Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-25 / 197. szám, szombat
6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 25. Egy új méhalfaj megtisztítja a kaptárt a kártevő atkáktól A kártétel a fa egész kinézetén jelentkezik, és ez jól látható a vegetativ és nemző részeken egyaránt Környezetvédő méhek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Genetikailag is különböznek fajtársaiktól azok a házi méhek, amelyek képesek a kaptárokat megtisztítani a kártevő atkáktól. A „takarító” méhek felismerik a Var- roa fertőzött méhlárvákat és bábokat, és kidobják azokat a kaptárból, így a leghatásosabb biológiai védelmet tudják biztosítani családjuknak. A „takarító” méhek nemcsak az atkával fertőzött lárváktól szabadítják meg a kaptárt, hanem felnőtt fajtársaikról is leszedegetik a parazitákat. Az első ilyen környezetvédő méhcsaládra Olaszországban figyeltek fel a méhészek. A gyümölcsösöket beporzó atkamentes méheknekhíre ment a környéken, és egyre több gazdaság kérte kölcsön őket. A testnedvekkel táplálkozó Varroa atka a méhkaptárak parazitája. Vegyszeres irtásuk ellenére is sokszor megmaradnak ezek a kártevők a méhek lakhelyén. Az apró, csupán 1 milliméter hosszúságú Varroa atkák okozta fertőzés nagy mértékben csökkenti a méhek munkaképességét, és termékenységét. Sót, a méhészek által alkalmazott vegyszeres védelem nélkül az atkák két év alatt elpusztítják a teljes méhkolóniát. Ugyanakkor a permetezés során használt atkaölő-szerek maradványai a mézben is megjelennek, csökkentve annak értékét. A University of Minnesota kutatói által az eredeti olasz kolóniából mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott méhszaporulat egyesült államokbeli megjelenését örömmel fogadta az amerikai méhészek egy része. „Ezek a méhek segíthetnek csökkenteni a használt rovarölő vegyszerek mennyiségét,” - jelentette ki Troy Fore, az amerikai méhészszövetség elnöke. A különleges méhcsaládokat biotechnológiai termékként dobták piacra kifejlesztőik. A méhészek többsége azonban egyelőre még idegenkedik az atkának ellenálló méh alfaj beszerzésétől. Mint a legtöbb biotechnológiai úton létrehozott élőlény esetében, a laboratóriumban előállított méheknek is a környezetre gyakorolt valamennyi hatása csak évekig tartó kísérletek után derül ki. (Nature) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Agrárkamarák találkozója Pozsony. Az Európai Unióval társult országok agárkamaráinak ülését újra Szlovákiában tartják. Az agrárszakemberek ezúttal hétfőn, augusztus 27-én Nyitrán ülnek össze, hogy megvitassák az uniós csatlakozás mezőgazdaságot érintő kérdéseit, szó lesz azonban a dotációs és exporttámogató politikáról is. A magyar, szlovák, lengyel, szlovén és észt agrárkamarák képviselői tavaly rendszeresítették találkozóikat, és a mostani, 6. ülésükre már Románia képviselőt is meghívták. (SITA) Karlovarská Becherovka gyártóját. Az állam célja, hogy a cégben 30 százalékos tulajdonrészt birtokló Salbot megfossza többségi szavazati jogától. A 30 százalékos tulajdonrész mellé további 21 százalékra biztosított szavazati jogot ugyanis azzal a feltétellel adták át a Salbnak, hogy az felvásárolja a Becherovka többi részvényét is. A cseh vagyonalap azonban augusztus közepén visszadta a pénzügynek a privatizációs projektumot, mivel a Salb teljesíthetetlen garanciákat kért az államtól arra az esetre, ha elvesztenék a Becherovka védjegyéért folytatott pert. (SITA) A Mliekospol első 6 hónapja Érsekújvár. A Mliekospol tejipari rt. az első 6 hónapot 22 millió koronás adózás előtti nyereséggel zárta. Termelésük az említett időszakban 608 millió koronát tett ki, bevételeik pedig elérték a 640 millió koronát. A tejgyár az idei évet 46 millió koronás adózás előtti nyereséggel szeretné zárni, bevételei az év végére várhatóan elérik az 1,28 milliárd koronát. Termelésükből 410 millió koronányi irányul külföldre, sajtjaikat elsősorban Nyugat-Európába és Libanonba exportálják. (SITA) Kergemarha Hollandiában Hága. Hollandiában idén már a 12. BSE-vel fertőzött tehénre találtak rá, egy, az ország déli részén fekvő farmon. A farm többi, mintegy száz állatánál nem mutatták ki a megbetegedést. 1997 óta ez már a huszadik fertőzött állat Hollandiában. (SITA) Állami kézbe a Becherovkát Prága. A cseh pénzügyminisztérium a közeljövőben teljesen ellenőrzése alá kívánja vonni a A Hamé Babice Szlovákiában Pozsony. A cseh Hamé Babice konzervgyártó, amely a szlovák piacon már hosszabb ideje jelentős részesedést tudhat magáének, a még tavaly Stupaván megvett üzemében is szeretne beindítani a gyártást. Az éves 6- 7 ezer tonnás kapacitású üzemben, kedvező döntés esetén, a jövő év közepén kezdődhetne meg a termelés. A Hamé eddig 10 millió koronát fektetett a cégbe, a gyártás beindítása után a Szlovákiában eddig alkalmazott 80 munkásuk mellé további 100 alkalmazottat vehetnének fel. (SITA) Lengyelországi olajprivatizáció Varsó. A lengyel olajszektor privatizációját intéző szervezet, a Nafta Polska szeptember 14-re halasztotta az ország nagyságra második finomítója, a Rafinéria Gdanska 75 százalékának értékesítéséről szóló döntést. A Nafta Polska a brit Rotch Energy magánbefektető csoporttal folytat kizárólagos tárgyalásokat. A gdanski finomító iránt a Mól Rt. is érdeklődött. A Rafinéria Gdanska pakettjének vételárát továbbra sem közölték; piaci források szerint 300 millió dollár körüli értékről lehet szó. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. augusztus 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,261 Magyar forint (100) 17,249 Angol font 68,386 Német márka 22,119 Cseh korona 1,264 Olasz líra (1000) 22,342 Francia frank 6,595 Osztrák schilling 3,144 Japán ien (100) 39,503 Spanyol peseta (100) 26,000 Kanadai dollár 30,734 Sváici frank 28,469 Lengyel zloty 11,227 USA-dollár 47,339 Elszaporodtak a levélatkák Komárom. Az elmúlt száraz év nyarán figyeltünk fel az almásokban a fokozottabb atkakártételre, amelyet az almatermésűek levélatkája okozott. Jelentős volt azonban a piros takácsatka és a kétfoltos takácsatka terjedése, fertőzése is. Ennek a fajnak a populációdinamikáját, kártételét, biológiáját, és fejlődéstani paramétereit szeretnénk az alábbiakban közelebbről megismertetni. CSERES ZOLTÁN Az almatermésűek levélatkájának tápnövénye elsősorban az alma, de a kártevő a körtén is előfordulhat. A károsítás első jelei a leveleken már a 10 darab/cm2 levélfelület fertőzöttségnél mutatkoznak. Az 50 db/cm2 esetén a párologtatás már jelentékenyen megnövekszik, 60 db/cm2 sűrűségnél az atkák által károsított részek már elhalnak Az atkák egyedszámának növekedése és a fotoszintézis csökkenése között egyenes arányosság áll fenn. A kártétel a fa egész kinézetén jelentkezik, és ez jól látható a vegetatív és nemző (generatív) részeken egyaránt. A levélatka jelenlétét - mikroszkopikus méretei miatt - a termelők leginkább a kártételéről ismerhetik fel. A kártétel a lisztharmatos tünetekhez hasonlít. Az atka a levélfonákon az epidermiszsejteket szívo- gatja, a levelek színük felé kanalasodnak, sodródnak. A levél színe kezdetben színtelen, matt lesz, majd ólomszínűvé válik. A sejtrombolás következtében csökken a fotoszintézis, és az előállított tápanyagok mennyisége is. A növény ezt újabb levelekkel igyekszik ellensúlyozni, aminek eredményeképpen a hajtáson nagy tömegben apró levelek fejlődnek. A virágzás idejében az atka a csészeleveleket, majd a gyümölcskezdeményeket is megtámadja, júniustól azonban eltűnik ezek felületéről. A táplálkozása során ejtett mikrosérülések júniusra apró, párás foltokként, nagyobb egyedszám esetén párás hálózatként jelennek meg a gyümölcsökön, melynek mérete mesz- sze elmarad az egészségesekétől. A termés mennyisége a gyengébb fotoszintézis és a tápanyagellátás következtében csökken. Az értékromlás is igen jelentős mind esztétikai, mind minőségi szempontból. A károsított fák lombkoronájának külső és felső részei a legfertőzöttebbek, mert az atka a fiatal tápAz almatermésűek levélatkájának tápnövénye elsősorban az alma. A kisebb képen az atka által megtámadott levél látható. (A szerző archívumából) anyagdús hajtásokat részesíti előnyben. A legkisebb egyedszám a fa alsó ágain és a belsőbb leveleken található. Augusztus végére a korona ágai felkopaszodnak, korai lombhullás következik be. Az atkanépesség összeomlása után azonban a fa képes a regenerálódásra és újra egészséges leveleket fejleszt. A kártétel ritkán okozza a növény teljes pusztulását, de csökkenti a rügyek és a hajtások télállóságát. A sejtrombolás következtében csökken a gyümölcsfa fotoszintézise. Egy több éven át tartó rendszeresen erős fertőzés a fa lassú halálát idézheti elő. A kártevő áttelelő nősténye az almafa rügyeiben a külső kemény pikkelyek alatt, a rügyalap és a hajtás által közrefogott láncokban, továbbá a termőnyárson a termőrügyet körülvevő hasítékokban telel csoportosan. Szobahőmérsékleten rövid idő alatt aktivizálódnak. Az áttelelt egyedek első megjelenése - a hőmérséklettől függően - rügyfakadáskor várható. Tömeges előjövetelük általában sziromhullásig tart. A nyári nemzedékek a virágzás idején jelennek meg a levelek felületén, de a hideg idő és az esőzések miatt csak május végén, június elején jelenik meg tömegesen. Az adták egyed- száma a nyár folyamán fokozatosan emelkedik, és júliusban éri el a csúcspontját. Augusztus végéig ismét egy mérsékeltebb felszaporodás tapasztalható. Egy vegetációs időszakban 5-6 nemzedék is követheti egymást. A telelőre vonulás szeptemberben kezdődik meg a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő napok hatására. Ez a folyamat a hajtások tövétől a csúcsrügyek irányában halad. A populációdinamikát befolyásoló tényezők lényege, hogy a csapadékszegény és ennek következményeként tartósan alacsony páratartalom miatt a felszaporodás üteme csökken és a népesség hamar összeomlik. A levélatkák léghőmérséklettel és páratartalommal szembeni igénye hasonló a takácsatkáéhoz. Amennyiben az időjárási viszonyok kedvezővé válnak - a meleg és mérsékelten csapadékos időjárás esetében - mindig az almafa levélatka gyors és nagy mérvű fel- szaporodása várható. A ragadozó atkák - hazai körülmények között az Euseius finladicus - betelepítése egyúttal az almatermésűek levélatkája elleni védelmet is jelentheti. Amenyiben sok kártevő atka telel át, a fiatal gyümölcs parásodásának megelőzésére célszerű már virágzás előtt permetezni. Erre a célra megfelelnek az engedélyezett szerek közül a következők: Apollo 50 SC (0,04%), Cascade 5 EC (0,15%), Nissorun 10 WP. A nyár folyamán a különböző akaricid készítmények alkalmazhatók eredményesen. Ezek közül nálunk a következőket használhatjuk: Magus 200 SC (0,05%), Mitac HF (0,1%), Omite 30 W (0,2%), Sanmite 20 WP (0,05%), Talstar 10 EC (0,03%). A vegyszereket mindig a használati utasítás szerint még az atkák elszaporodása előtt alkalmazzuk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 23-án Komárom augusztus 23-án Rimaszombat augusztus 23-án Zselíz augusztus 23-án Losonc augusztus 23-án Kassa augusztus 23-án sárgarépa 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/csomó 12 Sk/csomó 8 Sk/csomó 15-18 Sk/kg 12 Sk/csomó petrezselyem 10-12 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 8 Sk/csomó 10-15 Sk/csomó 13 Sk/csomó burgonya 7-8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 9 Sk/kg 6-8 Sk/kg 7-10 Sk/kg 6 Sk/kg karfiol 22-25 Sk/fej 10-20 Sk/fej 20-25 Sk/fej X 20-35 Sk/fej 2025 Sk/fej paprika 16-26 Sk/kg 16-24 Sk/kg 25 Sk/kg 1015 Sk/kg 25-32 Sk/kg 2030 Sk/kg karalábé 6 Sk/db 3-6 Sk/db 6 Sk/db 8 Sk/db 10-11 Sk/db 6 Sk/db zeller 8 Sk/db 4-8 Sk/db 18 Sk/kg 10 Sk/db 8-10 Sk/db 8 Sk/db káposzta , & 10 Sk/kg . 7-8 Sk/fej 10 Sk/kg 8 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg sárgadinnye 22-25 Sk/kg 20 SK/kg 28 Sk/kg X 30 Sk/kg 20 Sk/kg görögdinnye 13-15 Sk/kg 10 Sk/kg 13 Sk/kg 8-12 Sk/kg 13-15 Sk/kg 10 Sk/kg hagyma 12-15 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg 13-20 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 12-24 Sk/kg 10-14 Sk/kg 20 Sk/kg 1015 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15 Sk/kg gyenge kukorica 3-5 Sk/db 3-5 Sk/db X X 1,50-2 Sk/db X szilva 22-26 Sk/kg 18-24 Sk/kg 15 Sk/kg 10-33 Sk/kg 15 Sk/kg őszibarack 40-50 Sk/kg 33-35 Sk/kg 45 Sk/kg 25 Sk/kg 50-55 Sk/kg 36 Sk/kg kel 14-16 Sk/kg 8-12 SK/fej 12 SK/kg 10 Sk/fej 15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 16-40 Sk/kg 22-24 Sk/kg 15 Sk/kg 15-25 Sk/kg 8-49 Sk/kg 25 Sk/kg zöldbab 40 Sk/kg 30-35 Sk/kg X X 25-26 Sk/kg 30 Sk/kg fokhagyma 40-60 Sk/kg 50 Sk/kg 45 Sk/kg 13 Sk/csomó 60 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 12-16 Sk/kg 20-24 Sk/kg 15 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14 Sk/kg 13 Sk/kg tojás 2,50 Sk/db 2,3O3,0OSk/db 2,40 Sk/db X 1,60-2,00 Sk/db 2,50Sk/db tök 12 Sk/kg 6-14 Sk/db X X 10-15 Sk/kg 12 Sk/kg
