Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-07 / 206. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 7. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 Az állami szerepvállalás mértékét újra kell gondolni, és a központ döntéseit jelentős mértékben csökkenteni Nézőpontok kőkemény ütközése Brigita Schmögnerová és Ivan Miklós. A kormány két gazdasági minisztere egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézeteket képvisel az állam szerepéről. (Archívum) A számvevőszék legutóbb a vámhivatalokat ellenőrizte A figyelmetlenség ára ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Napjainkban indula­tos viták folynak az adóter­hek csökkentéséről. Vannak, akik radikális megoldásokat javasolnak. A kormány mér­sékeltnek mondható terveze­tet készül a parlament elé ter­jeszteni. Ezen álláspontokkal szemben a bármilyen mér­tékű adócsökkentést ellenzők tábora helyezkedik el, élén az állandóan lemondással fenye­getőző pénzügyminiszterrel. HORVÁTH MIHÁLY Brigita Schmögnerová a napokban azzal fenyegetőzött, hogy az adóter­hek enyhítése az állami kiadások csökkentéséhez, és az állam jellegé­nek megváltozásához vezetne. Le­het, hogy ez a posztkommunista utódpárt képviselőinek nem tetszik, de éppen erről van itt szó. Végre itt az ideje, hogy e számukra kényes, de az állampolgárok szempontjából fontos kérdést megválaszoljuk. Mi tehát az állam általánosságban vett szerepe a gazdaságban? Az úgyne­vezett közjavak biztosítása (pl. had­sereg, autópályák stb.), a gazdasági tevékenység által az emberi környe­zetre kifejtett negatív hatások me­gelőzése, mérséklése vagy eltávolí­tása, és a piaci verseny fenntartása. Végül az állam dolga, hogy a gazda­ság ciklikus kilengéseit a költségve­tési és a monetáris politika eszköze­in keresztül mérsékelje és a javak igazságos(abb) elosztását szorgal­mazza. Főleg az utóbbi két esetben nagyon fontos a beavatkozás mérté­ke és formája. Itt érdemel említést a (szabad piac kizárólagos uralmát szorgalmazó) klasszikusok azon ál­láspontja, hogy bármely felesleges állami beavatkozás újabb értelmet­len állami beavatkozások sorozatát idézi elő, és végeredményként az egész intézkedéssorozat célt té­veszt. Ez a kijelentés nagyonis ráillik Szlovákia gazdasági jelenére. Szá­mos elemzés kimutatta, hogy a volt kommunista országok közül éppen Szlovákiában változott legkevésbé az állam jellege a szocializmus bu­kása óta. Szlovákia még mindig a vi­lág egyik leginkább az egyenlősdire törekvő országa, ami a gazdaság szempontjából egészségtelen álla­pot. Saját tapasztalatunkból is tud­hatjuk, hogy nálunk az állam magá­ra vállal olyan döntéseket is, ame­lyekről az állampolgár maga is dönthetne, és kötelező adó- és járu­lékelvonásokon keresztül olyan ja­vakat is finanszíroz, melyeket ma­gánemberként eszünk ágában sem lenne megvásárolni. Továbbá a na­gyon „sűrűn font” szociális háló és a pazarló dotációs politika fékezőleg hat mind a vállalkozói, mind a mun­kavállalói kedvre is. Az egész rend­szer magas költségekkel, korrum- páltan és alacsony hatékonysággal működik. Az egészségügy roskado­zik, az iskolaügy egyre jobban elzül- lik, a mezőgazdaság szenved, és mindemellett a közpénzekre állan­dó hiány a jellemző. Vitathatatlan tehát, hogy érdemi változásra van szükség. Mégpedig az állami sze­repvállalás mértékét kell újragon­dolni, és a lehető legnagyobb mér­tékben csökkenteni. Az adó- és járu­lékcsökkentés azonban önmagában nem azonos az állam szerepvállalá­sának szűkítésével. Ez jobboldali populizmus, amely veszélyes egyen­súlyhiányhoz vezethet. Ellen­kezőleg, a költségvetés kiadási old­alára kell összpontosítani. Az állam­nak ki kell vonulni azon szférákból, ahol a hatékonyabb magánszektor is megoldást tud nyújtani. Ezt fog­lalnák magukba a többször is elodá­zott reformlépések - az egészség­ügy, a nyugdíj és az iskolaügy re- formja.’A szociális reform feladata lenne egy motiváló, ténylegesen igazságos és egyenlő esélyt (nem egyenlőséget!) teremtő rendszer megalkotása. A fennmaradó állami­lag elosztott pénz felhasználását pe­dig takarékossá és hatékonnyá kell tenni. Ezen célt szolgálná az annyit vitatott és elfogadásra váró közigaz­gatási reform. Az állam azonban, főleg ha baloldali erők (is) kormá­nyozzák, nem nagyon hajlandó a saját hatásköreit csorbítani, és erősí­teni az egyén és a magánszféra sze­repét. Különösen jól látható ez a je­lenlegi szlovák kormánykoalíció (bizonyos részeinek) a reformok lassítása érdekében kifejtett igyeke­zetén. Ezért két megoldás kínálko­zik, vagy a politikai felállást kell megváltoztatni, vagy a jelenlegi reprezentációt kell a fent említett lé­pésekre kényszeríteni. Ez utóbbit szolgálja a kormány (másik része) által elfogadott, mérsékelt adócsök­kentést tartalmazó javaslat. A várt gazdasági növekedés következté­ben nem kell félni a költségvetési hi­ány drámai növekedésétől a javasolt koncepció alkalmazása nyomán. Éppen ellenkezőleg, a lépés végre rákényszerítené a döntéshozókat, hogy a kiadási oldallal is kezdjenek komolyan foglalkozni. Ezért a mér­sékeltjavaslat ésszerűnek mondha­tó. Majd ha az említett reformok kö­vetkeztében az állam kiadásai csök­kennek és hatékonyabbá válik az adókból befolyt pénz felhasználása, akkor lesz majd megfelelő alkalom arra, hogy egy nagyobb mértékű, a gazdaságot felpezsdítő adócsökken­tésről gondolkodjunk. A szerző az ING Bank elemzője Pozsony. A számvevőszék a Köz­ponti Vámigazgatóságon és a négy területi vámhivatalban végzett el­lenőrzése során fényt derített ar­ra, hogy 9 esetben ma már elévült ügyekben elfelejtették behajtani a vámadósságot, ezzel 17 millió ko­ronától esett el az államkassza. Danica Borisová, a számvevőszék alelnöke szerint nem tudatosan eltussolt ügyekről van szó, pusz­tán a figyelmetlenség játszott sze­repet. Az alelnöknő szerint egyéb­ként a vámhivatalok hatékonysá­ga folyamatosan nő, ugyanis a 2000 végéig felhalmozott, össze­sen 4,57 milliárd koronára rúgó követelések döntő része még az 1992 és 1995 közötti időszakban halmozódott fel. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem mondanak le a Budvarról Prága. A cseh földművelésügyi tárca törvénymódosítással akar­ja elejét venni annak, hogy a cseh Budvart magánosítani le­hessen. Jan Fend földművelésü­gyi miniszter arra hivatozik, hogy a privatizáció veszélyeztet­né a hagyományos sörgyártást Csehországban. Érvként hozta fel, hogy a Budvar márkanév „nemzeti vállalatként” van le­védve. A törvénnyel meg lehet­ne akadályozni, hogy a Budvart a következő kormányok eladják az amerikai Anheuser-Busch tár­saságnak. (MfD) Bankfúzió Szlovákiában Pozsony. Szeptember 30-án fuzi­onál a Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) Slovakia és a HypoVe- reinsbank Slovakia. A két pénzin­tézet összeolvadásával létrejövő vállalat október elsejétől HVB Bank Slovakia néven működik. Az összeolvadást még a jegybank illetékeseinek is jóvá kell hagyni­uk. A HVB Bank Slovakia alap­tőkéje a 2,576 milliárd korona, mérlegfőösszege pedig 30 milli­árd lesz. Az új pénzintézet Szlo­vákia 5. legnagyobb univerzális pénzintézete lesz, ügyfeleinek száma eléri a 11 ezret. A bankok ügyfeleit a fúzióval semmilyen veszteség nem éri. (SITA) Az OMV nagyobb ajánlatot tett Varsó. Az osztrák OMV olajvál­lalat megemelte ajánlatát a len­gyel PKN Orlen olajcégre, és részvényenként 30,50 zlotyt kí­nál az eladásra kerülő 17,6 szá­zalékos részesedésért, az új osztrák ajánlat 0,50 zlotyval több a magyar MÓL ajánlatá­nál. A PKN Orlen részvényeinek tegnapi árfolyama egyébként 19,45 zloty volt. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 7-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43.266 Magyar forint (100) 17,153 Angol font 70,713 Német márka 22,122 Cseh korona 1,268 Olasz líra (1000) 22,345 Francia frank 6,596 Osztrák schilling 3,144 Japán ien (100) 40,228 Spanyol peseta (100) 26,003 Kanadai dollár 31,307 Svájci frank 28,638 Lengyel zloty 11,459 USA-dollár 48,734 Az egyre elterjedtebb éjszakai trezorok létesítésével segíti a Sanitas a zökkenőmentes gyógyszerellátást. A patikusok közel 30 százaléka már igénybe veszi az új módszert Nem jár többletköltséggel a rugalmasabb és gyorsabb szállítás PÉTERFI SZONYA Vágújhely. Nyolc évvel ezelőtt ti­zenegy, ma viszont 132 alkalmazott dolgozik a vágújhelyi Sanitas SR Rt. gyógyszerforgalmazó részvény- társaságban. Sikeres év volt a tava­lyi, hiszen az rt. kereskedelmi for­galma nagyobb volt, mint az évközi gyógyszer- és gyógyászati segé­deszközök fogyasztásának mérté­ke. - Ha figyelembe vesszük az egészségügy mai helyzetét, keres­kedelmi forgalmunk 18%-os növe­lését jelentős eredményként köny­velhetjük el. Folyamatosan emeljük szolgáltatásaink színvonalát és egy­ben segítjük a gyógyszerészek pénzügyi nehézségeinek rendezé­sét - tájékoztatott dr. Fecsu György vezérigazgató. Mivel Szlovákiában csupán két gyógyszerforgalmazó társaság képes az ún. éjszakai tre­zorok feltöltésére, az újfajta szol­gáltatás bevezetésével lekörözték a konkurenciát. - A magyarországi Tradídó társasággal együttműköd­ve előjogokat szereztünk a trezorok létesítésére. Ügyfeleinknek nincse­nek többletköltségeik, az rt. magá­ra vállalta a kiadásokat. A patiku­sok feladata csupán az, hogy nyitás előtt kiemeljék azt a gyógyszerszál­lítmányt, amit előző este rendeltek meg. Egyre többen, jelenleg kétszá­zan - főleg a kelet-szlovákiaiak -, élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen csak akkor tudják szolgálni betegei­ket, ha teljes árukészlettel rendel­keznek. Előnyt jelent, hogy a nap folyamán nem kell várniuk a három központból - Vágújhely, Sliač, Eperjes - induló szállítmányokra. Az év végéig szeretnénk megdup­lázni az éjszakai trezorok számát. Megoldották a hőmérséklet inga­dozásaira érzékeny szerek (vakci­nák, inzulinok) hűtőtáskás forgal­mazását is - magyarázta a vezér- igazgató. Nem tagadta, hogy a cég távlati stratégiája értelmében el akarják érni, hogy összforgalmuk 60%-a az éjszakai áruszállításból származzon. Daniela Miková keres­kedelmi igazgató a gyógyszerfor­galmazás nehézségeire mutatott rá. - Míg tavaly a számlatérítés 30-90 nap alatt történt, az idén átlagban 120 napot vesz igénybe. Nem ügy­feleink hibájából, hiszen ők is csak 120, olykor több napig is várnak ar­ra, míg az egészségbiztosítók meg­térítik számláikat. A patikusoknak segítséget ajánlottunk fel: ránkru­házhatják anyagi követeléseiket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátozás nélkül kapják tőlünk az orvosságokat és az egészségügyi se­gédeszközöket, ám a szállítmányért - az árrésen kívül - nem nekik fizet­nek az egészségbiztosítók, hanem egyenesen nekünk. Tehát nem ők hitelezik a biztosítókat, hanem mi. Erre azért van lehetőségünk, mert egy tőkeerős tulajdonos áll a Sani­tas mögött - számolt be az újfajta szolgáltatásról, amelyet eddig a pa­tikusok 30 százaléka vett igénybe. A Szociális Biztosító behajthatónak tűnő hosszú lejáratú kintlévőségei Járás Kintlévőség Adósok száma Pozsony-vidék 183 157 492Sk 409 Ilii nn n Dunaszerdahely 181 908 815 498 Galánta 315 526 714 761 Komárom 273 740 920 318 Kassa 467 396 519 1Mm 1409 Kassa-vidék 154 854 384 698 Léva 278 980 579 559 Losonc 499 359 882 338 Érsekújvár 222 036 404 . 421 Rimaszombat 380 343 037 402 Rozsnyó 256 031 204 1028 Tőketerebes 168 687 679 508 Nagykürtös jjjf| 231 569 148 328 Összesen 12 563 279 759 24 646 A Szociális Biztositó (SP) hamarosan külső jogi személyekre bízza hosszú lejáratú kintlévőségeinek behajtását. Hogy meghirdethető legyen a behajtás, az SP igazgatótanácsának szeptember 17-én jóvá kell hagynia a felügyelő bizottság által tegnap elfogadott dokumentumokat. A táblázat a június végéig felgyülemlett (behajthatónak tűnő) adósságtömeget tükrözi. Az összadósság 53 milliárd koronára rúg, ebből az elmaradt befizetések 23 milliárdot tesznek ki, a büntetések összege 30 milliárd Sk. Az SP szerint 12,9 milliárd koronát nem sikerül behajtani. (gy) MEGHÍVÓ ENZA ZADEN Ünnepeljük együtt a 10. évfordulót!!! A komáromi székhelyű A.C.H. ZADEN SHOP Kft. szeretettel meghívja a zöldségtermesztés iránt érdeklődő szakmabelieket és a nagyközönséget a nagyszabású születésnapi ünnepségre, amelyet <27 •••• ••••• Lakszakállason (Komáromi járás) Bartal András mérnök kertészetében szeptember 13-14-én rendez meg. Megtekinthető a Bejo Zaden teljes fajtaválasztéka (hagyma, káposztaféle, sárgarépa stb.) Mindkét napon 10-től 16 óráig kötetlen hangulatú szakmai-baráti találkozón lehetnek részesei egy sikertörténetnek. Mindenkit szeretettel várunk I A.C.H. Zaden Shop. spot, s r.o. Tel./fax: 035/77 31 497, Meštianska ulica 2, 945 01 Komárno 035/77 31 412.

Next

/
Thumbnails
Contents