Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-04 / 179. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 4. Politika 5 Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának új képviselője a Nemzeti Vagyonalap elnökségében Szócséplés helyett igazi munka Farkas Iván: „Az év végéig minden természetes személy megkapja a kötvény után járó pénzt." (Tuba Lajos felvétele) A parlament július 4-én fogadta el, hogy a lemondott Komlósy Zsolt helyett Farkas Iván képviselje a Magyar Koalíció Pártját a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnökségében. Az új csúcsvezetőt a megválasztás körülményeiről, a vagyonalapban folyó szakmai munkáról, a lakossági kötvények kifizetéséről kérdeztük. SIDÓ H. ZOLTÁN A számos privatizációt előkészítő és levezénylő Nemzeti Vagyonalap előtt napjainkban is több komoly, magánosításra váró vállalat tervezeté fekszik. Milyen szakmai háttérrel, gazdasági és pénzügyi területen szerzett jártassággal rendelkezik ahhoz, hogy az elnökség döntéseiből érdemben is kivegye részét? 1989-ben a prágai Cseh Műszaki Főiskola közgazdasági és menedzsment szakán végeztem. Első komolyabb megbízatásomat 1992- ben egy Szlovákiában működő svájci informatikai cégnél kaptam, amelynek 1993 és 1995 között vezérigazgatója voltam. Később Párkányban egy magánvállalkozás gazdasági igazgatójaként tevékenykedtem, majd 1999-ben megpályáztam és megnyertem az Érsekújvári Járási Hivatal pénzügyi főosztályának vezetői posztját. Je» Rendkívül igényes r szakmai tanácskozások zajlanak, csak a tények beszélnek. « lenleg is ezt a főosztályt vezetem. Az 1989-es fordulat óta folyamatosan a gazdaságban és a pénzügyi szférában tevékenykedem, különösen a svájci cégnél szerzett tapasztalatokat értékelem nagyra. A Magyar Koalíció Pártja milyen mechanizmus alapján választotta ki a Komlósy Zsolt örökébe lépő új elnökségi tagot? Az MKP járási szervezetei számos jelölttel rukkoltak elő. Az MKP gazdasági tanácsa összesen 13 érdeklődőt hallgatott meg. Nyugodtan elmondhatom, egyértelműen a szakmai kritériumok játszották a főszerepet. Konkrét példákon, fogós pénzügyi kérdések megválaszolásán, privatizációs tervezetek kiértékelése során kellett bizonyítani, ki a legrátermettebb. Megválasztása óta már jelen volt a Nemzeti Vagyonalap elnökségének két ülésén. Jelenleg müyen érdekesebb privatizációs tervezetek vannak napirenden? Napjainkban komolyabb, figyelemreméltó projektumok nincsenek az asztalunkon. A már régebbi, ám folyamatban lévő ügyek figyelemmel tartása folyik. Vagyis olyan nagyléptékű ügyek, mint a Szlovák Gázművek magánosítása, vagy a korábban kudarcba fulladt Szlovák Hajózási és Kikötővállalat ismételt privatizálása, nincsenek napirenden. Természetesen várható, hogy ősszel esetleg felpörögnek az események, azonban nem létezik hónapra vagy negyedévre lebontott ütemterv, amelynek alapján bizton állítható volna, hogy mikor melyik vállalat kerül terítékre. Az MKP jelezte, hogy kilép a kormánykoalícióból. Az FNM elnökségének tanácskozásaira nem gyűrűzött be a feszültség? A legkevésbé sem. Rendkívül igényes szakmai tanácskozások zajlanak, csak a tények beszélnek, a napi politikai csatározások szerencsére nem szivárognak be. Kellemesen meglepett, hogy milyen gördülékenyek a tanácskozások, szócséplés helyett érdemi munka folyik. A Nemzeti Vagyonalap jelenleg az 1946-ban születetteknek folyósítja a lakossági vagyonalapi kötvények után járó pénzt. Közismert, hogy a szűkös anyagi források miatt a vagyonalap az utóbbi időben visszafogta a törlesztések ütemét. Ennek dacára 2001 végéig sikerül kielégíteni valamennyi lakosságikötvény-tulajdonost? A Vagyonalap elnöksége nem elé\S A Vagyonalap r elnöksége nem elégedett a kifizetések . . tempójával. \\ gedett a kifizetések jelenlegi tempójával. Várható, hogy az Általános Hitelbank privatizációjából befolyó pénz egy részét sikerül erre a célra elkülöníteni, ami némileg lendítene a folyamaton. Jelenleg ugyan nem teljesen világos, hogy még milyen privatizációs bevételekből sikerül a lakossági va- gyonalapi kötvényeket kifizetni, egy azonban biztos: az év végéig minden természetes személy megkapja a kötvény után járó pénzt. Sokan tudnak a szomszédban kiskorúakat bántalmazó szülőkről, mégsem tesznek semmit Hiányzik a gyermekjogairól szóló törvény KAMONCZA MÁRTA Komárom. Égető szükség lenne egy, a gyermekek jogait kodifikáló törvényre, mondta az Új Szónak Novák Tamás Béla, a Komáromi Járási Hivatal szociális osztályának vezetője. „Főleg a nyári szünidő alatt nő a gyermekek sérelmére, illetve az általuk elkövetett bűncselekmények száma. A két hónap alatt a kiskorúak felszaba- dultabbak, gyakrabban járnak szórakozni, mint az iskolaév alatt. Ezt tudják a drogterjesztők, akik a diszkókon és egyéb szórakozóhelyeken árusítanak. Ebben az időszakban megnő a gyermekek ellen elkövetett szexuális zaklatások száma is” - állítja Novák Tamás Béla. Az általa vezetett főosztály évente 800 esetben foglalkozik kiskorúak elhelyezésével, felügyeletével, a 18 éven aluliak által, illetve a sérelmükre elkövetett bűn- cselekményekkel. A kiskorúak jogaival jelenleg négy törvény foglalkozik: a polgári és a büntető törvénykönyv, a szociális törvény és az 1963-ban hatályba lépett családjogi norma. Főleg ez utóbbi okoz gondot a törvényalkalmazóknak és a szociális téren dolgozó szakembereknek. Ezt a törvényt 38 évvel ezelőtt, egy teljesen más társadalmi közegben, a maitól eltérő feltételek és körülmények között alkották. Abban az időben a családon belüli erőszak tabunak számított, csakúgy, mint a kiskorúak sérelmére elkövetett fajtalankodás, a kábítószer-fogyasztás pedig négy évtizeddel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt tájainkon. A szociális főosztály alkalmazottainak a hiányos törvényi szabályozás mellett a családon belüli erőszak felderítésénél leginkább az emberek közönye okoz gondot. „Tudatosítjuk, hogy a polgárok szeretnék elkerülni a konfliktusokat, és nem szívesen avatkoznak mások családi ügyeibe. Sok esetben találkozunk olyan szomszédokkal, akik tudják, hogy a mellettük lévő házban embertelenül bánnak a gyermekekkel, vagy az idős, beteg szülőkkel, és általában csak akkor jelentik a dolgot, amikor már nagy a baj” fogalmaz az osztályvezető. Elmondása szerint a minap érkezett egy bejelentés a szomszédoktól, akik már hetek óta nem látják a közelükben lakó három gyermeket, ugyanakkor a házból, ahol a kiskorúk élnek, naponta hangos kiabálást, csapkodást, jajveszékelést hallanak. „Ilyen esetben először tuda- kolózunk a környéken, majd általában az esti órákban, amikor valószínű, hogy otthon tartózkodnak, a megfelelő engedélyek birtokában helyszíni szemlét tartunk a feljelentett családnál” - mondta lapunknak Novák Tamás Béla. Az Európa Tanács egyezménye az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről kimondja, senkit sem lehet alávetni családjával, lakásával kapcsolatban önkényes és törvénytelen beavatkozásnak. Ha viszont a szomszédok gyanúja beigazolódik, haladéktalanul intézkednek a gyermekek további sorsa felől. Ha nincs, akinél a kiskorúakat biztonságosan el tudnák helyezni, a csemeték minden esetben az ógyallai válságközpontba kerülnek. Ezt az intézményt 16 évvel ezelőtt alapították azzal a céllal, hogy átmenetileg itt helyezzék el a 18 éven aluli gyermekeket. Komáromban működik egy olyan gyermekotthon - ez a hivatalos neve, de tulajdonképpen csecsemőotthon -, melyben a gyermekek születésüktől másfél éves korig teljes körű ellátásban és gondozásban részesülnek. Ide azok kerülnek, akiket a szülés után az anya a kórházban hagy, vagy lemond róluk. „Égető szükség lenne olyan létesítményre, menedékotthonra, vagy anyák-gyermekek házára, mindegy, minek nevezzük, lényeg, hogy az egyedül élő vagy rossz szociális körülmények között sínylődő szülő ott átmenetileg otthonra lelne. Sokszor találkozunk olyan terhes nővel, akinek komoly gondot okoz a kisbaba majdani megfelelő elhelyezése, hiszen albérletben vagy olyan lakásban él, ahová nem viheti a csecsemőt. A Komáromi járásban elég lenne néhány lakásegység erre a célra, és ezzel máris rendkívül sokat segítenénk a rászorulókon” - állítja a szociális főosztályvezetője. Ján Drgonec volt alkotmánybíró: a tervezet hibái miatt sosem válhat Szlovákia jogrendjének részévé Fico elkobozná a homályos eredetű vagyont ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico szerint törvény segítségével is megoldható a törvénytelen forrásból meggazdagodottak megzabolázása. A Smer műhelyéből származó törvénytervezet alapján a főügyész kezdeményezte polgári perben minden polgárnak kötelessége dokumentumokkal igazolni vagyona eredetét. Ha erre három napon belül nem képes, a polgárjogi bíróság döntése alapján vagyona az állam tulajdonába kerül. A tervezet egyik változata szerint a törvény valamennyi természetes személyre vonatkozik majd, a második szerint csak azokra, akiknek jogállását más törvények szabályozzák (ügyvédek, rendőrök, parlamenti képviselők, közjogi méltóságok). Robert Fico szerint a törvénytervezet, elfogadása esetén, alkalmazható azon ismert politikusok esetében is, akik a közelmúltban vagyonuk bizonytalan eredete miatt kényszerültek lemondásra. Ján Dr- onec volt alkotmánybíró a törvény- tervezet gyors áttanulmányozása után lapunknak elmondta, hogy a tervezetet alacsony szakmai színvonala miatt még vitára sem tartja érdemesnek. Szerinte több ponton alkotmányellenes, például ellentétben áll az alkotmány vagyonvédelmi rendelkezéseivel, de ellenkezik a 21. század európai jogértelmezésével is. Fico javaslata, mivel a bűnösség vélelmén alapul, a középkori jogrendhez közelít. Drgonec szerint a középkort idézik a javaslatnak azon részei is, melyek szerint teljesen a főügyész mérlegelésén múlik, hogy ki ellen kezdeményez eljárást, valamint az a paragrafus, mely szerint a bíróságnak egy éven belül ítéletet kell hoznia. A volt alkotmánybíró a törvénytervezetet Robert Fico választási kampánya részének tekinti, amely elemi hibái miatt sosem válhat Szlovákia jogrendjének részévé, (lpj) RÖVIDEN Malíková hazarendelné Schustert Pozsony. A kelet-szlovákiai árvizek miatt brazíliai üdülése megszakítására szólította fel Rudolf Schuster államfőt az SNS. Anna Malíková pártelnök Václav Havelt állította példaképül Schuster- nek, emlékeztetve, hogy a cseh államfő a csehországi árvizek idején így tett. „Ha Schuster azt állítja, hogy mindenki elnöke, ott kellene állnia az árvízkárosultak mellett” - vélekedett Malíková. A nemzetiek az államfő támogatását kérték törvényjavaslatukhoz, melynek értelmében állami tartalékalapot hoznának létre az árvízkárok felszámolására. Az alaptőkét Malíková szerint az a másfél milliárd képezhetné, amelyet a civil szervzetek követelnek a magánosítás bevételeiből. Ján Bílek, az államfő tanácsadója úgy véli, jogköreire tekintettel Schuster nem tudna segíteni a jelenlegi helyzetben. (SITA) Tuchyňa Schuster ellen a díszőrezred miatt Pozsony. Kész az alkotmánybírósághoz fordulni Jozef Tuchyňa volt baloldali, most függeden képviselő, korábbi vezérkari főnök, amiért Rudolf Schuster határozatával idén augusztustól két alakulatra osztatta a díszőrezredet, hogy az egyik csak államfői protokolláris feladatokat lásson el. Tuchyňa szerint Schuster nem utasíthatta volna a védelmi minisztert ilyen lépésre. A képviselő közölte, véleményét Müan Hanzel főügyész is osztja. (TASR) Szlovákiai kőművesek balesete Ausztriában Gänserdorf. Az ausztriai település egyik építkezésén csütörtökön súlyosan megsérült két szlovákiai kőműves. Az egyik 23 éves munkást súlyos sérülésekkel helikopter szállította kórházba. Szerdán az ausztriai Vösendorfban az egyik építkezésen egy macedón és egy szerb munkást ért halálos baleset. (TASR) Ellentmondásos jelentések Angyalról Pozsony. Két egymásnak ellentmondó jelentést készített a belügyminiszter által távozásra felszólított Angyal Imre rendőrfőkapitány-helyettesről a tevékenységét felülvizsgáló bizottság. A Markíza magántelevízió úgy értesült, az elsőként elkészült jelentés nem lát okot Angyal visszahívására, a másodikban viszont már az szerepel, hogy erélytelenül irányította a beosztottait. Bár a jelentés büntetőjogilag nem vonta felelősségre Angyalt, mégis az áthelyezését ajánlotta. Angyal ezt nem fogadta el, s kéri, indoklás nélkül mentsék fel a tisztségéből. (TASR) Martinková egy évig elmegyógyintézetben Bécs. A mostantól jogerős, vagyis végrehajtható bírósági határozat értelmében egy évig elmegyógyintézetben kezelik a gyermeke elleni szándékos gyilkossági kísérlettel vádolt Blažena Martinkovát, Vladimír Mečiar korábbi kormányfő egykori nem hivatalos tanácsadóját, az előző kormány idején elkövetett visszaélésekkel gyanúsított Karol Martinka feleségét. A bírósági elmeorvosi szakértő egy év múlva újra kivizsgálja Martinkovát. (TASR) A Duna a legalkalmasabb a fürdésre Komárom. A Komáromi járásban jelenleg a Duna a legalkalmasabb fürdésre. Az illetékesek megállapították, hogy a Vág városhoz közeli holtágán a vízminőség ellenőrzésére vett minták 80, a bagotai tó esetében a minták 70 százalékából mutatható ki, hogy az észlelt mikrobiológiai mutatók meghaladják a megengedett értékeket. (TASR) Motorost gázolt el egy szlovákiai sofőr Zágráb. Egy emberéletet követelő balesetet okozott szerdán az a 48 éves, ittas szlovákiai gépkocsivezető, aki a horvátországi Pula közelében frontálisan ütközött egy motorkerékpárossal. A sofőr, akinek 1,9 ezrelék alkoholt mértek meg a vérében, egy éles kanyarban elvesztette uralmát a járműve felett, és áttért az ellenkező menetirányú sávba. A 33 éves horvát motoros azonnal szörnyethalt. Tegnap az A2 osztrák autópályán egy szlovákiai gépjármű egy olasz kocsival ütközött, melynek két utasa a helyszínen életét vesztette. (TASR) Légből kapott Čarnogurský Pozsony. Ejtőernyővel ugrott és éjien földet is ért tegnap a pozsonyszőllősi repülőtéren Ján Čarnogurský. A sportágban veteránnak számító igazságügy-miniszter kollégáival együtt a szlovákiai ejtőernyősök bajnokságán, de versenyen kívül mutatta be tudását, főként a pontos földet érés és a zuhanás közbeni csoportos mutatványok terén. (TASR) A Ducký meggyilkolásával vádolt férfi szökésre készült Zubílcot mostantól speciális cellában őrzik TASR-HÍR Ostrava. Speciális, szigorúbban őrzött cellába került Roman Zubík. A férfit hitelcsaláson kívül azzal is vádolják, hogy bűnrészes a Szlovák Gázművek egykori igazgatója, Ján Ducký meggyilkolásában. A cseh vállalkozó a vádak szerint olyan váltókkal jutott a cseh Union Banktól 320 millió cseh koronás hitelhez, amelyeket közvetlenül a halála előtt Ducký írt alá. Ezenkívül 900 milliós csalással és sikkasztással is vádolják a vállalkozót, aki a Sezoos Group vállalat révén a HC Vsetín jégkorongcsapat részvényeinek 67, saját tulajdonában pedig 22 százalékát tartja kezében. A fogva tartást azért szigorították, mert Zubík állítólag szökésre készült. Szlovákiában tavaly 11 450 korona körül mozgott az átlagbér. Közép-Európában ezek szerint nekünk van a legalacsonyabb fizetésünk. Vajon van remény arra, hogy belátható időn belül utolértjük a cseh vagy a szlovén átlagbért? Megtudhatja a Vasárnapból.