Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-06 / 205. szám, csütörtök

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 6. írótábor nyílik a hét végén Berekfürdő. Húsz hazai és határon túli magyar író részvételével vasárnap harmadízben nyílik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Be­rekfürdőn egyhetes írótábor. Körmendi Lajos József Attila-díjas író, az írótelep főszervezője elmondta: neves írók és költők is sze­repelnek az idei táborozáson, például Jókai Anna, Nagy Gáspár, Buda Ferenc, továbbá Kárpátaljáról Vári Fábián László és Nagy Zol­tán Mihály, Erdélyből pedig Ferenczes István. A hagyományoknak megfelelően a záró rendezvényen - várhatóan szeptember 14-én - Berekfürdőn A Megbékélés Házában a résztvevők részleteket ol­vasnak fel az egy hét alatt született írásaikból. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskák és kutyák (am.) 15.30, 17.15, 19 CHARLIE CENTRUM: Fűbenjáró bűn (ang.) 20.45 Csokoládé (am.) 18.15 About Adam (ír-ang.-am.) 18.45 Érzéki csalódás (am.) 17.15 Láza­dók és szeretők (cseh) 18 Ideglelés (am.) 17 A fiúk nem sírnak (am.) 20.15 Felül semmi (ang.-am.) 18.30 Máté evangéliuma (ol.) 20.30 KASSA DRUŽBA: Dr. Dolittle 2. (am.) 16, 18 Bridget Jones naplója (ang.- am.) 20 TATRA: Kondomédia (fr.) 16,18,20 CAPITOL: Macskák és kutyák (am.) 16, 18 Crazy Beautiful (am.) 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Lara Croft: Tomb Raider (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Betépve (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Bridget Jones naplója (angol-amerikai) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittle 2. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Final Fantasy-Aharc szelleme (ame.-jap.) 13.15, 15.30, 17.45, 20Jura- ssic Park 3. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A múmia visszatér (am.) 13.30 Pearl Harbor - Égi háború (am.) 14, 17.15, 20.30 A pók há­lójában (am.) 15.45, 18, 20 Shrek (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Yamakasi (fr.) 20 A Koktél hatkor, az Alomjáték vagy az Össztánc? Deszka-várományosok SITA-HIR Pozsony. Tegnap nyilvánosságra hozták az elmúlt színházi évad díja­ira esélyes alkotások és alkotók lis­táját. Az évad legjobb bemutatója címért az Astorka (T. S. Eliot: Koktél hatkor), a nyitrai Andrej Bagar Szín­ház (Strindberg: Álomjáték), vala­mint a Hviezdoslav Színház (Össz­tánc) egy-egy előadása mérkőzik meg. A legjobb rendezők között je­lölték Martin Hubát (Össztánc), Juraj Nvotát (Koktél hatkor) és Soňa Ferancovát (Kvartett, Astor­ka). A legjobb színészi teljesítmény­nek szóló jelölések között először szerepel operaénekes: a Don Gio­vanni címszereplője, Dalibor Jenis a Kvartett Valmont grófjával, Vladi­mír Hajdúval, valamint az epeijesi Duchnovič Színház Oblomovával, Eugen Libezčukkal van versenyben. A színésznők mezőnyét Jana Oľ- hová (Don(a) Juan(a), Turócszent- márton), Zita Furková (Kvartett) és Anna Šišková (Koktél hatkor) alkot­ja. Az évad kiemelkedő teljesítmé­nyeinek járó Deszka-díjakat - a fent említett kategóriák mellett a leg­jobb díszlet tervezőjének, a legjobb színpadi zene alkotójának, valamint az évad felfedezettjének - szeptem­ber 28-án Nyitrán, a nemzetközi színházi fesztivál programsorozatá­nak részeként adják át. Megjelent az Ifi magazin szeptemberi száma Indul a Sztárosztály LAPISMERTETŐ Az új tanév kezdetén indul a Sztár­osztály rovat, melyben a popvüág hírességei - ezúttal a Picasso Branch együttes tagjai - emlékez­nek a diákévekre. Helyszíni tudósí­tásokban számol be a lap az idei Pepsi Szigeten szerzett élmények­ről, reflektorfénybe helyezve a szlo­vákiai magyar együtteseket. Mire számítsanak azok, akik észre­veszik, hogy párkapcsolatukban las­san elmaradtak a csókok? Ezzel a kérdéssel, valamint a fogamzásgát­ló tablettákkal kapcsolatos leggyak­rabban felvetődő gondokkal foglal­kozik az Ámor rovat. „...a chilei-bolíviai határt ádépve olyan mesevilágba csöppennünk, mely szinte több száz évvel állítja vissza az idő óráját” - derül ki a ha­lál útjáról készült exkluzív útibe- számolóból. Szeptember lévén Szendrey Júliára emlékezünk, aki ebben a hónapban ismerkedett meg Petőfivel, ebben a hónapban ment feleségül hozzá, és ugyancsak ebben a hónapban hunyt el. Hozzá írta Petőfi Sándor a ma­gyar líra egyik legszebb szerelmes versét, a Szeptember végént. A kor­társ irodalom kedvelői bizonyára örömmel fogadják az Art-Falatok kötet megjelenését, melyben tíz te­hetséges írópalánta mutatkozik be. Mindannyian évek óta rendszere­sen szerepeltek az Ifi irodalmi rova­tában. Hamarosan a mozivászonra kerül a Meseautó című magyar film. Erről nyilatkozott a magazinnak a film női főszereplője, Ónodi Eszter. Exkluzív interjú olvasható a magyar slágerlisták kitartó vándorával, Sub Bas Monsterrel, aki felemás érzé­sekkel tért haza Amerikából. A vi­lágsztárok közül Mariah Carey éne­kesnővel és Paul Hogannal találkoz­hatunk. Az utóbbi harmadszor jele­nik meg Krokodü Dundee alakjá­ban. A huzamosabb ideje depresszi­óban élőkhöz szól a „Ha szorul a hu­rok...” című bizarr Ifi-humor. Né­hány percnyi derűs mosolyt bizto­san szerez, (ú) Kifizetetlen számlák, százezres köztartozások, halogatott javítások, tankönyvhiány, alulértékelt pedagógusok Új tanév - régi gondokkal Az új tanévben komoly anyagi gondokkal néznek szembe az iskolák. Gáz-, víz-, villany­számlák várnak befizetésre - országosan 900 milliót kell előteremteni az oktatási in­tézmények alapvető működé­sére, valamint arra, hogy az elmúlt tanévben felhalmozott köztartozásokat ki tudják egyenlíteni. Ennek az összeg­nek a sokszorosára lenne szükség az időszerű javítások­ra és a beruházásokra. LAKATOS KRISZTINA Hiányoznak a megfelelő tankönyvek és segédeszközök. Milan Ftáčnik ok­tatásügyi miniszter szerint az állam az iskolák tankönyvigényének csak a felét tudja kielégítem; probléma el­sősorban a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben mutatko­zik, ahol nemcsak a beszerzéssel van gond, hanem azzal is, hogy nem ké­szültek el az új, jó színvonalú tan­könyvek. Hiányoznak a megfelelően képesített pedagógusok: országos viszonylatban körülbelül ötezerrel kevesebb a képesített tanerő, mint amennyire szükség lenne. Az okokat elsősorban az alacsony fizetésekben lehet keresni: az oktatásügyben az átlagbérek körülbelül 3 ezer koroná­val alacsonyabbak az országos átlag­nál, tavaly nem érték el a 9 ezer ko­ronát. És persze - maholnap itt kezdhetjük a felsorolást - hiányoz­nak a gyerekek is. A nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában néz­tünk körül, müyen helyzetben, álla­potban vágnak neki az új tanévnek. Nagy Ernő, az alapiskola igazgatója elmondta: az elmúlt tanévből 250 ezer koronányi tartozást hoztak ma­gukkal az új iskolaév elejére; az ösz- szeg a kifizeteüen gáz-, víz- és vil­lanyszámlák, valamint az épülete­ken elvégzett javítások költségeiből adódott össze. Az igazgató vélemé­nye szerint anyagi gondjaik egy ré­sze részben sajátos helyzetükből ered: az alapiskola épületében két oktatási intézmény működik, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatalhoz tartozó alapiskola, valamint a Nagy- szombati Kerületi Hivatalhoz tarto­zó kereskedelmi akadémia és gim­názium. A középiskola bérlőként ka­pott helyet az épületben, az alapis­kolának azonban nem fizet bérleti díjat, s a fenntartási költségek is egyedül az alapiskolát terhelik. S nem csak az iskola üzemeltetési költ­ségeiről van szó: az épület mellett állnak a középiskola kollégiumai - a fűtés, a melegvízfogyasztás költsé­gei plusz terheket rónak az alapisko­lára. Az igazgató úgy tudja, a járás és a kerület között van e kérdésben megállapodás, ennek eredményét azonban az alapiskola nem érzi. Ugyanakkor évi 233 ezer korona bérleti díjat fizetnek a református és a katolikus egyháznak, amely visz- szakapta azokat az épületeket, ame­lyekben korábban évtizedeken át, s ma is az alapiskola osztályai vannak. Az iskola költségvetése az üzemelte­téssel kapcsolatos kiadásokat szű­kén sem fedezi, az intézmény évről (Illusztrációs felvétel) évre mínusszal kezdi a munkát, s ilyenkor csak a költségvetésen kívüli gyorssegély hozhat megoldást. Áhogy a legszükségesebb javítások elvégzésére is költségvetésen kívüli támogatást kell szereznie az intéz­ménynek - elsősorban a járási hiva­taltól, de adott esetben számíthat­nak a város támogatására is. Az igaz­gató elmondta: az iskola belső tere elfogadható állapotban van, a szü­lők és a helyi vállalkozók jóindulatá­nak köszönhetően. A tantermek fes­tését például úgy oldják meg, hogy a szülők, vállalkozók festéket adnak, s vannak, akik a munkából is kiveszik a részüket. A tankönyvellátásra a nagymegyeri alapiskolának nincs különösebb pa­nasza, a legszükségesebbeket meg­kapják, az alternatív tankönyveket, az új segédeszközöket pedig igye­keznek pályázatok útján vagy szponzorok segítségével beszerezni, s az a tapasztalatuk, hogy ha a peda­gógus szükségesnek tartja, a szülők is hajlandók plusz anyagi áldozatot vállalni, azaz megvásárolni egy-egy könyvet, munkafüzetet. Nem panaszkodik a vezetőség az is­kolában dolgozó pedagógusok ké­pesítése miatt sem: sok a fiatal, ké­pesített tanerő, elsősorban az alsó tagozaton és a napköziben; némi hi­ány inkább a felső tagozaton mutat­kozik. „Szükségünk volna egy-egy ének-zene, testnevelés, történelem, földrajz, szlovák szakos pedagógus­ra. Azt gondolom, hogy a szakoso­dás az egyetemeken nincs kellőkép­pen megoldva. Évente kétszer elme­gyek Nyitrára, igyekszem ajánlatot tenni a végzősöknek, de azt tapasz­talom, bizonyos szakon csak két-há- rom ember végez, s ezek egy része már előre tudja, hogy nem fog taní­tani” - mondja Nagy Ernő. Az igazgató tapasztalata szerint Nagymegyeren nem változik jelen­tős mértékben a szlovák és a magyar alapiskolát választók aránya, noha az elmúlt évtizedben csökkent a kü­lönbség: a magyar alapiskolába év­ről évre kevesebb gyerek jár, a szlo­vákban viszont stabilizálódott a ta­nulók száma. Ez azonban elsősor­ban annak köszönhető, hogy a vá­rosban levő gyermekotthon lakói­nak túlnyomó többsége a szlovák alapiskolába jár. Az is természetes, hogy a hetvenes évekbeli nagy szüle­tési hullám után évről évre csökken az elsősök száma. Idén Nagy­megyeren a magyar alapiskolában három osztályt nyitottak, 63 elsős­sel. Azt viszont elgondolkodtató je­lenségnek tartja az igazgató, hogy az eredetileg beíratott több mint 80 gyerekből a szakemberek húszat nem tartottak iskolaérettnek. Az alapiskola a problémát egy előkészí­tő osztály megnyitásával szeretné megoldani, az oktatásügyi miniszté­riumban viszont azt a választ kap­ták, hogy ilyen évfolyamokból akad ugyan néhány, de a nemzetiségi is­kolák számára egyelőre nincs kidol­gozva a tanterv és a módszertani út­mutató. Ha az iskola megteremti a szükséges műszaki feltételeket, vala­mint megfelelő képesítésű szakem­bert tud biztosítani, elképzelhető, hogy a jövő évtől megnyílhat az elő­készítő osztály is. Ha élne, ma lenne százéves Bilicsi Tivadar színművész Jancsó Miklós és Szabó István filmjei Párizsban Titka az egyénisége MAGYart fesztivál JUHÁSZ-DÓSA JÁNOS Született 1901-ben mint Graváts Ti­vadar Budapesten, s meghalt ugyanott mint Bilicsi Tivadar, kiváló művész, 1981-ben. Táncos buffó- ként kezdte színészi pályáját, és drá­mai karakterszínészként fejezte be. S hogy mi történt közben? Tény, hogy akkor sem ment minden simán. Mielőtt a nevét felvésték vol­na a színlapra, évekig kardalos volt a Városligeti Színkörben és az Ope­rában. Olyan színészóriásokkal le­het egy színpadon, mint Kabos Gyu­la, Rátkai Márton, Honthy Hanna, Rajnai Gábor, Csortos Gyula. Rákosi Szidi színiiskolája után Szegeden és Miskolcon kezdi a pályát, majd a ’30-as évek elején Budapesten tűnik fel. Mint sok társa, táncos buffó- ként, vígjátékok és operettek sztár­jaként lesz ismert, s vajon ki gondol­ná még ekkor, hogy a ’60-as évek le­gendás Vígszínházában emberábrá­zoló tehetségét csillogtatja meg el­esett kisemberek bőrébe bújva. A harmincas években alig van olyan magyar film, amelyben ne szerepelt volna, köztük olyan sikerfilmekben, mint A Noszty fiú esete Tóth Mari­val, amelyben Kopereczky bárót a- lakítja ellenállhatatlan bájjal, a Földindulás, az Uz Bence, az Erzsé­bet királyné, az Egy pofon, egy csók, a Halálos tavasz, a Heten, mint a go­noszok. Karakterfigurák egész sora jelenik meg a jellegzetes bilicsis hu­morral. Hihetetlen, hogy a filmesek az úgynevezett felszabadulás után teljesen elfelejtkeznek róla. 1945 után haláláig mindössze négy film­ben játszott. Egyik nagy élménye kezdő színész korából Beppo szere­pe A néma leventében, amelyben együtt játszhatott Bajor Gizivel és Törzs Jenővel. Az előadás a háború után is folytatódott, immár Tímár Józseffel a címszerepben. A sok-sok operett után 1952-ben átszerződik a Vígszínházba, ahol megtalálják őt a tragikus kisemberfigurák. Közülük az első Az öreg hölgy Ilije, aki pipo- gya papucsférjként a porban fet- rengve próbálja mentem puszta bő­rét a milliomosnó haragja elől. Az­tán jön Vidorov Szendrő József ren­dezésében Osztrovszkijtól, Lőrinc barát Shakespeare-től a Latinovits és Ruttkai fémjelezte Rómeó és Júli­ában, Bocca liberó Nicolai lírai re­mekében, az öreg Currey az Esőcsi­nálóban, Ed Mosher O’Neill Eljő a jegesében és Gyurkovics Tibor da­rabjai, aki mind az öreg Winter, mind a nagybeteg Badari bácsi figu­ráját neki úja. „Bilicsi Tivadar titka nem a színjátszása, hanem az egyé­nisége. Ugyanakkor persze úgy kell érteni a mesterséget, mint hegedű- művésznek, hogy azt varázsolja elő a lélekhegedűjéből, amit csak lehet. Ehhez az igazi kabaré nagy iskolája kell, mikor bukfencet tudunk vetni lelkünk színpadán. S ez a mesterség Bilicsi kisujjában van” - írja alakítá­sáról a szerző. Igaz, ehhez olyan partnerek kellettek, mint Somogy- vári Rudolf, Pethes Sándor, Páger Antal, Greguss Zoltán, Ajtay Andor, Sulyok Mária és a fiatalabbak. Part­nerek, akikről Bilicsi rengeteg anekdotát tudott mesélni angyali derűvel. Ma Budapesten a művésztársak és a barátok Billinnium címmel (min­denki csak Bilinek hívta) adnak műsoros estet az emlékére. MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. Jancsó Miklós és Szabó Ist­ván életművének kiemelkedő da­rabjait mutatják be a franciaországi MAGYart kulturális fesztivál alkal­mából a párizsi diáknegyedben lévő Espace Saint-Michel moziban. A kéthetes programot tegnap este Jancsó Miklós jelenlétében nyitot­ták meg, aki a vetítés után vitaesten találkozott a francia közönséggel. A párizsi mozirajongók az 1965-ben készült Szegénylegényeket és a két évvel későbbi Csülagosok, katoná­kat tekinthetik meg. A szeptember 12-i közönségfóru­mon a Csend és kiáltásról (1968) valamint a Még kér a nép (1971) cí­mű Jancsó-filmról, az Oscar-díjas Szabó István két filmjéről, az Apáról (1966) és a Redl ezredesről (1985) a 13-i vetítés után rendeznek vitát a Quartier latin-i moziban. Műsorra tűzik Jancsó 1998-ban ké­szült Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten és Szabó 1973-as Tűz­oltó utca 25. című filmjeit is. A Le Monde szerdai számában Két modem magyar filmre veszi a Tör­ténelmet címen harangozza be a magyar miniretrospektiv vendég- szereplését. A francia lap felidézi, hogy a két korszakmeghatározó rendező radikálisan új utat nyitott a magyar filmművészetben, új szem­lélet, új esztétikai megközelítés mel­lett kötelezte el magát. Alkotásaik, melyek kivételes sikerrel szerepel­tek a nemzetközi versenyeken, rá­irányították az érdeklődést a ma­gyar filmművészetre. Volt egyszer egy Déryné Színház Jubileumi találkozó MTI-HÍR Budapest. Az egykori Állami Dé­ryné Színház tagjai és a volt teát­rum baráti körének képviselői 50 éves jubileumi találkozóra gyűl­nek össze holnap Budapesten, a Rátkai Klubban. Az ez alkalomból összeállított tár­laton többek között fotók, színla­pok idézik fel a színház megalaku­lásának körülményeit, a tájelőadá­sokat, a prózai és zenés produkció­kat. Videovetítésen részletek lát­hatók fél évszázad színházi „mor­zsáiból.” Mátrai Józsefet, a színház első igazgatóját 1951 májusában bízták meg az Állami Faluszínház meg­szervezésével. Azt a feladatot kap­ta, hogy a vidéki színházak tájelő­adásai által nem látogatott kisvá­rosokban és községekben tartsa­nak előadásokat. Tizenegy kistár- sulatot szerveztek, amelyek úgy­nevezett tájközpontokból ingázva járták az országot. Voltak prózai és zenés társulatok. A teátrum 1951. augusztus 20-án, Dunapentelén tartotta első előadását. A Faluszín­ház 1955-ben vette fel az Állami Déryné Színház nevet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents