakulása közül a legkedvezőtlenebb a folyó fizetési mérleg hiányának mélyülése. Marián Jusko közölte: a korábbi jegybanki előrejelzés 2001-re a fizetési mérleghiányt a GDP 5,7%-ára taksálta (ez 54,8 milliárd szlovák koronának felel meg), azonban az egyre romló külkereskedelmi mérleg láttán a legfrissebb jegybanki előrejelzés már a GDP 8,1 százalékában állapítja meg az év végi hiányt (78,8 müliárd korona). A külkereskedelem év végi hiánya elérheti a GDP 9,4%-át, ami 91 milliárd koronának felel meg. A korábbi prognózis a GDP 6,7%-ára becsülte a külkereskedelem év végi deficitjét. Ami a 2001-es inflációt illeti, Marián Jusko 7,3- 7,7% közöttire várja a fogyasztói árak emelkedését. A bankelnök tegnapi információi szerint Szlovákia bruttó küladóssága 2001. július 31- én 10,7 milliárd dollárra rúgott, ami 88 millió dollárral kevesebb, mint az év elején. Az adósságállományból 2,6 milliárd dollár jutott a kormányra és a jegybankra. A Szlovákiában működő 20 bank 2001 első hat hónapjában sokkal jobb mutatókat könyvelt el, mint 2000 hasonló időszakában. A bankszektor összesített nettó nyeresége a vizsgált időszakban 9,0 milliárd korona volt, míg 2000 első felében 0,6 müliárd korona volt a veszteség. Ami a privatizációt illeti, a bankelnök szerint az IRB rövidesen az OTP Bank kezébe kerülhet, a Banka Slovakia magánosítására a Nemzeti Vagyonalap (FNM) tendert írt ki, az Istrobanka stratégiai befektetőjét az év végéig kiválaszthatják, végezetül a Postabank prtivatizációjának előkészületei jelenleg zajlanak, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hongkong. Hozzávetőleg egy éven belül küábal jelenlegi mély válságából a nemzetközi polgári légiközlekedés - jósolta a Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének (IATA) vezérigazgatója. Pierre Jeanniot sajtóértekezletén azt mondta: az IATA a szeptember 11-ei terrormerényletek előtt is 2,5 milliárd doüáros összesített veszteséget valószínűsített 2001-re 275 taglégitársaságának - ez lesz az első veszteséges év az ágazatban 1993 óta -, de a támadások óta már 7 müliárd doüáros szektorszintű globális veszteséggel számol. Ennek alapja az a becslés, amely szerint szeptember és december között 15 százalékkal esüt vissza éves összevetésben az összesített utasforgalom és a felkínált kapacitás. Ez egész éves szintre átszámolva 5%-os forgalom- és csaknem 3%- os kapacitáscsökkenést jelentene az idén. A merényletek óta csak az Egyesült ÁUamok polgári légiközlekedésében 122 ezer áüás veszett oda, de Jeanniot szerint vüágszerte összesen 200 ezren is elveszíthették munkájukat a légüparban. Az IATA- vezető szerint azonban 2002 már a fellendülés éve lehet, mivel a repülés még mindig a tömegközlekedés legbiztonságosabb formája. Jeanniot szerint a légiközlekedés „megsebezve, de megreformálva és nagyon megerősödve” fog kikeveredni a jelenlegi válságból. A szövetség vezetője szerint a tíz évvel ezelőtti öbölháború után is körülbelül egy évig tartott a nemzetközi légiközlekedés helyreállása - hét hónap után indult ismét növekedésnek a szektor, és a növekedés mértéke további négy hónap alatt érte a korábbi hosszú távú trendet. Jeanniot derűlátóbb volt, mint a minap a Boeing vezetője. Phü Con- dit, a vüág legnagyobb repülőgép- gyártójának elnöke azt mondta: a forgalom visszaesésének mértéke 5-10-szeresen is meghaladhatja az öbölháború idején tapasztalt csökkenést. Condit szerint a következő egy-két hónapban jelentős amerikai légitársaságok csődjének bejelentése várható, (m) Több járulékos nyugdíjbiztosító lesz a piacon A japán Sony és a svéd Ericsson egyesítette erőit Bővülhet a kínálat Óriásira nőtt mobilcég TASR-HiR Pozsony. Peter Magvaši munkaügyi miniszter szerint itt az ideje, hogy további járulékos nyugdíjbiztosítók kezdjék meg működésüket a hazai piacon. A miniszter szerint 2005-től vagy 2006-től akár 8 ilyen jellegű nyugdíjbiztosító is tevékenykedhetne. A szaktárca első embere úgy tudja, 2000 végén 170 ezerre volt tehető azok száma, akik rendelkeztek járulékos nyugdíjbiztosítással, ám ez a mutató a közigazgatásról szóló törvény jövő évi életbe lépését követően jelentősen növekedhetne. Szlovákiában 1996 óta működnek járulékos nyugdíjbiztosítók, jelenleg 4 van belőlük, a Tatry-Sympatia, a Stabilita, a Horizont (legújabban Pokoj) és a Lipa. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A svéd Ericsson és a japán Sony október elsejével Sony Ericsson Mobüe Communications néven közös mobütelefon-gyártó vállalatot hívott életre. Róbert Fleischhacker, az Ericsson mobüértékesíté- si divíziójának igazgatója közölte: a két vállalat első közös termékei 2002 második felében kerülnek a piacra, 2-3 éven belül a vüág 2. vagy 3. legnagyobb mobütelefon- gyártójává szeremének válni. 2002 második feléig mindkét cég még a saját neve alatt forgalmazza készülékeit. Az Ericsson bemutatta a novembertől forgalmazott T65-ÖS modelljét, amelynek súlya alig 90 gramm, nincs antennája, 6 soros a kijelzője, és a lehető legkorszerűbb funkciókkal van felvértezve, (shz)
