Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-13 / 211. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 13. KOMMENTÁR Amerika arculcsapása SIDÓ H. ZOLTÁN Az USA elleni merényletekkel egy új világ kezdődik. A következ­mények nyilvánvalók: Amerika bizalmatlanabb lesz a nagyvilág iránt, katonai kiadásai látványosan nőnek, a sokat vitatott raké­tapajzs kiépítése most már biztosnak látszik. Ezzel párhuzamo­san elgondolkodnak azon, mennyire sebezhető az euroatlanti ci­vilizáció. „Az Egyesült Államokat ért keddi merényletsorozattal új világba léptünk, a Nyugat és a legradikálisabb iszlám mozgal­mak közötti konfliktus korszakába” - jelentette ki Dominique Moisi, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete (IFRI) ve­zetője. Bár soha ne kellett volna megbizonyosodnunk Sámuel P. Huntington igazáról, aki A civilizációk összecsapása és a világ­rend átalakulása című, óriási visszhangot és némi álszent felhá­borodást kiváltó művében leszögezte: A jövőnket nem a felvilá­gosodás és a racionalizmus fogja meghatározni, nem a sokak ál­tal egyetemesnek hitt és a globalizáció révén sikerrel nyomuló nyugati értékek terjedése, hanem az ösztönök és a helyi értékek köré szerveződő törzsi lét. Alapművében nyolc, napjainkban do­mináns civilizáció pozícióit, rivalizálását írja le, s a versengő nagytérségek közül a Nyugat és az iszlám közötti ellentétet látja a legsúlyosabbnak. Az iszlám véres határai című fejezetben meg­állapítja: Háromszor akkora az olyan civilizációközi konfliktu­sok száma, amelyben muzulmánok is érintettek, mint az összes, nem muzulmán civilizációk közti konfliktusoké. Szerinte az isz­lám militarizmusának oka a demográfiai egyensúly felbillenésé- ben, a fiatal, többnyire kilátástalan helyzetben levő népes kor­osztályban, az iszlám tanok harciasságában, a hitetlenek elleni háború szükségességének hirdetésében, végezetül a domináns, útmutató és sikeres központi muzulmán állam hiányában kere­sendő. Az iszlám az egyetlen olyan jelentős civilizáció, amely képtelen volt sikeresen alkalmazkodni a Nyugat által diktált di­namikus fejlődéshez, a demokrácia terjedéséhez, a nők egyenjo- gúvá válásához. Ezért a muzulmán államok szélsőségei korunk nagy kihívásaira, kérdéseire rossz, zsákutcát jelentő válaszokat adnak. Míg a korábban elmaradott ázsiai államok sora a gazda­sági fellendülés útjára lépett, addig a muzulmánok az iszlám harcias szárnya felé fordulnak, melyet a fejlődés, a hatalom és a remény forrásának tartanak. A siker érzetének hiánya mel­lett a muzulmán országokban élők úgy érzik, hogy az amerikai szuperhatalommal szembeni harc egyetlen „eszköze” a terroriz­mus. E megbicsaklott gondolkodásmód következménye a New York és Washington elleni példa nélküli támadás. Sajnos, a leg­kevésbé sem várható, hogy a keddi döbbenetes tett után a világ a józanság útjára lép és a terrorizmust közös erővel visszaszorít­ják. Folyt. köv. JEGYZET ■ lőtt, rengeteg sebesült, szirénázó mentőautók, szivárgó gázolaj, vegyi katasztrófa. Ennél jobban időzíteni” a kerület eddigi legna­gyobb szabású katasztrófa-me­gelőző gyakorlatát aligha lehe­tett volna. Délután a belváros­ban kellett oltani egy lángokban álló épületet, közben gázszivár­gást kellett elállítani, illetve bankrablást meghiúsítani. Per­sze mindez csak imitáció volt. A vasúti szerencsétlenség „sebe­sültjei” azonban szótlanul és fal­fehéren tűrték a kötözést, bár „kulturális szempontból” ők is valószínűleg fel voltak készítve a dologra, katasztrófafilmekből is bizonyára láttak legalább egy tu­catnyit. Elmaradt az ilyenkor szokásos kuncogás, nem mosoly­gott sem mentős, sem rendőr, sem tűzoltó. A gyakorlaton részt vevő papok pedig kipróbálhat­ták, hány utolsó kenetet tudnak feladni adott időegység alatt. Vérfagyasztó volt. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Juhász László (58238339) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika (58238314), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 r' Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Téveszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, Auciit aíííu32 ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ot circulate«« E-mail: redakcia@ujszo.com Kassai imitáció JUHÁSZ KATALIN A keddi szörnyűség képei az egész világra, többek közt Kassá­ra is csupán pár másodperces ké­séssel érkeztek meg, tegnap reg­gel a villamoson is szinte csak erről volt szó. És ekkor megszó­laltak a szirénák. Valós időben, vérfagyasztó hangon. Úristen, mi ez? - kapkodta a fejét rémül­ten a utazóközönség. A magas­ban egy mentőhelikopter húzott el, az utcákon rendőrautók cir­káltak. Aki olvas újságot, az per­sze tudta, hogy összevont polgá­ri védelmi gyakorlatról van szó, ezt az imént a hangosbemondó is értelmesen közölte, ám a han­gulat egyáltalán nem volt felhőben. A kassai vasútállomá­son reggel két vonatszerelvény ütközött egymásnak, húsz ha­Amerika nem volnulhat ki a nemzetközi folyamatokból, nem fordulhat befelé - épp ellenkezőleg Biztonságpolitikai hangsúlyok (TASR/EPA) Még nem tudni, hogy mi­lyen, de biztosan más lesz a világ a történelem legsúlyo­sabb terrortámadásai után, mint előtte volt. Fellengző­sen hangzik e megállapítás, ezért pontosítsunk: a bizton­ságpolitikában, a nemzetkö­zi politikában gyökeres for­dulatot, új prioritásokat jó­solnak a szakértők. MALINÁK ISTVÁN Abból kell kündulni, hogy az új évezred a nemzetközi terrorizmus új eszköztárát is magával hozta, amelyre a világ nem volt felkészül­ve, ezért is lehetett a pusztítás ilyen szörnyűséges. A másik ta­pasztalat: a romboló, fanatikus gyűlölettel szemben a csúcstech­nológiák sem képesek védelmet nyújtani alapvető szemléletváltás, nemzetközi összefogás nélkül. Amerika fekete keddjének hosz- szabb távú nemzetközi kihatásai között elsősorban a védelmi dokt­rínák várható újrafogalmazását kell említeni. Több mint két évvel ezelőtt, a NATO-évforduló, vala­mint az új tagok felvétele alkalmá­ból kitűzött közös célok már meg­próbáltak választ adni a hideghá­ború utáni világ kihívásaira, de úgy tűnik, nem is a távolabbi jövő­ben át kell írni a szövetség védelmi prioritásait, első helyre téve a nemzetközi terrorizmus elleni har­cot. Számos más nemzetközi szer­vezet céljait, működési mechaniz­musát is újra kell gondolni, köztük az ENSZ-ét, figyelembe véve, hogy a vüágnak nem gittegyletesdire, szócséplésre van szüksége. Vállal­va azt a kockázatot is, hogy esetleg új, divatos kifejezéssel élve „civili­zációs törésvonalak” keletkezhet­nek az államok között. Talán paradoxonnak tűnhet, de a fekete kedd erősítheti Ameriká­nak, mint a világ vezető hatalmá­nak a szerepét. Csökkenhet az új amerikai rakétavédelmi rendszer (NMD) létrehozásával szembeni nemzetközi ellenállás; sajnos, új tartalmat kaptak Washington ed­dig túlzottnak, indokoladannak tartott érvei arról a fenyegetésről, amelyet a terrorizmust támogató országok jelentenek. Az amerikai kongresszusban eddig az NMD-ki- adások lefaragását célzó törekvé­sek voltak tapasztalhatók, de most e téren is fordulatra lehet számíta­ni. Az eddigi legnagyobb külföldi ellenzők, Kína és Oroszország ér­vei veszítenek súlyukból. Azt kell Amerika fekete keddjén mondani, szinte a világ minden nagyhatalmának (és még számos más országnak) megvannak a „sa­ját” terroristái, ezért mindenkinek van félnivalója. Nem véletlenek a Putyin orosz elnök által beharan­gozott rendkívüli biztonsági intéz­kedések sem. Bár a keddi szörnyű­ség elkövetői egyelőre nem ismer­tek, a legvalószínűbbnek az afga­nisztáni és közel-keleti vonalat - esetleg mindkettőt - tartják az elemzők. Az afgán vonal Moszkvát sem hagyhatja hidegen, hiszen az orosz katonai vezetés régóta arról beszél, hogy a csecsen felkelőket az afganisztáni tálib vezetés ki­képzőtáboraiban készítik fel. Az már a sors iróniája, hogy e táborok egy részét valószínűleg amerikai segítséggel hozták létre a mudzsa- hidek számára a Szovjetunió elleni háború idején. Nem biztos, de a nemzetközi poli­tikában, főleg a válsággócok keze­lésében keményebb irányvonalra lehet számítani. Egyelőre fölösle­ges lenne azt találgatni, hogy mi­lyen lesz az amerikai válaszcsapás, mert az attól is függ, hogy kik az elkövetők, kik állnak mögöttük, és attól is, hogy mikor derül rájuk fény. Még csak találgatni lehet, de az eddigi nagy merényletek, a fe­kete kedden alkalmazott eszközök alapján az elemzők által való­színűsített iszlám vagy/és közel- keleti vonal (nyomról még nem beszélhetünk) megérdemli az oda­figyelést. Az iszlám országok vagy a palesztinok egy része hiába járt örömtáncot, mert a fekete kedd ta­lán az ő ügyüknek ártott a legtöb­bet. Nem lehet összemosni azt, amit az iszlám terrorizmus fogal­ma alatt értünk az egyes szélsősé­ges palesztin mozgalmakkal vagy más arab országokhoz kötődő A válsággócok kezelésé­ben keményebb irányvo­nalra lehet számítani. szerveztekkel, ugyanakkor az összefonódások sem hagyhatók fi­gyelmen kívül - elég az Izrael elle­ni háborút hirdető iszlám Dzsihád- ra, Hamászra vagy Hezbollahra utalni. Nem az Afganisztánban élő szaúdi milliárdos, Oszama bin La­den az egyedüli közös nevező. A Szovjetunió ellen harcoló mudzsa- hidek soraiban jól kiképzett közel- keleti muzulmán harcosok is részt vettek, akik a háború után vissza­tértek hazájukba. Valószínű ezért, hogy az amerikaiak rendkívüli ala­possággal látnak hozzá ennek a vonalnak a felderítéséhez. S nagy a valószínűsége annak is, ahogy az USA és Izrael Durbanben együtt vonult ki, úgy ebben a felderítő munkában is óriási szerep hárul majd Izraelre. Egyelőre nem kell végleg eltemetni az egy éve halódó izraeli-palesztin békefolyamatot, pillanatnyilag csak minimálisnak tűnik az előrelépés esélye. Jelzés- értékű lehet ebből a szempontból, hogy megtartják-e a héten vagy a közeljövőben az eredetileg kedd estére tervezett Arafat-Peresz ta­lálkozót. További fontos külpolitikai tapasz­talata lehet a fekete keddnek: vég­leg meggyőzheti a Bush-admi- nisztrációt, hogy az USA nem vo­nulhat ki a nemzetközi folymatok- ból, nem fordulhat befelé, épp el­lenkezőleg. Amerikai érdek is, meg nemzetközi érdek is, hogy raj­ta tartsa szemét és kezét az esemé­nyeken. És a világnak a globalizá­cióval is tennie kell valamit, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy a ketté­szakadó golyóbis szegényebbik fe­le automatikusan újra fogja ter­melni az egyre nagyobb méreteket öltő, radikális nyugat- és főleg Amerika-ellenességet. Szakértők véleménye szerint csak a milliomos szaúdi terrorista képes ilyen méretű és szervezettségű támadásra Bin Laden, az első számú közellenség ÖSSZEFOGLALÓ A tálibok azt állítják, nem tudnak arról, hogy Oszama bin Laden áll­na a kedd délutáni Amerikát meg­rázó terrorcselekmények mögött. Bin Laden kedd éjjel egy pakisztá­ni újságnak tagadta, hogy részt vett volna a támadásban, de „tá­mogatta őket”. Amerikai illetéke­sek egyelőre névtelenül, szakértők pedig egyre nyütabban adnak han­got azon feltételezéseiknek, hogy a terrorcselekmények értelmi szer­zője Oszama bin Laden, az Afga­nisztánban rejtőzködő, szaúdi származású terroristavezér lehe­tett. Egy kormányzati tisztségvi­selő, aki nem kívánta felfedni kilé­tét, azt mondta: vannak jelek, me­lyek szerint az Oszama bin Laden szellemi irányítása alatt álló Al-Ka- ida szervezet lehet a felelős A brit Jane’s Defense vezetője azt nyüat- kozta, hogy csak a szaúdi képes ilyen méretű és szervezettségű támadásra. Amerika, mondhatni első számú közellenesége azonban nem min­dig volt az USA ellen. A korábban a szovjetellenes afganisztáni har­cokban is részt vevő terroristave­zér még a CIA-tól is kapott titkos kiképzést. Az FBI első tíz körözött­je között szereplő Bin Laden 1957- ben született Rijádban, Szaúd-Ará- biában, jemeni származású család­ban. Közgazdasági tanulmányait Dzseddában végezte. Szülőhazájá­ból 1979-ben ment Afganisztánba, hogy harcoljon a szovjetek ellen. Az ottani harcokat amerikai pén­zekből támogatták Pakisztán és Szaúd-Arábia jóváhagyásával. Bin Laden maga is kapott titkos kikép­zést a CIA-tól. Afganisztánban megalapította a Bin Laden (Reuters) Maktab-al-Khidimat-ot (MÁK), a- mely a világ minden részéről to­borzott tagokat, és szállított felsze­relést a szovjetellenes felkelőknek. Bin Laden szerint ezrek csadakoz- tak az Afgán Muzulmán testvérek­hez, hogy harcoljanak a vallást semmibe vevő szovjet rendszer el­len. Az afganisztáni szovjet kivo­nulás után Bin Laden és frakciója - az Arab Afgánok - az Egyesült Ál­lamok és közel-keleti szövetsége­sei ellen fordult. Bin Laden ezután rövid időre visszatért hazájába, hogy családja építőipari vállalkozásában dolgoz­zon. Szaúd-Arábiából azonban 1991-ben kormányellenes tevé­kenység miatt kiutasították. Ez­után öt évig Szudánban tartózko­dott, ahonnan az USA nyomására szintén kiutasították. Ekkor tért vissza Afganisztánba, és azóta ott rejtőzködik. A roppant gazdag üz­letember-terroristának a tálib kor­mányzat biztosított menedéket. Bin Laden rejtőzködése alatt szent háborút hirdetett az Amerikai Egyesült Államok ellen, és fel­szólított az amerikaiak és a zsidók megölésére. Jelentések szerint 3000 harcost gyűjtött maga köré. Azzal gyanúsítják, hogy ki­képzőközpontokat hozott létre, és az ott felkészített katonákat Cse- csenföldre, és a volt Szovjetunió területére küldte. A milliomos terrorista - szakértők szerint - arra használja pénzét, hogy az Egyesült Államok ellen szervezzen terrortámadásokat. Az amerikai külügyminisztérium a vi­lág iszlám szélsőségeseinek legje­lentősebb támogatójának nevezi. Bin Ladent teszik felelőssé - több kisebb között - négy nagyobb ter­rortámadásért. Az 1993-as Világ­kereskedelmi Központ elleni bom­bamerénylet, az 1996-os szaúd- arábiai támadás, az 1998-as ke­nyai és tanzániai bombarobbantá­sok, valamint a 2000-es jemeni ÜSS Cole hadihajó elleni merény­let mögött is őt gyanítják. Egyes szakértők úgy vélik, Bin La­den tagja egy nemzetközi iszlám frontnak, amely szaúd-arábiai, egyiptomi és más csoportokat fog­lal magába. Fő céljuk, hogy felsza­badítsák Mekkát, Medinát és Jeru zsálemet. Az a kevés kívülálló, aki személye sen is találkozhatott Bin Ladenne szerény, már-már szégyenlős em bemek írja le a terroristavezért Meglehetősen ritkán lép elő az is meretlenségból. Állítólag háron felesége van. (m,o-o)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents