Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-20 / 192. szám, hétfő

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 20. Orgonazenei hangverseny a várban Pozsony. Immár huszonöt esztendeje része a Pozsonyi Kulturális Nyár rendezvénysorozatnak az Orgonazenei Napok. Ennek leg­újabb eseményeként ma este 19 órai kezdettel a pozsonyi vár zene­termében Zuzana Ferjenčíková fiatal szlovák orgonaművész Johann Sebastian Bach, Johann Gottfried Walther és Mozart mű­veiből ad elő néhányat. Zuzana Feijenčtková, aki 1998-tól a Pozsonyi Konzervatórium tanára, több nemzetközi zenei versenyen szerepelt előkelő sikerrel. (SITA) MOZI POZSONY HVIEZDA: Dr. Dolittle 2 (amerikai) 15.15,17.15 Bridget Jones nap­lója (amerikai) 19, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Krokodil Dundee Los Angelesben (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: Shrek (amerikai) 15.30, 17.30, 20 OBZOR: Szeret, nem szeret (szlovák) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30 A múmia visszatér (amerikai) 18.15 Magányosok (cseh) 18.30 Kék bársony (amerikai) 20.30 Amerikai szépség (amerikai) 20.15 A tehetséges Mr. Ripley (amerikai) 18 Matrix (amerikai) 18 KASSA DRUŽBA: Shrek (amerikai) 18, 20 TATRA: Kondomédia (francia) 18, 20 CAPITOL: About Adam (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Bridget Jones naplója (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Elizabeth (angol) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - AMFITEÁTRUM: Pasik és csajok (amerikai) 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: Ősz New Yorkban (amerikai) 20.30 GYŐR PLAZA: A csábítás elmélete (amerikai) 18 Dr. Dolittle 2. (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hannibal (amerikai) 20 Lara Croft: Tomb Raider (ame­rikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A leskelődő (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A múmia visszatér (amerikai) 13.30 Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 13.30, 16.15, 16.45, 19.30, 20.00 A pók hálójában (amerikai) 13.30,15.45, 20.00 Reszkess, Ameri­ka! (francia) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Yamakasi (francia) 14.30,16.30,18.30,20.30 Ma hatvanéves Július Satinský humorista, színész, író Az irónia veteránj a sita-hír BTjÉ""' ^ Ma ünnepli hatvanadik születés­napját a népszerű szlovák humo­rista, színész, szépíró és publicista, Július Satinský. A Pozsonyi Szín- művészeti Főiskolán szerzett dip­lomát. Állandó színésztársával, Milan Lasicával, akivel már a főis­kolai évek alatt közös programok­kal léptek fel, a modern, intellek­tuális szlovák humor megalapítói. A népszerű párost, amely a Tatra revue állandó szereplője volt, a szovjet megszállás után kitiltották Szlovákia színpadairól, ezért egy ideig a Večerní Brno elnevezésű brünni kabarészínházban léptek közönség elé. Visszatérésük után a pozsonyi Új Színpad szerződtette őket. 1990-ben egy évadra Sa­tinský az akkor alakult Korzó Szín­ház tagja lett. Jelenleg az L&S Stú­dió előadásaiban láthatja őt a kö­zönség. 1991 óta napilapokban megjelenő esszéivel, rádióban el­hangzó műsoraival rendszeresen reagál az aktuális politikai történé­sekre. Válogatott publicisztikai írá­Jelenleg az L&S Stúdió előadásai­ban láthatja őt a közönség (ČTK-felvétel) saiból, saját illusztrációival több könyv is megjelent már. írt a legfia­talabb olvasóknak, és írt színpadi darabokat is. Kitűnő komikusi alakításait a film­szalag is őrzi, egyebek között olyan sikeres alkotások, mint a Ve­led vidám az élet, Az én kis falum vagy a Fussunk, mert jön! A hanti, a manysi, a finn és a mari részleg készült el Finnugor Néprajzi Park MTI-TUDÓSÍTÁS Zalaegerszeg. Finnugor Néprajzi Parkot avattak tegnap Zalaeger­szegen. A Göcsej Falumúzeum te­rületén felépült szabadtéri múze­um a finnugor nyelvcsaládhoz tar­tozó népek kultúráját mutatja be. Egyelőre a hanti, a manysi, a finn és a mari részleg készült el, a töb­biek a következő években építkez­nek a skanzenben.- A világon összesen mintegy 25 milliós lélekszámú finnugor nép és nemzetiség él három önálló köz­társaságban: Magyarországon, Finnországban és Észtországban, valamint az Orosz Föderáció terü­letén - mondta avatóbeszédében Nanovfszky György, a Finnugor Vi­lágkongresszus alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy e népek nemzeti önazonosságát szolgálta, amikor Göncz Árpád volt köztársa­sági elnök 1993-ban végiglátogat­ta az Ural menti köztársaságokat. Több finnugor nép ekkor tudta meg, hogy vannak olyan távoli ro­konai, mint a magyarok, akik nem felejtették el őket hangsúlyozta Nanovfszky György. Az anyanyelvűket már csak rész­ben beszélő finnugorok felé for­dult érdeklődésnek köszönhetően Zala megye és Zalaegerszeg kultu­rális kapcsolatot épített ki a Hanti- Manysi Autonóm Területtel, amely a többi rokon néppel együtt aktív szerepet vállalt a zalaegerszegi múzeum kialakításában. Ácsaik építették a házakat a saját hazá­jukból származó faanyagokból, a berendezést pedig múzeumaik gyűjtötték össze eredeti néprajzi anyagból. Az építmények között található hagyományos mari szauna, hanti és manysi szabadtéri kemence és halfüstölő, valamint élelmiszertá­rolóként szolgáló lábasház. Sztárok a fürdőben, augusztus 25-én, Az írott szó napján az Új Szó és a Vasárnap vendége az Apostol együttes Romantikus nagy slágerekkel „Annyit dolgozunk, hogy tudjunk örülni annak, amit csinálunk. Havon­ta nyolc-tíz koncertünk van." (Archiv felvétel) Ketten jönnek a páti fürdőbe az Apostol együttes tagjai közül. Németh Zoltán billen­tyűs és Meződi József éne­kes, akik közösen adják majd elő az együttes régi nagy slágereit az Új Szó és a Vasárnap gálaestjén augusz­tus huszonötödikén a páti fürdő szabadtéri színpadán. BÁRÁNY JÁNOS Németh Zoltán, akivel az együt­tesről beszélgetünk, már nagyon várja a fellépést. Szerinte az el­múlt tíz év a dallamos zene elsor­vadásának évtizedeként minősít­hető. Ennek a zenei sorvadásnak a hatását elsősorban annak a kor­osztálynak a tagjai érezték meg, akik az Apostol együttes fénykorá­ban voltak tinédzserek. Éppen itt az ideje, hogy visszatérjenek a ro­mantikus dallamok! Pedig tartottak egy kicsit a mai fia­talok reakciójától, amikor nemrég az Apostol visszatérő koncertjét tervezték. Kérdés volt számukra is, hogy eljönnek-e vagy nem. Aztán megdöbbenve tapasztalták, hogy több a fiatal az óriáskoncerten, mint a zenészek korosztályába tar­tozó felnőtt. És a tinik velük együtt énekelték a slágereket. Ez is azt bizonyítja, hogy nehéz a boldogságtól búcsút venni? Nem gondolkoztam még ezen. Napjaink könnyűzenéjével kap­csolatban bizonyára kialakult va­lamiféle hiányérzet, s ez azokban a fiatalokban is ott van, akik eljöttek a koncertünkre. Semmi bajom a mai zenékkel, de ezek nem elégíte­nek ki mindenkit. Azt is keresik so­kan, ami ezenkívül van. És ami ugyanúgy szól az idősebbeknek, mint a fiataloknak. Az Apostolnak is nehéz volt a boldogságtól búcsút venni? Hetvenben alakult a zenekar. Hetvennégytől kezdve, amikor igazán népszerűvé váltunk, nyolc éven keresztül nagyon sokat ze­néltünk, koncerteztünk. Hetven­kilenc óta hatan vagyunk, akkor volt az utolsó változás a zenekar­ban. Közben a média nem foga­dott a kegyeibe, mivel azt a fajta slágerzenét, amelyet mi játszunk, olcsónak tartották. Belefáradtunk a szélmalomharcba. Alternatíva pedig nem volt. Egy lemezkiadó volt, egy rádió, egy tévé. Aztán a színpadon is elfáradtunk. Négy­száz fellépést tartottunk évente. A végén már úgy alakult, hogy he­tente négyszer-ötször utaztunk le vidéki fellépésre, és „mellesleg” találkoztunk a gyerekekkel meg a családdal. Szükségszerűen jött a pihenő. Mostanában kevesebbet dolgo­zik a zenekar? Ma már csak a play back technikát alkalmazó csapatok tudják ezt a mennyiséget produkálni. A renge­teg felkérés ellenére szabtunk egy határvonalat. Ennyit zenélünk, az­tán nincs tovább. Nem ebből élnek a zenekar tagjai, nem kell már haj­tani. Annyit dolgozunk, hogy tud­junk örülni annak, amit csinálunk. Havonta nyolc-tíz koncertünk van. Többet nem is akarnánk. Mivel foglalkoznak most az „Apostolok”? Zeneközeiben maradtunk vala­mennyien. Sosem oszlottunk fel! Amikor megpihent a csapat, szer­ződést kötöttünk az éppen akkori­ban alakuló Rock Színházzal, és mi lettünk a színház zenekara. Kel­lemes, nyugodt foglalkozást bizto­sított a társulat. Csak egy-egy exk­luzív fellépést vállaltunk el. Zárt­körű bulikat tartottunk, zenekar­ként nem mutatkoztunk nagy nyil­vánosság előtt. Vannak zenészek és előadók, akik borüzemet nyitottak, buti­kot vagy éppen kondicionálóter­met működtetnek... Meződi József érdekelt a vendég­látóiparban. De azelőtt is érdekelt volt a felesége révén. A többiek még csak lángossütőt sem nyitot­tak. Mindvégig zenéltek. Augusztus huszonötödikén mit várhat a páti fürdő szabadtéri színapadának nézőterén ülő kö­zönség? Valamennyi nagy slágerünket! Tíz- tizenkét „kötelező” dalt mutatunk be Meződi Józseffel. Természete­sen szeretnénk elénekelni néhány » „Paton szeretnénk r elénekelni néhány dalt az Apostol új szer­zeményei közül is, hogy bizonyíthassuk, nem­csak a régi dalaink jók, hanem az új ak is slágerek lehetnek.” \> dalt az Apostol új szerzeményei közül is, hogy bizonyíthassuk, nemcsak a régi dalaink jók, hanem az újak is slágerek lehetnek. Ha a közönség is úgy akarja. Készül új Apostol-album a közel­jövőben? A legfrissebb lemezünk az aranyle­mez közelébe került. Megvátjuk, amíg bearanyozódik. Utána el­kezdjük a következő album felvé­teleit. Van még néhány ötletünk! Jellegzetes hiedelmek, szokások, hagyományok alakultak ki a bányászok körében Magyarországi bányászmondák CSÁKY KÁROLY A magyar bányászat évezredes története címmel az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 2001-ben jelentette meg Budapesten III. kötetét. A ki­advány VII. fejezetében, A ma­gyar bányászat néprajzában ol­vashatjuk dr. Hála József és dr. Landgraf Ildikó figyelemkeltő dolgozatát, a Magyarországi bá­nyászmondák című, félszáz olda­las munkáját. Ennek első részé­ben a bányászmondák rendszere­zését kísérli meg a szerzőpáros, a Függelékben pedig közel száz, eddig kéziratban talált, vagy a kü­lönböző lapokban közölt mondát publikálnak. Ezek jelentős része felvidéki (Selmecbánya, Körmöc­bánya, Dobšina) vonatkozású, hisz bányáink is zömmel errefelé működtek hajdanán. A szerzők tanulmányát gazdag irodalom- jegyzék egészíti ki. Az említett tanulmányra azért is érdemes odafigyelnünk, mert a Vannak olyan mondák, amelyek csak a bányá­szok körében ismertek. bányászszokások és hagyomá­nyok összefoglalása a mai napig nagy adóssága folklorisztikánk­nak. Köztudott, hogy a bányász- ság olyan kompakt közösség, amelynek sajátos hagyományai vannak, jellegzetes hiedelmek, szokások, folklórjelenségek ala­kulta ki körükben. A bányászattal kapcsolatos prózai alkotások műfajilag vegyes képet mutatnak, s kevés a hitelesen le­jegyzett szöveg is. Mindez nehezí­ti a rendszerezést, a hasznosítha­tó tanulságok levonását. A szer­zők eme nehézségek ellenére is arra vállalkoztak, hogy áttekin­tést nyújtsanak a magyarországi bányászmondákról, tematikus csoportjaikról, és rendszerezzék azokat. Megállapítják, hogy e te­kintetben a hiedelemmonda-ka- talógus is hiányos. A mondák közt „akadnak olyanok, amelyek sajá­tosan csak a bányászok körében ismertek, vannak viszont olyanok is, amelyek a paraszti hagyo­mányból adaptálódtak a bányász­folklórba”. (489.1.) A szerzők a szakirodalomban elő­ször tettek kísérletet arra, hogy feltérképezzék, melyek a magyar- országi bányászmondák legfőbb tematikus csoportjai, fajtái, típu­sai, motívumai. A mondákat há­rom nagy csoportba sorolták. Az elsőbe tartoznak az eredetmagya­rázó mondák. Ezek „atiologikus történetek a világ teremtéséről, az égitestek, meteorológiai jelen­ségek, földfelszíni formációk ki­alakulásáról, az ember és az em­beri tulajdonságok, társadalmi vi­szonyok, intézmények, valamint a növény- és állatvilág eredetéről szóló elbeszélések.” (490.1) Közü­lük csak néhánnyal találkozha­tunk a kötetben. A második csoportot képező tör­téneti mondák gyűjteménye már gazdagabb. Ezekre jellemző a sa­játos időkezelés, a korok, hősök felcserélése. Köztük az alábbi al­csoportokat különböztetik meg: helyhez fűződő mondák; hábo­rúk, katasztrófák; hősök; bűn és bűnhődés; egyéb történeti mon­dák. Tanulmányukban a szerzők hangsúlyozzák, hogy „Ahogy a kincsmondák helye is vitatott a szakirodalomban, hiszen a törté­neti mondák és a hiedelemmon­dák között is előfordulnak, úgy a bányák megtalálásáról, alapításá­ról szóló történetek is olykor hie­delemmondák, máskor inkább történeti mondák.” (492.1.) Az egyéb történeti mondákat a szerzőknek nem sikerült a nem­zetközi felosztás kategóriái között elhelyezniük, mert - mint meg­jegyzik - ezek speciális bányász­mondák. A harmadik csoportba sorolt hie­delemmondák tárháza meglehető­A szerzők a bányász­mondákat három nagy csoportba sorolták. sen gazdag. A bányászok hiede­lemvilágának sajátos kialakulása ugyanis a sok más szakmától kü­lönböző munkakörülményekkel és életmóddal magyarázható. Itt az alábbi 'csoportokba sorolták az összegyűjtött folklóranyagot: Sors, végzet, előjelek; kísértet - vissza­járó halott; túlvilágjárás; ördög; természtfeletti, mágikus erővel rendelkező emberek (prdöngős bányász); természetfeletti lények (lidérc, bányaszellem, tündér). Tudomásunk van arról, hogy a szerzőpáros birtokában a közöltnél sokkal gazdagabb anyag található. Éppen ezért érdeklődéssel váijuk az önálló kötet megjelenését, re­mélve, hogy új színfolttal gazdago­dik majd a magyar folklór! (Dr. Hála József-Dr. Landgraf Il­dikó: Magyarországi bányász­mondák. In: A magyar bányászat évezredes története III. Szerk: Benke István, Bircher Erzsébet, dr. Faller Gusztáv, dr. Kun Béla. Budapest, 2001. 486-539.1.) Új, állandó kiállítás nyílt Az egri vár története Eger. Elkészült az egri vár történe­tét bemutató, újra rendezett állandó kiállítás. Az egri vár történetének, a törökök elleni harcoknak ma is üze­nete van, mert a várvédők összefo­gása és ereje példamutató a mi szá­munkra is - hangzott el a megnyi­tón. Az egri vár történetét bemuta­tó, húsz esztendővel ezelőtt rende­zett tárlatot egy éve bontották le, hogy helyébe korszerű kiállítással léphessenek a közönség elé. A hatszáz négyzetméteres kiállítás nyolc termében a tárgyi emlékekkel végigvezetik a látogatót az István ki­rály korában alapított egri püspök­ség korától, a középkori végvári har­cokon át a Rákóczi szabadságharcig terjedő időszakig. Húsz év régészeti és történeti kutatásainak eddig a közönség által nem látott több da­rabja is látható ezentúl. Szakmai szempontból is nyújt újdonságokat az új kiállítás. Két hangsúlyos pontja Eger, mint püspöki székhely, vala­mint annak a folyamatnak az érzé­keltetése, ahogyan a XVI. századra olyan végvárrá fejlődött az egri vár, amely fél évszázadra megállította a török terjeszkedését. A törököt ezút­tal nem csak ádáz ellenségként állít­ják be, hanem rámutatnak arra is, hogy a két nép közel egy évszáza­don át tartó együttélése hogyan vál­toztatta meg a várost és kultúráját. A legnagyobb újdonság az a számí­tógépes program, amelynek segítsé­gével virtuális barangolást tehet a látogató az egri vár történetének több korszakában. Korhű zenei alá­festéssel és krónikás vezetésével te­kinthet be a Szent István-kori bazili­ka falai közé, vagy a Dobó István várkapitány idejében fennálló vég­vár helyiségeibe. A szakemberek tervei szerint a kiállítás tíz évig fo­gadja majd a látogatókat. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents