Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-18 / 214. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 18. fl Politika Ez a háború minden más háborútól különbözni fog - rendkívüli veszélyekkel járna az amerikai katonákra a szárazföldi hadművelet az afganisztáni hegyek között Vetekedne a normandiai partraszállással Kabul/Moszkva. Bármely pillanatban bekövetkezhet az amerikai válaszcsapás az Oszama bin Laden terroristavezérnek menedéket adó Afganisztán ellen. Katonai szakértők szerint az amerikai hadseregnek akkor kell szembenéznie a legnagyobb veszélyekkel, ha a válasz nemcsak légicsapásokra korlátozódik, hanem szárazföldi hadműveletekre is sor kerül. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az USA által meghirdetett háború a terrorizmus ellen minden eddigi háborútól különbözni fog. Bush elnök nagyon nehéz helyzetben van. Az amerikai közvélemény azt szeretné, ha mielőbb megbüntetnék a szeptember tizenegyedikei terrorista merényletek elkövetőit és a felbújtókat. Egyes katonai szakértők viszont figyelmeztetnek: egy eseüeges szárazföldi hadművelet Afganisztánban a kockázatokat és a nehézségeket tekintve vetekedne a normandiai partraszállással. Jurij Šamanov orosz ezredes fél évtizeden át harcolt ezredparancsnokként Afganisztán szédí- tően magas hegységei között és aszály sújtotta síkságain abban a háborúban, amely meghátrálásra kényszerítette a katonai szuperhatalom Szovjetuniót. Ezért azt tanácsolja az USA-nak: ne keveredjék háborúba Afganisztánnal. „Ha mégis háborút indítanak Afganisztán ellen, őszintén sajnálom az amerikai katonákat, de nemcsak őket, hanem édesanyjukat és testvéreiket is. Az a háború tízszer rosszabb lesz a vietnaminál. Vietnam piknik volt ahhoz képest, ami Afganisztánban vár rájuk. A rakéták nem mentik majd meg őket. Nincs ott mire lőniük, akár több évi muníciót is elpazarolhatnak. A hegyek túlélnek mindent” - figyelmeztetett az egykori szovjet háborús veterán. Afganisztán mostoha földrajzi viszonyai és harcedzett lakosai évszázadokon át ellenálltak az orosz és az angol hódítási kísérleteknek. Moszkva fegyveres erői tízéves hadakozás után 1989-ben kivonultak az országból, több tízezer szovjet és sokszorta több afgán halottat hagyva maguk után. „Az afgánok készek lesznek éppen úgy harcolni, mint ahogyan ellenünk harcoltak és nagyon is jól harcoltak ellenünk” - mondta Šamanov annak a szervezetnek a moszkvai irodájában, amely az afgán háborúban elesett orosz katonák családjának megsegítésével foglalkozik. Ha az amerikaiak a tálibok ellen harcolnak majd, akkor kezdetben élvezni fogják az ország északi részén ellenzéki szövetséget képező tadzsi- kok és üzbégek támogatását - fejtette ki Šamanov ezredes, de hozzátette, hogy a tadzsik-üzbég szövetség ellenük fordul majd, mihelyt legyőzték a tálibokat. Ha már mindenképpen támadniuk kell az amerikaiaknak, akkor nagyon szigorúan korlátozott katonai célt tűzzenek maguk elé, azután pedig távozzanak az országból. „Ugyan mihez is kezdenének ott? Ha csak annyit tesznek, hogy megsemmisítik a gerilla táborokat és végeznek a leggyűlöletesebb alakokkal, akkor, nos akkor Isten áldja őket” - érvelt a háborús veterán, hozzátéve: ez azonban valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy felszámolják a szélsőséges csoportokat, amelyek feltehetően a múlt keddi terrortámadások hátterében álltak. „Ejtőernyősök elfoglalhatják a táborokat, de ha nem vonul be gyalogság is, akkor nincs mihez kezdeni a harckocsikkal és a repülőgépekkel. Ha le nem gázolják az egész területet, az újból életre kel majd. Megint lesznek táborok és banditák. Ha megszabadulnak bin Ladentől, jön majd helyette más valaki. Gyökerestől kell kiirtani azt a rendszert” - véli Šamanov, (m, ú) Állítólag sikerült a szakadároknak bevenniük Gudermeszt Felülvizsgálják, milyen forrásokat használhat és milyen műveleteket hajthat végre az amerikai titkosszolgálat Csecsen offenzíva Powell: bin Laden megölése nem tilos MTI-HÍREK Moszkva. Heves harcok folynak Gudermeszben, Csecsenföld második legnagyobb városában, amelyet több száz szakadár fegyveres támadott meg tegnap reggel A szövetségi erők először csak két ellenőrzési pont megtámadását erősítették meg, Szergej Jasztrzsembszkij elnöki tanácsadó viszont elismerte a szakadárok nagyszabású támadásának tényét. Gudermeszben működtek sokáig a Moszkva párti csecsen adminisztráció intézményei, mivel a lerombolt Groznijban csak a közelmúltban sikerült megfelelő körülményeket biztosítani e hivatalok számára. Délután már olyan jelentések is voltak, hogy mintegy 800 lázadó fegyveres elfoglalta Gudermeszt. Heves harcok dúlnak Argun városában is. Hírek szerint Groznijban válságstábot hoztak létre a szövetségi erők. A sajtóbeszámolók kiemelték a szakadárok támadásának váratlanságát és azt, hogy különösen jól kiképzett, jól felfegyverzett alakulatok vettek részt a meghökkentően magas színvonalon előkészített offenzívában. Anatolij Pozdnyakov tábornok, az orosz vezérkar hadműveleti csoportjának helyettes vezetője is életet vesztette tegnap, miután csecsen szakadárok rakétával lelőttek egy MI-8-as katonai helikoptert Groznij felett. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Washington. Dick Cheney amerikai alelnök vasárnap este, az NBC tévéhálózatnak adott nyilatkozatában ígéretet tett arra, hogy alaposan felülvizsgálják, milyen forrásokat használhat és milyen műveleteket hajthat végre a jövőben az amerikai titkosszolgálat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Cheney szerint a Központi Hírszerző Ügynökségnek, a CIA- nek nagyobb önállóságot kellene adni annak eldöntéséhez, milyen fedett akciókat indítson a terroristák ellen. Az alelnök mindezzel arra reagált, hogy az elmúlt napokban, a keddi terrorcselekmények nyomán súlyos szemrehányások érték az USA hírszerzését az emberi hírszerzési források nem kellő mértékű kihasználása, a pusztán az elektronikus hírszerzésre való túlzott támaszkodás miatt. Cheney külön kitért arra, hogy időnként hasznos lehet a terrorizmus elleni küzdelemben, ha a CIA jellemtelen alakokat tart ügynökfizetési listáján. (A jelenlegi szolgálati szabályzat tiltja emberi jogok megsértőinek a beszervezését.) „Piszkos és veszélyes terepen dolgoznak” - mondta az alelnök a terrorizmus ellen küzdő amerikai titkosszolgálati emberekről, és egyúttal teljes bizalmáról biztosította George Tenet CIA- igazgatót, akinek most többen a fejét követelik. Colin Powell amerikai külügyminiszter még Cheney-nél is mesz- szebb ment a titkosszolgálati eljárások felülvizsgálatát illetően, amikor arról beszélt, hogy minden hatályos utasítást átértékelnek. Ezen utasítások közül a média felhívja a figyelmet arra a Gerald Ford elnök által 1976-ban aláírt utasításra, amely megtiltja az amerikai különleges szolgálatoknak gyilkosságok elkövetését, illetve gyilkosságra irányuló ösz- szeesküvésben való részvételt. Arra a riporteri kérdésre egyébként, hogy a jelenleg érvényes amerikai jogszabályok, illetve a nemzetközi jog normái tiltják-e az USA ügynökeinek Oszama bin Laden megölését, Powell a következőképpen válaszolt: „Megítélésem szerint nem”. Egy londoni székhelyű arab napilap tegnapi állítása szerint az Ame- rika-ellenes merényletekkel kapcsolatban az FBI által pénteken azonosított 19 gépeltérítő egyike a valóságban szaúd-arábiai, ebben az arab országban él, és jelenleg is ott tartózkodik. Az FBI szerint az American Airlines 11-es járatát, amely a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába csapódott, többek között Abdul Al-omari térítette el. Az as-Sark al-Auszat című lap viszont közölt egy Rijádban, a szaúdi fővárosban a merényletek másnapján készült fényképet, amelyen Al-omari éppen az újság aznapi kiadását olvassa. Románia: egyelőre nem érződik a státustörvény hatása Kevesebb kisiskolás Jeromy Post professzor, a Fehér Ház pszichiátere készíti fel az amerikai politikusokat a válságok kezelésére Amíg lesz demokrácia, lesz terrorizmus is MTI-JELENTÉS Bukarest. Murvai László, a román oktatási minisztérium igazgatója a Krónika című erdélyi lapnak elmondta: a tárca hozzávetőleges adatai szerint 14 850 magyar kisiskolás kezdte az első osztályt, ami 450-500 fővel kevesebb a tavalyinál. „Végleges adataink csak novemberben lesznek, azt azonban tudjuk, hogy a magyar nemzetiségű elsősök száma követi a gyermekek számának elmúlt években tapasztalt apadását. Ezt a csökkenési trendet főleg a romániai magyar közösségen belül tapasztalható születési ráta mérséklődése eredményezi.” Murvai elmondta: Romániában jelenleg egymillió 75 ezer kisiskolást (1-4. osztályos tanulót) tartanak nyilván, ebből 55 ezer gyerek folytatja tanulmányait magyar tagozaton. Az igazgató szerint azonban van remény arra, hogy a mostam 5 százalékos arány elérje a 7,1 százalékot, vagyis a magyar lakosságnak az ország összlakosságához viszonyított számarányát. Murvai úgy vélte, hogy a státustörvény által előre jelzett kedvezmények egyelőre nem befolyásolják látványosan a romániai magyar beiskolázást, mivel az erdélyi szülők többsége még tájékozatlan a kerettörvény nyújtotta gyakorlati haszonnal kapcsolatban. PÉTERFI SZON YA Pozsony. A Fehér Házban dolgozó szaktekintély néhány hónappal ezelőtti nemzetközi pszichiátriai konferencián tartott előadásának témája a politikai személyiségek és a terrorizmus volt. „Mivel a terrorizmus a nem harci célpontok elleni politikailag motivált erőszakot jelenti, a professzor feladata a ter- roristákkal tárgyaló amerikai politikusok felkészítése” - idézte fel Jeromy Post munkásságát Peter Breier, a pozsonyi ružinovi kórház pszichiátriai osztályának főorvosa. A Fehér Ház pszichiátere elmondta, a tárgyalásokat megelőzően a politikusok pontosan tudják, ellenfelük milyen „személyiség”. Ismerik gyermekkorát, a szülőkhöz való viszonyát, gyenge ponijait. A forgatókönyvben megtalálható az is, mikor kell bekeményíteni, vagy engedékenynek látszani. Mert nem szabad elfelejteni - idézte a professzor szavait - hogy a terroristák a közvélemény befolyásolására törekednek, céljuk a félelemkeltés, és erőszakos cselekedeteikkel a média figyelmének középpontjába akarnak kerülni. A konferencián elhangzott: a terroristák látszatra nem különböznek az átlagemberektől, rendszerint nem diagnosztizálható náluk a lelki betegség sem. Szeretik viszont az izgalmakat, agresszívabbak, s szinte valamennyiüknél kiütköznek a nárcisztikus személyiségjegyek. A pszichiáter elmondta, mivel az iszlám vallás szerint a földi lét befejezésével nem ér véget semmi, köny- nyen rávehetők az önfeláldozásra. A halált vállaló terroristáknak ugyanis nincs halálképük, tettükkel gyakran anyjuk megbecsülését akarják kivívni, illetve felül akarnak kerekedni a családot elhanyagoló apjukon. A gyermekkori traumák hatására fekete-fehéren látják a világot, képtelenek a konfliktusok, válsághelyzetek ésszerű kezelésére. „Post professzor felhívta a figyelmünket arra, hogy azokban az országokban, ahol diktatúra van, ott nincs terrorizmus, ám amíg lesz demokrácia, lesz terrorizmus is” - idézte a Fehér Ház pszichiáterét Breier főorvos.
