Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-03 / 202. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 3. Politika 5 Gyurovszky László, az MKP alelnöke a hatáskörök átruházásáról szóló törvény tervezetéről nyilatkozik Improvizációra kényszerülve Az önkormányzatok dönthetnek az adott területet leginkább érintő kérdésekről (Dömötör Ede felvétele) RÖVIDEN Schusterová jogosan telefonált Pozsony. Nem kell a saját zsebéből kiegyenlítenie a 156 ezer koronás mobiltelefon-számlát az államfő feleségének. Az elnöki iroda azt sem követeli, hogy Irena Schusterová visszaadja a készüléket. Ján Klepáč, az iroda gazdasági osztályának vezetője közölte: Schuster felesége közvetve részt vesz az államfői hivatal működésében, így joga van a szolgálati mobiltelefonra. „A számvevőszék jelentésében szó sincs arról, hogy az elnök felesége jogtalanul használná a készüléket” - mondta Klepáč. (SITA) Migaš mégis indul az elnöki posztért Pozsony. A korábbi híresztelésekkel ellentétben Jozef Migaš ismét jelölteti magát a baloldal (SDK) elnöki posztjára. Ezt ő maga erősítette meg a Twist rádió szombati műsorában. Hangsúlyozta: soha nem nyilatkozott pártja valamely szervének tanácskozása során úgy, hogy nem kívánja magát jelöltetni. (TASR) Nem követjük Prága vízumpolitikáját Pozsony. Szlovákia nem követi Csehország példáját: nem vezet be vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. Ismeretes, Prága azért döntött a vízumkényszer mellett, mert az utóbbi időben hirtelen megnőtt a menekültstátust kérő román állampolgárok száma. „A jelenlegi helyzetben nekünk nincs okunk erre” - jelentette ki a szlovák külügyminisztérium szóvivője. Boris Gandel szerint Szlovákiának nincs a Csehországihoz hasonló problémája. (ČTK) Bonyodalmak a Sendrei-ügyben Pozsony. Megváltoztatta korábbi vallomását Karol Sendrei halálának ügyében a roma tanúk egy csoportja, s a nyomozás formális része is bonyolódik ezáltal - jelentette ki a belügyminiszter. Ivan Šimko leszögezte: az eset különleges figyelmet érdemel, hiszen egy rendőrőrsön egy ember meghalt; a tárca ezért akar meggyőződni arról, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazásának milyen szerepe volt. Az említett eszközöket ugyanis a törvény biztosítja a rendőrök számára, a nyomozásnak tehát azt kell kiderítenie, hogy Nagyrőcén a törvény adta határon belül alkalmazták-e azokat vagy sem. (TASR) Smer: a HZDS-szel igen, Medarral nem Stomfa. A várakozásnak megfelelően Robert Fico lett a Smer tizenegy tagú árnyékkormányának feje, s a belügyminiszteri teendőket is ő látja el. Minderre a Smer elnöksége is áldását adta szombati tanácskozásán. Boris Zala - akit politikai alelnökké választottak - közölte: bármely jelenlegi párttal elképzelhető a választások utáni együttműködés, a HZDS-t is beleértve. De hozzátette: a párt számára elfogadhatatlan, hogy a következő kormányt Mečiar alakítsa. (TASR) Mečiar ismét taktikát váltott? Trencsénteplic. „Megdöbbentő és nagyon kellemetlen” az a hír, hogy Szlovákia csak Romániával és Bulgáriával együtt kerül a NATO-ba -jelentette ki a HZDS elnöke. Mečiar szerint minden pártnak egyértelműen ki kellene nyüvánítania a csatlakozásban való érdekeltségét, ám ehhez „itthon és külföldön egyaránt tenni kell valamit. Jelenleg a legnagyobb terepmunkát épp a HZDS végzi” - állítja Mečiar. (SITA) Elhunyt Christiaan Barnard professzor Nicosia. A ciprusi Páphoszban tegnap, 78 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, aki 1967-ben a világon az első szívátültetést végrehajtotta, és a továbbiakban is úttörő szerepet játszott az új sebészi technika elterjesztésében. Halálát valószínűleg szívinfarktus okozta, de ezt teljes bizonyossággal csak a mai boncolás állapíthatja meg. (MTI) Olmützben a V4 környezetvédelmi miniszterei Regionális tervezetek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Közös nyilatkozatot fogadtak el a visegrádi négyek (V4) környezetvédelmi miniszterei augusztus utolsó két napján Olmützben tartott találkozójukat követően. A tanácskozáson szlovák részről Miklós László, a tárca vezetője vett részt. A nyilatkozatban egyebek között javasolják az Európai Unió vezetésének, hogy mérlegelje regionális projektumok támogatásának lehetőségét az ISPA programon belül, a 2000 lakosnál kisebb lélekszámú települések esetében is. A négy ország környezetvédelmi miniszterei az egyik legfontosabb célnak tartják a nyilvánosság hatékonyabb tájékoztatását az uniós tagság előnyeit illetően. A nyilatkozatból kiderül: a miniszterek elégedettek az ENSZ Európával foglalkozó gazdasági bizottságának égisze alatt kötött megállapodások megtartásával a V4 tagországai részéről. Odafigyelnek, nehogy gyengüljenek a beneši dekrétumok Nemzeti riogatás Napok óta tanulmányozzák a Magyar Koalíció Pártjának politikusai a közigazgatási reform törvénytervezet-csomagját. Néhány furcsaságra máris fény derült, az azonban biztató jel, hogy a parlament sürgősségi eljárásban vitatja meg a jogszabályokat. Gyurovszky Lászlóval, az MKP alelnökével beszélgettünk. JUHÁSZ tÁSZLÓ Ma összeül a párt elnöksége, hogy részletesen elemezze a törvénytervezeteket. Mi az, amit már ebben a pillanatban tudni lehet a jogszabályokról? A közigazgatási reformmal hat törvény foglalkozik: az önkormányzatok hatásköreiről szóló törvény, a községi vagyonnal foglalkozó jogszabály módosítása, új törvény szól majd a megyék vagyonáról, módosítani kell a költségvetési és a községi rendezésről szóló törvényeket, végül a megyefőnökök jogállásáról is készült egy törvénytervezet. A reform minősége leginkább a hatásköri törvénytől függ, hiszen a decentralizáció sikere a jogkörök átruházásán múlik. Az MKP önkormányzati szakértője, Kvarda József a múlt héten kijelentette, a hatásköri törvény elegendő jogköröket ruházna át az önkormányzatokra. Az oktatásüggyel kapcsolatos hatáskörök azonban problémásnak tűnnek, hiszen az állam megtartja magának a padagógusok bérével kapcsolatos jogköröket, az iskolákkal viszont helyi szinten rendelkezhetnének. Tudomásunk szerint ez a helyzet az egészségügyi dolgozók bérével is. » Amíg a törvények nem léteznek, ajelöltek sem tudnak . mit ígérni. v így van, a javaslatból kiderül, hogy a béralapok elosztása az állam kezében maradna. Ezt valószínűleg az MKP elnöksége sem tartja majd helyesnek, és állást foglal ezzel kapcsolatban. Ez csak egy munka- jellegű törvényjavaslat, amelyet még a kormány sem fogadott el, így még nem késtünk el a változtatásokkal. Első pillantásra azonban valóban úgy tűnik, tartalmazza ÖSSZEFOGLALÓ Békéscsaba. A magyar és a szlovák miniszterelnök avatta fel szombaton a békéscsabai szlovák főkonzulátust. Orbán Viktor és Mikuláš Dzurinda ebből az alkalomból megegyezett abban, hogy október 11-én közösen avatják fel az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat. Beszédükben mindketten a híd újjáépítését, a kassai és a békéscsabai fő- konzulátus-nyitást, a tervezett közös autópálya- és vasútépítést említették Magyarország és Szlovákia újabb keletű sikeres együttműködésének legfőbb bizonyítékaiként. Méltatták azt az életrevalóságot, amely a 18. század elején idetelepedett szlovákságot jellemzi, hangsúlyozva: az itteni szlovákság munkájával nagyban hozzájárult az egykor mocsaras vidék felvirágoztatásához. Dzurinda kiemelte: a közös múlt mellett a közös uniós jövő is összeköti országainkat. Orbán a közös magyar-szlovák tervekről, így a Kassa és Miskolc közötti autópálya építéséről és a szarvasi szlovák iskola idei felújításáról is szólt. Az iskola felújításához a kormányzat azokat az elemeket, melyek benne vannak a kormány által jóváhagyott koncepcióban. Az iskolaügytől a szociális szféráig, a környezetvédelemtől a közlekedésig sok mindennel foglalkozik ez a jogszabály. Ragadjunk ki legalább egy példát a hatáskörök átruházásáról szóló törvény tervezetéből. Ha már a közlekedést említette, például az utak és az útkarbantartás területén az állam tulajdonában csupán az autópályák és az autóutak maradnak, ez 3123 kilométer, a többi 14 ezer kilométer 2004-től a községek és a megyei önkormányzatok tulajdonába kerül. A megyék hatáskörébe tartozik majd a tömegközlekedés is, 2002-től. A múzeumok, a képtárak, a kulturális szervezetek, a könyvtárak, a kórházak és a gyógyszertárak jogállása 2002. július 1-jétől változik meg, további módosításokkal 2003-tól, vagyis egy évvel később, illetve 2004-től számol a törvény, így két év alatt kerülne sor a jogkörök teljes átruházására. A megyei önkormányzatok tulajdonába kerülnek a egészségügyi intézmények, leszámítva a központi kórházakat és a speciális egészségügyi intézményeket, amelyek állami tulajdonban maradnak. 400 millió forint támogatást ad, a nemzetiségi tanintézet teljes korszerűsítése a tervek szerint az év végéig megvalósul. A közös sajtó- értekezleten a Drégelypalánk és Ipolyság közötti hét kilométer hosszú vasútvonal újjáépítésének esélyei felől érdeklődő újságírónak Orbán Viktor azt válaszolta, hogy bizakodó e beruházás jövőjét illetően, és arra törekszik, hogy bekeJogkörökről, hatáskörökről beszélünk hónapok óta, sokunk számára mégsem igazán érthető, mi változik meg a közigazgatási reform hatályba lépésével. Az eddigi kerületi és járási hivatalok munkájának jelentős részét a községek és a kerületi önkormányzatok végzik majd. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hivatalnokok és a béralapok jelentős része átkerül a választott önkormányzatok hatáskörébe, így nem az állam, hanem az önkormányzatok dönthetnek az adott területet leginkább érintő kérdésekről. Építkezési engedélyért például már nem az állami szervekhez kell fordulniuk az embereknek, hanem az adott önkormányzatokhoz. Azzal, hogy az önkormányzati szervekben négyévenként választásokat tartanak, a lakosságnak sokkal nagyobb beleszólása lesz saját ügyeibe. Az önkormányzatok általában sokkal hatékonyabban tudják elosztani a pénzt, mint a központi, állami hivatalok, hiszen jobban tudják, mire van szükég helyi szinten. Fölkészültek az önkormányzatok ezeknek a feladatoknak az ellátására? Ez hibás megközelítés. Azok a szakemberek, akik eddig mindezzel foglalkoztak, az önkormányzatokhoz tartoznak majd. A törvény ismeretében pedig a községi önkormányrüljön a visegrádi négyek tervei közé. „Ehhez az is szükséges, hogy meglegyen a beruházás végrehajtási terve, eldőljön, hogyan osztjuk el a költségeket, és megvizsgáljuk a hasznosulást. Magyarország és Szlovákia az Unióban ugyanahhoz a gazdasági térhez fog tartozni, és a határok okozta korábbi gazdasági elszigeteltség nem tartható tovább” - szögezte le. (m) zatoknak elég idejük lesz arra, hogy azokat a tevékenységeket, amelyeket a törvény rájuk hárít, vagy saját hatáskörükben meg tudják oldani, vagy több kisebb község is összefoghat bizonyos ügyek intézésére. A reformtól a gyakorlatban tehát azt remélhetjük, hogy csökkenni fog a döntéshozatal anonimitása és megváltoztathatatlansága. Az önkormányzati szervek, a megyefőnökök megválasztásán áll vagy bukik a reform minősége. Jozef Migaš házelnök december 1-jére írta ki a választásokat. Hogyan készül fel az MKP a megyei választásokra, milyen stratégiája van a pártnak? Meg kell alakítanunk a megyei szerveinket, október 22-ig pedig ki kell választani a jelöltjeinket a képviselő-testületekbe. El kell dönteni, hol indítunk megyefő- nök-jelölteket, és kik lesznek azok. Az MKP építhet az eddigi országos politikájának eredményeire, és az imázsra, amelyet magáról kialakított. A párt továbbra is tisztességesen akar politizálni, és a polgárok érdekét kívánja képviselni. Az ön- kormányzati választásokon induló jelöltjeink is hasonló elveket vallanak majd. Amíg azonban ezek a törvények nem léteznek, ajelöltek sem tudnak mit ígérni. Az MKP S\ Csökkenni fog a r döntéshozatal anostratégiája csak akkor alakulhat ki, ha tudjuk, milyen jogkörei lesznek az önkormányzatoknak. Ezért is szorgalmaztuk, hogy ezeket a törvényeket szeptember végéig fogadja el a parlament, mert kampányt csak úgy lehet folytatni, ha tudjuk, müyenek lehetnek az elképzeléseink. Hogy csak azt ígér- hetjük-e, tíz könyvvel több lesz a könyvtárban, vagy az iskolákkal és a kórházakkal kapcsolatban is lehetnek terveink. Tegyük fel, hogy szeptember végéig elfogadják a törvényeket. Október 22-ig az MKP-nak így is csak három hete marad arra, hogy jelölteket állítson. Elég lesz ez az idő? Természetesen jobban örülnénk, ha fél évünk lenne erre. Kénytelenek leszünk tehát improvizálni, mint ahogy minden párt erre kényszerül. Kompetenciatörvény Óvatos optimizmus Pozsony. Bizonyos kiegészítésekkel elfogadásra javasolta a hatásköri törvény tervezetét a kormány közigazgatási tanácsa. Ivan Šimko belügyminiszter ezzel kapcsolatban közölte: a testület leszögezte, hogy a javaslat csaknem száz százalékig azonos a kormány közigazgatási reformtervezetével. Šimko ugyanakkor jónak látta megjegyezni, hogy bizonyos hatáskörök külön törvényekkel szállnak majd az önkormányzatokra. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke szerint „úgy tűnik, hogy a tervezet előkészítésében jelentős lépés történt”. Milan Muška ugyanakkor megjegyezte: a ZMOS-nak van néhány lényeges hozzáfűznivalója, ezeket azonban a belügyminiszter nem tartja problémának. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közigazgatási szakértője is kifejezte elégedettségét. Kvarda József ugyanakkor megjegyezte: a közigazgatási reformmal kapcsolatos más törvényeket is összhangba kell hozni a szóban forgó tervezettel, és a párt majd csak azt követően nyilatkozik arról, hogy teljesültek-e a kormányban maradásának feltételei. (TASR) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. „Szándékunkban áll támogatni a közigazgatási reformot, de nem az MKP által követelt terjedelemben. Érdekünk a működőképes állam megőrzése. Ezzel szemben a magyar párt a magyarlakta régiókban olyan hatásköröket szeretne, melyek segítségével a köz- igazgatást hatalma alá keríthetné, és megteremthetné az autonómiához vezető feltételeket. A parlamentben odafigyelünk, hogy az állam tekintélye ne szenvedjen csorbát, és hogy a beneši dekrétumok se gyengüljenek” - közölte pénteken Jaroslav Paška, a nemzetiek (SNS) alelnöke a holnap kezdődő parlamenti ülésszak programpontjait elemezve. Az SNS sokallja a 128 napirendi pontot, szerinte Migaš házelnök képtelen különbséget tenni a fontos és lényegtelen dolgok között. A nemzetiek keveslik az ötszázalékos nyugdíjemelést. A múlt csütörtökön jóváhagyott költségvetés-tervezetet, pontosabban azt az egymilliárdot, amelyet a parlamenti vita során a képviselők oszthatnak szét, Paška „félresikerült tréfának” minősítette. Az SNS-frakcióban kialakult helyzet nem aggasztja Paškát, a pártból kitoloncolt képviselőkkel tárgyilagos, pragmatikus és gyümölcsöző együttműködésre számít a parlamentben, (sza) Jó volt a hangulat Békéscsabán. És még mondja valaki, hogy a státustörvény árnyékot vet a kétoldalú viszonyra! (TASR-felvétel) Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor avatta fel a békéscsabai szlovák főkonzulátust Közös múlt, közös uniós jövő
