Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-31 / 201. szám, péntek

n Politika ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 31. Tisza műszaki zászlóalj Kijev. A magyar-szlovák-ro- mán-ukrán részvétellel felállí­tandó, katasztrófaelhárítás esetén bevetendő Tisza mű­szaki zászlóaljról szóló megál­lapodást október végén vagy november elején írja alá a négy ország védelmi miniszte­re, a jövő évvégére pedig vég­legesen létrejön a zászlóalj. Erről tegnap állapodtak meg a négy ország vezérkarifónök- helyettesei. (MTI) Szaúdi-iraki incidens Dubaj. Szaúd-Arábia tegnap közölte: a múlt szombaton iraki fegyveresek hatoltak be területére, és tüzet nyitottak határőreire. Az Arab Liga fő­titkárához intézett levél arról számol be, hogy öt iraki meg­sértette Szaúd-Arábia terüle­tét, és tüzet nyitott három ha­tárőrre, egyiküket megsebesí­tette és irald területre hurcol­ta. Vasárnap Bagdad azt állí­totta, hogy szaúdi katonák ha­toltak be Irak területére. Két hónapon belül ez a második jelentés iraki-szaúdi határin- cidensról. (MTI) Busht aggasztja a lassulás Washington. A hosszú nyári szabadságát befejező Bush el­nök az Amerikai Légió rendez­vényén a gazdaság helyzetéről is beszélt, és elismerte, hogy a korábbi növekedés elmúlt egy év során tapasztalt lelassulása mélységes aggodalommal tölti el. A legutóbbi gazdaságsta­tisztikai adatokból azt tartja levonható következtetésnek, hogy csak nagyon lassan fog újra beköszöntem a fellendü­lés korszaka. (MTI) Az elnök igyekezett megvéde­ni adócsökkentési politikáját (Archívum) Kínának szánt technológia Washington. Az amerikai vámhivatal közlése szerint két férfit letartóztattak azzal a gyanúval, hogy katonai rejtje­lező technológiát akartak ki­csempészni Kínába. A KIV- 7HS típusjelű rejtjelező beren­dezést az amerikai kormány­zat bizalmas kommunikációs hálózatában használják. A le­tartóztatottak: Eugene Hsu Missouri állambeli és David Yang kaliforniai lakos. (MTI) Elutasított egyházi kezdeményezés Athén. A görög államfő eluta­sította az ortodox egyház nép- szavazási indítványát a kor­mányzat azon döntése ellen, hogy az új személyi igazolvá­nyokon nem tüntetik fel a val­lási hovatartozást. Krisztodu- losz ortodox egyházfő szemé­lyesen adta át Sztefanopulosz elnöknek a hárommillió alá­írást. A görög kabinet már le­zárta az ügyet, hiszen márci­usban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vallási hovatarto­zás feltüntetése a személyi igazolványokon alkotmányel­lenes. (MTI) May bíró ismét kikapcsoltatta a volt diktátor mikrofonját - Carla Del Ponte hágai főügyész újabb vádpontokat készít elő Milosevics nem változik HÍRÖSSZEFOGLALÓ Hága/Belgrád. Semmit sem vál­toztatott az eddigiekhez képest magatartásán a tegnap délelőtti, immár 2. meghallgatáson Szlobo- dan Milosevics volt jugoszláv ál­lamfő, akit a délszláv háborús bű­nöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék emberiség elleni bűntettek elkövetésével vádol. Akárcsak az első, júliusi meghall­gatás során, most is úgy tartotta: a testület nem illetékes ellene eljár­ni. A bukott politikus az egész fo­lyamatot politikai célzatúnak tart­ja, úgy véli, hogy a Nyugat az elle­ne készülő perrel akarja igazolni a NATO Jugoszláviára mért légi csa­pásait. Továbbra sem kér ügyvé­det, mert szerinte így a hágai tes­tület mintegy törvényesítené az el­járást. Milosevics emellett valósá­gos panaszáradatot zúdított a bí­róságra. A meghallgatás mindösz- sze 40 percig tartott, és May bíró most is kikapcsolta a vádlott mik­rofonját, mondván, hogy a testület nem hajlandó a vádlott politikai okfejtését hallgatni. Carla Del Ponte, a törvényszék fő­ügyésze népirtás miatt is vádat szándékozik emelni Milosevics el­len. A meghallgatás után közölte a sajtóval: kiegészíti az eddigi vád­iratot, amely szerint a jugoszláv exelnöknek a szerb hatóságok ko­szovói magatartásáért kell felelnie az ENSZ törvényszéke előtt. Carla Del Ponte újabb vádjai a boszniai és a horvátországi háborúkkal ösz- szefüggő háborús bűncselekmé­nyeire vonatkoznak majd Milosevics lánya, Marija belépett a Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radi­kális Pártba (SRS) - jelentette teg­nap a Politika című lap. Marija áp­rilis elseje, vagyis apja letartózta­tása óta nem jelent meg a nyilvá­nosság előtt. Állítólag a boszniai Trebinjében házat vett, és rádióál­lomást kíván beindítani. Az exdiktátor tegnap is felpanaszolta, hogy méltatlan körülmények között tartják fogva (TASR/EPA-felvétel) Lehetséges, hogy Izrael amerikai törvényeket sért - behatolás Hebronban és Rafahnáľ Elmar Brok budapesti nyilatkozata a státustörvényről Fokozott harckészültség Jeruzsálem/Hebron/Túl- Karm. Az izraeli páncélos harcjárművek tegnap kora reggel kivonultak Beit Dzsalából. Izrael a betlehemi palesztin önkormányzathoz tartozó községet kedden haj­nalban szállta meg, hogy el­foglalja a palesztin fegyvere­sek pozícióit, és egy elejét ve­gye a közeli Gilo izraeli tele­pülés elleni támadásoknak. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Izrael a Beit Dzsalából való kivo­nulást nemzetközi nyomásra haj­totta végre. Ugyanakkor a hadse­reg egységei behatoltak Hebron- ba, ezt az akciót azt követően indí­tották el, hogy a város palesztin övezetében eltemették Arafat pa­lesztin elnök testőrségének egyik tagját, aki szerdán halt bele tűz­harcban szerzett sérülésébe. Az iz­raeli egységek ugyancsak a tegnap reggeli órákban ismét behatoltak a Rafah közelében lévő Brazil mene­külttáborba, leromboltak hat há­zat, és megsebesítettek négy pa­lesztint. Egy izraeli katonai szóvi­vő azzal indokolta az akciót, hogy fegyverraktárat kerestek a környé­ken. Szintén Rafah közelében az izraeli erők megakadályozták az ENSZ közel-keleti segélyező és munkaközvetítő hivatalának (UNRWA) Peter Hansen vezette küldöttségét, hogy megszemléljék a menekülttáborban előző nap végzett pusztításokat. Izraeli katonák és palesztin fegyve­resek tűzharca következtében teg­nap életét vesztette egy palesztin férfi a ciszjordániai Túl-Karm köze­lében, egy másik pedig Hebronban. Rámalláhban ismereden - feltehe­tőleg szélsőséges palesztin - fegy­Saron helyszíni szemlét tartott a libanoni határ térségében. veresek a nyüt utcán megöltek egy izraeli polgári személyt. Palesztin szélsőséges szervezetek bosszúakciókat hirdettek Abu Ali Musztafa, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetőjének hét eleji meggyilkolásáért. Az izraeli hadsereg az úgynevezett célzott megtorlás taktikája jegyében vég­zett Musztafával. E taktika lényege, hogy a hadsereg merényletet követ el az izraeli feltételezés szerint ter­rorcselekményekben vétkes palesz­tinok ellen. Ben Eliezer izraeli vé­delmi miniszter tegnap jogosnak nevezte e taktikát: Izrael kénytelen ilyen módon megölni a terroristá­kat, mert különben büntetíenek maradnának - mondta, arra céloz­va, hogy a Palesztin Hatóság nem lép fel ellenük. Szavai szerint az iz­raeli hatóságok pontos bűnlajstro­mot nyújtanak át az ilyen emberek­ről Jasszer Arafat palesztin elnök­nek, de ő a kisujját sem mozdítja. A libanoni határ mellett állomásozó izraeli katonákat tegnap fokozott harckészültségbe helyezték, mert a katonai felderítés szerint a Liba­nonban szervezkedő Hezbollah su­ta muzulmán fegyveres csoport va­lamilyen nagyszabású ellenséges akcióra készül. Sáron kormányfő több minisztere és Saúl Mofaz ve­zérkari főnök kíséretében helyszíni szemlét tartott a térségben. Az izraeli kormány megsértheti az amerikai törvényeket az USA-tól vásárolt fegyverek támadó célú be­vetésével, s emiatt akár kongresz- szusi szankciókkal is sújtható - je­lentette ki Richard Boucher ameri­kai külügyi szóvivő az ABC tévécsa­tornának. Leszögezte: egyelőre még nem született washingtoni ha­tározat a törvénysértés ügyében. Több humanitárius szervezet is segíteni szeretne - lassan változik a közvélemény Nem enged az ausztrál kormány MTI-HÍR Sydney. Több nemzetközi huma­nitárius szervezet ajánlotta fel tegnap segítségét azoknak az af­gán illegális bevándorlóknak, akik az ausztrál partok közelében vesz­tegelnek immár négy napja a Tampa norvég tartályhajó fedélze­tén. A hajón az ausztrál hatóságok szerint 460 menekült tartózkodik, szemben a korábbi hírekben sze­replő 438-cal. A Vörös Félhold már fel is vette a kapcsolatot a norvég és az ausztrál kormánnyal, de orvosaik egyelőre nem kaptak engedélyt arra, hogy a Tampára menjenek. Közben Norvégia az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­hoz fordult az ügy miatt. A Kará­csony-sziget helyi vezetői közle­ményben követelték a Canberrái kormánytól, hogy engedje kikötni a hajót, szégyennek nevezve az el­utasítást. Két országos napilap, a The Aust­ralian és a The Sydney Morning Herald is a kormány ellen fordult, úgy vélekedve, hogy John Howard miniszterelnök makacssága a me­nekültek ügyében diplomáciai bo­nyodalmakhoz vezethet, és káro­san hathat a közelgő választások előtt a kormányfő népszerűségére, annak ellenére, hogy kezdetben a lakosság többsége is elutasította a menekültek befogadását. A kor­mány azonban egyelőre nem en­ged, sőt, Philip Ruddock beván­dorlási miniszter úgy vélekedett, hogy nem a Tampát megszálló kommandósok követtek el kalóz­akciót, hanem maguk a menekül­tek, akik szerinte arra kénysze­rítették a norvég hajó kapitányát, hogy a Karácsony-sziget felé vegye útját. Közvetve Szingapúr is eluta­sította a bevándorlók befogadását. Lukasenko szerint az amerikaiak még nem nőttek fel a fehérorosz civilizációhoz Putyinhoz fordulnak segítségért MTI-HÍR Minszk. Alekszandr Lukasenko fe­hérorosz államfő legfőbb kihívója a szeptember kilencedikéi elnökvá­lasztáson, Vlagyimir Goncsarik az­zal a kéréssel fordult Vlagyimir Pu­tyinhoz, hogy működjön közre a vá­lasztás demokratikusságának bizto­sításában. Goncsarik szerint a szom­szédos Oroszország elnöke nem maradhat semleges a fehérorosz vá­lasztások kimenetele tekintetében, ez szerinte csak akkor lenne indo­kolt, ha a választási harc tisztessé­ges körülmények között zajlana. Goncsarik szakszervezeti vezető, s több ellenzéki Csoport közös jelölt­jeként indul az elnökválasztáson. A harmadik jelölt a nacionalista Szergej Gajdukevics. Maga Luka­senko visszautasította azt az ameri­kai külügyi bírálatot, amely szerint a fehérorosz kormány gátolja az or­szág demokratikus átalakulását és a jogállamiság fejlődését. Colin Po­well külügyminiszter az emberi jo­gok tiszteletben tartását követelte Minszktól. Lukasenko ezt sértőnek és példátlannak nevezte egy orosz újságírónak adott interjújában, s hozzátette: „Az ó civilizációjuk még csak 300 éves, a miénk ezzel szem­ben 2000 esztendősnél is idősebb... még nem nőttek fel a mi civilizáci­ónkhoz.” Nem okozhat gondot MTI-HÍR Budapest. „Biztos vagyok abban, hogy a magyar státustörvény ösz- szehasonlítása más országok ha­sonlójogszabályaival semmiféle lé­nyeges problémát nem fog felvet­ni” - jelentette ki Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bi­zottságának német elnöke tegnap Budapesten, a Martonyi János kül­ügyminiszterrel megtartott talál­kozója után. Az EP néppárti frakci­ója kedden vitatta meg Brüsszel­ben a magyar státustörvény kérdé­sét. „Arra a megállapításra jutot­tunk, hogy nincs szó magyar ügy­ről, mivel ez a típusú törvény nem egyedi a tagországok és a tagjelöl­tek között. Ezért azt javasoljuk az EP plenáris fórumának, hogy eb­ben a megközelítésben összességé­ben vizsgálja meg ezeket a jogsza­bályokat.” Brok hozzátette: mivel az Európai Néppárt rendelkezik a legnagyobb frakcióval az EP-ben, bizakodó azt illetően, hogy a java­solt módon sikerül módosítani a készülő országjelentés ezen vonat­kozását. S abban is biztos, hogy a kérdés nem érintheti a csatlakozási tárgyalások menetét. Martonyi Já­nos emlékeztetett arra, hogy ko­rábban ő maga javasolta az ET Ve­lencei Bizottságának: ne kizárólag a magyar törvényről készítsenek tanulmányt, hanem általában vizs­gálják meg a hasonló jogalkotáso­kat és gyakorlatokat a különböző országokban. Ezt a Velencei Bizott­ság elfogadta és vizsgálatát ily mó­don hajtja végre. Sok járatra nem lesz hatással a munkabeszüntetés Cseh pilótasztrájk ČTK-HÍR Prága. A Cseh Légitársaság (ČSA) pilótáinak nyolcvan százaléka, va­gyis azok, akik a CZALPA érdekvé­delmi szervezetbe tömörülnek, ma reggel nyolctól meghatározatlan időre sztrájkot hirdettek, mivel a társaság nem hajlandó béremelési követeléseiknek eleget tenni. A püó- ták 37 százalékos emelést sürget­nek, ami a ČSA szóvivője szerint évente hozzávetőleg 80 millió koro­nás többletkiadást jelentene a válla­latnak. Másként számolva: a ČSA évi nyeresége az egyharmadával csökkenne. A társaság maximum 26 százalékos bérfejlesztést tart elfo­gadhatónak. Egyébként a pilóták át­lagbére májusban 61 500 cseh ko­rona volt. A szóvivő tájékoztatása szerint a munkabeszüntetés sok já­ratra nem lesz hatással, elsősorban azokra, amelyeket a partnertársasá­gok segítségével biztosítani tudnak. Tegnap este - már lapzártánk után - a társaság vezetői ismét tárgyalóasz­talhoz ültek a püóták képviselőivel. Straw: ha kell, tovább maradnak a NATO-egységek Egyharmad begyűjtve HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tetovo/Szkopje. Az észak-mace­dóniai Tetovóban tegnap robbanás következtében ketten megsérültek. Ismeretlenek hajnali ötkor egy mo­tel előtt pokolgépet robbantottak. A motel tulajdonosa albán üzlet­ember. A Hatékony Begyűjtés fedőnevű műveletben részt vevő NATO-egy­ségek szerda estig 1400 harceszközt vettek át az albán fegyveresektől, azaz a tervezett mennyiség több mint egyharmadát. Az UCK harco­sai tehát teljesítették a békeegyez­ményben foglaltakból rájuk háruló kötelezettségek első részét. Gunnar Lange dán parancsnok minderről levélben tájékoztatta Borisz Traj- kovszki macedón államfőt. A meg­állapodás értelmében most a mace­dón félen a sor: a szkopjei parla­mentnek meg kell kezdenie az al­bán kisebbség jogainak bővítését célzó reformcsomag vitáját. A fegyverbegyűjtést sikeresként ér­tékelő George Robertson NATO-fő- titkár macedóniai látogatásának vé­gén Szkopjéban a parlament címére kijelentette: ha nem kerül sor a békemegállapodásban kijelölt tör­vények elfogadására, akkor egy újabb balkáni háború törhet ki. Hozzátette: Macedóniának megvan a lehetősége arra, hogy kezelje bel­ső válságát, mielőtt vér önti el a vá­rosok utcáit. Jack Straw brit külügy­miniszter a BBC szerint bejelentet­te: a NATO fegyverbegyűjtő alaku­latai tovább maradhatnak a térség­ben a tervezett 30 napnál. Straw, aki tegnap meglátogatta a Macedó­niában állomásozó brit csapatokat, azt mondta, bár a szövetség egysé­gei egyelőre nem vállaltak hosszabb távú szerepet a balkáni országban, nincs arról szó, hogy a gerillák le­szerelése után csomagolnának és hazamennének. Szükség esetén a helyszínen maradnak, és politikai­lag elősegítik a békefolyamat elóre- lendítését. A BBC szerint azonban erre vonatkozóan még nem körvo­nalazódott semmüyen konkrét terv. A brit külügyi tárca vezetője egyút­tal azt is közölte, hogy a NATO azonnal felülvizsgálja álláspontját a macedóniai jelenlétről, ha a szövet­ség alakulatai veszélybe kerülné­nek, például fegyveres támadás ér­né őket. (m, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents