Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-30 / 200. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 30. Politika 5 Farkas Pál szerint a kormánypártok támogatják a hatásköri törvény sürgősségi eljárással történő megtárgyalását Politikai akarat kérdése A kolalíciós tanács hétfő esti ülésén a Magyar Koalíció Pártja első kézből tájékoz­tatta a kormánypártokat az Országos Tanács szombati döntéséről, és egyezség szü­letett a kompetenciatörvény sürgősségi eljárással történő tárgyalásáról. Farkas Pállal, az MKP OT elnökével beszél­gettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Milyen hangulatban zajlott a ko­alíciós tanács hétfő esti tárgya­lása? Átadtam az OT határozatát, majd a partnerek elmondták a véleményü­ket. Az SDKÚ pozitívan nyüatko- zott, hangsúlyozva: érzik a felelős­séget az ország jövőjéért és a határ­időket is teljesíthetőnek tartják. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint elálltunk eredeti követelé­sünktől, a területi felosztás meg­változtatásától, és komolytalan do­lognak tartják a partnerek falhoz szorítását. Mi ezt visszautasítottuk, hiszen az egész határozat a területi felosztás okozta csalódásból indul ki. A baloldal és a Polgári Egyetér­tés Pártja pedig ultimátumnak mi­nősítette a határozatot, de a végén mégis mutattak hajlandóságot a kérdés megvitatására. Nem meglepő, hogy az SDĽ és az SOP zsarolást emleget. A KDH reakciója viszont nem okozott csalódást? Már František Mikloškonak az OT után megjelent véleménye megle­pett bennünket, aki a sajtóból ka­pott hírek alapján zsarolásról és » Ha nem kötöttük volna időhöz a jog­szabályok elfogadását, még novemberben is erről vitatkoztunk * volna. V arról beszélt, hogy ilyen fontos tör­vény elfogadásánál akarjuk időza­varba hozni a partnereket. Viszont ha nem kötöttük volna időhöz a jogszabályok elfogadását, még no­vemberben is erről vitatkoztunk volna. A KDH mindent felhasznál saját támogatottságának az erősí­tése érdekében. Elméletileg tartható a szeptem­ber 30-i határidő, de nem megy ez a színvonal rovására? Való­ban jó, és nem csak valamilyen látszattörvény születik? A hatásköri törvény változata már az asztalomon van, a hét végéig véleményezzük. Minden kormány­párt támogatja a gyorsított eljá­rást, csak a parlament vezetésétől függ, mikorra tűzi a törvényhozás napirendjére. Nem okozhat prob­dó beruházással ugyanis a helyi képviseletnek teljesen egyet kell értenie. Az oktatásügyben is vannak gondok: a szakminiszter az isko­lákat átadná ugyan, a béralapo­kat viszont nem. Ezzel egyet tudnak érteni? Elvileg elválasztható a munkavi­szony létrehozása és a tulajdonjog. Ugyanakkor nem volna jó, ha csak a központi irányítás érvényesülne. Törvénybe kell foglalni: az iskolák működtetése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. I És mi van a színházakkal? A regionális színházaknak kerü­leti szinten kell megfelelő támo­gatottságot - anyagit is - biztosí­tani, az országos jellegű színhá­zakat központilag is lehetne irá­nyítani. Nem hiszem, hogy a ma­gyar színházak veszélybe kerül­SS Minden kormány­párt támogatja a gyorsított eljárást, csak a parlament vezetésétől függ, mikorra tűzi a törvényhozás napi- rendjére. \\ nének. A kisebbségi kultúra tá­mogatása az uniós csatlakozás­nak is alapkövetelménye. Nem valószínű, hogy a kormánypártok közül bármelyik is harcot indíta­na színházaink ellen. Megyei szinten a magyarságnak komo­lyan kell majd érvelnie, de külö­nösebb veszély nem fenyeget. Mi van, ha a baloldal megmaka­csolja magát és nem hajlandó le­mondani a jogkörökről? Azzal magára válalja a felelőssé­get, és szeptember végén biztosan távozunk. Információink szerint a polgár- mesterek félnek attól, mi lesz to­vább. A mi stratégiánk egyértelmű: érvé­nyesíteni szeretnénk az OT határo­zatát, és maximális erőfeszítéssel dolgozunk, hogy a törvények elké­szüljenek. Nincs ok különösebb nyugtalanságra. Szlovákia demok­ratikus ország, és ha a demokrati­kus értékrend csorbát szenvedne, ha kedvezőtlenül változna a hely­zet, az MKP biztosan felemeli a hangját és lépni fog, sót ez esetben az előre hozott választásokat sem tartom kizártnak. A polgármeste­reknek azért sincs mitől félniük, mert az önkormányzatok tevé­kenységét törvények határozzák meg, az eszközöket az állami költ­ségvetés szabja meg. Ezeket nem lehet olyan egyszerűen megváltoz­tatni, és nem is találkoztam ilyen szándékkal. Farkas Pál: Ha megvan a politikai akarat, a szeptember 30-i határidő tel­jesíthető. (Dömötör Ede felvétele) lémát az első olvasat szeptember 10-ig történő lezárása, és utána akár még két hét is lesz a bizottsági vitára. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szerint a gyorsaság igenis veszélyeztethe­ti a kívánt színvonalat, ráadásul nem lesz idejük véleményezni a törvénytervezetet. Már másfél éve „készül” a jogsza­bály, nem hiszem, hogy problémát jelentene az idő rövidsége. A kor­mánykoncepcióval valamennyi párt egyetértett, a határozatunk szerint ebből kell kiindulni. A par­lamentben lesz lehetőség együtt­működni a ZMOS-szal, kikérhet­jük a véleményüket, a bizottsági munkában is részt vehetnek. Mi van, ha valami közbejön, és nem szeptember 30-ig, hanem csak október elején fogadják el a jogszabályokat? Ha az MKP fel­tételei kicsit később, de lényegé­ben teljesülnek, akkor is kilép­nek a kormányból? Az OT határozata egyértelműen fo­galmaz. Ha megvan a politikai aka­rat, a határidő teljesíthető. Ennek a politikai szándéknak az első jeleit érezhettük a koalíciós tanácson is. Nem kellett volna mégis a Csáky Pál által javasolt október 15-i határidőt jóváhagyni? Az a két hét nem oldott volna meg semmit. Ha októberi vagy novem­beri dátumot szabtunk volna meg, csak még jobban elhúzták volna a kérdés megvitatását. A törvények nagy része kész, a szeptemberi ülésen mindenképpen foglalkoz­tunk volna velük. Tehát betűre, napra pontosan betartják az OT-határozatot? Ha nem a politikai akarat hiánya és szándékos időhúzás, hanem va­lamilyen váratlan műszaki okok miatt a koalícióban született egyezséget nem szeptember 30-ig, hanem például október 2-ig tudjuk csak teljesíteni, személy szerint nem látok semmilyen problémát. Biztosan nem fogunk kilépni azért, mert a megegyezést nem napra pontosan tudjuk érvényesíteni. De ha csak az időt húznák vagy a ha­tásköröket próbálnák korlátozni, akkor tartjuk magunkat az OT- döntéshez. Mi tart az MKP jó kompetencia­törvénynek? Szeretnénk, ha központi szinten az össztársadalmi célok és feladatok teljesítésével összefüggő hatáskö­rök maradnának, és a lehető leg­több jogkör kerüljön helyi, illetve kerületi szintre. Tehát a helyben keletkezett problémákat helyben lehessen orvosolni! A belügyi táca keretében említhetném az anya­könyvi hivatalokat, az oktatásügy­ben az alapiskolák és az iskolata­nácsok működtetését, az iskola- igazgatók kinevezését, az alapvető egészségügyi ellátást, az útháló­zatok karbantartását... Harna miniszter úr sem rajong túlzottan a jogkörök átadásá­ért... Az építésügyben nincs túl sok ha­táskör, ráadásul a tárca óriási erő­feszítéssel próbálja teljesíteni a kormányprogramot. Ennek a terü­letnek központi szinten kell ma­radnia, hogy a lakásépítés fejlesz­tése ne különbözzön az egyes régi­ókban. Az építési engedélyek és az ezzel kapcsolatos döntéshozatal körül voltak problémák, és itt való­ban a jogkörök egy részét át kell adni. Egy térségben megvalósítan­Megvan az akarat a törvények szeptemberi elfogadására Ellentmondó nyilatkozatok az adócsökkentésekről Mérsékelt derűlátás Baloldali fejetlenség MOLNÁR IVÁN SZABÓ MÓNIKA Pozsony. A kormánypártok hét­fői találkozójának eredményei „mérsékelt derűlátásra” adnak okot, mondta Bugár Béla. A Magyar Koalíció Pártjának el­nöke szerint a kormánykoalíciós partnerek egyetértettek azzal, hogy a közigazgatási reformhoz kötődő jogszabályokat a parla­ment sürgősségi eljárásban vitas­sa meg. „Ez is bizonyítja, hogy megvan az akarat a törvények szeptemberi elfogadására. A part­nerek tudatosították, a jogszabá­lyokat időben kell elfogadni, hogy a megyei választásokon indulók tisztában legyenek azzal, valójá­ban mi vár rájuk” - monta Bugár. Az MKP elnöke viszont úgy véli, a valódi problémák akkor jelent­keznek majd, amikor a törvények tartalmáról fognak tárgyalni, va­gyis arról, hogy a hatásköröket a tavaly elfogadott koncepciónak megfelelően ruházzák át az ön- kormányzatokra. A pártelnök ha­tározottan leszögezte: Ha e törvé­nyek jók lesznek, az MKP túlteszi magát a koalíciós partnereitől ka­pott pofonokon. Ha viszont rosz- szak lesznek, a Magyar Koalíció Pártja nem vállalja a felelősséget. „A magyar párt nem adja nevét egy látszatreformhoz, amely a ha­táskörök kis hányadának átruhá­zásával valósul meg” - mondta Bugár Béla. „Szeptember végéig biztosan semmit sem sikerül privatizálni” - reagált Bugár Béla azokra a véle­ményekre, melyek szerint az MKP azért odázta el kilépését, hogy ré­szesedjen a magánosításból. Ha ez lett volna a párt célja, egész biztosan több időt ad magának - mondta a pártelnök. Pozsony. Továbbra sem ismert a Demokratikus Baloldal Pártjának várható reakciója, ha a parlament elfogadja a kormány adócsökkentő törvényjavalatait. A párt képviselői több, egymásnak ellentmondó nyi­latkozatot tettek. A legradikálisabb megoldást Milan Benkovský, az SDĽ parlamenti képviselője vázolta fel. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy ha a parlament az SDL által bí­rált „extrém jobboldali populista” javaslatot az eredeti formájában fo­gadja el, akkor bizalmatlansági in­dítványt nyújtanak be Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes, sót akár Mikuláš Dzurinda kormányfő ellen is. A párt hivatalos sajtótájékoztató­ján elhangzottakat az SDĽ vezetése még aznap a képviselő személyes véleményének nyilvánította. Jozef Migaš pártelnök szerint az SDĽ min­dent megtesz azért, hogy a kor­mánykoalíción belül szülessen meg az egyezség. Benkovský nem zárta ki, hogy ha a kormányban nem jut­nak egyezségre, akkor az ellenzéket próbálják meggyőzni, szavazzon a kormányjavaslat ellen. Ez utóbbi le­hetőség egyelőre reménytelennek tűnik, hiszen a Demokratikus Szlo- vákiért Mozgalom és a nemzeti párt is az adócsökkentések mellett van. Megváltozott Brigita Schmögner- ová pénzügyminiszter véleménye is. Míg korábban lemondással fenyege­tőzött arra az esetre, ha a kormány- javaslatot fogadják el, most ő is Ivan Miklošra hárítja a felelősséget a költségvetésben várható kiesése­kért. Ezek az adócsökkentések ese­tén a baloldal szerint 2003-ban elér­hetik az 5 milliárd koronát. Mikloš szerint a baloldal számításai pontat­lanok, és a bevételkiesések jóval ala­csonyabbak lesznek. RÖVIDEN Elkészült a hatásköri törvény tervezete Pozsony. Befejezte a hatásköri törvény előkészítését a belügymi­niszter által vezetett szakcsoport. Ivan Šimko szerint a tervezetet már szeptemberben megtárgyalhatja a parlament. (TASR) Tuchyňa nem akar „pártorvosság" lenni Trencsén. Jozef Hichyňa nem lesz a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakciójának tagja. Ezt maga a független honatya erősítette meg. „Az euroatlanti integrációval kapcsolatos nézetem nem teszi lehe­tővé, hogy azonosulhassak az SNS politikájával” - fogalmazott Tuchyňa. Hozzátette: nem tartja megfelelőnek, hogy a párt belső ellentéteit „Tuchyňával oldják meg”. (SITA) Pozsony valószínűleg kiadja a terroristákat Besztercebánya. Lánytestvére és barátnője látogatta meg a lipótvári fegyházban a Valódi IRA terrorszervezet állítólagos tagját. A találko­zót Ján Čamogurský igazságügyi miniszter engedélyezte, az illetékes nagyszombati bíró ugyanis ezt először nem akarta lehetővé tenni. A három ír állampolgárjogi képviselője szerint valószínű, hogy Szlová­kia eleget tesz Nagy-Britannia kiadatási kérelmének, ám Pozsonynak különös figyelmet kell szentelnie az esetnek: az állítólagos terroristák ugyanis nem brit, hanem ír állampolgárok. (TASR) Három államfői kegyelem Pozsony. Csupán három kegyelmi kérvénynek tett eleget az állam­fő, harminchetet elutasított. Rudolf íjchuster döntésénél az igaz­ságügyi tárca javaslatait is figyelembe vette; véleménye minden esetben megegyezett. (TASR) Csakazértis gonosztevőt rejtegetnek! Pozsony. Nyilvános bocsánatkérést követel a Demokratikus Szlováki­áért Mozgalom (HZDS) a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) al- elnökétől. Vladimír Palkó képviselő ugyanis egy sajtótájékoztatón ki­jelentette: a legerősebb politikai párt gonosztevőt rejteget. Palkó elis­merte: a kijelentés tőle származik, ám azt fenntartja. (TASR) Törvényt sértett Peter Kresánek? Pozsony. Törvénysértéssel gyanúsítják Peter Kresánek (SDK) képvi­selőt. A volt pozsonyi főpolgármester valószínűleg visszaélt hivatali jogköreivel egy pártház eladása során. A Maana Rt. még 1996-ban meg kívánta vásárolni az ingatlant, ezt a helyi képviselő-testület elfo­gadta, ugyanakkor meghatározta az adásvétel feltételeit. A nyomozók szerint a főpolgármester ezeket nem tartotta meg. (TASR) Megkezdődik a Szlovák Gázművek privatizálása Kitolódott a határidő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A német Handesblatt és az angol Financial Times pénzügyi lapokban rövidesen napvilágot lát a Szlovák Gázművek részleges magánosítását meghirdető verseny- pályázat. A Gázművek 49 százalé­kos részvénycsomagja értékesítésé­nek határidejét kezdetben október­ben állapították meg, majd decem­berre tolták ki az időpontját, ám a kormány legutóbbi ülésén már 2002januárját tűzte ki célul. A halo­gatást a privatizáció bonyolultságá­val magyarázták. Tény, hogy a mo- nopolhelyzeben levő vállalat ma­gánosítása Szlovákia gazdaságtör­ténetének eddigi legnagyobb vállal­kozása, azonban a technikai problé­mák mellett politikaiak is felmerül­hetnek. A Demokratikus Baloldal Pártja ugyanis meg akarja torpe­dózni az akciót, ezt maga Ľubomír Andrassy, a párt alelnöke is elismer­te. Állítólag a baloldal összefogott a Demokratikus Szlovákiáit Mozga­lommal, hogy megakadályozza a gázművek részleges magánosítását. A privatizáció határidejének kitolá­sa viszont veszélyezteti a lakossági vagyonalapi kötvények kifizetését. Jozef Kojda, a Vagyonalap elnöke máris közölte: ebben az esetben az Általános Hitelbank magánosítá­sából befolyó összegre tart igényt, ugyanis még mintegy 16 milliárd korona szükséges ahhoz, hogy az év végéig pénzükhöz jussanak a köt­vénytulajdonosok. (shz) Mégsem kerül bevezetésre a R.A.S.T-program Elvetették a jógát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az oktatási miniszter és a keresztény egyházak püspökeinek keddi találkozóját követően Müan Ftáčnik bejelentette, hogy a testne­velési órák keretében tervezett jóga­gyakorlatok bevezetésére nem kerül sor. A miniszter a döntését a R.A.S.T.-program módszertani hiá­nyosságaival indokolta, és kifogá­solta azt is, hogy a Jóga a Minden­napi Életben (JDŽ) egyesület által kidolgozott tervezet, túlságosan kö­tődik a szervezet szellemi vezetőjé­hez, Swami Mahésvarananda guru­hoz. A miniszter döntésekor figye­lembe vette egy az e célból felállított szakértőbizottság állásfoglalását. A bizottság értékelte a csehországi és ausztriai tapasztalatokat a jóga tan­tervbe iktatásával kapcsolatban, továbbá az egészségügyi minisztéri­um, a pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési és Sportkara, valamint a Szlovákia Jógaszövetség szakem­bereinek véleményét is. Mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a R.A.S.T.-program csak test-, légző-, koncentrációs és relaxációs gyakorlatokat tartalmaz, és a moz­gáskultúra-jógagyakorlatokat nem kötelező tantárgyként, a tanterv ki­egészítésével elfogadásra javasolja. Ennek ellenére ez a program nem kerül bevezetésre, mert mint azt Milan Ftáčnik hangsúlyozta, a leg­nagyobb kifogások nem a program­mal, hanem annak kidolgozójával szemben merültek fel. A miniszter kezdeményezte egy szé­lesebb körű szakértőbizottság meg­alakulását, melyben a minisztérium által felkért szakértők mellett részt- vesznek a keresztény egyházak szakemberei is. Ennek a testületnek, mely szeptember 30-ig megalakul, lesz a feladata annak a nem kötelező mozgáskultúra tantárgy­nak a kidolgozása, melynek célja a gyerekek testi és szellemi fejlődésé­nek elősegítése lesz. Ezáltal nem ve­szik el az a 70 600 korona sem, amit eddig a minisztérium a tanárok fel­készítésébe fektetett. František Tondra püspök, Szlovákia Püspöki Konferenciájának elnöke üdvözölte a miniszter döntését. Sze­rinte a keresztény egyházak tovább­ra sem támogatják majd, hogy jóga néven bármi is bevezetésre kerüljön az iskolákban. (lpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents