Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-28 / 199. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 28. Riport ^jj Záreczky János: ha nem sikerül megvalósítani a tervet, a neogótikus épület - amely már egy evtizede az enyészetnek van kitéve - rövid időn belül összedől Perpatvar a galántai kastély eladása körül A galántai neogótikus kastély híres, még a város címerében is szerepel, ám már egy évtizede az enyészetnek van kitéve, mert a város képviselői képtelenek voltak megegyezni a műemléképület eladásának vagy bérbe adásának feltételeiről. GAÁL LÁSZLÓ A városi képviselő-tetület június 28-ai ülésén végül is nagy többséggel megszavazta az épület eladását, négy képviselő azonban az ügyészséghez fordult, vizsgálja meg a határozat érvényességét. A polgármesternek a napokban kellene megkapnia az ügyészség válaszát. A kastély megvétele iránt legkomolyabban Gejza Petrík, a belügyminisztérium helyi államigazgatási és önkormányzati főosztályának vezetője érdeklődik, aki a mintegy 150 millió koronás beruházást igénylő felújítást külföldi tőke bevonásával oldaná meg. Konferenciaközpontot létesítene a kastélyban, ahol például a Helyi Demokrácia Fejlesztésének Intézete továbbképző tanfolyamait tartanák, de európai uniós és egyéb nemzetközi konferenciák megrendezésére is alkalmas lenne. Hasonló célokat szolgálna, mint a felújított szomolányi kastély. Gejza Petrík ajánlatát a galántai képviselő-testület egyszer már elutasította. „Nem értem, miért vannak ellene, nem látom az okát. Ha valaki azt mondaná, ne adjuk Petríknek, majd én hozok valakit, aki ad 150 milliót a felújításra, azt megérteném, de az ellenzők ilyet nem mondanak” - közölte Záreczky János, Galánta polgármestere. Végül - az említett ülésen - 26 képviselő közül 19-en megszavazták a kastély eladását, a döntés szerint az épületet a hivatalosan felbecsült áron, nem egészen 10 millió koronáért eladhatják Petríknek. Jelenleg a szerződés kidolgozása, a feltételek pontosítása folyik. Közben a határozat ellenzői levélben fordultak a belügyminiszterhez, aki kérdőre vonta Petríket. A minisztériumi osztályvezető kijelentette: amint aláírják a szerződést, otthagyja a munkahelyét, hiszen Becslések szerint mintegy 150 millió koronába kerül majd a kastély felújítása (Dömötör Ede felvétele) nem tudna mindkét feladatának megfelelni. „Nagyon szeretném, ha ez az ügy mielőbb rendeződne” - hangsúlyozta a polgármester. „Úgy gondolom, a Petrík úr által benyújtott projektum megvalósítható, és ez a városnak is hasznára válna, hiszen akik az ülésekre, konferenciákra ideutaznak, azok a városban fogyasztani, vásárolni is fognak. Petríknek pedig - nyilván - a kastély melletti parkot is rendbe kell tennie, hiszen a vendégek ott akarnak majd sétálni, pihenni. A szerződés azonban azt is tartalmazni fogja, hogy a parkot a helyi lakosok előtt is nyitva kell tartania. Ha nem sikerül megvalósítani a tervet, a kastély felújítás nélkül rövid időn belül összedől.” A polgármester félrevezetőnek nevezte a Plus 7 Dní című hetilapban a közelmúltban megjelent állítást, hogy olyan komoly érdeklődő is akadt - Eduard Jurovatý jogász személyében -, aki a kastélyra a piaci áron (mintegy 29 millió korona) szerzett volna vevőt. „Amikor rendkívüli képviselő- testületi ülésen először foglalkoztunk a kastély ügyével, egy Nyilvánvaló, hogy a kastély melletti parkot is rendbe kell tenni. faxot kaptam, amelyben Jurovatý jelezte, őt is érdekli a dolog. Miután az ülésen Petrík úr ajánlatát lesöpörték az asztalról, értesítettük Jurovatýt, hogy szeretnénk beszélni az ajánlatáról, ám ő nem jelentkezett. Meghívtuk a június 28-ai ülésre is, amelyen mind Petrík, mind Jurovatý vázolta elképzelését, utóbbi olyasmit mondott, hogy az ő kliense bizony megadná a piaci árat is. A képviselők szavazását már nem várta meg, fogta magát, és elment, s azóta sem jelentkezett. Petrík viszont kijelentette, hajlandó megadani a kastélyért a hivatalos árat, a csaknem tízmillió koronát.” Záreczky János még egy érdeklődő, egy pozsonyi jogásznő nevét említette, ő egy bécsi lakosnak közvetített volna. Az osztrák férfi rendbe hozta volna az épületet, és beköltözött volna a családjával. Egy koronáért szerette volna megvenni a régi kastélyt, nem tudta, hogy az épületen járulékos teher is van. Később már nem jelentkezett. A járulékos teher a Galántai Honismereti Múzeummal kapcsolatos, ugyanis a múzeumnak a hetvenes években a neogótikus kastélyban volt a székhelye, a kastély az állam tulajdona volt, és az épületet 1993-ban olyan feltétellel - járulékos teherrel - adták át a városnak, hogy egyharmad részét a felújítás után a múzeum rendelkezésére kell bocsátani. A önkormányzat most már e nélkül a járulékos teher nélkül szándékozza eladni a kastélyt, ilyen szempontból talán érthető is, hogy a Petríkkel való üzletkötés egyik legfőbb ellenzője Keppert József, a honismereti múzeum igazgatója. Ó az egyike annak a négy képviselőnek, akik beadványukkal az ügyészséghez fordultak, vizsgálja felül a június 28-ai határozatot. Keppert azonban cáfolta, hogy a járulékos teher miatt ellenezné a határozatot. „Én csupán azt kifogásoltam, hogy az eladásról folytatott tárgyalások nem voltak átláthatók. Nem Petrík volt az egyetlen érdeklődő, de a többiek nem kaptak olyan esélyt a feltételek megbeszélésére, mint ő. Akadt, aki a 29 milliós piaci árat is megadta volna, Petrík pedig a hivatalosan felbecsült árat fizetné, s így a város húszmillió koronától esik el.” A múzeumigazgató úgy véli, az említett képviselő-testületi ülésen sem kapott egyforma esélyt a két érdeklődő, mert míg Jurovatý csak egyszer szólalhatott fel, Petríknek kétszer is szót adtak. Azt már Barczi Attila polgármester-helyettestől tudtuk meg, hogy Jurovatý - aki azonos a Sliači Fürdővállalat privatizálási botrányával kapcsolatban elhíre- sült ügyvéddel - semmivel sem tudta alátámasztani, valóban van olyan fizetőképes kliense, aki a piaci árat tudná fizetni a kastélyért, ugyanakkor olyan „Arról nem mondhatok le, ami a múzeumnak törvényesen jár.” szerződést kívánt kötni a várossal, hogy ő az üzletkötésből províziót kapjon még abban az esetben is, ha a kastélyt nem az ő kliense vásárolná meg. Egyébként az említett járulékos teher már nem akadály. Keppert Józseftől megtudtuk, a Nagyszombati Kerületi Hivatal elöljárójával, Martin Padoval és a város önkormányzatával folytatott tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a szerződésben szereplő neogótikus kastély egyharmad része helyett a már felújított és a Városi Művelődési Központ kezelésében levő reneszánsz kastély három kiállítótermét kapja használatba a múzeum, valamint a jelenleg Vágtornócon - Galántától húsz kilométerre - levő raktárhelyiségek helyett a járási székhelyen kapnak hasonló helyiségeket. „Én a kompromisszumok híve vagyok, nem akarom megakadályozni a kastély eladását, de arról sem mondhatok le, ami a múzeumnak törvényesen jár” - állítja Keppert. Jelenleg tehát még az ügyészség foglalkozik a kastély eldásáról szóló képviselő-testületi határozattal, ám Záreczky polgár- mester úgy véli, abban semmi törvényelleneset nem találhatnak. Reméli, már nem lesz akadálya annak, hogy megkössék az adásvételi szerződést, és lépjenek a kastély megmentése érdekében. Hozzáértő, lelkes műszaki gárda dolgozik azon, hogy helyrehozza az évtizedek rombolásait, s eredeti szépségében őrizhessük meg az utókornak a parlament épületét Megújul a magyar Országház I j A tizenhét évig épült csodapalotát, a Steindl Imre által tervezett Országházat 1902-ben adták át rendeltetésének (Fotó: internet) ÖSSZEÁLLÍTÁS „Gótikus kápolnába oltott török gőzfürdő” - így gúnyolta Illyés Gyula a magyar parlament épületét. 1885-ben kezdték el építeni, s átlagosan ezer ember dolgozott rajta tizenhét éven át. Tervezője, Steindl Imre (1839-1902) eredetileg kőfaragó inas volt, aztán Becsben és Budapesten tanulta ki az építészetet. Negyvennégy éves korában kezdődött el az építkezés, amelyet a befejezéshez közel, betegsége miatt csak hordszékről tudott irányítani. Néhány héttel azelőtt halt meg, hogy az épületet használatba vették. A parlament 268 méter hosszú, legnagyobb szélessége 118 méter. Az épületben 691 helyiség van, a lépcsőfokok együttes hossza mintegy 20 kilométer. Az épületben sok száz kisebb-nagyobb szobor, freskó, dombormű, fafaragás, különleges kárpit bűvöli el a belépőt. A monumentalitásra jellemző, hogy a főlépcsővel együtt 29 lépcsőházat, 27 kaput és 17 liftet tervezett a híres építész. Készségesen elárulja szerkezetét, különösen a Duna felőli oldalról. Egy központi kupolateremtől jobbra és balra helyezkedik el az egykori alsó-, illetve felsőházi ü- lésterem. „Az új Országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert ilyen századokra szóló monumentális épületet múlandó részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis arra törekedtem, hogy a középkor e remek stílusába szerény módon, óvatosan, amint azt a művészet megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet vigyek be...”- mondta az építész, mikor elfoglalta helyét az akadémia tagjai között. Nyilván a gótikára gondolt a stílusra utalva - bár az épület voltaképpen reneszánsz tisztaságú alaprajzra épült, s számos barokk jellegű megoldás ékíti belsejét, összefoglalása a magyarországi eklektikus építőművészeinek. Most hozzáértő, lelkes műszaki gárda dolgozik azon, hogy helyrehozza az évtizedek rombolásait, s eredeti szépségében őrizhessük meg az utókornak a jelképpé vált Országházat. Az idő vasfoga A 386 képviselőn kívül az évszázadnyi idő alatt sokat megélt imponáló épületben dolgoznak a törvényhozást szolgáló apparátusok, szakértői csoportok, itt kapott helyet a két legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatala, valamint az Országgyűlés elnöke és apparátusa, továbbá az újságírók több mint százfős csapata. E csodás épületet látogathatják a turisták és az évenkénti másfél ezernél több rendezvény vendégei is. Már több mint egymillió a korona látogatóinak száma. Mindez a múló idővel együtt megköveteli a palota pótolhatatlan értékeinek védelmét, az állandó karbantartást és megújítást. Ez a feladat és felelősség immár egy évtizede a parlament főmérnökéé, Árva Péter építészé. Csak a déli torony teljes helyreállítása 2,3 milliárd forintba kerül, amiből az idén egymilliárdot használnak fel. Süttői mészkőre cserélik ki a torony összes sóskúti mészkőből épített elemét, mert azok veszélyesen porladnak. Ugyancsak a déli szárnyon tucatnyi elhasználódott és felújításra már régen megérett szobát hoznak rendbe. Eközben kicserélik a különféle vezetékeket, beépítik a légkondicionálót, amelyek láthatatlanok maradnak. Mire megkezdődik a törvényhozás őszi ülésszaka, mindennek rendben kell lennie, működnie kell valamennyi berendezésnek, szerkezetnek. A számla: 180 millió. A főmérnök álmai A főmérnöknek nemcsak a munkája, hanem szenvedélye is az Országház ügye, ezért álma, hogy elérhesse a teljes felújítását. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a miniszterelnökség, valamint a köztársasági elnök és hivatala új helyére költözik. Árva Péter eltökélt szándéka, hogy e munka során eredeti állapotába állítsa vissza mindazt, amit az elmúlt évszázadban átszabtak. Megszüntetné például a keresztfolyosók beépítettségét, mert ezeknek az a szerepük, hogy a jobb közlekedés, a több fény útjai legyenek, ahogyan azt a tervező megálmodta. Ha volna rá pénz, hozzálátna a bezárt, átmenetileg raktárnak használt étterem helyre- állításához, hogy a képviselők ne egy piciny, egykori büfében ebédeljenek. Bántja a szemét az egyes kapuknál rendszeresített személyi és csomagvizsgáló berendezés is. A világ jelentős törvényhozási épületeit jól ismerő főmérnök szerint ezeknek máshol lenne a helyük. (MP, i-t)
