Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-31 / 201. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 31. Politika 5 „Annak is örülni fogunk, ha az olimpia és a foci-Eb szervezési joga közül csak az egyiket sikerül megszerezni" Nagyon erős a magyar sport Deutsch Tamás magyar ifjú­sági és sportminiszter a legfi­atalabb minisztérium legfia­talabb minisztere lett a ‘98-as választások után. A közel­múltban mégis több olyan tervbe vágott bele a tárca, melyek megvalósításában so­kan kételkednek. LAJOS P. JÁNOS Budapest megpályázta a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát. Olyan ellenfelekkel szemben, mint New York, lehet esélye a magyar fővárosnak? A kérdést úgy kell feltenni, hogy Budapest képes-e egy olyan színvo­nalú pályázatot elkészíteni, mint versenytársai. Én úgy gondolom, igen. Ami mindenképpen Budapest mellett fog szólni, az az, hogy a magyar sport nagyon erős, és min­dig is erős volt: az újkori olimpiai játékok történetében az éremtáblá­zat kilencedik helyén állunk, és mi vagyunk az egyedüliek az első tíz között, akik még nem rendeztek olimpiát. A döntésnél mindenkép­pen súllyal esik a latba, hogy Ma­gyarország sportország, ami erő­sen befolyásolja a nézőközönség létszámát a versenyeken. A másik javunkra szóló tényező, hogy sok versenyszámban éremesélyesként indulnak a magyar versenyzők, ami szintén növeli a nézőszámot. A mi malmunkra hajtja a vizet az is, hogy a magyar gazdaság ütemben fejlődik, és várható, hogy az olim­pia szervezéséhez szükséges inf­rastrukturális szintet már az olim­pia előtt eléljük. Nehéz verseny lesz, de ha ismeijük és jól kihasz­náljuk erős oldalainkat, ha kikü­szöböljük a hátrányainkat, van esé­lyünk megkapni a rendezés jogát. három megjegyzésem van: racioná­lis szempontból nekünk kedvez, hogy Ázsiában lesz a 2008-as olim­pia. így nagyobb az esély, hogy 2012-ben európai város kapja a rendezési jogot, és ezzel Budapest esélyei nőnek. A másik szempont, hogy Kína hatalmas ország, gyor­san fejlődő gazdasággal, nagyon erős sportkultúrával és a világ élvo­nalába tartozó sportolókkal, ezért magától értetődő döntés született. A harmadik nézet viszont kérdése­ket vet fel, amelyeket meg kell vála­szolnunk. Ez az emberi jogok szem­pontja. Kína ma még nem a szabad­ság országa, de nem ez az első ilyen döntés: említhetjük például az 1936-os berlini és 1988-as szöuli olimpiát, amelyek szervezésére szintén diktatúrák kaptak jogot. De nem nagyon lóg ki ebből a sorból a moszkvai olimpia sem. Ha így néz­zük, az olimpia odaítélése megelő­legezett bizalom a kínai kommunis­ta rendszernek. Érzelmileg azon­ban én is nehezen tudok azonosulni azzal, hogy ott lesz az olimpia, ahol abban az időben, amikor a Fidesz alakult, velünk egykorú egyetemis­tákat a Mennyei Béke terén lánctal­pak tapostak agyon. Valószínűnek tartja, hogy lesz­nek országok, melyek bojkotíál- ják a kínai olimpiát? Ezt teljesen kizártnak tartom, a moszkvai és a Los Angeles-i példa azt mutatja, hogy ez nem megfelelő eszköz. Visszatérve a reménybeli buda­pesti olimpiára: mibe kerülne a megvalósítása? A kifejezetten csak az olimpiát szol­gáló beruházások költségei körül­belül egyenlóek lesznek a Széche- nyi-terv költségeivel, azaz mintegy 300 milliárd forintra rúgnak majd. » A döntésnél mindenképpen súllyal esik a latba, hogy Magyarország sportország, ami erősen befolyásolja a nézőkö­zönség létszámát a * > versenyeken. (Archívumi felvételek) Mi a véleménye a NOB nemrégi döntéséről, miszerint 2008-ban Peking rendezhet olimpiát? A NOB kanadai tagja megvádolta az európai és ázsiai az tagokat, hogy egymás közt eldöntötték, az olimpia Pekingben lesz, viszont a NOB elnökének a francia jelöltet választják meg. Ez utóbbi hírt pletykának tartom. A pekingi olimpiával kapcsolatban Ez azonban a teljes összegnek mindössze a 20-30%-a, ami azt je­lenti, hogy a beruházások 70-80 százaléka mindenképpen megvaló­sul. A teljes költségvetés összeállítá­sa a nemrégiben felállított pályá­zat-előkészítő bizottság feladata lesz. Megvan a politikai konszenzus az olimpia szervezéséhez? Nem tart attól, hogy egy esetleges kor­mányváltás után az olimpia is a ‘96-os világkiállítás sorsára jut? Ebben az esetben ettől nem kell tartani, mert most megvan hozzá a politikai egyetértés minden parla­menti párt részéről. És nemcsak a politikai pártok értenek egyet eb­ben a kérdésben, hanem a főváros is beleegyezik. Véleményem sze­S\ Kína ma még nem r a szabadság orszá­ga, de nem ez az első ilyen döntés: említhet­jük az 1936-os berlini és 1988-as szöuli olimpiát, amelyek szervezésére szintén diktatúrák . . kaptakjogot. NN rint Magyarország már nem az az ország, ami 1996-ban vagy 1994- ben volt. Magyarország pályázik a 2008- as labdarúgó-Eb rendezési jogá­ra is. Miért egyedül? Hiszen elő­zetesen Horvátország neve is fel­merült pályázó partnerként. A két világverseny megrendezése részben összefügg, ugyanis az Eb megrendezése egy lépcső lehet a 2012-es olimpiához. Hogy miért egyedül? Először Ausztria merült fel mint lehetséges partner, majd ez az elképzelés kibővült Horvátor­szággal. A kezdődő együttműkö­dés azonban az osztrák fél kiválá­sával megszakadt. Ók úgy gondol­ták, hogy Svájccal közösen na­gyobb eséllyel pályázhatnak. Ez­után még egy ideig tárgyalt a Ma­gyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a horvát féllel, ám mivel esélye­sebbnek tűnt, ha egyénileg pályáz­zuk meg a szervezés jogát, a pályá­zatot egyedül adtuk be. Ennek az oka az, hogy az eddigi hivatalos pályázatok többsége több résztve­vős, ezért a magyar egy kicsit más. A másik ok pedig a szervezés kön­nyebbsége, mivel nem kell min­dent egyeztetni a pályázó féllel. Két ország két labdarúgó-szövetsé­get, két jogrendszert, rendőrséget jelent, amelyeket össze kell han­golni. Az UEFA kijelentette, hogy a következő Eb-k odaítélésének el­sődleges szempontjai a gyakorlati­as, megvalósíthatósági szempont­ok lesznek. Szlovákia neve nem merült fel le­hetséges partnerként? Nem merült fel, de ennek a szlovák labdarúgó-szövetség az oka. A pá­lyázat azonban a közép-európaisá­got szorgalmazza, tekintettel van a környező országokra, sőt be akarja vonni őket a lebonyolításba. Ez vo­natkozik a helyszínek kiválasztásá­ra, amelyeket a határhoz való köze- liségük miatt kihasználhatnak a szomszédos országok határmenti régiói is. Egy másik aktuális futballtéma: nemrég új tulajdonosa lett az FTC-nek, aki előtte már az MTK-t is megvette. Nem tartja veszé­lyesnek, hogy két klubnak, me­lyek egymás ellen küzdenek a nemzeti bajnokságban, közös a tulajdonosa? Az UEFA szabályza­ta szerint ez a nemzetközi torná­kon nem is lehetséges. Szerintem a helyzet nagyon egy­szerű. Nemcsak a FIFA vagy az UEFA szabályzatával, hanem a jó­zan ésszel is ellentétes ez a hely­zet. Az MLSZ csak azért nem ho­zott eddig ilyen szabályt, mert a magyar bajnokságot ismerve sen­kinek sem jutott eszébe, hogy egy tulajdonos esetleg két klubot is meg akar vásárolni. Várható, hogy nemsokára Magyarországon is ér­vényben lesz ilyen szabály. A hely­zet azonban segít az egész magyar sportnak, mivel az a tény, hogy egy sportklub 3 milliárd forintot ér, a többi klubot is felértékeli. A hely­zet megoldása valószínűleg az lesz, hogy az MTK-t eladja majd a tulajdonos. Viszont az a reakció, mely a MIÉP sajtótájékoztatóján hangzott el, szerintem erkölcsi és jogi szabályokba ütköző gyalázat, amit nem szabad tolerálni. Az egész helyzetet elegánsan megold­hatta volna, ha valaki megkérdezi Várszegi urat, nem akaija-e eladni az MTK-t. A minisztersége idején sokat fej­lődött a határon túli ifjúsággal való kapcsolat, megalakult az ál­landó Magyar Ifjúsági Konferen­cia (MIK), mely a minisztérium költségvetéséből kapott jelentős keretet. A MIK-nek már öt ülése volt Magyarországon és a kör­nyező országokban. Szlovákia még kimaradt a sorból. Már eddig is szívesen vettem volna, ha lett volna Szlovákiában is ülése a MIK-nek, de a Kárpát-medencé­ben sok helyen élnek magyarok. Úgy tudom, az egyik jövő évi kon­ferencia Szlovákiában lesz. Jaroslav Chlebo szerint az informátorunk nem tud angolul A deficit július végéig meghaladta az 50 milliárd koronát Ki mit mondott kedden? Külkereskedelmi hiány ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. „Az önök informátora va­lószínűleg nem tud jól angolul, ezért pontatlanul számolt be arról, amit kedden mondtam az Európa Tanács tagországainak Pozsonyba akkreditált nagykövetei előtt” - mondta a szlovák külügyi államtit­kár, akit tegnap kérdeztünk arról, miért bírálta a magyar kormány strasbourgi diplomáciai tevékenysé­gét és az MKP-t a diplomaták előtt. Amikor erre azt feleltük Jaroslav Chlebónak, hogy az elhangzottak­ról az egyik nyugati nagykövetség munkatársa tájékoztatta bizalma­san lapunkat, s ezért aligha feltéte­lezhető, hogy az illető nem értené tökéletesen a legelterjedtebb világ­nyelvet, az államtitkár így folytatta: „A közigazgatási reform belpolitikai összefüggéseiről Ivan Budiak bel­ügyi államtitkár beszélt, s ő valóban hangsúlyozta - emlékezetem sze­rint az MKP említése nélkül -, hogy a reformot nem lehet etnikai alapon végrehajtani. Én amiatt fejeztem ki értetlenségemet, hogy a magyar kormány a szlovákiai közigazgatási törvény jóváhagyása után diplomá­ciai lépéseket tett Strasbourgban, holott mi a lehető leggyorsabban megküldtük a tájékoztatást magyar kollégámnak, Németh Zsoltnak. Ő a parlamenti döntés után felvilágo­sítást kért tőlünk a jogi normáról és annak következményeiről. Nekünk is vannak fenntartásaink a magyar- országi státustörvénnyel kapcsolat­ban, mégsem fordultunk egyeden nemzetközi fórumhoz sem” - hang­súlyozta a külügyi államtitkár, és közölte, a magyar külügymi állam­titkárral szeptember második felé­ben találkozik, valószínűleg Komá­romban, ahol mód lesz a jelenlegi vitás kérdések tisztázására, (-y-f) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia külkereske­delmi hiánya az év első hét hó­napjában négy és félszer volt ma­gasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A deficit július vé­géig meghaladta az 50 milliárd koronát, ami 39 milliárddal több a tavalyinál. A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint ehhez jelentős mértékben hozzájárult a múlt ha­vi 8,4 milliárdos hiány, amely az idei második legnagyobb havi ér­téknek számít. Idén a kivitelünk 18 százalékkal 358,6 milliárd ko­ronára nőtt, míg behozatalunk el­érte a 408,6 milliárd koronát. Ez utóbbi csaknem 30 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. A ked­vezőtlen mutatók ellenére a szlo­vák korona nem gyengült számot­tevően. A legnagyobb hiányt to­vábbra is Oroszországgal szem­ben könyvelhetjük el - 60 milliárd koronával több árut szállított hoz­zánk, mint amennyit mi oda ex­portáltunk. Németországgal, Ja­pánnal, Spanyolországgal és Kí­nával szemben külön-külön 5-8 milliárd korona közötti hiányt halmoztunk fel. Többlettel zártuk ugyanakkor az Olaszországgal, Magyarország­gal, Lengyelországgal, Hollandiá­val és Ausztriával folytatott keres­kedelmünket. Az említett idő­szakban húsz százalék körüli ér­tékben nőtt a Németországba, Olaszországba, Ausztriába és Ma­gyarországra irányuló kivitelünk. Csökkent a Franciaországba irá­nyuló kereskedelmünk. A legnagyobb mértékben, több mint 50 százalékkal, a Magyaror­szágról származó behozatalunk nőtt. (mi) RÖVIDEN Kresánek egyelőre nem nyilatkozik Pozsony. Egyelőre nem nyilatkozik a sajtónak Peter Kresánek (SDK) képviselő, akit azzal gyanúsítanak, hogy Pozsony korábbi polgár- mestereként 1996-ban hatáskörével visszaélve adott el egy fővárosi tulajdonú pártszékházat a Maana Rt.-nek. Kresánek jogászokkal kí­ván egyeztetni, s az ellene indult eljárást elfogadhatóbbnak tartja, mint az azt megelőző, szerinte célirányos sajtóhadjáratot. (TASR) Csak jövőre várható pénz a gázmüvekből Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) privatizálását ugyan tegnap hirdették meg a Financial Timesban és a Handelsblattban, azonban az SPP 49%-os részvénycsomagjának eladásából befolyó pénzzel várhatóan csak 2002 első negyedévében számolhatunk, közölte Ľubomír Harach gazdasági miniszter. Becslések szerint a bevétel 3 és 7 milliárd dollár között alakulhat. (TASR) Pozsony kiadja az ír terroristákat Pozsony. Szlovákia kiadja Nagy-Britanniának az északír terrorista szervezet, a Valódi IRA Pöstyénben letartóztatott három állítólagos tagját. Erről Ján Čarnogusrký igazságügy-miniszter a terrorizmus elleni küzdelemről szóló egyezmény alapján határozott, miután a terroristának tartott férfiak kiadatását a Nagyszombati Kerületi Bí­róság is jóváhagyta. (TASR) Elégedetlen az ENSZ a Balázová-ügyben hozott ítélettel Nem rasszista indíttatás TASR-HÍR Pozsony. A zsolnai bíróság magán­laksértés és bűnrészesség vádjával háromtól öt évig terjedő szabadság- vesztésre ítélte a 49 éves roma Anastázia Balážovát tavaly halálo­san megsebesítő férfi három bűntár­sát. Az ítélet nem jogerős. A fő elkö­vető már börtönbüntetését tölti. A bíróság nem fogadta el a vád javasla­tát, hogy a férfiakat súlyos testi sérés miatt is vonják felelősségre. Az ENSZ jelen lévő megfigyelője a teg­napi ítélethirdetés után elégededen- ségének adott hangot, amiért ejtet­ték a rasszista indíttatás vádját. A bí­róság előtt a Baláž-család képviselő­je nem terjeszthette elő javaslatát, miszerint az áldozat családja 55 mil­liós fájdalomdíjat követel. Mindhá­rom elítélt büntetett előéletű. Vala­mennyien tagadták, hogy fajgyűlö­letből törtek volna Bálázóvá életére, s közülük csak az egyik rokonszen­vezett bevallottan a bőrfejűekkel. Csak 1,5 százalékos többlethozamot ígér a vagyonalap Nem ajánljuk az FNM-et ING-ELEMZÉS Pozsony. Tavaly februártól ajánlot­tuk a Nemzeti Vagyonalap (FNM) kötvényeit mint kiváló befektetési lehetőséget. Akik akkor hallgattak tanácsunkra, 80 százalékos évi ho­zamot érhettek el, ha a múlt héten sikerült eladniuk kötvényeiket, vagy ha hozzájutottak az állam által fize­tett lejárati értékhez. Az utóbbi na­pokban azonban az értékpapírok ára igencsak felszökött, és megha­ladta a 13 300 koronás szintet. így akik most vásárolnak kötvényt, már csak 300 koronával kapnának töb­bet lejáratkor. Ezért az FNM kötvé­nyeit már nem tekintjük előnyös be­fektetési lehetőségnek, vásárlásukat nem javasoljuk, (hm) Tizenhárommilliárd koronás megtakarítást ígérnek Miklóst győzködi a KDH ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A biztosítási díjak keresz­ténydemokrata javaslatra történő 9 százalékos csökkentése lenne a ka­binet legjelentősebb makrogazda­sági intézkedése, amely a munka- nélküliség visszaszorítását is ered­ményezné. Vladimír Palkó, a keresz­ténydemokraták (KDH) alelnöke nehezményezi, hogy mégis vissza­fogottvita folyik a felvetésről, amely ugyan 18,5 milliárdos bevételki­esést jelentene, szemben az örökö­södési adó eltörléséből adódó 50 millió, vagy a jogi személyek jöve­delemadójának csökkentéből adó­dó 6 milliárd koronás kieséssel, de mellékelték azt a négy javaslatukat is, amelyekkel 13 milliárd korona takarítható meg. Mégis a legheve­sebb vitát az örökösödési adó meg­szüntetése váltotta ki. „Minél kisebb a javasolt változtatás, annál na­gyobb vitát vált ki” - mondta Palkó. A KDH tegnap nyűt levelet küldött Ivan Miklósnak, ebben a mozgalom megpróbálja megdönteni a gazda­sági miniszterelnök-helyettesnek az illetékcsökkentés ellen felhozott egyetlen érvét, mely szerint az indít­vány felborítja a költségvetést. Ha sikerül meggyőzniük Miklóst, arra kérik, biztosítsa az SDKÚ támogatá­sát. A KDH gazdasági törvényterve­zetei eddig a demokrata párti és a konzervatív képviselők támogatását élvezik, de a nemzetiek is pozitívan nyilatkoztak róluk. „Kitartok korábbi állításom mellett: a biztosítási díjak 9-10 százalékos csökkentése súlyos következmé­nyekkel járna, jelentős költségvetési kiesést okozna. Nem lehet ugrássze­rűen csökkenteni. Esetleg akkor, ha valaki feltalálná a gazdasági perpe­tuum mobüét. A KDH javaslata nemcsak nekem, hanem több füg­getlen szakembernek sem tűnt meg­győzőnek” - mondta Mikloš. (szm) Szlovákia is csatlakozik az ENSZ-egyezményhez Harc a szárazság ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia is csatlakozni kíván az ENSZ szárazság elleni küzdelemről szóló egyezményé­hez. A dokumentum pozsonyi rati­fikálásáról szeptemberben tárgyal a parlament. Á környezetvédelmi bizottság a dokumentum elfoga­dását javasolta. A testület tagjai tegnapi tanácskozásukon kifejtet­ték, az egyezmény keretében a kö­zép- és kelet-európai országok szá­mára kidolgoztak egy, főként a ta­laj erózió elleni védelmére irányu­ló programot. Ha Szlovákia is csat­lakozik az egyezményhez, a pozso­nyi talajtani kutatóintézet mellett létre kell hozni egy országos koor­dinációs központot, amely félmil­lió koronás éves költségvetéssel működne. A központ feladata lesz a országos cselekvési program ki­dolgozása. (ú, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents