Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-03 / 202. szám, hétfő

n Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 3. Bíróság előtt a három terrorista London. Pénteken London­ban már bíróság elé is állí­tották azt a három ír terro­ristát - a Valódi IRA tagjait akiket Szlovákia csütör­tökön adott ki Nagy-Britan- niának. (ČTK) Szíriái család lemészárlása Bejrút. Tegnap hajnalban Li­banonban meggyilkolták egy szír család három tagját, ket­tőt pedig életveszélyesen megsebesítettek. Nem egész egy hónap alatt ez volt a har­madik támadás szíriaiak el­len. Szíria 20 ezer katonát ál­lomásoztál Libanonban, s Szí­riái munkavállalók százezrei dolgoznak ott. (MTI) Moszkva tagadja a találkozót Moszkva. A Kreml tagadja, hogy augusztusban Svájcban titkos találkozó lett volna csecsének és orosz képvise­lők között. A közlemény sze­rint az állítólagos titkos ta­lálkozó híre nem egyéb, mint Maszhadov szakadár csecsen vezető újabb kísérle­te arra, hogy hallasson ma­gáról az első orosz-csecsen háborút lezáró 1996. au­gusztus 31 -i egyezmény év­fordulóján. Ezt a béke­megállapodást Maszhadov írta alá Alekszandr Lebegy orosz tábornokkal. (MTI) Vatikáni főpap őrizetbe vétele Cleveland. Az USA-ban rendőri őrizet alá helyezték a Vatikán egy idős főpapját, akit csalással és pénzmosás­sal vádolnak. A Rómában élő 81 éves Emilio Colagiovannit Clevelandben tartóztatták le, amikor nővérét látogatta meg. Bár a monsignorét 500 ezer dolláros óvadék ellené­ben már szabadlábra is he­lyezték, ám házi őrizetben kell várnia a bírósági meg­hallgatásra. (MTI) A főpap állítólag részt vett a szélhámos Martin Frankel egykori tőzsdeguru csalásai­ban. (ČTK/AP) USA: sikeres rakétateszt Washington. Sikeres kísérle­tet hajtott végre az amerikai védelmi minisztérium egy háromlépcsős gyorsító rakéta prototípusával, amely a ter­vek szerint a George Bush el­nök által meghirdetett orszá­gos rakétavédelmi rakéta- rendszer eleme lesz. (MTI) Kínai segély Venezuelának Caracas. Kína egymillió dol­lár értékben katonai felszere­léseket adományoz Venezue­lának. A Kínához való közele­déssel Hugo Chavez venezue­lai elnök nyilvánvalóan szakí­tani akar a Washingtonhoz fűződő szoros katonai kötő­déssel. (MTI) Heves összecsapások Hebronban - egy eddig ismeretlen palesztin csoport is jelentkezett - előkészítő tárgyalások Belga lapvélemény Erőszak és diplomácia HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Egy eddig ismereden palesztin csoport vállalta a felelős­séget azért a szombat reggeli me­rényletért, amely kioltotta egy ma­gas rangú palesztin hírszerző tiszt életét. A 42 éves Tajszir Hattabot az autójába rejtett pokolgép ölte meg, amikor a palesztin hírszerző szolgálat gázai főhadiszállására hajtott. Hattab a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe, és a nagy erejű robbanásban súlyosan megsebesült egyik testőre is. Az önmagát a Bilal Ghul Mártírok Csoportjának nevező szervezet az AFP-hez eljuttatott levelében haza­árulónak nevezte Hattabot, aki „évek óta a cionista ellenség szol­gálatában állt”. E palesztin csoport létezéséről eddig nem lehetett tud­ni. Hattab haláláért a palesztin tit­kosszolgálat Izraelt tette felelőssé, újabb célzott robbantásról beszél­tek, Izrael azonban cáfolta, hogy köze lenne a merénylethez. Izraeli katonák két palesztint meg­öltek tegnap hajnalban a ciszjor- dániai Hebronban lezajlott tűz­harcban, amelyben egy izraeli kato­na és egy nyolcéves fiú is megsebe­sült. Még pénteken este vonult be az izraeli hadsereg Hebron két, pa­lesztin felügyelet alatt álló negye­débe. Tegnap reggel a Gázai övezet déli részében, egy palesztin fennha­tóság alatt álló területre, Hán Junisz menekülttáborba is izraeli katonák vonultak be. Őrhelyet állí­tottak fel a táborban, és lerombol­ták a vízvezetéket. Rafahnál izraeli tankok ágyútüzet nyitottak több la­kóépületre, és lerombolták azokat. Sáron izraeli kormányfő az iskolaév kezdete alkalmából a megszállt Ke- let-Jeruzsálembe, Gilo zsidó telep­re látogatott tegnap, és megígérte: nem hagyja, hogy a palesztinok to­vább lőjék a kolóniát. Ugyancsak az iskolaév kezdete alkalmából Peresz izraeli külügyminiszter egy Tel- Aviv-i középiskolába látogatott, amelynek hét tanulója esett egy pa­lesztin merénylet áldozatául júni­usban. Peresz kijelentette, hogy még mindig szándékában áll talál­kozni Arafat palesztin elnökkel. Az iskolaévet fokozott biztonsági in­tézkedések közepette kezdték meg tegnap Izraelben. Az ENSZ rasszizmusellenes dél-af­rikai konferenciájáról jelentette egy palesztin forrás, hogy tárgya­lások folynak Arafat és Peresz e hétre tervezett találkozójának elő­készítésére. Az egyeztetések hírét megerősítette a közel-keleti konf­liktusban közvetítő olasz diplomá­cia is. (m, t) A Hattab elleni merényletet nem az izraeliek követték el (ČTK/AP-felvétel) Varsó nélkül nem megy Brüsszel. Az EU-országok közvéle­ménye nem lelkesedik a bővítésért, politikai szinten azonban teljes az egység a folyamat szükségszerűsé­gét illetően. A La Libre Belgique hét­végi száma a bővítési folyamatról közölt áttekintést. Eszerint az uniós polgárok mindössze 43 százaléka támogatja a bővítést, s nem sokkal kisebb hányada, 35 százaléka ellen­zi. Louis Michel, az EU soros elnök­ségét betöltő Belgium külügymi­nisztere azon sajnálkozik, hogy an­nak idején a tagországokban nem folytattak érdemi vitát a bővítésről. Szerinte most ennek fizetik az árát. De a folyamat megállíthatatlan, sőt a lap szerint a tizenötök mindent el­követnek azért, hogy 2004-re a 12 tagjelölt közül 10 az EU tagjává vál­hasson. (Bulgária és Románia már elesett ettől a lehetőségtől.) A leg­inkább ugyanis attól félnek, hogy 8- 9 tagjelölt Lengyelországot maga mögött hagyva zárja le a tárgyalá­sokat. Márpedig kevesen tariják el­képzelhetőnek, hogy a bővítés első körébe csak kisebb országok kerül­jenek be, a gazdasági és geopoliti­kai szempontból legnagyobb súlyú Lengyelország nélkül, amely ráadá­sul élvezi Németország erőteljes tá­mogatását is. (MTI) Nyugati bírálatok a macedón törvényhozás címére Elhalasztott béke Egyre kisebb esélye van a kiegyensúlyozott, tárgyilagos záródokumentum elfogadásának Feszült hangulatban Durban. Fajüldöző apar­theid államnak bélyegez­te Izraelt több ezer nem kormányzati szervezet (NGO) képviselője tegnap a dél-afrikai Durbanben, az ENSZ rasszizmus elle­ni konferenciájának hely­színén. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ-konferencia árnyékában ülésező NGO Fórum olyan tartal­mú nyilatkozatot fogadott el, amely szerint a zsidó állam rend­szeresjelleggel hajt végre rasszista bűncselekményeket, közöttük há­borús bűnöket, népirtást és etnikai tisztogatást. Az állásfoglalást 3000 nem kormányzati szintű csoport írta alá, amely 44 bizottságban ülésezett. A nyilatkozat megdöb­bentette a jelenlevő zsidó képvise­lőket, akik megállapították: az NGO-csoport az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűnöket varrta Izrael nyakába. Nyugati diplomaták értékelése szerint a nem kormányzati nyilat­kozat tovább rontott az eddig is fe­szült hangulatú konferencia légkö­rén. Izrael, valamint az USA és Ka­nada a tervezett Izrael- és cioniz­musellenes állásfoglalás elleni til­takozásul nem képviselteti magát magas szinten a konferencián, amelyen 153 kormányküldöttség vesz részt. A Kofi Annan ENSZ-főtitkár nyitó­beszédével pénteken kezdődött konferencia rendezési joga a fajvé­dő rendszerrel 1994-ben leszámolt Dél-Afrika számára nagy meg- tiszeltetést jelent. Ugyanakkor saj­nálatosnak tartják, hogy bár az ENSZ az évtized konferenciájának nyilvánította a rendezvényt, mind­össze 16 ország képviselteti magát elnöki szinten. A helyzetet jól érzé­kelteti: a hivatalos családi fotón Kofi Annan jobb oldalán Fidel Castro foglal helyet, s illusztris vendégként tartják számon Arafat palesztin vezetőt is. Európából a bosnyák elnök és a lett elnök asz- szony tisztelte meg a rendezvényt jelenlétével. Kofi Annan azt mondta, a delegá­ciók nem hagyhatják el Durbant anélkül, hogy megszavaznák a rasszizmus elleni harc konkrét lé­péseit, amelyeket az országoknak aztán végre is kell hajtaniuk. Meg­figyelők szerint azonban erre ke­vés a remény, hiszen a témakör rendkívül széles, és a zárónyilatko­zat várhatóan túl általános lesz. Közép-európai szakértők szerint sokkal többet ért volna, ha a kon­ferencia elsősorban a jogalkotásra helyezte volna a hangsúlyt. Arafat szombati felszólalásában apartheidként ítélte el Izrael politi­káját és úgy vélte: az elrettentés hi­ánya bátorítja a zsidó államot e po­litika folytatására. „Az izraeli meg­szállás az előrehaladott apartheid (faji megkülönböztetés) egy újabb formája” - jelentette ki. Viszont - tekintettel arra, hogy a közel-keleti helyzettel kapcsolatos vita uralta a konferencia előkészületeit és a megnyitást is - nem ismételte meg egyértelműen azt a pénteki felhívá­sát, hogy a konferencia álljon a pa­lesztinok oldalára, (baj, MTI) MTI-HÍREK Szkopje. A macedón parlament a pénteld két halasztás után szomba­ton sem kezdte meg azt az ülését, amelyen a képviselőknek az albán kisebbség jogainak bővítéséről kel­lene dönteniök. Sztojan Andov parlamenti elnök azt mondta, nin­csenek meg a szükséges feltételek ahhoz, hogy a képviselők meg­kezdjék a vitát a kulcsfontosságú kérdésről. Kijelentette: a képvise­lők mindaddig nem tudják folytat­ni munkájukat, ameddig az albá­nok macedón állampolgárokat zaklatnak. Utalt arra, hogy az albá­MTI-JELENTÉS London. Kihasználva az albán lá­zadók lefegyverzését célzó NATO- akciót, a macedón hadsereg fegy­vereket szerez be egy őszszel indí­tandó átfogó háborúhoz - figyel­meztettek hírszerzési források a The Sunday Timesban. A tekinté­lyes brit lap szerint a térségben tartózkodó NATO-megfigyelők az elmúlt héten négy, katonai beren­dezésekkel és pótalkatrészekkel megrakott teherszállító repülőgép titkos érkezését észlelték a Szkopje nők Tetovo közelében polgári sze­mélyeket, menekülteket szállító autóbuszokat tartóztatnak fel, megakadályozzák hazatérésüket. Francois Leotard balkáni EU- megbízott is bírálta a tegnap a ma­cedón parlamentet, amiért nem kezdte meg az albánok jogait kiszé­lesíteni hivatott alkotmánymódosí­tási vitát. Kijelentette, hogy az au­gusztus 13-án megkötött békemeg­állapodásnak nincsenek írásos fel­tételei, az egyedüli szóbeli előfelté­tel az albánok fegyvereinek beszol­gáltatása volt. Léotard hangsúlyoz­ta: minden újabb feltétel támasztá­sa a béke elhalasztását jelenti. közeli Petrovac repülőterén. E gé­pek Kelet-Európából érkeztek, nem sokkal azután, hogy egy Antonov óriásgép szállt le ugyan­ott Ukrajnából, fedélzetén vélhető­leg orosz SA-13 légvédelmi rakéta- rendszerekkel. A repülőgépek ér­kezése egybeesik azokkal a jelek­kel, amelyek arra utalnak, hogy a macedón belügyminisztérium kü­lönleges rendőregységeket és fél­katonai csoportokat készít fel egy új támadó műveletre az albánok által ellenőrzött területek ellen - írta a brit lap. Egyesült Államok-Kína Lényegi változás Petőcz Kálmán az elnökségben Durban. Szlovákiát most először választották be egy világkonfe­rencia elnökségébe. A 25 fős testületben Petőcz Kálmán, Szlovákia genfi ENSZ-nagykövete képviseli az országot, ráadásul Petőcz a ke­let-európai régió koordinátora is egyben. Ľubomír Fogas miniszter­elnök-helyettes, a szlovák küldöttség vezetője tegnap az elsők kö­zött mondta el beszédét. Fogas az alkotmány módosításával és a Csáky Pálhoz tartozó Emberjogi Szekció által kidolgozott Rassziz­mus Elleni Nemzeti Akcióprogrammal foglalkozott, (baj) Új-Zéland és Nauru vállalta a befogadásukat - további ezrek várakoznak Indonéziában Putyin nyilatkozata Nem avult el Megoldódik a menekültválság az abm A kormány kihasználja az albán lázadók lefegyverzését Készülődés a háborúra? MTI-JELENTÉS Sydney. A Tampa norvég teher- hajóról az ausztrál haditengeré­szet egyik egysége veszi át és viszi Pápua Új-Guinea fővárosának ki­kötőjébe azt a több mint 450, többségében afgán menekültet, akit egy héttel ezelőtt mentett ki a Tampa egy süllyedő indonéz kompról. A menekülteket Port Moresbyből tovább szállítják a be­fogadásukat vállaló Új-Zélandra és a csendes-óceáni Nauru szige­tére. A hírt John Howard ausztrál mi­niszterelnök tegnap jelentette be. A haditengerészet Manoora nevű csapatszállító hajója tegnap dél­után érte el a Karácsony-szigetet, amelynek partjától négy tengeri mérföldre vetett horgonyt a nor­vég hajó. A tervek szerint az esti órákban megkezdték és valószí­nűleg ma estére be is fejezik a me­nekültek átköltöztetését a Manoora fedélzetére, ahol elég hely lesz számukra - hiszen a konténerszállító Tampán csak az 50 fős személyzet számára van la­kótér. A menedékkérők átszállítá­sának megoldásával a nemzetközi válsággá kiszélesedett ügy újabb kérdése rendeződött. Szombaton ugyanis Új-Zéland és Nauru vál­lalta a menekültek befogadását, de továbbra is nyitva maradt az a kérdés, hogy hogyan szállítsák el az eredetileg Ausztráliába igyek­vő embereket. Az AFP jelentése szerint a Canber­rái kormány - kerüljön, amibe ke­rül - mindenképpen el akaija ke­rülni, hogy a menekültek ausztrál földre lépjenek, ugyanis attól a pillanattól kezdve a menedékké­rők szempontjából igen liberális ausztrál törvények minden elő­nyét élvezhetik. Másrészt példát is kívánt statuálni annak az újabb 5000 menekültnek, aki ausztrál értesülések szerint Indonéziában várja sorstársai ügyének kimene­telét, mielőtt hajóra szállna. A je­lek szerint az ausztrál kormányfő­nek a választási kampány kellős közepén sikerült olyan megoldást találnia, amely lehetővé tette, hogy a menekültek befogadását ellenző hazai közvélemény előtt tekintélyveszteség nélkül kerül­jön ki a kínos ügyből. Howard je­lezte azt is, hogy fokozzák az ille­gális bevándorlókat szállító hajók elleni elővigyázatossági intézke­déseket, és ennek érdekében to­vábbi öt hajót és négy felderítő re­pülőt vezényelnek át Ausztrália északi partvidékére. Moszkva/Helsinki. Vlagyimir Putyin tegnap kezdődött kétnapos finnországi látogatása előtt finn újságíróknak nyilatkozva kijelen­tette: Oroszország nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy a raké­taelhárító rakétarendszereket kor­látozó 1972-es ABM-szerződés el­avult, azonban kész tárgyalásokat folytatni erről a szerződésről az USA-val. A NATO és az EU bővíté­séről szólva az orosz államfő meg­erősítette: Moszkva a jövőben is el­lenzi a NATO újabb kiszélesítését, támogatja viszont az Európai Unió bővítési folyamatát. Leszögezte, a demokratikus Oroszország nem tekint ellenségként a NATO-ra, és nem látja értelmét a szervezet bő­vítésének, mivel az európai orszá­gokat - legalábbis Oroszország ré­széről - nem fenyegeti semmiféle veszély. (MTI) New York. Az USA stratégiaváltás­ra készül az atomfegyver-politika terén Kína viszonylatában: úgy pró­bálja eloszlatni az amerikai orszá­gos rakétavédelmi rakétarendszer (NMD) telepítésével szembeni kí­nai tiltakozást, hogy Peking értésé­re adja, nem ellenzi, hogy a kom­munista állam felfejlessze jelenlegi kis atomrakéta-arzenálját. A The New York Times szerint a Bush-kor- mány Kína jelenlegi elutasító állás­pontjának megváltoztatása érdeké­ben még arra is hajlandó, hogy a föld alatti atomrobbantások felújí­tásáról tárgyaljon, jóllehet ez az atomkísérletekről szóló átfogó tila­lom megsértéséhez vezethet. A lap kormánytisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Washington Kína irá­nyában tervezett lépései lényegi változást jeleznek az amerikai kül­politikában. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents