Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-19 / 215. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. gazdasági hírmorzsák Bankfúzió Szlovákiában Pozsony. A Bank Austria Credi­tanstalt Slovakia Rt. (BA/CA- Slovakia) és a HypoVereinsbank Slovakia Rt. (HVB) e hónap vé­gén lezáruló összevonását kö­vető konszolidációra várhatóan mintegy 130-150 millió koronát fordítanak. A kiadások 80%-át a két bank információs rendszeré­nek az összehangolására fordít­ják. Az összevonásból származó nyereség 130-170 millió koro­nát tesz ki. A két bank összevo­násából létrejövő pénzintézet a HVB Bank Slovakia Rt. (HVBS) néven, kezdetben 10 fiókkal működik, az év végéig azonban további két fiók megnyitását tervezik. A két bank szlovákiai fúziójával egyidőben Magyaror­szágon és Csehországban is sor kerül az összevonásra. Szlovéni­ában ez már korábban megtör­tént, Lengyelországban pedig egyelőre várat magára. (SITA) Új pályázat a Banka Slovakiára Pozsony. A vagyonalap már má­sodszor állította le a Banka Slo­vakia 60%-os részvénycsomagjá­ra kiírt pályázatot. Ezúttal a jegybank kifogásai miatt került sor a leállásra, ez ugyanis nem támogatta a bank átvilágítását az egyik jelentkező részéről sem. A második fordulóban a J&T Fi­nance Group, a Slávia Capital és a První paroplavební társaságok maradtak hoppon. A harmadik pályázatot a vagyonalap október elsején hirdeti meg, az ér­deklődők pedig október 23-ig je­lentkezhetnek. (ČTK) Nyereség a Nafta Gbelynél Pozsony. A Nafta Rt. az első félévet 407,4 millió koronás bruttó nyereséggel zárta, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 7,3%-os visszaesésnek számít. Bevételeik az említett időszakban 1,48 milliárd koro­nát tettek ki. Pénzügyi gazdál­kodásában a cég ugyanakkor 176,3 millió koronás vesztesé­get volt kénytelen elkönyvelni, amit elsősorban a szlovák koro­na árfolyammozgásainak a számlájára írnak. (TASR) Bank Austria az Istro ban káért Pozsony. A Bank Austria benyúj­totta előzetes ajánlatát az Istro- banka megvételére - nyüatkozta a Bank Austria Creditanstalt Slo­vakia igazgatótanácsának elnö­ke Christian Suppanz. Szerinte azonban a bank csak az Istro- bankánál elvégzett átvilágítást követően dönti el véglegesen, in- dul-e a privatizáción. Az Istro- banka 72%-os tulajdonrészére eddig 6 érdeklődő nyújtotta be ajánlatát. Hírlapi információk szerint köztük van a Bank Austri- án kívül, az amerikai Citibank, az osztrák Volksbank és az olasz UniCredito is. (TASR) A Szlovák Vasutak tartozásai Pozsony. A Szlovák Vasutak tar­tozása a Szlovák Biztosítóval szemben eléri a 3,73 milliárd koronát - nyüatkozta Müos Čikovský, a vasutak szóvivője. A vasút tavaly 4,53 milliárd koor- nát fizetett ki a biztosítónak, idén pedig az állam által a vasú­ti személyszállítás dotálására fi­zetett 710 millió koronát fordí­totta erre a célra. Az állam je­lenleg 15 milliárd koronányi ilyen jellegű dotációval tartozik a vasútnak. (SITA) A baloldal a vonalkódokért Pozsony. A Demokratikus Balol­dal Pártja egy munkacsoport lét­rehozását tervezi, amely előké­szítené az általa szorgalmazott új típusú vonalkódok bevezeté­sét. A PDF 417 típusú hologra­mos vonalkód bevezetésével elsősorban a vámosok munkáját segítenék. A projektum beveze­tésére mintegy 15-20 millió dol­lárra lenne szükség. (SITA) Cseh vélekedés a közös tőzsdéről Prága. A prágai értéktőzsdének egyelőre nincs részletesen kidol­gozott elképzelése a jövőről, ezért többféle változat is szóba jöhet. Közös értékpapírpiac kia­lakítása a CEFTA-országokkal, vagy egy nemzetközi jelentőségű partnerrel való együttműködés is egyike a lehetséges jövőképek­nek - mondta Pavel Hollmann, a prágai tőzsde főtitkára Varga Mi­hály magyar pénzügyminiszter fölvetésére, hogy hasznos lenne a magyar, a cseh és a lengyel tőzsde egyesülése. A prágai tőzsde legutóbbi jelentésében az áll, hogy a börze célja 2003-ig csatlakozni egy fontos nemzetkö­zi tőzsdei egységhez. Jana Mar­cová, a prágai tőzsde marketing igazgatója szerint az öt közép-eu­rópai tőzsde 1999 tavasza óta részben együttműködik már. Az egyesítésről azonban eddig nem folyt semmiféle tárgyalás. (MTI) A Compaq és a Corinex a gázműben Pozsony. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) belee­gyezett abba, hogy a Compaq Computers és a Corinex Group nyelje el a Szlovák Gázművek (SPP) által meghirdetett, 600- 800 mülió korona közötti értékű tenderét, amely a cég informáci­ós rendszerének kiépítését tűzte ki célul. Az EBRD azért figyelte a pályázat alakulását, mert a lon­doni székhelyű bank finanszíroz­za az ügyletet. (TASR) Ausztria beruházásai térségünkben Becs. A kelet-európai új osztrák beruházások 2000-ban 2,214 milliárd eurót tettek ki és ezzel rekordot értek el. Tavaly a kelet­európai reformországokba össze­sen 33,6 milliárd eurónak megfe­lelő összeget ruháztak be külföl­diek újonnan, ami az előző évi­hez képest 15%-os növekedést és szintén rekordot jelent. Az oszt­rák közvetlen beruházásokból ta­valy 1,016 milliárd Csehország­ba, 403,9 millió Lengyelország­ba, 209 millió Szlovákiába és 168,9 millió euró Szlovéniába ke­rült. A tavaly év végéig Kelet-Eu- rópában befektetett összesen 10,2 milliárd euró osztrák tőke a térségben beruházott külföldi pénz 6%-át teszi ki. (MTI) ! VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001 szeptember 19-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,825 Magvar forint (100) 17,067 Angol font 69,718 Német márka 22,407 Cseh korona 1,275 Olasz líra (1000) 22,634 Francia frank 6,681 Osztrák schilling 3,185 Japán jen (100) 40,320 Spanyol peseta (100) 26,339 Kanadai dollár 30,286 Sváici frank 29,521 Lengyel zloty 11.235 USA-dollár 47,576 Folytatódik a szlovák-magyar borvita. Pozsony azt szeretné, ha a két ország közösen használná a tokaji márkanevet Jó bor van, megállapodás nincs A szlovákiai Tokaj borvidékének látképe (Archívum) Pozsony/Tőketerebes. Kör­vonalazódik a megállapodás lehetősége a tokaji márka­név használatáról. A ma­gyar-szlovák vegyes bizott­ság kétnapos tőketerebesi tárgyalását követően el­hangzott: talán már jövő év júniusáig sikerül pontot ten­ni a közel 40 éve húzódó márkanévvita végére. GÁGYOR ALiZ A szlovák fél azt szeretné, ha a két ország közösen használhatná a to­kaji megnevezést. A pozsonyi ag­rártárca vezetői már korábban az­zal a javaslattal álltak elő, hogy - a nyugat-európai Ermitage és a Mo­selle borvidék példájára - határo­kon átnyúló borvidéket kellene lét­rehozni. Ettől viszont a magyar fél zárkózik el. Pontosabban a vita már nem arról szól, hogy készülhet-e to­kaji bor Szlovákia területén, hanem inkább arról, hogy hány szlovákiai község tartozik, tartozna a Tokaji Borvidékbe. Magyar borszakértők - Urbán Andrással, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárával egye­temben - két-három szlovákiai köz­ségről beszélnek, amelyek a régi magyar bortörvény szerint Tokaj- Hegyaljához tartozott. A feltétel vi­szont az, hogy ezen községekben tartsák be a tokaji borkülönlegessé­gek előállítására vonatkozó köve­telményeket. Magyar vélemény szerint a Tokaj- Hegyaljához tartozó terület nem több 100-120 hektárnál. (Az egy­kori szántóügyi minisztérium 1908-as törvénye szerint a tokaji borvidéket - a jelenlegi szlovák ol­dalon - csak három község, éspe­dig Újhely, Kistoronya és Szőlőske képezi.) Pozsony viszont - a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak a tokaj-vi- dék fejlesztéséről szóló 1959-es T.t. számú törvényéből kiindulva - azt hangoztatja, hogy a szlovákiai to- kaj-vidéket Kistoronya, Nagytoro- nya, Csörgő, Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári, és Csarnahó (összesen 698,10 hektár) jelenti. A teljes Tokaj-vidék, amelyet 1918- ban a csehszlovák-magyar határ szelt ketté, - megközelítőleg 8 ezer hektárt tesz ki. A Magyarország te­rületére eső Tokaj-Hegyaljai borvi­déket 5 246 hektár jelenti. A Slovak Trade Forum Magyaror­szággal foglalkozó kiadványa sze­rint az első Csehszlovák Köztársa­ság fennállása alatt a magyar hiva­talok a Tokaj-vidék részeként is­merték el a három „történelmi” községet, s az itt kitermelt borokat problémamentesen engedték át Magyarországra, és értékesítették azokat tokaji név alatt. A tokaji bor­vita 1964-ben robbant ki, amikor az egykori csehszlovák külkereskedel­mi minisztérium - a hazai túlterme­lésből eredően - egy kisebb tételnyi csehszlovák tokajit szeretett volna külföldön piacra dobni. Ezt a heves magyar tiltakozás végül megakadá­lyozta. A szlovákiai külkereskedel­mi kapcsolatok fejlesztését célzó ki­advány szerint 1965 és 1997 között egy sor államközi tárgyalásra ke­rült sor Magyarország és Csehszlo­vákia, illetve Szlovákia között, amelyeknek pontot kellett volna tennie a vita végére. „Ám mint az később kiderült, az akkori cseh­szlovák tárgyalódelegációnak kö­zelebb állt a szivéhez a pilzeni sör, mint a tokaji bor. Fontosabbnak tartotta a megállapodást arról, hogy Magyarországon az egyik sör nevéből töröljék a Püsner megjelö­lést, cserébe Magyarország az 1967-ben megkötött szerződés ér­telmében megengedte, hogy Cseh­szlovákia évente ezer hektoliter to­kaji bort exportáljon Magyaror­szágra” - írja a Slovak Trade Fó­rumban Róbert Matejovia Adatai szerint Csehszlovákia a rendszer- váltásig összesen 21,5 ezer hekto­liter tokajit - főleg édes szamorod­nit - szállított Magyarországra, amelyet azután magyar címkével ellátva hoztak forgalomba. Magyarország 1970-ben jegyeztette be a Tokaj, Tokay, Tokayer védjegyet a genfi Nemzetközi Szellemi Tulaj­don Védelmi Hivatalban. Erre há­rom évvel azután került sor, hogy kudarccal fejeződött be a csehszlo­vák tokaji bor bejegyzésére tett kí­sérlet, mivel a beadvány csak Tokaji borok és Tokajer Samorodner meg­jelölést tartalmazta. A tokaji borvita azután lángolt fel ismét, hogy egy évvel a rendszer- váltás után kölcsönös megegyezés­sel megszüntették az államközi szerződést. Magyarország 1993- ban bormárkanév-egyezményt ért alá az Európai Unióval, melynek értelmében az Unió piacára csakis magyar termelők exportálhatnak tokaji bort. Szlovákia 1997-ben kérte Brüsszeltől a szlovák tokaji borok elismerését, ami ellen Ma­gyarország tiltakozott. Brüsszel eddig nem avatkozott a tokaji bor­vitába, mondván a márkanév­használatról a két országnak kell egymás között megállapodnia. A márkanévhasználat kérdése a Ma­gyarország és Szlovákia közti alap­szerződés előkészítése során is fel­merült. Vegyes bizottság is alakult, amely azonban mindeddig nem ju­tott dűlőre. Magyar szakértők gyakran érvelnek azzal, hogy a mai Szlovákia nem tel­jesíti a nemzetközi szabványoknak, az eredetnek, a jelzett borfajtának megfelelő minőségi követelménye­ket, hogy a rosszabb minőségű szlo­vák tokaji bor nagyban rontja a to­kaji hírnevet, amelyet hungarikum- ként tartanak a világban számon. Ezért is követeli Budapest Pozsony­tól a jogszabályok harmonizálását. Szlovák részről viszont azt hangoz­tatják, hogy a szlovákiai tokaji bo­rok történelmüeg, minőségilet és jogüag is egyenrangúak a magyar tokaji borokkal. Konkrét megállapodás a mostani tőketerebesi tanácskozáson sem született. A két ország tárgyalói írásban rögzítették, hogy azonosan vélekednek a tokaji borkülönleges­ségek előállítására vonatkozó gyár­tási és jogi követelmények betartá­sáról, és megállapodtak egy szak­értői bizottság létrehozásáról. Ez a hónap végéig előkészíti a tárgyalás folytatásához szükséges alapanya­gokat. A legfontosabb kérdésről, hogy mely szlovákiai községek tar­toznának majd a tokaji régióba, azonban ez alkalommal sem esett szó. Ľubomír Miiek, a szlovák tár­gyalódelegáció vezetője ennek el­lenére jelentős előrelépésnek tartja a kétnapos tanácskozás eredmé­nyét. Szerinte a szlovák tokaji mél­tó versenytársa lesz a magyar toka­jinak az Európai Unió piacain. A hagyományos aszú bor titka Az aszú hagyományos magyar, elsősorban, de nem kizárólag a to­kaji borvidékre jellemző borkészítési eljárás. A penészesedés és a betöppedés után válogatott aszúbogyók felhasználásával készítik az aszúbort, amely az aszúsodott szemek arányától függően 3-6 puttonyos is lehet. Egy-egy puttony 18-20 kiló, szemenként válo­gatott aszúszemet jelent. (f-ő) Az amerikai tőzsdefelügyelet is vizsgálja bin Ladent Visszaélések a börzén? Az SDĽ és a gázár Ellenzik az emelést Pozsony. A Demokratikus Balodal Pártja a mai kormányülésen min­dent megtesz azért, hogy ne fogad­ják el a gázárak október elsejétől tervezett 19,3 százalékos emelését. Mindent elkövetünk azért, hogy Ľubomír Harach gazdasági minisz­terjavaslata megbukjon, a baloldal ennek eléréséhez a Polgári Egyet­értés Pártjának (SOP) miniszterei­re is számít - nyilatkozta Ľubomír Andrassy, az SDĽ alelnöke. And- rassy szerint a baloldal maga mö­gött tudhatja a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőit is. A gazdasági miniszter javaslata az október elsejei áremelésen kívül, 2003 januárjától körülbelül 14, 2004-től pedig újabb 12 százalék­kal növelné a gáz árát. 2004-re a gázárak így fedeznék a Szlovák Gázművek termelési költségeit és a cég nyereségességét is biztosíta­nák. A gazdasági minisztérium sze­rint, ha nem sikerül elfogadtatni az áremeléseket, akkor a Szlovák Gázművek privatizációra kiszemelt 49 százalékos részvénycsomagjá­nak az értéke 12 milliárd koroná­val csökkenhet. (TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Tokió. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálatot kezdett annak megállapítására, hogy az Oszama bin Laden és terro­ristái esetleg tőzsdei részvényekkel spekuláltak az Egyesült Államok el­len intézett, múlt keddi terrortáma­dások előtt, felhasználva a közelgő merényletekről meglévő „belső in­formációikat”. Hírek szerint a sza- údi milliomos, bin Laden rejlik a nagyszabású, áresésre spekuláló el­adások mögött. A gyanú miatt vizs­gálatok kezdődtek Németország­ban és Olaszországban is. Sajtóje­lentések szerint a szeptember 11-i terrorcselekmények feltételezett mozgatója, bin Laden egy nappal a terrortámadások előtt és a támadás napján fedezetlen eladásokba kez­dett a müncheni viszontbiztosító és az Axa francia biztosító papújaival. A terrorista vezér arra spekulált, hogy a merénylet után a biztosítók papírjai jelentősen visszaesnek. Ál­lítólag bin Laden, aki a feltételezé­sek szerint Afganisztánban bujkál, müánói tőzsdeügynökön keresztül spekulált az európai pénzpiacokon. A német tőzsdefelügyelet (BaWe) a terrorista merényleteket megelőző gyanús árfolyammozgásokat vizs­gálja - mondta a felügyelet szó­vivője, Sabine Reimer. A vizsgála­tok mindenekelőtt a biztosítótársa­ságok papírjaira irányulnak. A Cor- riere della Sera olasz lap szerint a frankfurti hatóságok tájékoztatták amerikai kollégáikat a Munich Re biztosító részvényeinek gyanús ár­folyammozgásairól. Az olasz tőzs­defelügyelet (Cortsob) megerősítet­te a szeptember 10-i és 11-i gyanús tranzakciók vizsgálatának tényét. A Corriere della Sera úgy tudja, hogy az európai hatóságok a Luxem­burgba, Svájcba, Monte Carlóba és Ciprusra vezető lehetséges pénz­ügyi szálakat vizsgálják. A New York-i tőzsde a hétfői nyitó­napon több mint 7%-os, a Nasdaq pedig 6,8%-os esést produkált. En­nek ellenére a tokiói értéktőzsde tegnap kimozdult 17 éves mély­pontjáról és irányadó mutatója né­mi emelkedéssel zárt, London és Frankfurt tőzsdéjén tegnap kissé esett az irányadó index. A New York-i áresés után tegnap is enyhült az olaj ára a szabadpiacon, elsősor­ban az OPEC fogadkozására, hogy gondoskodik az ellátásról, (m) Szociális Biztosító Jövőre nem nő a nyugdíj Pozsony. A Szociális Biztosító jövő évi költségvetés-tervezetében nem számol nyugdíjemeléssel - nyüat­kozta Miroslav Kiüti, a Szociális Biztosító igazgatója. A jövő évi költségvetésben 95,4 milliárd ko­ronás bevételekkel és 90,9 milliárd koronás kiadásokkal számolnak. Gazdálkodásukat így, a nyugdíj- emelések elmaradása esetén, 4,5 milliárd koronás többletei zárhat­nák. 2002-ben saját forrásaiból a biztosító legfeljebb 3 százalékos nyugdíjemelést tudna fedezni, ilyen alacsony mértékű emelés azonban Knitl szerint is elképzel­hetetlen. A gazdasági miniszterek hétfői tanácskozásukon olyan nyugdíjemelési módszer elfogadá­sát javasolták a kormánynak, amely az infláció vagy az átlagbé­rek növekedése esetén automati­kus nyugdíjemeléssel számolna. A két mutató közül az számítana mérvadónak, amely kisebb mér­tékben nőne. Az új módszert már a jövő évtől bevezethetnék. Knitl szerint a nyugdíjak 1 százalékos emelése havonta 64 millió koronás többletkiadással jár. (mi)

Next

/
Thumbnails
Contents