Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-13 / 211. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 13. Gazdaság és fogyasztók H Folytatódnak a vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalások. Mindkét fél a sáncok mögül igyekszik szépnek mutatni magát Szakértőknél a forró gesztenye Folytatódnak a szakértői tárgyalások a bősi vízlépcsőről. Amíg nem születik politikai döntés, a szakemberek­nek nem marad más, mint körmük szakadtáig védeni megbízóik álláspontját. (Archívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereséges a kassai vasmű Pozsony. A kassai Kelet-szlo­vákiai Vasmű (VSŽ) az idei év első hét hónapját mintegy 70,48 millió koronás nyereség­gel zárta, vagyis 18 millió ko­ronával lépte túl az eredetileg tervezett 52,2 milliós profitot. Idén a kassai vasmű vezetői a VSŽ-csoport egészének stabili­zációját tekintik legfontosabb feladatuknak. Ennek elérésé­hez együtt kell működniük a U. S. Steellel. (TASR) Harc a Szlovák Biztosítóért Pozsony. A privatizációs tárca határozottan visszautasítja a Szlovák Biztosító privatizációs pályázatának bármiféle meg­kérdőjelezését. A tárca szó­vivője, Róbert Merva szerint a versenypályázatot áttekinthető módon, a pénzügyi és privati­zációs tárcák, a vagyonalap valamint a Deloitte & Touche tanácsadó cég részvételével rendezték. Merva ezzel a TBIH társaság nyilatkozatára rea­gált, amely kétségbe vonta a versenypályázat eredményét, amelynek köszönhetően az Al­lianz, az Eureko, a La Fondia- ria és az Aegon biztosítók ke­rültek be a biztosító privatizá­ciójáért folytatott verseny kö­vetkező fordulójába. (TASR) Értékpapír-piaci agónia Pozsony. Augusztusban is folytatódot a szlovák értékpap­ír-piac agóniája. A Pozsonyi Értéktőzsdén az elmúlt hónap­ban 18,5 milliárd koronányi üzletet kötöttek, ami 13 száza­lékkal marad el az előző hónap üzletkötéseitől. Még riasztóbb a kép, ha a tavalyi év azonos időszakát vesszük összehason­lítási alapul: ez esetben ugyan­is több mint 40 százalékos a visszaesés. (TASR) Amerikai hitel importőröknek Pozsony. Ľudomír Šlahor, az Eximbank elnöke és Dán Ren- berg a U. S. Eximbank igazga­tótanácsi tagja tegnap együtt­működési memorandumot ír­tak alá Pozsonyban. A doku­mentum alapul szolgálhat a két ország közti kereskedelem to­vábbi dinamikus fejlesztésé­hez. Renberg szerint a szlová­kiai cégek nem ismerik eléggé az ameikai Eximbank által nyújtott hitel- és garanciarend­szert, amit a bank az amerikai termékek behozatalához nyújt. Az amerikai pénzintézet a szlo­vákiai importőröknek eddig csupán 30 millió dolláros hitelt hagyott jóvá, míg Magyaror­szágon és Lengyelországban a támogatás összege elérte a félmilliárd dollárt. (SITA) Műanyag poharak Nagykürtösről Pozsony. A nagykürtösi Masri Kft., a Heuréka 2001 verseny győztese, egyszer használatos műanyag poharakat akar gyár­tani. A projektum beindításá­nak költségeit 50 millió koro­nára becsülik. Jelenleg,senki sem gyárt Szlovákiában ilyen termékeket, a kávéautomatá­kat olasz, német vagy svájci importból származó poharak­kal töltik fel. (SITA) Új Jednota bevásárlóközpont Pozsony. A Jednota Fogyasz­tási Szövetkezet november vé­gére a pozsonyi Aupark bevá­sárlóközpontban nyitja meg legújabb, Terno 2 szupermar­ketjét. A bevásárlóközpont a Jednotának 30 millió koro­nájába került, amit teljes mér­tékben saját forrásaiból fedez. A háromezer négyzetméteres Terno 2-ben a Jednota havi 30- 50 millió koronás forgalomra számít. (SITA) A GDP a második negyedévben Pozsony. A szlovákiai bruttó nemzeti termék - hazai gazda­sági elemzők szerint - a máso­dik negyedévben éves szinten 2,4-3,4 százalékkal nőtt. A GDP második negyedéves fejlődését Marek Gábris, a ČSOB elemzője szerint a be­fektetések növekedése és az export negatív hatásai befolyá­solták. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 13-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,351 Magvar forint (100) 16,969 Angol font 70,063 Német márka 22,165 Cseh korona 1,269 Olasz líra (1000) 22,389 Francia frank 6,609 Osztrák schilling 3,150 Japán jen (100) 40,018 Spanyol peseta (100) 26,054 Kanadai dollár 30,606 Svájci frank 28,817 Lengyel zloty 11,257 USA-dollár 47,833 Több mint 5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság Lendületes fejlődés HORVATH MIHÁLY Pozsony. Mi újat hozhattak a nyári szakértői tárgyalá­sok a tíz éve húzódó víz­lépcsővitában? - ezt tudhat­juk meg a magyar és a szlo­vák kormányküldöttség mai pozsonyi megbeszélésén. TUBA LAJOS Az előzmények ismertek: a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szep­tember 25-iki döntése értelmében a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrend­szerről kötött 1977-es államközi szerződéssel kapcsolatban a két félnek jóhiszeműen kell keresnie a közös megegyezés lehetőségét, el­lenkező esetben az ügy újra a nem­zetközi fórum elé kerül. A mostani tárgyalássorozat valójában 1998 őszén kezdődött, amikor egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán- kormány nem tartja magát az elődje által előkészített megálla­podáshoz, és a Dzurinda-kormány is leállította az újbóli hágai perrel kapcsolatos pozsonyi előkészüle­teket. Azóta tart a „békés” megol­dás keresése, bár napjainkban még mindig nehezen körvonalazható bármiféle kompromisszum. Tehát 1999 decemberében, féléves munka után a magyar fél elküldte Pozsonyba a hágai döntést értékelő kiterjedt álláspontját- A hasonlóan terjedelmes szlovák válasz egy évvel később, 2000 decemberében szüle­tett meg. Ezek után Budapest idén április 2-én átadta a vízlépcsőügy lezárására szánt szerződés terveze­tét, amelyet Pozsony a június 5-én a szlovák fővárosban tartott tárgyalá­son véleményezett. Ezen azonban kiderült, hogy a két ország állás­pontja - az előbb felsorolt előzmé­nyek ellenére - még mindig nehe­zen összeegyeztethető. Székely László magyar kormánybiztos állás­pontja szerint a Hágának ígért új kétoldalú megállapodás elsősorban jogi kérdés, ez tartozik a kormány- küldöttségekre, az egyéb vitaté­mákkal pedig később és megfelelő szinten kell foglalkozni. Egyben azonban azt is hangsúlyozta, hogy Ma kiderülhet, mit végeztek nyáron a szak­értői csoportok. Magyarország értelmezésében a há­gai döntés szerint nem kell alsó víz­lépcsőt építeni. Ezzel kapcsolatban idézte, hogy szlovák kollégája az 1999. március 10-én tartott tár­gyaláson a szlovák állásponttal tel­jesen megegyezőnek nevezte a há­gai döntés 138. pontját. Az pedig Növekvő konkurenciaharc Izmosodó lízingpiac Pozsony. A tavalyi év fordulópont­nak számított a szlovákiai lízingpiac történetében. Több éves visszaesést követően ugyanis végre növekedést könyvelhetett el a piacon működő 34 lízingcég. Ez a folyamat folytató­dott az idei év első felében is. Az in­góságokra kötött lízingügyletek vo­lumene elérte a 15,4 milliárd koro­nát, ami a tavalyi év azonos idősza­kához képest több mint 60 százalék­kal több. A Szlovákiai Lízingtársasá­gok Szövetsége szerint ehhez a sta­bilizálódó gazdaság mellett, hozzá­járult a piacon működő cégek kon­kurenciaharca is, ami egyre ked­vezőbb feltételeket teremt az ügyfe­leknek. A növekedés minden ter­mékcsoportra érvényes, Szlovákia számára ugyanakkor az egyik leg­fontosabb termékkör a gépek és be­rendezések, amely jól jelzi a terme­lésbe irányuló befektetéseket. Ennél a termékcsoportnál a lízingelés nagysága 90 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A piac legszá­mottevőbb termékcsoportja azon­ban továbbra is a személygépkocsik lízingelése, amely a piac 60 százalé­kát tudhatja magáénak, (mi) arról szól, hogy Csehszlovákia a ko­rábbi tárgyalások során többször is lehetségesnek tartotta a bősi erőmű csúcsrajáratásának korlátozását, sőt kizárását, ez utóbbi esetben vi­szont nincs szükség az alsó víz­lépcsőre. Mint szavaiból kiderült, ezen érvelés után egyeztek meg 1999 májusában, hogy Magyaror­szág kidolgozza az alsó vízlépcső nélküli részletes elképzeléseit, és így indult be a cikkünk bevezetőjé­ben is említett folyamat. Dominik Kocinger szlovák kor­mánybiztos viszont másképp érté­kelte a helyzetet. Szerinte az áprilisi magyar javaslat nem vette figye­lembe a szlovák válaszban megfo­galmazott álláspontot, és egyben be is terjesztette kifogásait. Eszerint Pozsony nem ért egyet azzal, hogy Szap és Budapest között az eredeti egyezményben foglaltnál rosszabb paraméterekkel rendelkező víziutat alakítsanak ki, a hajóút fenntartá­sának javasolt módját pedig ökoló­giai szempontból ítélte elfogadha­tatlannak. Szerinte a magyar terve­zet kidolgozói a Szap feletti szaka­szon árvízvédelmi szempontból el- fogadhatadan megoldást javasol­nak, ami ráadásul a magyar oldal számára veszélyesebb. Kocinger szerint a magyar és a szlovák elképzelések közötti nagy MOLNÁR IVÁN Pozsony. Michael Novak, a szlo­vák származású amerikai teológus és közgazdász a Mont Pélerin Tár­saság pozsonyi találkozóján ren­dezett előadásán az egyéni fe­lelősségvállaláson alapuló szociál­is rendszer mellett tette le voksát. Novak szerint a jelenlegi rend­szert - amikor az aktív, vagyis dol­gozó lakosság befizetéseiből fize­tik a szociális juttatásokat, azok­nak akik erre rászorulnak -, foko­zatosan olyannal kell felváltani, amelyben mindenki saját magá­nak takarítja meg a szociális jutta­tásokra kifizetett összeget. Erre főként azért van szükség, mivel a fejlett nyugati országokban egyre nő a nyugdíjasok száma, míg a dolgozók aránya egyre alacso­nyabb, így egy idő után nem lesz pénz például a nyugdíjakra. A jövőben így korlátozni kell a transzfereket, különösen azokat, amelyeket a kormányoknak kell biztosítaniuk, vagy növelni kell az e célra rendelkezésre álló finan­szírozást. Ebbe beletartozik a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a teljes nyugdíjjogosultság elérésé­különbségek megvitatása nem a kormányküldöttségek dolga, ezért szakértői csoportok felállítását ja­vasolta. Egyben kifogásolta, hogy bár a hágai bíróság előzetes felté­telek nélküli kétoldalú tárgyalásra kötelezte a két országot, a magyar parlament határozatban szabott technikai feltételeket. Végezetül leszögezte, hogy bár a szakértők Kocingerék szerint a magyar javaslat drága és kömyezetromboló. dolga a két javaslat összehasonlí­tása, ők a magyar javaslatokat gaz­daságtalannak, kömyezetrombo- lónak és drágának tartják. Mindezek után nem meglepő, hogy a június 5-i tárgyalás ered­ménytelenül zárult, viszont a két küldöttség június 29-én Budapes­ten mégiscsak megegyezett a szak­értői csoportok felállításában. Az eredetileg a Pozsony által javasolt három csoport helyett kettő jött létre. Az egyik az új megállapodás jogi kérdéseivel foglalkozik (ez a magyar stratégiának felel meg). A másik pedig a vízgazdálkodási, ökológiai, energetikai és hajózási kérdésekkel. Ezt a szlovák fél te­hez szükséges járulékfizetési szol­gálati idő hosszának növelése, a nyugdíjösszegek korábbi kerese­tekhez mért arányának csökkenté­se, illetve szorosabb hozzákapcso­lása a járulékokhoz, továbbá kü­lönleges alapok létrehozása a jövőbeni transzferek finanszírozá­sára. Utóbbi azt jelenti, hogy a je­lenleg létező rendszerek mellé, amelyek a jelenlegi kifizetéseket a jelenlegi járulékokból finanszíroz­zák, létre kell hozni olyan alapokat is, amelyek esetében a jelenlegi befizetéseket a jövőbeni kötele­zettségekkel összefüggésben áll­apítják meg. Ehhez azonban szük­ség lesz a gondolkozásmód meg­változtatására és az egyéni fe- lelősségvállás növelésére, amit csak egy posszabb tanulási folya­mattal sajátíthatunk el. Novak sze­rint a kapitalizmus mindenekelőtt emberi szokások sora - a régi érte­lemben vett erények ezek, termé­szetes és tanult jellegzetességek. A Templeton-díjas közgazdász sze­rint Szlovákia az elmúlt tíz évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, a fejlett nyugati országokban honos szokások eléréséhez azonban még hosszú utat kell megtennünk. kinti saját mozgásterének. A máso­dik csoport esetében hangsúlyoz­ták, hogy ez főként a Pozsony- Szap szakasszal foglalkozik majd. Ez tulajdonképpen kedvező fejle­ménynek tekinhető, hiszen ez az a szakasz, ahol legalább elvben le­hetőség van a gyors megegyezésre - még akkor is, ha a június 29-i tárgyaláson ezzel kapcsolatban is pengeváltásokra került sor. Ma tehát kiderül, mit végeztek a szakértői csoportok a két nyári, szabadságokkal tűzdelt hónap alatt. Nincs könnyű feladatuk, hi­szen a két ország koncepciója sem­miben sem különbözik-attól, ami­vel annak idején Hágába érkeztek. Más szóval, amíg nem születik va­lamiféle politikai döntés, a szak­embereknek nem marad más, mint körmük szakadtáig védeni megbízóik álláspontját. Ez tehát újabb tárgyalássorozatot eredmé­nyezhet. Székely László viszont a júliusi pozsonyi tárgyaláson kije­lentette: amennyiben szakértői szinten szeptemberig nem születik megegyezés, újra nemzetközi szintre viszik a probléma kezelé­sét. Ez azonban már újabb politi­kai stratégiai döntést követel meg. Kérdés, hogy a két, hamarosan parlamenti választás előtt álló or­szág vállalja-e mindezt. Agrárminiszterek a BSE-ről Megelőzésen a hangsúly Pozsony. David Byme, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasz­tóvédelmi kérdéseket felügyelő főbiztosa is részt vesz a CEFTA-or- szágok agrárminisztereinek mai po­zsonyi egyeztető tanácskozásán. A megbeszélés központi témája a ker­gekór (BSE), a központi idegrend­szer teljes leépülését eredményező betegség megelőzése, valamint az Európai Unióban és a közép-euró­pai országokban foganatosított óv­intézkedések áttekintése lesz. Ezekről a témákról egy nappal a mi­niszteri tanácskozás előtt szakmai egyeztetést tartottak a közép-euró­pai országok állategészségügyi fel­ügyeletének vezetői is. A Szlovákiá­val szomszédos országok közül ed­dig csak Csehországban diagnoszti­záltak két BSE-fertózött tehenet. Ugyanakkor a cseh hatóságok és húsfeldolgozók eddig már több mint 50 ezer szarvasmarha BSE- vizsgálatát végeztették el. Szlováki­ában megközelítőleg 9,3 ezer 30 hónaposnál öregebb jószágot vizs­gáltak, az eredmények mind negatí­vak voltak. A költséges teszteket központi forrásból fedezik, (ű) A vártnál kicsit gyengébb növeke­dést mutatott ki a magyar gazda­ság a második negyedévben, de az elért 4 százalékos növekedés még mindig nagyon jó eredményt je­lent, figyelembe véve a világ nagy részét sújtó recessziót. A hazai össztermék (GDP) négy pillére kö­zül a legnagyobb csalódást a be­fektetések növekedési mértéke okozta. Az évi szinten elért ala­csony, mindössze 3,6 százalékos növekedésen döntő mértékben a globális recesszió hatása érezhető. A szűkülő, vagy a jobb esetben stagnáló keresleti kilátások nem ösztönzik a cégeket további befek­tetésekre. A kimutatott növekedés tehát a fenmaradó pillérek jó sze­replésének köszönhető. Az erős re­álbér növekedés és a tetemes álla­mi befektetések következtében to­vábbra is erős a hazai kereslet, míg meglepően jól alakul a külkereske­delem mérlege. Ha a második fél­évben sikerül a német és általános­ságban véve az EU-gazdaságnak felocsúdni, és ezen kedvező külső behatáshoz még csadakoznak a várt hazai eredmények - kiváló mezőgazdasági termés, ütemes re­álbérnövekedés a csökkenő inflá­ció nyomán -, erős növekedésnek lehetünk majd tanúi a második fé­lévben is. így az első félévben elért 4,2 százalékos növekedés után, a második félévben majdnem 6 szá­zalékos tempóval is növekedhetne a magyar hazai össztermék. Az egész évet tekintve ez hozzá­vetőleg 5,1 százalékos növekedést jelentene. A szerző az ING Bank elemzője Egyéni felelősségvállaláson alapuló szociális rendszert Emberi szokások sora

Next

/
Thumbnails
Contents