Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-18 / 214. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 18. Politika 5 Mészáros Lajos alkotmánybíró a kettős párttagság szabályozásáról, a politikai szubjektumok és az állam viszonyáról Elegendő a belső önkorlátozás A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió megalapítá­sa vetette fel a kettős párt­tagság kérdését, illetve azt, vajon tilthatja-e törvény az állampolgárnak, hogy egy­szerre több párt tagja le­gyen. A döntésről beszélget­tünk Mészáros Lajos alkot­mánybíróval. JUHÁSZ KATALIN Úgy tűnik, a nyilvánosság szá­mára nem világos ez az ügy, nem látják tisztán, miről is dön­tött néhány napja a testület. Az alkotmánybíróság döntései leg­többször valóban nagyon összetet­tek. Nyugat-Európában és Ameri­kában vannak olyan jogi végzett­ségű újságírók, akik kizárólag a testület munkájáról írnak, termé­szetesen kritizálják is a döntése­ket. Mi még nem tartunk itt, ezért a határozatok értelmezése során félreértések is keletkezhetnek. Ez történt az Önök lapjában is a leg­utóbbi döntést követően. Legelő­ször az állam és a pártok viszonyát kell tisztáznunk, azt, hogy milyen mértékben beszélhet bele az állam a parlamenten keresztül a pártok működésébe. A laikus számára úgy tűnhet, az államnak mindent lehet, ám ez nincs így. Van egy kor­lát, ez pedig az alkotmány. Most ez történt: az állam olyasmit akart szabályozni, amit az alkotmány nem enged meg. A társulási jog a legfontosabb alapvető szabadság- jogok egyike, erre a területre pe­dig az államnak ritkán van belépé­se. Szlovákia alkotmánya ponto­» Legelőször az állam r és a pártok viszo­nyát kell tisztáz- .. nunk. \\ san meghatározza, müyen esetek­ben lehet korlátozni a politikai pártokba való tömörülés jogát. Melyek ezek az esetek? Az állam biztonsága, a közrend vé­delme, ha az a bűncselekmények megelőzése vagy mások jogai vé­delmének érdekében elkerülhetet­len, illetve bizonyos személyek, közjogi méltóságok párttagságá­Mészéros Lajos: „A pártok nagyon jól tudják, mit lehet, és mit nem le­het, s mi az, ami az alkotmányba ütközne." (Archívumi felvétel) nak megtiltása. Az államellenes te­vékenységre berendezkedő párt működését természetesen meg kell akadályozni, az alapvető em­beri jogok veszélyeztetésére irá­nyuló tevékenységet szintén. Ha egy szélsőséges fasiszta párt bűn- cselekmény elkövetésére szervez­kedik, ezt nem szabad megenged­ni. Bevett szokás továbbá, hogy a bíró vagy az alkotmánybíró nem lehet párttag, bár ez sem minden európai országban van így. A pár­toknak nagyon fontos szerepük van a demokráciában, hiszen az a feladatuk, hogy segítsenek kivá­lasztani a parlamentet, illetve az önkormányzati képviselőket, azo­kat az embereket, akik az állam­polgárokat képviselik. A parlament úgy döntött, hogy a pártok kötelesek az alapszabá­lyukba olyan cikkelyt beiktatni, amely kimondja, hogy senki nem lehet egyszerre több párt tagja. Ezt a korlátozást nem tartalmazza az alkotmány, valószínűleg, mert alapvetően nem fontos, továbbá azért sem, mert ezt a korlátozást maguk a pártok is meg tudják ten­ni. Ezért az alkotmánybíróság úgy találta, teljesen elegendő, ha a pártok saját magukat korlátozzák. Erkölcsileg természetesen más kérdés, hogy valaki párhuzamosan két pártnak is tagja. Az alkotmány- bíróság azonban azt vizsgálta, van-e a pártoknak eszközük arra, hogy a kettős tagság kérdését sza­bályozzák. Fontos, hogy a demok­ráciában többen versenghessenek azért, hogy saját képviselőiket be­juttathassák a parlamentbe. Ez az úgynevezett képviseleti demokrá­cia egyik alaptétele. Azt is vizsgálták tehát, nem bé­nul-e meg ezáltal a pártok közti verseny? Igen. A bíróság megállapította, más törvények, például a választá­si törvény kimondja, hogy ha vala­ki felkerül egy párt választási listá­jára, ki kell jelentenie, hogy nem indul más párt listáján. Ez is feles­legessé teszi a további, törvény ál­tali szabályozást. Ha egy párt úgy dönt, hogy megengedi tagjainak a kettős tagságot, joga van rá, holott már a választási törvény korláto­zása miatt sem indulhatnak a párt­tagok több listán. Ön személy szerint elképzelhe­tőnek tartja, hogy valaki, mond­juk, tagja lehet egy ellenzéki és egy kormánypártnak is? Nem, mivel úgy gondolom, lehe- teden, hogy egy személy párhuza­mosan több pártban érvényesül­jön, hogy több helyen is beválasz- szák az elnökségbe, az országos ta­nácsba. Azt meg már egyáltalán nem tartom elképzelhetőnek, hogy valaki több párt választási listáján induljon, mivel ez a választópol­gárok becsapása lenne. Azt hi­szem, ezt nem szükségszerű köz­pontilag szabályozni, mivel maguk a pártok is kézben tudják tartani ezt a kérdést. Az alkotmány szem­pontjából egyébként az állam és a pártok elkülönülnek egymástól. Ezért fontos, hogy amit csak le­het, oldjanak meg a pártok há­zon belül? Igen. A legutóbbi döntésünk en­nek egy tipikus esete. Semmit sem szabad központilag rájuk kénysze­ríteni. Volt már Európában vagy má­sutt ehhez hasonló ügye az al­kotmánybíróságnak? Európa államaiban előfordulnak olyan esetek, hogy egy személy több pártnak is tagja, mivel van \\ Azt hiszem, dönté- r síink megerősítette a demokratikus el- > . veket. \\ egyéni és kollektív tagság is. Az al­kotmánybíróságok azonban még nem találkoztak ehhez hasonló esettel, legalábbis mi nem talál­tunk olyan megoldást, amelyet elvben alkalmazhattunk volna a szóban forgó esetre. Azt hiszem, döntésünk megerősítette a de­mokratikus elveket, azt a fejlődést, amely Szlovákiában a pártok de­mokratikus önkormányzatisága terén elindult. A politikai paletta sokszínűsége, a politikai szubjek­tumok versengése nagyon fontos. Az államnak a lehető legmesz- szebbre kell kerülnie a pártoktól, nem korlátozhatja a versenyt, nem szólhat bele alapvetően a pártok megalapításába, sem működésük­be, mivel nagyon jól tudják, mit le­het, és mit nem lehet, s mi az, ami az alkotmányba ütközne. Megszűnőben van a Szlovák Nemzeti Párt frakciója? A gazdasági miniszterek tanácsa a nyugdíjemelésről Migaš kezében a döntés Mérvadó kisebb mérték ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Megszűnőben van a Szlo­vák Nemzeti Párt parlamenti frakci­ója. Ez következik ugyanis az alkot­mányjogi bizottság állásfoglalásá­ból, mely a házszabálynak a képvi­selőcsoportok működésére vonat­kozó pontjait magyarázza. A testü­let szerint a klub megalapításához és működéséhez legalább 8 tagra van szükség. Ezt a feltételt a nemze­ti párt központi tanácsának vasár­napi ülése után sem a pártban ma­radt, sem a kizárt parlamenti képvi­selők csoportja nem teljesíti. Az ere­deti frakciót jelenleg Štefan Zelnlk vezeti, akit Anna Malíková pártel­nök csoponja a hét végén megkí­mélt a kizárástól. Kilépésre kötelez­ték Melánia Kollárikovát és Éva Slavkovskát, így hat főre zsugoro­dik a nemzeti frakció. Ez a megszű­nését jelenti. A Malíková-féle cso­port sem alakíthat azonban frakci­ót, mivel jelenleg csak 7 potenciális tagja van. A harc Štefan Zelník sze­mélyéért folyik. Ha ő is átáll Malíková oldalára, akkor megme­nekül a nemzetiek klubja. Az alkot­mányjogi bizottság állásfoglalása természetesen nem közvetlenül a nemzetiek frakciójáról szól, de mint Ladislav Orosz, a testület elnöke el­mondta, a házszabály alapján Jozef Migašnak, a parlament elnökének kell eldöntenie, hogy van-e a nem­zetieknek frakciójuk. Ő pedig nem kerülheti meg az alkotmányjogi bi­zottság álláspontját, (lp-j) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már a jövő évtől új mód­szerrel számíthatják ki a nyugdíja­kat - így döntött a gazdasági mi­niszterek tanácsa. Eddig az inflá­ciót és az átlagbéreket is figyelem­be vették, a jövő évi nyugdíjeme­lések során már csak azt a mutatót nézik, amely kisebb mértékben nő, és csak ezzel növelik a nyugdí­jakat. Ivan Miklós gazdasági mi­niszterelnök-helyettes szerint a tárcavezetők tegnap egyetértettek abban is, hogy 2011-ig a nők nyugdíjkorhatárát 60, a férfiakét 63 évre növeljék. A korhatár kito­lására már csak azért is szükség van, mivel a nyugdíjasok száma mára elérte az 1,2 milliót, és a Szociális Biztosító többet fizet a nyugdíjasoknak, mint amennyi bevétele a nyugdíjbiztosítási dí­jakból származik. A miniszterek tegnap foglalkoztak a gázárakkal is. Ezeknek október 1-jétől 19,3 százalékkal kellene emelkedniük. Szeretnék, ha 2003 januárjában a gázárak a maximált szabályozott áraknak a 90, 2004-ben pedig a 100 százalékát érnék el. A gazda­sági miniszterek tegnap döntöttek arról is, hogy a Siemens az orosz adósságtérítés már megállapított összegén felül deblokálhat bizo­nyos összeget, amelyet a pozsonyi metró építésére fordítanának. Er­ről azonban a kormány csak akkor tárgyal, ha az orosz fél is bele­egyezését adja. (mi) Eduard Kukán külügyminiszter szerint a terrorizmus elleni összefogás gyorsíthatja Szlovákia NATO-csatlakozását Mielőbb alkotmánytörvényt a nemzetbiztonságról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia a lehetőségei­hez mérten kész támogatni az Egyesült Államok terrorizmus el­leni küzdelmét - jelentette ki Eduard Kukán külügyminiszter a parlament európai integrációs, külügyi és védelmi bizottságának tegnapi együttes ülése után. A ta­nácskozás témája az volt, milyen euroatlanti integrációs stratégiát kövessen Szlovákia a 2002-es prá­gai NATO-csúcs előtt, illetve az amerikai merényletek utáni meg­változott helyzetben. Kukán a ter­rorizmus elleni küzdelmet hosszú távú folyamatként értelmezi, s az egyik legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy elapasszák a terror­szervezetek anyagi forrásait. Peter Weiss, a külügyi bizottság elnöke szerint különösen a pénzmosás el­len kell fellépni, mert a szervezett bűnözésnek ebből származik a legnagyobb bevétele. A terroriz­mus elíeni harchoz Kukán szerint széles körű nemzetközi összefo­gásra van szükség, s ez „a NATO- bővítés folyamatát is kedvezően befolyásolhatja”. A felek egyetér­tettek, mihamarabb alkotmány­törvényt kell elfogadni a nemzet- biztonságról. František Šebej, a külügyi bizottság alelnöke azt is jelezte, amerikai kormányzati képviselők szívesen vennék Szlo­vákiától egy exportellenőrzési jogszabály jóváhagyását is. A par­lament védelmi bizottsága a vé­delmi minisztériummal együtt fel­méri, milyen további lépésekre van szükség a nemzetbiztonsági rendszer kialakításához. Weiss kö­zölte, szigorodik az ellenőrzés a szlovák-ukrán határon, „vasfüg­göny” felállításáról azonban szó sincs, (kor) RÖVIDEN Nincs változás a pártok sorrendjében Pozsony. Ha szeptember elején parlamenti választásokat tartottak volna, akkor a Közvélemény-kutató Intézet felmérésének eredmé­nyei szerint 27,1%-kal a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyert volna. A további sorrend így alakult volna: Smer -16,2; Ma­gyar Koalíció Pártja -12,6; Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - 9,8; Szlovák Nemzeti Párt - 9,3; Kereszténydemokrata Moz­galom - 6,1; Demokratikus Baloldal Pártja - 6,1. (ú) Népszerű Fico, népszerűtlen Dzurinda Pozsony. Robert Fico, a Smer elnöke 25%-kal a legnépszerűbb szlovákiai politikus. Őt így követik a többiek: Vladimír Mečiar - 23,1; Anna Malíková -15,1; Mikulás Dzurinda -13,1; Ivan Gašpa- rovič -11,3; Bugár Béla -11,2; Rudolf Schuster - 8,5. A népszerűt­lenségi lista: Mikuláš Dzurinda - 47,5; Vladimír Mečiar - 37,0; Jo­zef Migaš - 21,6; Brigita Schmögnerová - 19,1; Bugár Béla - 17,2; Anna Malíková -15,5; Rudolf Schuster -14,7. (SITA) Tatár: túl sok állami hatáskör marad Pozsony. A Polgári Konzervatív Társulás képviselői csak abban az esetben támogatják a kormány által a parlament elé terjesztett, a köz- igazgatási reformot megvalósító törvényeket, ha tartalmilag egyez­nek a Nižňanský-féle koncepcióval. Peter Tatár szerint azonban a kor­mány javaslatai jelentősen eltérnek ettől az elképzeléstől, az önkor­mányzatok kevesebb jogkörhöz jutnak, az államapparátusnak pedig nagyon sok közvetett beleszólása marad, (lpj) Közigazgatásireform-törvények: bizottsági javaslatok Ma indul az érdemi vita ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament közigazgatá­si bizottsága lapzártánkig nem adott ki összegző határozatot a köz- igazgatásireform-törvényekhez be­nyújtott bizottsági módosító javas­latokról. A hatásköri jogszabályt és a további öt reformtörvényt a múlt héten és tegnap hat parlamenti bi­zottság véleményezte, több esetben javaslatot is tett a kormányterveze­tek egyes részeinek módosítására. A hat testület ajánlásait a közigazga­tási bizottságnak kell összegeznie és véleményeznie, majd az egyes ja­vaslatokról szóló végső határozatát a parlament plenáris ülése elé ter­jesztenie. A törvényhozás ma kezdi a reformtervezetek érdemi vitáját. A parlament második olvasatba utalta a régiófejlesztés támogatásáról, a pénzügyi ellenőrzésről és belső könyvvizsgálatról, az adófelügyelet­ről, a betétvédelemről, az értékpa­pírokról, a gyógyszerekről és gyógy­ászati kellékekről szóló törvények módosító javaslatait, (kár) Hogyan készül a kampányra a Magyar Koalíció Pártja? Három párt jöhet szóba ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. A megyei önkormányzati választások előkészítéséről, a regio­nális választási törvényről, a jelölt­listák összeállításáról tárgyalt teg­nap a Magyar Koalíció Pártjának el­nöksége a kerületi tanácsok vezetői­vel. „Ajárás területén a jelöltlista-ál­lításért az MKP járási elnöksége fe­lel. A listát a kerületi tanácsok hagy­ják jóvá, a pozsonyi elnökség csak összegyűjti. A kampányt központi­lag is támogatjuk, s erről az orszá­gos tanács október 13-i ülésén dön­tünk” - tájékoztatta lapunkat Duka Zólyomi Arpád, az MKP elnökhe­lyettese. Hangsúlyt kell fektetni a megyefőnökjelölt szakmai, erkölcsi kiválasztására, ezenkívül úgy kell előkészíteni a kampányt, hogy az ne csak a magyar választókat szólítsa meg, s az országos elnökségi tagok­nak és a parlamenti képviselőknek is be keU kapcsolódniuk. Kérdé­sünkre, mely pártokkal hajlandók koalícióban indulni, a politikus el­mondta: „Az SDKÚ, a KDH és a DS jöhet szóba. Ahol van értelme, ott már folynak a tárgyalások. Több esetben úgy tűnik, sokkal elfogad­hatóbb, ha egyedül indul az MKP.” A kaolíciókötéseket a párt országos tanácsának kell jóváhagynia, (sza) Hivatalosan is megnyitották a somoskői „határátjárót" Útlevélvizsgálat nélkül ÚJ SZÓ-TÜ DÓSÍTÁS Somoskő. Hivatalosan is átjárható­vá tették a község fölött húzódó ál­lamhatárt tegnap délután a vár alat­ti szakaszon. A megnyitáson a szala­gokat Martin Baník, a Losonci Járá­si Hivatal elöljáró-helyettese és Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere vágta el (Somoskő közigaz­gatásilag Salgótaijánhoz tartozik). A „határátjárót” egyébként már au­gusztus 29-étől érvényes úti ok­mánnyal átléphetik a Szlovák és a Magyar Köztársaság, valamint az Európa Unió polgárai. Útlevélvizs­gálat nélkül megtekinthetők az ál­lamhatár mentén található termé­szeti értékek, szlovák oldalon első­sorban a vár és a tanösvény, magyar oldalon pedig a Petőfi-kunyhó. A táblákkal kijelölt területen kizárólag a nyitvatartási időn belül lehet tar­tózkodni: április 1-jétől október 31- éig 8 és 20, más időpontban 8 és 16 óra között. A határátjárón csak a tartózkodás céljának megfelelő, személyes használatra szolgáló hol­mit vihet át a turista. A határőrizeti és vámszervek a kijelölt területen tartózkodó személyeket bármikor ellenőrizhetik. A figyelmeztető táb­lákat a magyar oldalon már elhe­lyezték, a szlovák oldalon még nem. Július Ševčík, Sátorosbánya polgár- mestere elmondta, az önkormány­zatnak nincs pénze a figyelmeztető táblák elkészítésére. Megjegyezte, szóbeli ígéretet kapott, hogy a tar­tózkodási helyet a szlovák oldalon a kiépített parkolóig meghosszabbít­ják. Az alábbiakban két véleményt olvashatnak az átkelőről. Július Ševčík: „Nekünk csak többlet- munkát jelent, mivel ha többen jön­nek át, több a hulladék, s eltakarítá­sa a mi feladatunk. A vár nem az ön- kormányzaté, mi csupán béreljük az államtól. Évente 10,5 ezer koronát fizetünk érte, bevételünk pedig nincs. Szerettünk volna múzeumot berendezni a várban, de a műem­lékvédők közbeszóltak, mondván: ki látott még várromon ajtót meg ablakot.” Puszta Béla: „A határ egyik oldalán a falu, a másik oldalán a hozzátarto­zó vár, akármelyik oldalról néztük, a térséget elválasztotta. Ebből a szempontból azért örömteli a mai nap, mert új fejezetet nyit Magyar- ország és Szlovákia kapcsolatában. Reményeim szerint új lehetőségek nyílnak a határon túli gazdasági, önkormányzati, kulturális és egyéb kapcsolatokban.” (kas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents