Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-20 / 216. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 20. Az Amerika elleni terrortámadások gazdasági hatása A besztercebányai PSIPS Befektetési Alap: megkezdődött a vég, miközben áttekinthetetlen az alap körüli jogi helyzet Elbocsátás a Boeingnél ÚJ szó-összefoglaló Bécs/Chicago/New York/Szinga- púr. Ali Rodriguez, a Kőolajtermelő Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára már a következő napokban csökkenő olajárakra számít, aki sze­rint nincs olajhiány, hanem spekulá­ciók folynak az olajtőzsdéken. Az OPEC eredetileg abból indult ki, hogy a tél beköszöntével napi mint­egy 740 ezer hordóval nő az olaj iránti kereslet, ám most, az ameri­kai terrortámadások után úgy ítéli meg, hogy a légitársaságok mély válsága, amely más közlekedési ág­azatokat is érint majd, a következő hónapokban csökkenti az üzem­anyagok iránti igényt. Rodriguez szerint jelenleg nincs ok a napi 23,5 millió hordós kitermelés növelésé­re. A hétfői és a keddi még nagyobb árcsökkenés után tegnap kissé drá­gult a kőolaj a szabadpiacon, mert az amerikai stratégiai tartalékokra felügyelő hatóság (API) a benzintar­talék nagy csökkenéséről adott kije­lentést. A befektetők korábban arra számítottak, hogy a légiközlekedés ritkulása hamarabb megmutatkozik kisebb fogyasztásban. A nagy amerikai légitársaságok ve­zetői washingtoni kormányzati ille­tékesekkel tárgyaltak, akiktől sür­gős pénzügyi támogatást kértek, mivel az egy héttel ezelőtti terroris­ta támadások hatására jelentős veszteségeik keletkeztek. A hat nagy amerikai légivállalat piád tőkeértéke hétfőn a New York-i tőzs­dén 6,6 milliárd dollárral csökkent. Egyes hírek szerint a légitársaságok 24 milliárd dollár segélyt várnak, amiből 5 milliárd dollár közvetlen támogatás lenne. A világgazdasági növekedés lassulá­sának az elhúzódására és egy lehet­séges amerikai katonai válaszcsapás bizonytalan hatására gyengültek kedden a New York-i tőzsde irány­adó indexei: az amerikai elektroni­kus Nasdaq piacának indexe 1,55%- kal csökkent, a 30 vezető iparválla­lat Dow Jones-index mutatója 0,19%-kal süllyedt. Az elemzők az­zal számolnak, hogy a hét hátralevő részében mérsékelten tovább gyen­gülnek a részvényárak. A befektetők most elsősorban nem annyira az amerikai gazdaság állapota, sokkal inkább a nemzetbiztonság miatt ag­gódnak. A Gruntal and Co. elem­zője rámutatott, hogy egy olyan új bizonytalansági tényezővel kell szembenéznie a befektetőnek, mint az amerikai belpolitikai bizonyta­lanság. Szerdán tovább emelkedett a tokiói értéktőzsde a hétfőn elért több mint 17 éves mélypontról: a 225 válogatott részvény Nikkei in­dexe 2,68%-os nyereség után 9939,60 ponton zárt szerdán. Az amerikai Boeing Co. repülőgép- gyár kereskedelmi repülőgépek részlege bejelentette, hogy a jövő év végéig 20-30 ezer állást megszün­tet. Ezt a repülőgépek iránti meg­rendelések, kiszállítások várható csökkenésével indokolták, a múlt heti amerikai terrortámadások nyo­mán. Ez az eddigi legnagyobb elbo­csátás, amelyet a múlt heti amerikai terrortámadások nyomán bejelen­tettek az Egyesült Államokban. Mó­dosított előrejelzése szerint a Boe­ing erre az évre 500 polgári re­pülőgép vevőknek való átadását ter­vezi, feltéve, hogy a vevők képesek a közeljövőben átvenni a megrende­léseket. A korábbi előrejelzés szerint 538 gép átadására számítottak. A Boeing azt is bejelentette, hogy fel­használva kiteijedt hírszerzési, táv­közlési, úrtechnológiai, harcire­pülőgép- és rakétagyártási képessé­geit és tapasztalatait, hozzá fog já­rulni a terrorizmusellenes küzde­lemhez, javítva a polgári repülőgé­pek biztonságát. Az európai Airbus repülőgépgyártónál szerdán nem kommentálták a Boeing-elbocsátá- sok hírét, (m, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A jegybank alelnökére várva Pozsony. A koalíciós tanács teg­napi ülése Ivan Šramkot, a Tatra banka igazgatótanácsi tagját ja­vasolta a jegybank alelnöki posztjára. A jegybank bankfel­ügyeletért felelős alelnöki poszt­ja május óta betöltetlen, amikor lejárt Jozef Mudrík mandátuma. Az alelnök mandátuma 5 évre szól. Marián Jusko, jegybankel­nök mandátuma 2Ö05 júliusá­ban, Elena Kohútiková alelnöké pedig 2006 márciusában. A jegy­bank elnökét és alelnökeit a köz- társasági elnök nevezi ki a kor­mányjavaslatára. (SITA) Munkalehetőség Németországban Pozsony. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal október 2. és 5. között válogatást rendez azon szlovák állampolgárok számára, akik Né­metországban szeremének dol­gozni. Ezen azok vehetnek részt, akiknek nincs állásajánlatuk né­met munkáltatótól, és a követ­kező szakmákban dolgoznak: egészségügyi nővér, pék, cuk­rász, hentes, lakatos, hegesztő, esztergályos, villanyszerelő. Fér­fiak kertészként és mezőgazda­sági munkásként is elhelyezked­hetnek a jövő évi tavaszi szezon­ban. Érdeklődni a járási munka­Vágsellye csak 60 kilométer Pozsony. Szeptember 30-tól idén már másodszor változik a vasúti menetrend. A változás elsősorban a csatlakozásokat érinti majd. A vasút végre le­mérte a Pozsony-Vágsellye kö­zötti pályaszakaszt is, és meg­állapította, hogy a két város kö­zötti távolság csupán 60 km, és nem 61, mint azt előzőleg állí­tották. Az utasok visszakérhetik a rosszul kiszámított távolság miatt többletként kifizetett összeget. (TASR) Parlamentben szerepel a VI PA Bacúch. Összefogással és lelke­sedéssel kevés pénzből is sok minden létrehozható. Ezt a kö­vetkeztetést szűrték le a Vidék Parlamentje (VIPA) tagjai, illetve a PHARE-program által kikép­zett vidékfejlesztési szakembe­rek svédországi tanulmányúju­kon. A VIPA tegnapi elnökségi ülésén elhangzott: Svédország­ban a 4500 helyi csoport által előkészített tervezetek megvaló­sítását közpénzből is támogat­ják. A VIPA, amely szerint a poli­tikusok nagyon keveset tettek a vidék felemelkedéséért, a parla­mentben igyekszik majd bemu­tatni az általa legszükségesebb­ügyi hivataloknál lehet. (SITA) nek tartott teendőket, (tuba) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 20-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,747 Magvar forint (100) 17,965 Angol font 69,200 Német márka 22,367 Cseh korona 1,276 Olasz líra (1000) 22,593 Francia frank 6,669 Osztrák schilling 3,179 Japán ien (100) 40,229 Spanyol peseta (100) 26,292 Kanadai dollár 30,036 Svájci frank 29,509 Lengyel zloty 11,174 USA-dollár 47,261 Mindenki csak élősködött rajta Sokat akartak markolni, de csak filléreket kapnak (Ekonom) Pozsony. Annak idején so­kan elhitték, hogy húszezer koronát kaphatnak az IF PSIPS vagyonjegyes könyvé­ért, mára azonban az alap bonyolult perek szövevé­nyébe fulladt. TUBA LAJOS A vagyonjegyes privatizáció első hulláma során tapasztalt ígéretözön során az ezer pontért küátásba he­lyezett 20 ezer koronával a beszter­cebányai IF PSIPS a merészebbek közé tartozott. Ez be is jött neki, több mint kétszázezer ügyfelével a második legnagyobb alappá vált. Azóta azonban nyilvánvaló, hogy a részvényesei szinte semmire sem számíthatnak. Az IF PSIPS körüli, rémtörténetbe illő események 1994-ben kezdődtek. A pénzügymi­nisztérium az alapok ellen indított általános támadása idején ennek is bevonta a működési engedélyét - arra hivatkozva, hogy nincs realitá­sa a 20 ezer koronás kötelezettség teljesítésének. Ezzel kapcsolatban még évekig pereskedtek, de ez a vo­nal a részvényesek szempontjából igazában csak tavaly vált igazán ér­dekessé. Időközben ugyanis az IF PSIPS-et megalakító Miroslav Nak- ládal bonyolult manővereket kez­dett a pénz kimentésére. Elsőként 1994-ben az alap pénzéből felvásá­rolta a részvények 14%-át, amelyet később átvitt a saját cégébe, bizto­sítva így az alap feletti befolyását. Az említett cég pedig a 314 millió koronás vételárat arra hivatkozva nem fizette be az alap számlájára, hogy időközben a pénzügyminiszté­rium felfüggeszetette az IF PSIPS te­vékenységét. A minisztérium az alap kényszerkezelőjének 1996-ban a Harvard Befektetési Társaságot (HIS) nevezte ki. Ennek nem volt könnyű dolga, főként azért, mert rendelkezett ugyan a pénzügy írá­sos döntésével, de ezt a tényt nem tudta bejegyeztetni a cégbíróságon, így az alap régi vezetősége a cégbí­rósági bejegyzéssel igazolva magát még évekig hozzáfért az alap vagyo­nához. Csehországban pedig csakis a cégbírósági bejegyzést ismerték el hivatalosnak, így ott a HIS egyálta­lán nem rúgott labdába. Emiatt az­után Miroslav Nakládal az orruk elől 86 millió korona értékben adott el cseh részvényt a saját cégének. Ez azonban már csak a kisebb üzletei közé tartozott, hiszen még a HIS megérkezte előtt 866 millió korona értékben tett hasonlót. A vásárló­ként szereplő České investície el- nevevezésű céget azután gyorsan felszámolta, így az IF PSIPS számlá­Kideríthetetlen, ki mennyire fér hozzá az alap vagyonához. jára egyetlen koronát sem fizetett be a vételárból. Végezetül a HIS akkor is meghagyta az IF PSIPS letétese- ként a nyitrai AG Bankát, amikor közismert volt a pénzintézet nehéz helyzete. Az AG Banka csődjét az alapnak 1,2 milliárd koronája bán­ta, ebből a HIS állítása szerint 700 milliót sikerült visszaszerezni. Min­dez azonban nem volt elég, tavaly az IF PSIPS körüli események újabb problémaköre bontakozott ki. Az eseményeket az állami szervek indí­tották el. A főügyészség 1998 janu­árjában tiltakozott az IF PSIPS tevé­kenységét felfüggesztő pénzügymi­nisztériumi döntés ellen - ezt a két intézmény közti levelezés követte, bár ennek vége még a hozzáférhető adatok alapján nem deríthető ki. E tény viszont elegendő volt arra, hogy az IF PSIPS jogi képviselője a strasburgi Európai Emberi Jogi Bí­róságnál 4 milliárd koronás kártérí­tési pert indítson a szlovák állam el­len. A bíróság az ügyet 1999 végén elfogadta, azóta nem történt újabb fejlemény. Nem úgy itthon, ahol ta­valy a hazai bíróságok produkáltak egymásnak ellentmondó döntése­ket. Már említettük, a pénzügyi tárca 1996-ban a HIS-t nevezte ki alapunk kényszerfelügyelőjévé. A régi vezetés ezt azzal próbálta kivé­deni, hogy később kétségbe vonta az ezzel kapcsolatos hivatalos érte­sítés átvételét. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, amely még abban az évben a minisztérium javára dön­tött. 1996 végén pedig az alap fel­számolásáról is született egy járás­bírósági döntés. A fellebbezések folytán ez is a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ott viszont tavaly márciusban elakadt. Az ok: a „régi” vezetés kö­zölte: néhány héttel azelőtt az alap rendkívüli közgyűlése a felszámolás mellett döntött. Hogy a helyzet bo­nyolultabb legyen, tavaly áprilisban a besztercebányai kerületi bíróság a Penta Grouphoz tartozó egyik cég javaslatára csődöt hirdetett az IF PSIPS ellen. Az ügyet követők szá­mára az is furcsa volt, hogy az illeté­kes bírót egyáltalán nem érdekelte a megbízott kezelő HIS tiltakozása, miszerint a kérdéses követelés egy­általán nem szerepel az alap köny­velésében. A kisrészvényesek vi­szont korán örülnek, ha azt hiszik, hogy a csődeljárás során ők is szá­míthatnak valamilyen összegre az alap vagyonából. Az egymással ver­sengő bírósági döntések miatt ugyanis jelenleg kideríthetetlen, va­lójában ki mennyire fér hozzá az alap vagyonához, illetve miként fo­lyik majd le annak pénzzé tétele. A kisrészvényesek a csődeljárás során csak a hitelezők igényeinek kielégí­tése után megmaradt összeg szét­osztására számíthatnak. A Trend gazdasági hetilap szerint az IF PSIPS hitelezői összesen 955,8 mil­lió koronát jelentettek be. Ebből az alap kezelője 153,8 millió koronát ismert el, a többieknek peres úton kell próbálkozniuk. Az elosztható vagyonból csak az alap bankszámlá­ján szereplő 250 millió korona biz­tos. Ezenldvül van még névértékben egymilliárd korona körüli értékpa­pír is, de ezek nagy része valójában értéktelen, így szaíkértők szerint az egész csomag valós értéke mind­össze 10-20 millió korona. Lehetsé­ges bevételi forrásként szerepelnek még a követelések: az 1,2 milliárd koronából például közel 800 millió a csődbe ment AG Bankával szem­ben. A legérdekesebb tétel viszont kétség kívül a strasburgi bíróságon a szlovák államtól követelt milliár- dok, de a Trend szerint ennek is ki­csi a valószínűsége. így aztán a kö­vetelések behajtásából legjobb esetben is 150 millió koronára szá­míthatnak. Még a legoptimistább csődeljárási forgatóköny szerint is a 3,76 millió részvényre legfeljebb 50-70 korona felszámolási mara­dékjuthat. A legnagyobb szlovák lízingtársaságok Sorrend Társaság Lízingérték 1. ČSOB Leasing Slovakia Rt. 2 713 956 2. CAC Leasing Slovakia Rt. 2 506 489 MBM— VW Pénzügyi Szolgáltatások Kft. 2 121 568 4. LB Leasing Kft. 1 646 297 5. BOFRt. r- 1412 963 6. Tatra Leasing Kft. 1 365 565 liillli GMACRt. - j ügess 920 8. Drukos Rt. 549 833 9. BRT Leasing Rt. ■8461 8Ô9 A társaságok az általuk nyújtott lízing nagysága alapján vannak feltün­tetve. Az adatok ezer koronában az idei év első felére érvényesek. (Forrás: Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetsége) A leggyakrabban lízingelt termékek Termékcsoport 1999 2000 2001 Gépek és berendezések 1428 1320 2511 Irodatechnika 187 226 503 Tehergépkocsik, autóbuszok 1560 1684 2648 Személygépkocsik 5049 6095 9360 Hajók, repülőgépek 82 0 4 Egyéb 67 170 409 Összesen 8373 9495 15 435 A lízingelt termékek legnagyobb szeletét a személygépkocsik jelentik. Az adatok a feltüntetett évek első félévére érvényesek, millió szlovák koroná­ban. (Forrás: Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetsége) A ČSOB Leasing Szlovákia legnagyobb lízingtársasága lett A LÍZING GLOBÁLIS NÖVEKEDÉSE 36 ország kiállítói Brünnben Gépipari szakvásár Pozsony. Hétfőn nyílik és szep­tember 28-áig tart a Brünni Gép­ipari Szakvásár. A kiállításon idén 36 ország 2,5 ezer cége mu­tatkozik be. A legtöbb külföldi cég idén is Németországból és Szlovákiából érkezik a vásárra, az előbbiből 349, az utóbbiból 84 cég mutatkozik be. Jelentős elő­relépés történt a magyarországi kiállítók esetében is, míg tavaly csak 2 cég képviseltette magát, idén már 6-an mutatkoznak be, miközben részvételüket a magyar állam is támogatja. A kiállítók 60 ország több mint 100 ezer látoga­tójára számítanak, akik naponta 9 és 18 óra közt tekinthetik meg a bemutatót. A napijegy ára idén 130 cseh korona, (mi) A szlovák piac legnagyobb lízingtár­sasága a CSOB Leasing Rt lett, ma­ga mögé utasítva a második helyre csúszott CAC Leasinget, és harma­dikra a VW Finančné službyt. Az eredményt a Szlovák Köztársaság Lízingtársaságainak Társulása hozta nyilvánosságra. A ČSOB Leasing Rt. 2001. első fél­évében 4549 szerződést kötött, amelynek értéke 2,71 milliárd ko­ronát tett ki (ÁFA nélkül). Össze­hasonlításul: az előző év első felé­ben 2858 szerződést kötött 1,33 milliárd korona értékben, vagyis tavalyhoz képest 95%-os forgalomnövekedést könyvelhet­tek el. A lízing tárgya szerint a szerződé­sek 87%-át a közlekedési eszközök (személy-, szállító, tehergépkocsik, vontatók pótkocsik) teszik ki, ez­után következnek a gépek és be­rendezések, valamint az iroda- és számítástechnikai berendezések. A ČSOB Leasing az év első 8 hó­napjában 3,43 milliárd koronás forgalmat könyvelt el.„Ez a növe­kedés nemcsak a mi társaságunk­nál mutatható ki, hanem általános jelenség a szlovák piacon, amelyre cégünk üzletpolitikájának megfele­lően szakszerűen és rugalmasan reagáltunk" - mondta Igor Krigler, a CSOB Leasing igazgatótanácsá­nak tagja. Elmondta, hogy a közle­kedési eszközök lízingje a piac négyötödét jelenti Szlovákiában. A Leaseurope, a 24 nemzeti lízing­társaságot tömörítő európai föde­ráció statisztikája szerint európai méretekben ez a rész a kötött szer­ződéseknek csak az egyharmada. Az ügyfelek nagyobb érdeklődés­sel reagáltak a hitelek kamatlábá­nak és a balesetbiztosítás árának csökkenésére. A ČSOB Leasing társaság 2001 májusáig OB Leasing néven műkö­dött. A lízingcég a CSOB pénzügyi csoportjába tartozik, amely mö­gött egy nemzetek feletti részvé­nyes, a belga KBC Bank áll. A ČSOB Leasing a közeljövőben új termékkel, az operatív lízinggel ké­szül a piacra. A ČSOB Leasinget az idén is meg­látogathatja a Nyitrai Autószalonon.

Next

/
Thumbnails
Contents