Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-19 / 215. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. Politika 5 Interjú Bauer Edittel a köztisztviselői és közalkalmazotti jogszabályok tervezett módosításáról A köztisztviselő is csak ember Elemzést készített a szociális, munka- és családügyi minisztérium a parlamentben július 2-án elfogadott munkajogi törvényekről. Ha a kormány jóváhagyja, az elemzés alapján törvénymódosító javaslat készül. A Munkatörvénykönyvet, a köztisztviselői és a közalkamazotti jogszabályokat tartalmazó csomagról Bauer Edittel, a tárca államtitkárával beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ A Munkatörvénykönywel elégedett lehet a minisztérium? A parlamenti vita során csak egy kisebb módosítás történt. Arról folyt a vita, hogy ha valaki egészségkárosodás vagy más okból alkalmatlanná válik az adott munka végzésére, a munkáltató elbocsáthatja-e. Idáig ezt a törvény lehetővé tette, viszont a július elején elfogadott változat szerint a munkáltató nem tud „megszabadulni” az ilyen munkaerőtől. Például ha egy gépkocsivezetőként alkalmazott személy elveszíti a jogosítványát - mert például ittas állapotban vezetett, balesetet okozott stb. -, és nem utalható más munkakörbe, nem bocsátható el azonnal, a felmondási időben is kap fizetést. A minisztérium elemzése szerint a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvények alapfüozófiá- ja változott meg. Ez mit jelent? A közalkalmazotti jogszabállyal elfogadtak néhány olyan módosítást, melyek nehezítik a gyakorlati alkalmazást. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kicsit más a helyzet. A köztisztviselői jogviszony nem szerződéses, hanem az egyén és az állam közötti szolgálati viszony, amiből több hátrány adódik. A jogszabály érvénybe lépésével megalapozatlan, diszkriminatív aránytalanságok keletkeznének. » Az államigazgatás egy szakma. Nem arról szól, hogy bemennek a hivatalba, kávét főznek, körmöt fes- . . tenek... \\ Például? A köztisztviselőt beleegyezése nélkül hat hónapra áthelyezhetik más munkahelyre. Alapszabadsága is kevesebb, mint a katonáké, bíróké. Kiszolgáltatott helyzetben van, amit a törvény megpróbált ellensúlyozni. Tizenharmadik, tizennegyedik fizetéssel, végkielégítéssel? És nyugdíjkiegészítéssel, mert a kiegészítő nyugdíjbiztosításban a köztisztviselő nem vehet részt. Minden munkajogi viszonyban van Olyan körülményeket kell teremteni, hogy megérje jó köztisztviselőnek lenni. (Somogyi Tibor felvétele) lehetőség a végkielégítésre, az ő esetükben ez a legalacsonyabb. Ha pedig nyugdíjba megy valaki, nem is kaphat végkielégítést. A pedagógiai vagy tudományos fokozattal rendelkezőknek - a közalkalmazotti viszonyban lévőktől eltérően - semmilyen kiegészítő pótlékhoz nincs jógiik. Félő, hogy a törvény érvénybe lépése után az államigazgatást tömegesen hagyják el a köz- tisztviselők. Mekkora lehet a végkielégítés? Az egyes pályákon elérheti az átlagfizetés tíz, bizonyos esetekben tizenhatszorosát. A köztisztviselő csak ha felmondás következtében távozik, kaphatja meg legtöbb öthavi bérét, egyébként nincs vég- kielégítés. Kötelezettségek, megkötések viszont vannak, amit nem ellensúlyoz semmi. Már-már jobban megéri közalkalmazottnak lenni. A titoktartásra és a kötelező va- gyonbevallásra gondol? Igen. És arra is, hogy a nagy horderejű döntéseket hozók esetén például kötelezően listát kell készíteni azokról a személyekről, akikkel az illető személy találkozott, és akik bármilyen módon érintettek a köz- tisztviselő döntései által. A közeli személyekre vonatkozó kötelező vagyonbevallással nem lenne gond, ha általánosan elfogadott elvről lenne szó. Csakhogy még a közjogi méltóságok családtagjait sem kötelezik ilyesmire, míg a köz- tisztviselőkét igen. A saját vagyonbevallással sincs probléma, de a törvény itt ráadásul harmadik személyeket kötelezne. Azt is nehezményezték, hogy külső ember is megpályázhatja a véglegesítést. Miért baj ez, hajói szerepel a vizsgán? Senki nem kérdőjelezi meg, hogy egy jogásznak tapasztalatokra, gyakorlatra kell szert tennie, mielőtt beül a bírói székbe. Ez vonatkozik az orvosokra, ügyészekre is. Ha professzionális államigazgatást akarunk, akkor szükség van bizonyos gyakornoki időre. Az Európai Unió szigorúan figyelemmel kíséri az ún. adminisztratív kompetenciát, azaz hogy mennyire képes az ország átvenni és alkalmazni az európai jogrendet. Tehát a minisztérium szeretné bevezetni az ún. gyakornoki időt, az állami szolgálatra várók fogalmát. Igen, a gyakornoki idő két év. Akár „külső ember” is jelentkezhet, csak nem nyer azonnal véglegesítést, két évig gyakornokoskodik. Szerettük volna elkerülni a kivételeket, mert ott már lehetőség nyílna klientelizmusra. Meghatározott esetekben a kinevezés, illetve a véglegesítés gyorsítható. Kevés a kompenzáció, sok a kötelezettség. Nincs végkielégítés, megváltozott a minisztérium által javasolt jutalmazási rendszer. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a baloldal nem örül a járási hivatalok megszüntetésének - mert ott köztudottan sok az SDL-es köztisztviselő -, és hogy a munkaügyi miniszter is baloldali, felmerül a kérdés: nem a baloldal szeretne további kedvezményeket saját hivatalnokainak? Nem szeretném a témát politizálni. Talán van ennek egyfajta politikai felhangja, de a törvénytervezet nem baloldali javaslat. Ilyen törvények működnek a környező országokban. A magyar köztisztviselői törvény szerint például a tömeg- közlekedési eszközöket térítés- mentesen lehet használni, és pót- szabadságot is engedélyez. Az államigazgatásnak professzionálisnak és stabilnak kell lennie. Ez egy szakma, mely nem arról szól, hogy bemennek a hivatalba, kávét főznek, körmöt festenek... Tisztelet a kivételnek, de gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki többször keserű szájízzel távozott egy-egy hivatalból az ott ülő hivatalnok miatt, aki mindenhatónak képzeli magát, vagy unottan, ráérősen dolgozik, esetleg minden pillantásával a tudtomra hozza: itt ő az úr... Közvetlenül az ügyfelekkel foglalkozó alkalmazottak - például a munkahivatalokban, szociális osztályon - végzik az adminisztratív munka legnehezebb részét. Ahol \\ A közjogi méltó- r ságok családtagjait nem kötelezik vagyonbevallásra, míg a köztisztviselőkét igen. az ügyfél is kiszolgáltatott helyzetben van, esedeg érzékenyebb, tü- relmedenebb, erőszakosabb. Ugyanakkor az érem másik oldalát is látni kell, a köztisztviselő is csak ember. Viszont amíg ellenszenvesen viselkedik, nem a „polgárért van”, hanem érezteti: „a polgár van őérte”, addig a közvélemény nem szívesen veszi a jutalmazással kapcsolatos kifogásokat... Természetesen meg kell változnia a szemléletnek, a hozzáállásnak, a professzionalitás erről is szól. A törvény bevezet egy értékelési rendszert, és ennek ilyen vonatkozása is lesz, tehát hogy ilyen szempontból is alkalmas-e funkciója betöltésére. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy megérje jó köztisztviselőnek lenni. Ne csak kényszerből végzett munka legyen, hanem tisztességesen fizetett állás, hogy a korrupciónak még a gyanúja se merülhessen fel. Japánban például ha kormányválság van, azt az államigazgatás észre sem veszi, mert szakemberek, és nem politikai jelöltek dolgoznak a hivatalokban. Ezt szeretnénk nálunk is elérni. RÖVIDEN Schustert nem érdekli a népszerűség Pozsony. Számomra nem mérvadóak a felmérések, a közhangulatot az újságírók befolyásolják - jelentette ki Rudolf Schuster államfő csökkenő népszerűsége kapcsán. Az MVK felmérése szerint júliusban a lakosság 16,2%-a hitt az államfőnek, ma 8,5%. Schuster szerint személyét ki kellene hagyni a politikusok megbízhatóságát firtató közvélemény-kutatásokból. (TASR) A HZDS-nek is van terrorista múltja Pozsony. A HZDS valószínűleg feljelenti az ANO alelnökét, Ľubomír Lintnert, aki kijelentette: a demokratikus világ terrorizmusnak minősíti ifj. Michal Kováč elrablását is. A feljelentés előtt HZDS vezetősége, előbb jogászok véleményét is kikéri. (SITA) Civilek a kötelező katonaság ellen Pozsony. A katonai szolgálat eltörlését követeli több civil egyesület, melyek csatlakoztak az „Ételt a fegyverek helyett” kampányhoz. Céljuk a hadsereg stratégiai átalakításának befolyásolása és a teljesen hivatásos hadsereg. A szervezet szerint az átalános katonai szolgálat költségesebb a hivatásos hadseregnél, a nacionalizmus és a militarizmus filozófiáján alapszik, korlátozza a katonakötelesek szabadságát, diszkriminatív a férfilakossággal szemben, (lpj) Ma összeül a koalíciós tanács Pozsony. Ma reggel ül tárgyalóasztalhoz a kormánykoalíció, bepótolva az amerikai tragédia miatt múlt héten elnapolt ülését. A házigazda KDH közlése szerint a csődbejutott Devin bank ügyét, a belügyminisztériumban történt személyi változásokat, a felsőoktatási törvénytervezetet és a gazdasági miniszter által október 1-jétől javasolt 19,3%-os gázáremelést is megvitatják. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője elmondta, külpolitikai kérdések és a parlamentben tárgyalt törvények is terítékre kerülnek, (sza) Kizárták Malíková másik „testőrét" is Pozsony. Tovább folytatódik a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti frakcióján belüli torzsalkodás: az Anna Malíková pártelnökkel szembenálló csoport tegnap kizárta soraiból Jaroslav Paškát. Egyelőre az is kétséges, hogy létezik-e egyáltalán SNS-frakció: mindkét csoport hét-hét képviselőt tudhat soraiban, a parlamenti klub alakításához azonban legalább nyolc szükséges. (TASR) Már most módosításokról beszélnek Pozsony. Ivan Budiak, az SOP alelnöke, a belügyminisztérium államtitkára szerint a közigazgatási reform hosszú folyamat, ezért számítani kell a most elfogadásra kerülő törvények jövőbeli többszöri módosítására. Szerinte a parlamenti bizottságokban elfogadott változtatások emelték a jogszabály színvonalát, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) módosító indítványait is figyelembe vették. A SOP megszavazhatónak tartja a törvénytervezetet, (lpj) Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke: Ma zárva tartanak a magánrendelők PÉTERFI SZONYA Ma nem nyitják ki rendelőiket a magánorvosok. Nem tartanak a betegek haragjától? Az ágazat áldatlan anyagi helyzetét nem mi okoztuk. Arra esküdtünk, hogy a lehető legjobb, legkorszerűbb módon segítünk a betegeken. Megfelelő finanszírozás nélkül erre képtelenek vagyunk. Jó megoldás az, hogy a kiszolgáltatott betegen csattan az ostor? Mi mindent megtettünk azért, hogy ne kerüljön sor a mai tiltakozásra. Évekig hallgattunk, elfogadtuk a tárcavezető, az egészségbiztosítók indoklását, miért nem kerülhet sor a fejpénz és a pontérték emelésére. Júniusban az egészség- ügyi miniszter megígérte, hogy az alapellátást nyújtó magán- és szakorvosok végre megkapják a költségvetés 14,5 százalékát. Ami egy fillérrel sem több az érdekegyeztető tárgyalásokon jóváhagyott ösz- szegnél. Az egészségbiztosítóktól kapott pénz nem fedezi a kiadásokat? A rendelők üzemeltetése egyre drágul. Emelkedik az energia- és telefondíj, a segédeszközök ára, az ápolónők legalább bérük valorizálását váiják a munkáltató orvosoktól. És az orvos is pénzből él. A mai, enyhe tiltakozással nemcsak saját, hanem a betegek érdekeit is védik a magánorvosok. Az MKP azt javasolja, a Jókai és Thália Színház neve is szerepeljen a törvényben Tegnap megkezdődött a hatásköri törvény érdemi vitája a parlamentben Garanciát színházaink működésére ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Módosító javaslatot nyújt be a Magyar Koalíció Pártja a hatásköri törvény kormánytervezetéhez a nemzetiségi színházakkal kapcsolatban. Javaslatára már korábban a törvénytervezetbe került, hogy a megyei önkormányzatok külön elbírálás alapján biztosítsák a nemzetiségi intézmények, így a színházak működését is. Az MKP azonban szeremé elérni, hogy a törvény tételesen is sorolja fel azon országos jelentőségű nemzetiségi, mégis országos hatáskörűnek tekinthető színházakat, amelyekre ez a rendelkezés vonatkozna. Az MKP javasolja, hogy a kassai Romathan és az eperjesi ukrán színházzal együtt a két magyar színtársulat, a komáromi Jókai, illetve a kassai Thália Színház is szerepeljen a törvényben. Kvarda József képviselő az MKP vezérszónokaként a hatásköri törvény második olvasató vitájában tegnap már jelezte a módosítási javaslat benyújtását. Lapunknak elmondta, a koalíciós tanácsban A baloldal mindent megtesz, hogy megmentse a járási hivatalokat. egyezség született a színházak konkrét felsorolásáról, a kormánytervezetbe ez azonban ismeretlen oknál fogva nem került be, a „kormányülés után a párt számára rejtélyes módon kimaradt’. Többek közt az MKP javaslatára a hatásköri és a községi önkormányzati törvény tervezete is vüágosan meghatározza, hogy azok a hatáskörök, amelyek nem az önkormányzatokra átruházott hatáskörök, automatikusan eredeti kompetenciának minősülnek. „Tudjuk, milyen községi hatáskörök lesznek. lüdjuk, milyen miniszter áll a szociálisügyi tárca élén. Mindent megtesznek, hogy mentsék a járási hivatalokat’ - utalt Kvarda a baloldali kormánypártok álláspontjára. Az önkormányzatoknak átutalandó 370 szociális intézményből a kormányjavaslat több mint 150-et a járási hatáskör helyett megyeibe utalna, Kvarda szerint azért, hogy ne kerülhessenek akár magyar többségű önkormányzatok kezébe”. A honatya szerint ilyen megfontolás esetén alaptalan félelemről van szó. (korp) Majdnem száz módosító javaslat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament tegnap második olvasatban, vagyis érdemben is tárgyalni kezdte az egyik legfontosabb közigazgatásire- form-törvényt, a hatásköri jogszabályt. A törvény szeptember 30-ig és megfelelő tartalommal való elfogadását az MKP kormányban maradása egyik legfőbb feltételeként szabta meg. Ez a jogszabály rendelkezik majd arról, hogy az államigazgatás mely jogköröket és kötelességeket utalja át a helyi, illetve a megyei önkormányzatoknak. A vitába több mint húsz, túlnyomórészt ellenzéki képviselő jelentkezett. A közigazgatási bizottság jelentése - mely a tervezetet megtárgyaló további bizottságok javaslatait is összegzi és véleményezi - majdnem száz módosító javaslatot terjesztett elő, ezeknek mintegy fele az oktatásüggyel kapcsolatos. Peter Tatár független képviselő ismételten a járási hivatalok megszüntetését követelte. František Mikloško (KDH) módosító javaslata a középiskolák igazgatóinak kinevezését érinti. Javasolja, hogy ötéves időszakra nevezzék ki őket, melyet követően pályázatot kell kiírni az általuk betöltött posztra. A javaslat nem korlátozná az igazgatók újraválasztását, tehát a régi igazgató is újra pályázhat. A javaslat második része szerint azokban az iskolákban, ahol a törvény életbe lépésekor már öt éve vagy ennél hosz- szabb ideje ugyanaz a személy az igazgató, öt hónapon belül pályázatot kell kiírni a posztra. Dolník Erzsébet, az MKP képviselője az Új Szónak elmondta, hogy ezt a javaslatot főleg a második része miatt nem tudja támogatni. Elvileg egyetért ugyan az igazgatók kötött időszakra szóló kinevezésével, és az ötéves ciklust is megfelelőnek tartja, viszont szerinte ezt nem ebben a törvényben kell szabályozni. Az oktatási miniszterrel ez ügyben folytatott egyeztetés során arra a következtetésre jutottak, hogy az igazgatók megbízatási időszakát a közoktatási törvényben kell lefektetni. „Jelenleg sem kötelező, hogy az igazgató élete végéig helyén maradjon, mert az iskolatanácsnak jogában áll értékelni munkáját, javaslatot tenni leváltására” - jegyezte meg lapunknak Dolník Erzsébet, (kor, lpj)
