Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-12 / 210. szám, szerda
2001. szeptember 12., szerda 4. évfolyam, 25. szám Tíz éve fogtak Isten házának építésébe az ajnácskőiek, 1914-ben és 1938-ban is meg akarták szervezni az építést, de akkor kevésnek bizonyult az akarat Már áll a templom FARKAS OTTÓ rákig turkáltam régi irataim között, amíg megtaláltam tíz évvel ezelőtti ajnácskői jegyzeteimet. A keresett füzetem lapján háromszor húztam alá Hunyák József nyilatkozatában a polgármester óhaját: „harmadik nekifutásra talán sikerül”. A beszélgetést 1991 márciusában készítettem, amikor még az ajnácskői hívek egy vár alatti kis épületben gyűltek össze istentiszteletre vasárnaponként. Ajnácskő várát az oklevelek először 1229-ben említik, a feljegyzések szerint az erődítmény fontos szerepet játszott a történelemben. 1703-ban leégett, és később már nem állították helyre. A falu további nevezetessége a Ratemplomát. A gyűlésen megjelent Taba Lajos Magyarország akkori pozsonyi konzulja is, aki az anyaországból ígért segítséget. Az ajnácskőiek még a nyár végén küldöttséget indítottak Poszonyba és Prágába, találkoztak a szlovák parlament akkori elnökével, František Mikloškoval, Prágában pedig számos befolyásos politikussal. Biztatásokkal és ígéretekkel tértek haza. Ráadásul a segítség is gyorsan érkezett, Novák István Ybl-díjas szegedi főépítész még abban az évben felajánlotta: ingyen elkészíti a templom terveit. „Komlós Attilával, a Magyarok Világszövetségének megbízott főtitkárával egy általam tervezett iskola átadásán találkoztam. Ó közölte velem a hírt, és megkérdezte, tudok-e segíteni. Miután megismerkedtem Ajnácskő gazdag történelmi múltjával, boldogan vállaltam a megbipokon az első téglát, és úgy tervezők, hogy az év végéig tető fedi majd a falakat. „Megkönnyítette a dolgunkat, hogy bérbe vehettük a helyi téglagyárat, és legyárthattuk magunknak a szükséges 300 ezer darab téglát - pergeti vissza az eseményeket Hunyák József - A téglagyár fel volt szerelve autókkal, darukkal, nagy kapacitású betonkeverőkkel, volt rakterűiét, ahol elhelyezhettük a fűrészárut, amelyet a rozsnyói püspökségtől kaptunk. Sikerült kapc&latot teremtenünk a bécsi székhelyű Európai Charitá- val, amelytől 25 ezer márka segélyt kaptunk. Ezután felgyorsultak a munkálatok, 1994. szeptember 14- én olyan elképzeléssel szenteltettük fel és adtuk át a templomot, hogy a belső műalkotások majd fokozatosan elkészülnek.” Fokozatosan berendezik Novák István, az ajnácskői templom építésze (A szerző felvételei) a templomot gács-hegy, amelyen ma is jól látható a régen kihunyt tűzhányó krátere. Valamikor messze földön ismerték a gyógyhatásáról ismert ajnácskői savanyúvizet, ahogy arrafelé nevezik, a csevicét, amely ma is kellemes üdítő ital. Közelben található a Pogányvár, ahol a denevérek lakóhelyéül szolgáló barlangok láthatók. A faluból turistaút vezet erre az üregekkel átszőtt titokzatos hegyre. Ajnácskő festői környezetben fekszik a Gortva-patak mentén, 220 méter tengerszint feletti magasságban. A kilencvenes évek végére a falunak volt futballcsapata, országos hírű férfikórusa, péksége, étterme, üzletei, kocsmái... Megfelelő temploma azonban nem volt, és a rendszerváltást követően azt sokan nagyon hiányolták. A legidősebbek emlékezete szerint eddig kétszer, 1914-ben és 1938-ban szervezték meg a templom építését, de kevésnek bizonyult az akarat, a politikai változások a vágyat mind a két esetben meghiúsították. Amikor a falu eldöntötte, mit akar II. János Pál pápa szlovákiai tartózkodása során népes küldöttség utazott Ajnácskőről Pozsonyba, ahová az alkalomhoz illően számos település küldöttsége vitte el megszenteltetni a majdani templomuk alapkövét. A látványon felbuzdulva az ajnácskőiek 1990. augusztus 20-án falugyűlést hívtak össze, amelyen eldöntötték, hogy megvalósítják őseik vágyát, és felépítik a falu zatást. Magyarországon már több templom átépítését terveztem, számomra templomot építeni a legcsodálatosabb feladat” - mondta tíz évvel ezelőtt Novák István majd megjegyezte, tudja, Magyarországról nem ő lesz az egyedüli, aki támogatja majd a templomot. Azt követően több változatban elkészítette a tervrajzot, a választást az ajnácskőiekre bízta. Hunyák József polgármester pedig felmérést készíttetett, amelyből kiderült, hogy 1992 végére 700 ezer koronának kellene összegyűlnie a hívektől a templom építésére. Nem ment minden simán A templom alapkövének ünnepélyes elhelyezésén népes küldöttség gyűlt össze. Prágából Václav Havel megbízásából megjelent és beszédet mondott Arnold Schwarzem- berg, Pozsonyból František Mik- loško, A. Nagy László, valamint a politikai és kulturális élet számos jeles képviselője. Az igazi munka azonban csak ezután következett, és az ajnácskőiek azonnal akadályba ütköztek: váratlanul bonyodalmak keletkeztek a telek körül. Kicsinek bizonyult a felvásárolt terület, nem fért el rajta a templom. Az új telek vásárlása miatt egy év kényszerszünet következett. Amikor a telekrendezési gondok megoldódtak, teljes ütemben megindult az építkezés, de az alapozáson kívül a tél beálltáig másra nem maradt idő. Az egyméteres alaphoz egy egész szerelvény dunai sódert használtak fel, a betonacélt Ostravából hozták. 1993. május elsején helyezték el az alaRövid időn belül helyére került Pé- terfi Gizella festőművész alkotása, a szárnyas oltár. Ami nem meglepő, a budapestieken kívül számos szegedi művész alkotása díszíti a templomot, például Novák Andrásé, Pataki Istváné, Klik Sándoré. A szintén szegedi Sonkody Rita oltárképeit szeptember 8-án szentelte fel és vette egyházi birtokba Eduard Kojnok rozsnyói püspök. Hunyák József polgár- mester szerint az idősebbek kezdetben nehezen fogadták el a modern felfogásban készült egyházi műalkotásokat. Később azonban megértették, hogy a mai korban ilyen alkotások születnek, modern templomban modem templomi kellékeket kell elhelyezni. Tavaly ősszel Szentháromság néven felszentelték a templom melletti teret és néhány templomi kelléket, köztük Kő Pál alkotását, a Corpust. A Budapesti Képzőművészeti Egyetem tanára akkor a következőket mondta: „A határ túloldalán, Somoskőn sok barátom él, akikkel már jártam Ajnácskőn. A feszület elkészítésére a szegedi Novák István kért fel.” Kifejtette, Szlovákiában nem ez az egyedüli alkotása, ő készítette Balassi Bálint domborművét, amely a zólyomi várban látható. A feszület egyébként bronzból készült, és eredetileg nem oda tervezte, ahol elhelyezték. „Figyelembe kellett vennem a gyönyörű oltárt, nem lett volna szerencsés, ha a Corpust úgy helyezem el, hogy azt takarja” - jegyezte meg a szobrászművész. Ezért azt találta ki, hogy a feszület a vár tövében Az ajnácskői templom zsinórokon függjön a levegőben olyan magasságban, hogy a hívők a kezükkel megérinthessék. A szegedi művész Ajnácskőn kereszteltetette meg lányát Azok a politikusok és művészek, akik valamilyen módon segítették a templom felépítését általában visszajáró vendégek, és sokukat már baráti szálak is fűzik Aj- nácskőhöz. Ez derült ki abból a „felmérésből”, amelyet szombaton, a hálaadó istentisztelet után végeztünk. František Mikloško nem tartozik ezek közé, kérdésünkre szombaton Ajnácskőn a következőket mondta: „Tíz évvel ezelőtt részt vettem az alapkő letételén, azóta csak készültem, de nem jutottam el Ajnácskőre. Most látom először a templomot. Az ajnácskőiek bebizonyították, hogy nincs lehetetlen, amit az elmúlt években tettek, az példaértékű.” A. Nagy László: „Világosan emlékszem arra a napra, amikor az alapkőletételre sor került. Az ünnepség óta tartom a kapcsolatot: és nemcsak a polgármesterrrel, hanem többekkel is. A tíz évvel ezelőtti beszédemben elmondtam, ha a templom megépül a csodájára fognak járni, valamint azt, aki templomot épít, az magában is építkezik. Én azt hiszem, mindkét gondolatom igaznak bizonyult. Mert olyannak ismerem az aj- nácskőieket, hogy nemcsak templomot, épületeket emelnek, hanem belülről is építkeznek: erkölcsösek, példamutatóak lehetnek nemcsak a régió, hanem az egész ország előtt. Egy dologban tévedtem tíz évvel ezelőtt, beszédemben ugyanis azt is mondtam, hogy kétezer táján jobban fogunk élni. Azt hiszem még mindig türelemre van szükség, mert bizony még nem élünk olyan jól, mint azt szeretnénk, mint azt az alapkőletételekor gondoltuk.” Novák István, Ybl-díjas szegedi tervező: „Örömömre szolgál, hogy minden évben különböző képzőművészeti alkotásokkal gazdagodott a templom, a későbbiekben pedig a környezete is megszépült. Azt hiszem büszke lehet az az építész, aki ide templomot tervezhetett. Ez a környék, ez a csodálatos kis völgy pedig a számomra örök értékű. Az ember a barátait úgy választja meg, hogy azokkal ne legyen túl sok vitája. Az én barátaim a maguk területén valamennyien kiváló művészek, ezen túlmenően emberségesek és nem utolsó sorban hazafiak. Valame- nyien szinte ingyen segítettek berendezni az általam tervezett ajnácskői templomot. Én boldogan ajánlottam fel munkámat, de azt hiszem ez valamennyi művészről elmondható. Baráti kapcsolatok? Boldog vagyok, hogy az ajnácskőiek minden ünnepségemre eljönnek. Küldöttség járt Budapesten, amikor művészeti doktorrá avattak, ott voltak, amikor Szeged város díját megkaptam, részt vesznek a kiállítások megnyitóin, és ez engem mindig melegséggel tölt el. Már a baráti körömnek egy része is ragaszkodik Ajnácskőhöz, és ezen egy csöppet sem csodálkozom. Keresztlányunkat, Sonkody Rita gyermekét is itt Ajnácskőn kereszteltük.” Sonkody Rita, szegedi festőművész: „Számomra ez az anyaországtól távoli falu olyan, mint a második otthon. Ha ide érkezem, mintha hazajönnék. Annyi szeretet, melegség van itt Ajnácskőn, hogy jó ide jönni. Érdekes módon, távol az anyaországtól, itt ebben a faluban éreztem először igazán magyarnak magamat. Szeretet, közelség az egyházhoz az, amit otthon nem érzek, de itt igen. Az első oltárképet, a Keresztelő Szent Jánost ide Ajnácskőre festettem, és akkor úgy gondoltam, ha gyermekem születik, az ajnácskői templomban keresztel- tetem meg. Ez nagy örömömre így is lett.” Az ajnácskői templomról „mintát vettek” egyebek között a brassóiak is, és mint Novák István elmondta szeptember 14-én szentelik fel az építményt. Megnyugtatásul közölte Hunyák József polgármesterrel, hogy a brassói templom nem lesz azonos az ajnácskőivel, az „csak” egy tornyú és az erdélyi építészeti formákat fogja viselni. * ~ Az évfordulón tartott ünnepi istentiszteleten hazánk közjogi méltóságai is megjelentek
