Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-07 / 206. szám, péntek

„Hosszan nyúljon, mint e hurkaszál, Életünk rokkáján a fonál. Valamint e sültre a mi szánk: Mosolyogjon a sors szája ránk; S pályánk áldásával öntse le, Mint e kását a zsír özöne. ” (Petőfí Sándor)

ÍZVILÁG

I

__________________________________________________________AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE 1

„S

emmi sem jó vagy rossz, a véleményünk teszi azzá - mondta a Mester. - Az egyik ember könnyedén megtartotta a vallásos böjtöt a hét minden napján. A másik éhen halt ugyanattól a koszttól. ” (Anthony de Mello)

2001. szeptember 7., péntek

1. évfolyam, 10. szám

A miniszterelnök-helyettes családjában a főzés nem tartozik a legfontosabb témák közé, viszont mindennap meleg étel várja a diáklányokat és a papát

Magyaros ízek Csáky Pál otthonában

MALIK ÉVA

A szolgálati lakásban heten élnek együtt: a házaspár, a négy nagylány és a nagymama, valamint a cicus a kisci- cájával. Ilyen népes családban mindennap főzni kell. A főzés a ház asszonyának, Erzsébet asszonynak a munkaköre. Ottjár- tunkkor tipikus nyári étel, töltött paprika Totyogott a fazékban, mert a ház ura, bár sok ország jellegzetes ételét kóstolta már, hű maradt a hazai ízekhez. Tiszteletünkre bemutatta kávéfőző tudományát, ezenkívül néha teát is szokott készíteni - sajnos a legtöbb esetben ez is „odasül”, mert a leöntés pillanatában valami fontosabb teendő elszólítja a konyhából, ahová csak órák múlva tér vissza. Amíg Csáky Pál a kávét vigyázza, feleségével kezdjük a beszélgetést:

Erzsébet asszony, mi a miniszterelnök-helyettes úr kedvenc étele?

Mivel az Ipoly mentéről származik, természetesen a hal minden elkészítési formában, és a tenger összes élőlénye, herkentyűje. Kedvence a halászlé, amit én nem főzök, ezért éttermekben általában ezt szokott rendelni. Azt hiszem, ha tehetné, a nap mindhárom fő fogásaként ezt választaná. Ha meg akarjuk lepni, akkor biztosan halat készítünk a számára.

Ön mikor tanult meg főzni, s egyáltalán, kinek a receptjei használja?

Úgy csinált velem az édesanyám, mint most én a lányaimmal: mutatom, ha úgy gondolom, hogy valami tanulásra érdemes történik a konyhában. Mostanra már szerencsére nekik is megjött a főzési kedvük, lassan-lassan átveszik a stafétabotot. Ha valamihez kedvük van, akkor nekilátnak és megcsinálják. A legfiatalabb tizenegy, a legidősebb huszonegy éves - ő fantasztikus pizzatésztát tud csinálni, ez az ő szakterülete. Szóval én, amikor fétjhez mentem, úgy voltam, hogy ha valamit nem tudtam, megnéztem a szakácskönyvben, vagy felhívtam anyut, de azért alapvető főéletemben egy halat se fogtam!"

zési ismereteim már voltak. Főzni anyukám receptjei alapján szoktam, még ma is az ő receptes- könyvét használom, amikor valamit sütök. Mivel a férjemmel egymáshoz nagyon közeli vidékről származunk, majdnem azonos volt a konyhánk, a különbség csak az volt, hogy a férjeméknél több kacsa, liba és nyúl fogyott.

Milyen szakácsnőnek tartja magát, kreatívnak, aki saját maga találja ki, alakítja át a recepteket, vagy pedig csakis az előírt meny- nyiségekkel, alapanyagokkal dolgozik?

Van egy kedvenc családi ételünk, valahol olvastam, a receptjét kissé átalakítottam, mindnyájan nagyon szeretjük (a beszélgetés végén olvashatják!). Kémikus lévén általában mérem az előírt mennyiségeket, mert ez így egyszerűbb számomra, viszont a hozzávalókat gyakran átalakítom az ízlésünk szerint, kihagyok vagy hozzáteszek valamit, ami szerintem jobban fog ízleni. Nagyon hasznos tanács, amit bárkinek ajánlhatok, ezt az anyukámtól tanultam, hogy ha szárazabb húst, a mi esetünkben csirkemellet rántok ki, akkor előtte bemártom fokhagymás lébe (zúzott fokhagyma, víz és só), így a bunda szépen megdagad, a hús pedig szaftosabb.

(Közben Csáky Pál is visszatér, kávéscsészéket és egy csupor mézet hoz egy tálcán. A család ezzel édesíti a kávét.)

Miniszterelnök-helyettes úr, megtudtuk, hogy a hal a kedvenc étele. Az utóbbi időben hol, melyik tenger melléki országban fogyasztotta a legfinomabbat?

Tulajdonképpen mindenevő vagyok, de ha szabad lenne választanom, akkor annak ellenére, hogy életemben egy halat sem fogtam, valóban azt választanám, ami a vízben van. Nagyon finom halat ettem Krétán és Izraelben, ez utóbbinak leginkább a mi lecsónkéhoz hasonlíthatnám az elkészítési módját, jók a horvát halak is, minden országnak megvannak a specialitásai. Legutóbb Olaszországban ettünk jó, fokhagymával ízesített pácolt polipot édes-savanykás mártásban.

A kávé- és teafőzésen kívül mennyire van otthon a konyhában, van kedvenc étele, melyet saját maga készít?

Vegyész vagyok, a laboratóriumban mindenfélét meg tudok „főzni”. Komolyra véve: amíg a gyerekek kicsik voltak, azért el tudtam őket látni, most pedig havonta körülbelül egyszer kerül a kezembe főzőkanál, általában akkor, amikor valamilyen más elfoglaltsága van a feleségemnek. Nagyon finom ételeket készítek a boltban kapható mártásokból. Ezeket mi nem spagettire szoktuk önteni, hanem általában rizsen tálalt csirkehúst öntünk velük nyakon, s az asztalon egyszerre legalább háromféle van belőlük, a pikáns, a kesernyés és az édeskés, hogy mindenki a saját ízlése szerint keverhesse ki a legjobbat a tányérján.

Befolyásolta-e a család étkezési szokásait a kergemarhakór, s általában milyen húsokat fogyasztanak, mi a vasárnapi menü?

CS. E.: Eddig sem voltunk túlzott marhahúsfogyasztók, most sem eszünk, legfeljebb marhahúslevest, viszont annál inkább mennek nálunk a fehér húsok, a csirke, a pulyka, és természetesen a hal. A lányaim, akik a kollégiumban laknak, gyakran mondják azt hétvégén, hogy anyu, egész héten húst ettünk, most ne csinálj húst. Csak örülni tudok, ugyanis ők szoktattak engem rá a brokkolira, a karfiolra, így gyakran hétvégén is ezt főzöm. A legjobban annak örülnek, ha párolt brokkoli van fokhagymás mártással, sütőben szárazon pirított burgonyával, vagy rakott, rántott karfiol. Vasárnap azért általában húst eszünk.

CS. P.: Elég gyakran előfordul, hogy ha úgy érzem, túlságosan nehezet ettem, de főként, ha nagy erőbedobással kell dolgoznom, akkor egy hétig nem eszem húst. Észrevettem, hogy ilyenkor a teljesítőképességem, a teherbírásom sokkal nagyobb. A hús megterheli a szervezetet. Itt, az íróasztal mellett van például a tegnap esti vacsorám (rámutat az ásványvizes fiaskóra, és egy másik flakonra, amelyben kom- buchagombából készült ital van).

Mit szokott főzni az édesanyja, mi volt a kedvenc étele?

CS. P.: Sok mindent nagyon jól tudott készíteni megboldogult anyukám. A barátok, akikkel néha ösz- szejövünk, még ma is emlegetik legendás réteseit. A legfinomabb talán a túrós volt (Engem is tanítga- tott, hogyan csináljam, de nem megy - legyint megadóan a feleség -, erre születni kell!). Faluhelyen vasárnaponként a liba- és a kacsasült volt az ünnepi étek, ezt a nagy- néném kemencéjében cserépedényben sütötte. Édesapám hobbija a nyúltenyésztés volt, ezért nagyon gyakran volt az asztalunkon nyúlhús is. Gyerekkoromban meg is látszott rajtam jóanyám kosztja, amihez az is hozzájárult, hogy nem túl sokat mozogtam, inkább otthon ültem és olvastam. Olyan étel, melyet a világért meg nem ettem volna, egy sem volt - ma sincs.

Karácsonykor, húsvétkor mi az ünnepi menü, milyen hagyományok alapján készítik az ételeket?

CS. E.: Azt hiszem, az én családom hagyományait folytatjuk, karácsony este tejfölös-gombás káposztaleves van és rántott ponty. A halat a férjem veszi, és pucolja meg, én

hozzá sem nyúlok. Élve kell hazahozni, mert Zsófika játszik vele, amíg a kádban úszkál, még etetni is akarja. Azután jön a mákos-diós bejgli, melyet én csinálok, és sok krémeš sütemény is van szentestén. Húsvétkor pedig mindig sonka van, de kétfélét veszek, göngyöltét és tatját is, mert a mama a szaftosabb, finomabb tarját szereti. Régebben szoktam majonézes krumplisalátát is készíteni, most már kevésbé. Tormagyökeret a piacon szoktam vásárolni, otthon készítem a méregerős reszelt tormát. A férjem nem kedveli az édességet, csak csipeget; ha módjában áll, inkább a sajtokat választja. Régóta megvan az a szokásunk, hogy az asztalon négy-öt féle sajt is van. Nagyon szereti az egyszerű sült krumplit is. Édességekkel nem lehetne elcsábítani.

Mit szokott vacsorázni a család?

CS. P.: A vacsorával nagyon csínján bánunk, főleg én, mert gyakran túl későn jövök haza ahhoz, hogy kiadós vacsorát költhessek el.

CS. E.: Mivel a nagymama, a legidősebb és a legfiatalabb lány, valamint jómagam általában mindig itthon vagyunk, legrosszabb esetben is minimum négy főnek kell készítenem. A nagymama édesszájú, neki grízkásákat, pudingokat, tejes ételeket készítek, Zsófinak gyakran

„Feleségem kiváló szakács"

tojásrántottát, mindenkinek azt, amit rendel.

Mi a helyzet a gyorsétkezdékkel, igénybe veszi őket a család?

CS. E.: Én be szoktam menni fagyizni, mert nagyon finom a vaníliás fagylaltjuk.

CS. P.: Nem kedvelem őket, viszont a lányaink szombaton néha felkerekednek, és vagy egy gyorsétkezdében, vagy pizzériában körnek ki.

Milyen italokat kedvelnek?

CS. E.: Vörösborpárti vagyok, általában azt választom, mert egészséges és kellemes ízű.

CS. P.: Én szintén a borokat kedvelem inkább, de nyáron, mint volt. cseh főiskolások, a sört is megisz- szuk.

Ön szerint milyen szakácsnő a felesége?

CS. P.: Azt hiszem, nagyon kiváló... CS. E.: Szeretnék még egy kicsit tökéletesedni a fűszerek terén, szeretnék kipróbálni újakat, hogy ne csak a pirospaprika és a bors legyen a kezem ügyében.

Külföldön járva, más országok ízeit is megkóstolva melyek azok, amelyek a legharmonikusabbak az Ön számára?

CS. P.: Nagyon sok ország konyháját kipróbáltam, de nekem a magyar maradt a legkedvesebb. Persze, a híres konyhák, mint a francia, nagyon átdolgozott ízekkel remekelnek, bármit rendel az ember, nem csalódik, minden nagyon finom. Ha egzotikumról van szó, akkor pedig a kínai vagy a japán konyha a vezető. A japán nagyon érdekes fűszerekkel dolgozik, és nagyon drága. Felejthetetlen élményben volt részünk egy

„A japán szakács boszorkányos ügyességgel kezelt vagy 30 kést"

angliai japán étteremben, ahol az asztalon előttünk készítették el az ételt. Kijött egy szakács egy tizenkét centis vastag övvel a derekán, amelybe legalább harminc kés volt szúrva. A vendég csak rámutatott a halra, polipra, húsra vagy kígyóra (ezt azért nem választottuk!), amelyik megtetszett neki. Aztán, mint egy boszorkánykonyhában, aránylag rövid idő alatt elkészítette az ételt. Látványnak is élmény volt, ahogyan vagy nyolc edényben Totyogott a hús, külön-külön a sok zöldség és mártás. Fantasztikus volt a gyorsasága, a koreográfiája az egésznek, ahogyan pedig a késeket kezelte, az bűvészmutatvány volt. Az asztal közepe forró volt, minden ott készült, s közben a vendégek tányérja alá is valami parafamelegítőt tettek, hogy a tányérok is forrók legyenek. Legalább hat fogást készített, mindegyik ételből egy pici adagot raktunk a tányérunkra. Az egyes ételek apró változtatásokkal egészen más ízűek lettek. A vendég egy pillanatig sem unatkozott a két-két és fél órás ebéd alatt, mert mindig történt valami.

Erzsébet asszony húsos raguja

Sertéshúsból készítem. A kockára vágott húst rádobom az olajra, mert olajjal főzök, egészen fehérre érlelem, majd kiveszem; jó sok hagymát dinsz- telek, hozzáteszek áttört fokhagymát, szintén sokat; aztán megy hozzá a ketchup - legalább négy-öt leveseskanál; paradicsomsűrítmény, amelyet én főzök be; lehet bele tenni óriásbabszemeket - a legjobb fiatal babból; sárgarépát karikára vágva; mi a zöldbabot nem nagyon szeretjük, de aki szereti, azt is tehet. Aztán visszatesszük a húst, hogy az egész összeérlelődjön. Sóval, feketeborssal, sok majoránnával ízesítjük, meg kell kóstolni, ha összeérik a fokhagyma, a savanykás ketchup és a paradicsomsűrítmény, akkor kész. ízlés szerint más zöldségekkel is lehet kísérletezni. Ehhez az ételhez hasáb- burgonya illik. Jó étvágyat!

Készül a vendégváró kávé (Malik János felvételei)

Erzsébet asszony lassan három éve főállásban gazdasszony