Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-30 / 174. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 30. Politika 5 Péntektől több mint fél évszázad után ismét folyami átjáró köti össze a Duna két partját Híd a gazdasági fellendüléshez A11 és fél ezres fürdőváros, Párkány lakosainak száma nyaranta néhány ezerrel megnő. Ezen a nyáron azon­ban - hála az újjáépülő Du- na-hídnak - a szokásosnál is több volt a turista. Sokan voltak kíváncsiak arra, ho­gyan válik a csonka híd a két partot összekötő folyami át­járóvá, miként illesztik he­lyére centiméternyi pontos­sággal a több száz tonna sú­lyú hídmezőket. KAMONCZA MÁRTA „A turisták jelentős része azért ter­vezte júliusra a párkányi nyaralást, mert kíváncsi volt, hogyan készül a híd. Sokan érdeklődtek a városi hivatalban is, mikor helyezik az utolsó hídívet a pillérekre, és már órákkal az esemény előtt kijöttek a partra, nehogy lemaradjanak a nagy eseményről” - mondta az Új Szónak Eekete László párkányi al­polgármester. A nagy eseményre pénteken délelőtt 9 óra 41 perckor került sor: az utolsó hídív is a he­lyére került. Oravec János párká­nyi polgármester azon szerencsé­sek közé tartozik, akik elsőként vé­gighaladtak az újjáépülő folyami átjárón. „Tíz óra 5 perckor men­tem végig a hídon. Nagyszerű ér­zés volt, hogy átsétálhattam Pár­kányból Esztergomba” - osztotta meg velünk élményét Párkány első embere. A 20 millió eurós beruházással épülő híd munkálatai, annak elle­nére, hogy az utolsó hídív beillesz­tésére az erős széllökések miatt a tervezettel egy nappal később ke­rült sor, az ütemterv szerint halad­nak: augusztus 10-ig tartanak az acélszerkezeti munkák, majd az aszfaltozás, a betonozás, a járdák és a világítás kiépítése következik. A híd műszaki átadását szeptem­ber 30-ra, a hivatalos átadást pe­dig október első felére tervezik. Az útiokmányokat a párkányi oldalon ellenőrzik majd. A Mária Valéria hídon gyalogosok, kerékpárosok, menetrend szerint közlekedő au­tóbuszok, személygépkocsik, illet­ve a 3,5 tonna összsúly alatti te­herautók haladhatnak át. Oravec János szerint a tervek szerint 15 éven belül a párkányi papírgyár közelében felépülne egy a nehéz- járművek közlekedésére alkalmas terherhíd. Azt, hogy Párkány városa mit vár a hídtól, már sokszor megfogalmaz­ták a település vezetői: elsősorban gazdasági fellendülést. A városban és környékén a munkanélküliségi ráta tartósan 25 százalék körül mo­zog, ugyanakkor a Duna túlsó part­ján a munkaképes lakosság mind­össze 5-6 százaléka állástalan. Nyilvánvaló tehát, hogy az itteni szakembereknek is lehetőségük lesz a magyarországi munkaválla­lásra, hiszen az utazás a híd átadá­sa után lényegesen könnyebb lesz. A kapcsolat a Duna két partján fek­vő települések között közvedenebb lesz, és minden bizonnyal fellendül az idegenforgalom is. A párkányi Vadas termálfürdőbe évente több ezren látogatnak el, akik a jövőben csak átsétálnak a hídon és megte­kinthetik Esztergom történelmi nevezetességeit. Nagy Anikó esztergomi születésű Budapesten élő nyugalmazott ta­nárnő az egész múlt hetet szülővá­rosában töltötte, mint mondta: sa­ját szemével akarta látni, hogyan áll össze a híd. „El sem tudom kép­zelni, milyen érzés lesz átmenni a hídon. Gyermekkoromban csak gondoltunk egyet, és már odaát voltunk. Sétálgattunk Párkány­ban, meglátogattuk az ottani isme­rősöket. Nem tudok betelni a lát­vánnyal, hogy ismét összár a két part” - mondja könnyeivel küsz­ködve. A Duna bal partján fekvő Párkány és a jobb parton elterülő Eszter­gom népessége már a római kor idején is rokon kultúrkörhöz tar­tozott. Az első hídról szóló írásos emlék i.u. 170-ből származik: fel­tehetően itt haladt át a Dunán az Aquicumba vezető út. 1585-ben Szinán budai pasa a két város kö­zött hajóhidat építtetett, 1762-től kezdődően repülőhídon, később ismét hajóhídon keresztül zajlott a forgalom. A XIX. század végén azonban felerősödött az igény, hogy Pozsonyhoz és Komáromhoz hasonlóan Párkány és Esztergom között is állandó vashíd épüljön. Az elképzelést tett követte: 1895- ben megépült a folyami átjárót, amelyet - mint az akkoriban épült dunai hidakat általában - egy Habsburg hercegnőről, Mária Va­lériáról nevezték el. S ez az, ami ma is rosszul cseng a szlovák fül­nek. Bármennyire is nagyszerű ér­zés jelen lenni egy dunai híd újjá­építésén, tudatosítva azt, milyen sokat jelent ez a térségben élők­nek, nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a közelmúltban 11 civil szervezet javasolta, nevezzék a fo­lyami átjárót Bél Mátyás hídnak. Az elképzelést a Párkányban élők zöme, beleértve a város vezetését is, határozottan elutasította, mondván, a híd neve teljesen ösz- szefonódott a várossal, nincs sem­milyen ok az átnevezésre. Arról nem is szólva, hogy a Budán szü­letett, árvaházakat, óvodákat ala­pító Mária Valéria méltó arra, hogy nevét egy dunai híd viselje. „A Mária Valéria híd hozzátarto­zik Párkány imázsához, és szá­munkra nem téma a folyami átjá­ró átkeresztelése” - hangsúlyozta Oravec János párkányi polgár- mester. Mint ahogy a város imázsához korábban a csonka híd is hozzátartozott. Ez a kép péntek­től megváltozott: mostantól Pár­kány része egy a komáromi híd­hoz hasonló, 506,2 méter hosszú, ötívű folyami átjáró is. Ilyen látványban 57 éve nem volt részük a párkányiaknak (ČTK-felvétel) Nastase bevezethetőnek tartja a státustörvényt, de csak szakértői tárgyalások után Rendkívüli ülést sürgetnek Enyhült Románia álláspontj a MTI-JELENTÉS ' Marosvásárhely. Románia lát le­hetőséget arra, hogy szakértői szinten megoldásokat találjanak a státustörvénnyel kapcsolatos kér­désekre, jelentette ki szombaton Marosvásárhelyen Adrian Nastase román miniszterelnök, Orbán Vik­tor magyar kormányfővel folyta­tott tárgyalásai után. Orbán Viktor több javaslatot tett a kétoldalú kapcsolatok erősítésére. Az eredetileg egy órára tervezett megbeszélés majdnem két órára nyúlt. A találkozó utáni sajtóérte­kezleten Adrian Nastase elmondta, a román fél egyelőre eláll attól a kérésétől, hogy a magyar státustör­vény végrehajtását mindaddig füg­gesszék fel, amíg Magyarország az EU tagja nem lesz. Mint mondta, a mostani megbeszélések lehetősé­get adtak arra, hogy a tárgyaláso­kat folytassák szakértői szinten. Ezekre szeptemberben a magyar­román kormányközi vegyes bizott­ság keretében kerül sor. Adrian Nastase véleménye szerint a ma­gyar státustörvény nagyon nehe­zen lesz végrehajtható Románia te­rületén. Mint mondta, ha szeptem­ber közepéig a vegyes bizottságban nem sikerül érdemi megállapodás­ra jutni, a kérdés a román parla­ment elé kerül. Nastase leszögezte, hogy Románia nem a nyelvi, a kul­turális vagy a vallási támogatáso­kat kifogásolja, hanem a szociális és gazdasági jellegű segélyeket. Ráadásul a tervezett magyar iga­zolványok kiadását szükségtelen­nek tartja. Orbán Viktor elmondta, hogy öt konkrét javaslatot tett a magyar­román kapcsolatok erősítésére. A találkozót mindkét fél rendkívül nyíltnak, őszintének és hasznos­nak nevezte. Orbán Viktor hozzá­tette: biztató jeleket lát a folytatás­ra. Ezzel kapcsolatban megerősí­tette Adrian Nastase Budapestre szóló hivatalos meghívását. A magyar és a román kormányfő találkozóján nem történt áttörés a státustörvény vonatkozásában, de visszatértünk ahhoz az állapothoz, amikor minden kérdés nyitott - je­lentette ki szombaton Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztéri­um politikai államtitkára, aki sze­rint merev román álláspont felol­dódott, és ez megnyitja annak le­Orbán Viktor hetőségét, hogy a két fél értelmes párbeszédet, egyáltalán párbeszé­det kezdjen és ne nyüatkozathábo- rút folytasson egymással. További eredményként értékelte, hogy elkezdtek ismét azokról a fontos kérdésekről is tárgyalni, amelyekben - mint fogalmazott - 10-11 évvel a rendszerváltás után lassan már megállapodásra kelle­nejutni. A külügyi államtitkár úgy látta, hogy a román politikai világ, a román kormányfő és a román közvélemény nem várt hevesség­gel, túlságos érzelmi telítettséggel fogadta a magyar státustörvényt. „Nem értették meg szándékainkat, félremagyarázták azokat. A ma­gunk részéről ugyanakkor bízunk abban, hogy előhb-utóbb megér­tést tudunk kialakítani” - mondta Németh Zsolt. Adrian Nastase (Archívum) Kivizsgálnák Orbánék bányaügyeit Budapest. Az MSZP és az SZDSZ augusztus 7-re rendkívüli parla­menti ülés összehívását kezdemé­nyezi. Az ellenzék szeremé, ha ezen az ülésen létrejönne két vizsgálóbi­zottság. Az testületek Orbán Viktor, az FVM-ben Szabadi Béla terhére rótt visszaélésekkel kapcsolatos fe­lelősségét, illetve az Orbán-bányák állami megrendelésű dolomitszállí­tásainak körülményeit tisztáznák. A grémiumok felállítását ellenzi va­lamennyi kormánypárt és a M1ÉP is. A közlemény emlékeztet arra: az ellenzéki képviselők még a tavaszi ülésszak idején kezdeményezték a vizsgálóbizottságok megalakítását, de a kormánytöbbség - álláspont­juk szerint a házszabályt megsértve - akkor ezt megakadályozta. Sza­badi Béla és más személyek őrizet­be vételét, illetve azután, hogy a Dunaferr dolomitrendeléseiről egy­másnak is ellentmondó nyilatkoza­tok hangzottak el, és a nagyvállalat új vezetése felülvizsgálta korábbi álláspontját, még inkább indokolt tisztázni, terheli-e politikai felelős­ség Orbán Viktor miniszterelnököt az FVM-ben történt visszaélésekért, illetve érvényesült-e politikai befo­lyásolás a Dunaferr és az autópá­lya-építés közbeszerzéseinél - tar­talmazza a közlemény. Altoijai Ani­ta, az Országgyűlés elnöke szomba­ton azt mondta: Áder János házel­nökhöz még nem érkezett hivatalos megkeresés ez ügyben. (MTI) 2,8 millió frissítőre és ajándékokra Pozsony. Az előirányzott 5,5 milliós reprezentációs költségvetésből már csaknem 2,8 millió koronát elköltött a kormány az év elejétől számítva. A legbőkezűbbnek Ľubomír Fogas miniszterelnök-helyet­tes hivatala bizonyult: frissítőkre és ajándékokra már 34 ezer koro­nát költöttek el az 55 ezres keretből. A kormányhivatal külföldi de­legációk fogadására 970 ezer koronát használt fel, külföldi szemé­lyiségeknek összesen 440 ezer korona értékben vásároltak ajándé­kokat. A kabinet egyébként a Szlovák Nemzeti Színházban külön páholyt bérel, ez az adófizetők 175 ezer koronájába kerül. (SITA) ízléstelenül cinikus az ANO , A Pozsony. ízléstelen Pavol Rusko pártjának cinizmusa, amelyet a je­lenlegi súlyos árvizekkel kapcsolatban tanúsít - véli az SDKÚ Új Ge­neráció nevű szárnya. Közleményük szerint az alapvető tisztességet semmibe veszi az ANO alelnökének kijelentése, azok után, hogy Rusko televíziója megúszta a törvényszegés miatt rá kirótt kétmillió koronás büntetést. Ľubomír Lintner a Markíza pénteki adásában kö­zölte: az ANO félmillió koronát ajánlott fel az árvízkárosultak megse­gítésére. Az Új Generáció leszögezte: az SDKÚ Kék Autóbuszával az elmúlt három napon szintén segítettek a rászorultakon. (TASR) Kék Autóbusz háromszázezerért Pozsony. Csupán bérli jelenlegi kampányának névadóját az SDKÚ, méghozzá elég borsos összegért: a Kék Autóbusz kéthónapos haszná­latáért csaknem 300 ezer koronát fizetnek a losonci székhelyű, nem állami tulajdonban levő SAO autóbuszgyártó társaságnak. Szóvivője leszögezte: számukra bármely politikai párt ügyfél. Cáfolta, hogy a SAO így támogatná a pártot. Az SDKÚ szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni, mennyit fizetnek buszbérlet fejében. (SITA) Az SDSS kilép a kormánykoalícióból Nyitra. Kilép az SDK-ból és egyben a kormánykoalícióból is a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt (SDSS). A részletek megtárgya­lása lesz a szeptemberi 15.-re tervezet országos közgyűlésüknek az egyetlen programpontja. Ľubomír Šlahor elnöke a párt Közpon­ti Tanácsának szombati ülésén közölte: lépésük oka, hogy a kor­mánykoalíció nem teljesítette az ígéreteket és ráadásul nem fog­lalkozott a szociálpolitikával. Hogy a kilépés után koalícióra lé­pünk-e más politikai szubjektummal, egyelőre nem esett szó - nyit iatkozta Šlahor. (SITA) Döglött macska Máriának I Pozsony. Döglött macskákat, névtelen fenyegetőzéseket akasztófára utaló ábrácskákkal - mindezt el kell tűrnie Mária Dzurindovának. A kormányfő lánytestvérét iglói üzletében sokszor megtámadták már, a környezetében élő emberek gúnyos megjegyzéseinek célpontja. A Twist rádióban mindezt maga is elismerte, bár hangsúlyozta: noha a kormányfő a testvére, neki semmi köze a politikához. „Ismerem a bá­tyám gondolkodásmódját, teljesen megbízom benne - talán ezért nem adtam még vissza vállalkozói engedélyemet” - mondta. (ČTK) A parlament előtt a Tatár-féle módosítás Pozsony. Péntektől a honatyák előtt fekszik a három független képviselő, Peter Tatár, František Šebej és Peter Osuský által előter­jesztettjavaslat, amely a nemrég elfogadott közigazgatási felosz­tásról szóló törvényt módosítaná. 12+1 megye létrehozásával szá­molnak; Besztercebánya nem lenne megyeszékhely. A kerületek felosztása szintén ezt tükrözné. A három képviselő a Ján Cuper-féle módosítást is megszüntetné; ám az alkotmány eleve kimondja: ál­lami szerv felülbírálhatja a megyei önkormányzatok döntéseit. A KDH is jelezte: nem tárgyalják a javaslatot. (SITA, ú) Négyszeres erőszak Zsolnán Zsolna. Négy férfi erőszakolt meg egy 15 éves lányt Zsolnán. Az eset még július közepén történt, Lenka F.-et egy lakásban támadta meg a 21 éves Július B., a 19 éves Michal B., a 25 éves Albert Dz. és a 25 éves Miroslav N. Az ügyész pénteken emelt vádat ellenük ne­mi erőszak címén, a Zsolnai Járási Bíróság egy nappal később el­rendelte őrizetbe vételüket. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents