Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-03 / 178. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 3. Politika 5 A Sziget megnyitásakor Tarlós István, Óbuda polgármestere az általa bírált Szivárványsátorba is ellátogatott Terepszemle a polgármesterrel Tarlós Istvánnak, Óbuda-Bé- kásmegyer polgármeste­rének nevét mára nemcsak Budapest- és Magyarország- szerte ismeri a közvélemény, hanem az országhatárokon tül is. Ténykedése remek pél­da arra, hogyan vegyülhet a politika a kultúrával. JUHÁSZ KATALIN A Pepsi Sziget első estéjén Ön te­repszemlét tartott a helyszínen. Milyenek az első benyomásai? A kerületi rendőrkapitánnyal jár­tuk be az Óbudai-szigetet, immár nem először, hiszen a rendezvényt megelőzően szokás szerint meg­mértük a hangerőt az egyes szín­padokon. Remélem, a hangerő ak­kor sem kúszik a megengedettnél magasabbra, ha valamennyi szín­padon beindul az élőzene. Idén még modernebb hangszigetelő sátrakat építettek a rendezők. Ezt a tevékenységet „munkabejárás­nak” hívjuk, a helyszín kommuná­lis körülményeire vagyunk kíván­csiak, de emellett persze nagyon örülünk, amikor felhőtlenül szóra­kozó fiatalokat látunk. A magyarországi sajtó sokat cikkez arról, hogy Ön az évek alatt igencsak sok borsot tört a szervezők orra alá, újabb és újabb akadályokat gördítve út­jukba. » Feladatom, hogy az r itt szórakozók érde­keit összehangoljam a környéken lakóké- val. \\ Polgármesterként az a feladatom, hogy az itt szórakozók érdekeit összehangoljam a környéken lakó­kéval. Nagyon könnyű helyzetben vannak azok, akik külföldön eldi­csekedhetnek ezzel a rendezvény­nyel, mivel kívülről csak a három­Nem igazán érti, mi a homofób (Internet) százezer feletti nézőszám és a fel­hőtlen hangulat érzékelhető. A ki- sebb-nagyobb feszültségeket leve­zetni már sokkal nehezebb és há­látlanabb feladat. Örülök, hogy ez általában sikerül. Idén is létesített az önkormány­zat külön telefonvonalat a hang­erő miatt panaszt emelni kívánó óbudaiak számára? Természetesen, hiszen az ingyenes szám tavaly is bevált. Ez is az eset­leges problémák gördülékeny ke­zelését hivatott segíteni. Naponta be kíván kukkantani a rendezvényre? Fogalmazzunk inkább úgy, hogy gyakori vendég leszek. Van azért egyéb teendőm is ez alatt az egy hét alatt, ám a Sziget fesztivál évek óta fontos epizód az életemben. Vannak, akik ezt jutalomjátéknak hiszik, általában olyanok mondják ezt, akiknek semmüyen felelőssé­gük vagy számon kérhető szere­pük nincs abban, hogy ez a ren­dezvény rendben lebenyolódjék. A sokat ragozott Szivárványsá­torba is benézett? Igen. Látta azokat a fehér pólókat, melyeket sok szigetlakó visel, és melyen az Ön neve egy nem ép­pen hízelgő jelző társaságában szerepel? Nem láttam. Árulja el, minek ne­veznek! A homofób kifejezést olvastam rajtuk... Vannak ilyen új keletű jelzők, me­lyeknek jelentését nem igazán is­merem. Ezeket a pólókat nyilván bizonyos civil szervezetek készítik, akiknek a létéről a melegsátorügy kapcsán hallottam először. Erről a témáról már nem szívesen beszé­lek, ám továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy nem he­lyeslem, ha fiatalkorúaknak ho­moszexuálisok tartanak homosze­xuális jellegű bemutatót. Ennél többet nem mondtam, és nem ér­dekel, ki hogyan értelmezi, illetve használja fel saját politiakai érde­kei szerint ezt az ügyet. Sejtette, hogy ekkora politikai csatározás kerekedik ebből a do­logból? Nem tagadom, nem a homosze­xuálisok értékrendje szerint élek, sok mindenben nem osztom néze­teiket. Úgy érzem, polgárként ennyit jogom van kimondani, pol­gármesteri intézkedéseimben pe­dig csakis az jelent meg, hogy a fi­atalkorúaknak ilyen emberek ne tartsanak bemutatót, hiszen fenn­áll annak a veszélye, hogy egy fer­de hajlamot prezentálnak köve­tendő példaként. Magánemberként melyik sátor programja keltette fel az érdek­SS Nem tagadom, nem r a homoszexuálisok értékrendje szerint . > élek. « lődését, hová ülne be egy kis kultúrára? Koromnál fogva a manapság futó, modern zenei stílusok nem igazán érdekelnek. 1994-ben viszont na­gyon élveztem a Byrds együttes koncertjét. Ifjúkorom hősei voltak, a hatvanas évek első felében a Beatles amerikai vetélytársainak számítottak. Örültem, hogy sze­mélyesen is válthattam velük né­hány szót. 1998-ban David Bo- wie-t is örömmel hallgattam meg. Minden évben akad, ami leköti a figyelmemet, ám én általában dol­gozni járok erre a rendezvényre, igyekszem elérni, hogy probléma- mentesen folyjon le. A biztosítóktól kapott pénz javát az alkalmazottak fizetésére használják fel a hazai egészségügyi intézetek Kóros pénzhiány a kórházakban PÉTERFI SZONYA Pozsony/Dunaszerdahely. Évek óta nincs egyetlen hazai állami kórház, amelyben zavartalan len­ne a gyógyítás. Bár akadnak egész­ségügyi dolgozók, akik embersé­ges magatartással próbálják elte­relni a betegek figyelmét a hiá­nyosságokról, erőlködésük több­nyire hiábavaló. Mert nem lehet nem észrevenni az egyre rongyo­sabb ágyneműt, nem lehet nem érezni, hogy az intézeti koszt egy­re egyhangúbb és ehetetlenebb. Áz idősebbek biztosan emlékeznek még arra, hogy valaha kötelező volt az intézeti hálóruha és a kék, gézzel átkötött köntös. Állítólag elővigyázatosságból, a fertőzésve­szély elkerülése végett bújtatták az embereket egyenöltözékbe. Mára mindez érvényét vesztette; a kór­házba utalt betegek természetes­nek tartják, hogy a köntöst, a háló­inget, a pizsamát, a törülközőt, a WC-papírt, az evőeszközt (a moso­gatószert) és persze a szükséges orvosságokat, de a gyógyteát, a kötszert is magukkal kell vinniük. Ugyanis a kórházak krónikus pénzhiánnyal s tetemes adósság­gal küszködnek. A dunaszerdahelyi kórház sem tér el a hazai átlagtól, bár 1998-ig ki­egyensúlyozott volt a költségveté­se. A vég kezdetét az egészségügyi minisztérium úgynevezett prosz- pektív költségvetése jelentette. Az érthetetlen megnevezés mögött egész egyszerűen kevesebb anyagi juttatás rejlik. Dr. Anna Nagyová igazgatónő szerint a kórháznak legalább havi 19,4 millió koronát kellene kapnia az egészségbiztosí­tóktól, bár teljesítményük szerint 6 millióval több járna. Ám az ága­zat pénzhiánya miatt csupán 15,5- 16 millió koronával gazdálkodhat­nak, ezért nem csoda, hogy adós­ságokat halmoznak fel. Hiszen a havi járandóságból 10,5 millió ko­ronát az alkalmazottak bérére kell fordítani, négymilliót pedig a kór­házi gyógyszerekre és az egész­ségügyi segédeszközökre. Érthe­tő, hogy a maradékból nem lehet csodákat művelni! Bár a kórház- igazgatók tudatosítják, azzal, hogy nem fizetnek a társadalom- biztosítási alapokba, törvényt sér­tenek - pénz híján véteniük kell. Az utóbbi hónapokban az áldatlan helyzetet a végrehajtások is sú­lyosbítják. Nem is a (magán)szol- gáltatók unták meg az egészség- ügyi intézetek hitelezését, és kö­vetelik az adósságok megtérítését, hanem az állami vállalatok. Du- naszerdahelyen legújabban a víz­művek zároltatta a kórház számlá­ját, holott létezik egy megállapo­dás, mely szerint az állami cégek nem alkalmazzák ezeket a mód­szereket. Az egészségügyi intézetek általá­ban önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, s önerőből nem képesek talpra állni. A kormány­nak és az illetékeseknek tudatosí­taniuk kell(ene), ha továbbra is elodázzák az ágazat gyógyítását, az ellátási rendszer végképp össze­omlik. RÖVIDEN Aláírásgyűjtés a politikai piknik előtt Komárom. A Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Taná­csa augusztus 12-én aláírásgyűjtést kezd követeléseinek támogatá­sára. Előtte a tanács tagjai Párkányban találkoznak az Európai Par­lament képviselőivel. Soóky Gál László, az OT elnöke szerint a „po­litikai pikniken” a szervezet követeléseinek megalapozottságáról, a beneši dekrétumok eltörléséről folyik majd a vita. Azt egyelőre ti­tokban tartják, kik lesznek a külföldi meghívottak, de az biztos, hogy a baszkok és a flamandok is képviseltetik magukat. (TASR) Jótékonykodik a parlament elnöke Berkenyéd. Jozef Migaš házelnök tegnap az árvízkárokkal küszkö­dő Ólut>lói járásba látogatott. Berkenyéden (Jarabina) részvétét fe­jezte ki az áradások első áldozata özvegyének, és 20 ezer koronát adott át neki. A 28 éves Milan Šlachtovskýt áramütés érte, amikor szomszédjának segített kiszivattyúzni a vizet a pincéből. (TA SR) Aranyláz a szlovákiai Aranybányában Aranybánya. Hol máshol rendezhetnek aranymosó versenyt, mint Aranybányán? Az Eperjesi járás településén holnap már második alkalommal elevenítik fel az aranymosás hagyományait. A rendez­vényt a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum aranyásók klubja szervezi. Már tavaly bebizonyosodott, nem véletlen a falu elnevezése, hiszen az 50 versenyzőből többen sikerrel jártak. (TASR) Mikuláš Dzurinda időzavarban Pozsony. Három héttel a magyar állami ünnep előtt Mikuláš Dzu- rinda üdvözlő táviratot küldött Orbán Viktornak államalapító Szent István ünnepének alkalmából. A sürgönyben a szlovák kormányfő azon meggyőződését tolmácsolta magyar kollégájának, hogy a szlovák-magyar jószomszédi kapcsolatok a kölcsönös bizalom jegyé­ben fejlődnek. Dzurinda azt kívánja, hogy a két ország együttműkö­dése konstruktív szellemben folyjon mindkét nemzet javára. (SITA) A kommunisták aláírásgyűjtést terveznek Pozsony. Szeptembertől Szlovákia Kommunista Pártjának (KSS) pe- tíciós íveit írhatjuk alá, ha úgy véljük, népszavazással kellene dönte­ni az ország NATO-tagságáról. A kommunisták azonban előbb Anna Malíkovát, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökét kívánják megszólí­tani, aki szintén ellenzi a tagságot. A KSS abban az esetben is meg­kezdi aláírásgyűjtő akcióját, ha az SNS elutasítja az együttműködést. Jaroslav Paška, a nemzetiek alelnöke szerint a referendumot nem a pártoknak, hanem a parlamentnek kell kezdeményeznie. (SITA) Kevesebb a roma menekült Brüsszelben Brüsszel. Ismét kevesebb szlovákiai roma - júliusban csak 39 - fo­lyamodott menedékjogért a belga hivatalokhoz. Úgy tűnik, a csök­kenés tartós, mivel júniusban még 45 roma kért menedéket Belgi­umban. „Jelenleg csak néhány kérvényezőről tudunk, a helyzet sta­bilizálódik” - mondta a belga bevándorlási hivatal munkatársa. A menekültek számát tekintve Szlovákia a 15. helyre esett vissza, ho­lott áprilisban még a 2. helyen állt. Úgy tűnik, elhárul a vízumkény­szer bevezetésének veszélye, habár a borúlátók szerint semmi sem változott, csak a romák változtattak taktikát. Már nem jelentkeznek a hivatalban, hanem egyenesen ismerőseiket keresik fel. (SITA) Brutális horvát parkolódíj-beszedők Eperjes. A Horvátországba utazóknak számolniuk kell azzal, hogy a parkolódíjat olykor brutálisan hajtják majd be rajtuk. Legutóbb két buszsofőr szenvedett könnyebb sérüléseket az égjük horvát autóbusz­parkolóban. Az egyik turista szerint három horvát előbb a parko­lókártyát, majd a pénzt kérte, de meg sem várták a reakciót, máris üt­ni kezték a komáromi turistabusz vezetőit. Előbb csak ököllel, majd vasrudakkal. Az utasok között azonban hivatásos katonák is voltak, akik véget vetettek az incidensnek. Egy másik buszsofőrt halálosan megfenyegettek egy alvilági csoport tagjai. (TASR) Válogassuk meg az olívaolajakat Pozsony. Nem káros az egészségre az Olio di Sansa di Oliva nevű olasz olívaolaj, melyet Szlovákiában az Italmarket Slovakia Rt. for­galmaz. A társaság igazgatója így reagált azokra az információkra, melyek szerint a szóban forgó olaj rákkeltő anyagokat tartalmaz. Az Italmarket a pozsonyi állat-egészségügyi igazgatóságtól kapott en­gedélyt az olaj behozatalára. Az állami állategészségügyi igazgató­ságjelentése szerint egy másik olasz gyártmányú, de azonos nevű olaj a mérgező, melyet a Hanseatic Slovakia Kft forgalmaz. (SITA) Rendbe hozzák a katonai sírokat Eperjes. A katonai sírokról szóló, tavaly augusztusban kötött szlo­vák-német egyezmény értelmében 17 német katona érkezik Szlováki­ába, hogy rendbe hozza az első világháborús sírokat. A katonák a Nižná Polianka-i temető katonasírjait állítják helyre. (TASR) A diákkölcsönt kizárólag a hazai főiskolák és egyetemek hallgatói vehetnék igénybe, a külföldön tanulók nem Diákhitelrendszer kereszténydemokrata módra Bár az SPP-től elment, a villában egyelőre marad Kérdőjelek Kinčeš körül ÚJ SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. Hatékony diákhitelrend­szer kialakítását szorgalmazza a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). „A hitel segítségével szegé­nyebb családokból származó fiata­lok is részt vehetnének a főiskolai képzésben, anyagilag legalább részben önállósodhatnának” - is­mertette az elképzelést Martin Frone oktatásügyi államtitkár. A hi­telt minden főiskolai hallgató igé­nyelhetné, aki „rendesen” tanul, azaz indokolatlanul nem szakítja meg vagy nem húzza-halasztja ta­nulmányait. A legmagasabb összeg az aktuális létminimumnak vagy minimálbérnek felelne meg. A lé­nyegében kamatmentes hitelt a standard képzési idő alatt lehetne meríteni, de a törlesztéskor figye­lembe veszik az inflációt is. Frone elismerte, ezt nem lehet előre meg­jósolni, tehát létezik inflációs koc­kázati tényező, de bízik a szakem­berek számításaiban és a szlovák gazdaság fellendülésében. A hitelt a tanulmányok befejezése után, a munkaviszony létrejöttének pilla­natától kellene törleszteni adó for­májában, azaz öt százalékkal emel­kedne a törlesztők adóalapja. Aki jól keres, gyorsabban visszafizeti a pénzt, az alacsonyabb fizetésűek- nek több évig is eltarthat. A szerző­désben a hitelt igénylők köteleznék magukat, hogy az iskola befejezése után három évig Szlovákiában ma­radnak. „Legalább ennyi ideig itt­hon kamatoztathatnák tudásukat. Szeretnénk korlátozni a tehetsé­ges, fiatal szakemberek külföldre vándorlását” - magyarázta lapunk­nak Frone. „Ha valaki nem tud el­helyezkedni azonnal, és munka- nélküli segélyre szorul, azalatt nem törleszti a kölcsönt. De a mun­kanélküli időszakba a három év sem számítódik bele.” A kölcsönt kizárólag a hazai főiskolák és egye­temek hallgatói igényelhetnék, nem vonatkozna a külföldi felsőok­tatási intézmények szlovákiai diák­jaira. A diákhitelt állami kötvények kibocsátásából fedeznék, és egy speciális pénzintézményt kellene létrehozni. Frone szerint ez nem feltétlenül jelentene új munkahe­lyeket és költségeket, a diákkölcsö- nöket nyújtó Diákkölcsönalapot le­hetne bankká átalakítani. A keresz­ténydemokraták elképzelésüket szeptemberben a diákszervezetek elé terjesztik, majd széles társadal­mi vitát indítanak. Frone szerint az első hiteleket 2003. január 1-jétől lehetne felvenni, (sza) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Noha Pavol Kinčeš szerdá­tól már nem a Szlovák Gázművek (SPP) alkalmazottja, továbbra is a vállalat luxusvillájában lakik. Az SPP vezetősége még nem döntötte el, meddig maradhat, sőt a cég szóvivője szerint a testület még nem is foglalkozott a kérdéssel. Ennek az a magyarázata, hogy az elnökség fontosabbnak tartja a vállalat átala­kításáról folyó tárgyalásokat. Kin- češnek ideje sem volt belakni a vil­lát, hiszen csak júniusban költözött be, miután Vladimír Masár, a jegy­bank volt elnöke kiköltözött. Sajtó- értesülések szerint utána Kinčeš sa­ját elképzelései alapján átépíttette a házat. A kiköltözés időpontján kívül még a lelépő összege is talány, mint ahogy az is, Kinčeš egyáltalán jogo- sult-e rá. A gazdasági minisztérium jogi elemzést kért a kérdés eldönté­se végett. Hasonló esetekben egyéb­ként a végkielégítés milliós nagy­ságrendeket is elért, a pontos össze­get legtöbbször nem hozzák nyilvá­nosságra. Sajtóügynökségi értesülé­sek szerint Kinčeš lelépője egyéves átlagfizetése, vagyis 1,5 millió koro­na lesz. (s, t)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents