Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-24 / 169. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 24. Csehországban márciusban 13289 korona volt az átlagbér A világgazdaság két motorja, az Egyesült Államok és Németország teljesítménye fokozatosan lassul A nyugdíj ak is nőttek ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban a számítógé­pes adatfeldolgozók keresnek a leg­jobban, a legalacsonyabb havi átlag- bérek pedig a konfekcióiparban vannak. A legjobb átlagbérek 3,5- ször haladják meg a legalacsonyab­bakat - derült ki a Cseh Statisztikai Hivatal tegnapi jelentéséből. A szá­mítógépes adatfeldolgozók bruttó bére havonta átlagosan 30 252 ko­rona, míg a konfekcióiparban 8372 korona. A számítógépesek bére az első negyedévben 14,3%-kal volt magasabb a tavalyi első negyedévi­nél. Adagon felüliek még a pénz­ügyi szférában dolgozók ádagbérei is. Márciusban ádagosan 28 011 ko­ronát kerestek, 28%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az orszá­gos bruttó ádagbér az idei első ne­gyedév végén 13 289 korona volt. Az első három hónapban a biztosí­tótársaságok alkalmazottainak a ke­resete csökkent, havi 29 051 koro­nára. Ez is még több mint a kétsze­rese az átíagos cseh havi fizetésnek, de 19,8%-kal kevesebb, mint tavaly márciusban. Az ádagosnál ala­csonyabbak a keresetek a mezőgaz­daságban és az erdőgazdaságban. A tavalyi első negyedévhez képest 9,8 százalékkal emelkedtek, és idén márciusban ádagosan 9762 koronát tettek ki. A nyugdíjak 6,3%-kal emelkedtek, ádagosan havi 6302 koronára. Ez az átiagbémek a 47%- a. A cseh statisztikusok az átlagbé­rek kiszámításánál nem veszik fi­gyelembe a belügyi, a védelmi, az igazságügyi tárca, valamint a parla­menti képviselők, a szenátorok és a miniszterek bérét, (m, č) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Ľudová banka félévi nyeresége Pozsony. A Ľudová banka 2001 első felében 168,863 millió ko­rona nyereséget könyvelt el. A pénzintézet mérlegfőösszege az elmúlt egy évben 700 millió ko­ronával nőtt, s elérte a 25,635 milliárd koronát. A hitelkihelye­zése 2000 és 2001 első 6 hónap­ja között 28 százalékkal emelke­dett, elérve a 8,269 milliárd ko­ronát. A bank működési költsé­ge az év első felében 344 millió koronát tett ki. (TASR) Mikuláš Dzurinda a gázmüvekről Pozsony. Mikuláš Dzurinda kor­mányfő azt szeretné, ha a Szlo­vák Gázművek (SPP) privatizálá­sából származó bevételeket kizá­rólag a reform finanszírozására és az államadósság törlesztésére fordítanák. A hitelminősítő inté­zetek máris jelezték; éberen fi­gyelik, hogy a kormány hogyan sáfárkodik a magánosításból ere­dő bevételekkel. (TASR) Továbbadták a Slovnaft 8%-át Pozsony. A Penta Groupba tarto­zó Penta Investment limited és a J and T Finance Group alkotta konzorcium július 20-án megvá­sárolta a ciprusi Trim Luffer Li­mitedtől a Slovnaft 7,98%-os részvénycsomagját. Az utóbbi csak a múlt héten fizette ki a részvények utáni vételárat a Nemzeti Vagyonalapnak (FNM). A két fél abban is megegyezett, hogy a Trim Luffer Limited a vé­teláron (részvényenként 802 ko­rona) adja tovább a csomagot. Az egyezség még azelőtt megszüle­tett, hogy a Trim megvette volna a Slovnaft kisebbségi részesedé­sét - közölte a Penta képviselője. A konzorcium az 1,647 millió da­rab részvényért 1,321 milliárd koronát fizetett. A Penta Invest­ment és a J and T Finance Group már korábban megszerezte a Slovnaft 2%-át. A konzorcium összesen 10%-os részesedésével a Slovnaft harmadik legnagyobb részvényesévé lépett elő. (TASR) Nagyot esett a kőolaj átlagára Bécs/Oslo. Az OPEC-olajok múlt heti ádagára hordónként 23,07 dollár volt, egy héttel korábban 24,23 dollár volt az ádagár. Júni­usban az OPEC-olajféleségek át­lagos ára 26,10 dollár volt hor­dónként. Az OPEC-en kívüli ve­zető kőolajexportőr Norvégiának nincsenek olyan tervei, hogy csökkenti termelését. Norvégia naponta 3,1 millió hordónyi ola­jat termel ki. Az Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára tegnap úgy nyilatko­zott: lehetséges, hogy a szervezet országainak miniszterei augusz­tus elején találkoznak, hogy megvitassák a termelés csökken­tését annak érdekében, hogy az árakat a 25 dolláros hordónkénti ár közelében tartsák. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,730 Magyar forint (100) 17,235 Angol font 69,955 Német márka 21,848 Cseh korona 1,264 Olasz líra (1000) 22,068 Francia frank 6,514 Osztrák schilling 3,105 Japán jen (100) 39,754 Spanyol peseta (100) 25,681 Kanadai dollár 31,901 Svájci frank 28,391 Lengyel zlotv 11,722 USA-dollár 49,205 Nincs recept a gyengélkedésre Landolás előtt. A világgazdaság közel egy évtizedig tartó szárnyalás után leszálló ágba került. Vajon zök­kenőmentes lesz a földet érés? (Archívum) Berlin/Washington. Német­ország immár nem motorja, inkább ballasztja az európai • gazdaságnak, amely a jelek szerint továbbra sem elég egységes és erős ahhoz, hogy kivonhassa magát az ameri­kai hanyatlás hatása alól. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszelben, Berlinben, Frankfurt­ban egyelőre úgy látják, nem érde­mes mesterségesen serkenteni a növekedést, ki kell várni, amíg az magától eljön, Washington pedig azt szuggerálja, az amerikai gaz­daság már túljutott a mélyponton. „Hallom, de nem értem!” reagált a minap a pókerarcú Wim Duisen­berg, a frankfurti székhelyű Euró­pai Központi Bank (ECB) elnöke a különféle helyekről, de főként az óceán túlpartjáról érkező köve­telőzésekre, melyek szerint ideje volna kamatcsökkentéssel gyor­sabb növekedésre ösztökélni az európai gazdaságot, ezzel is segít­ve kiemelni a világgazdaság szeke­rét abból a kátyúból, amelybe az amerikai dekonjunktúra belelökte. Az egységes valutaövezethez tar­tozó 12 európai uniós (EU) ország közös monetáris politikájának irá­nyításáért felelős, acélkemény hol­land bankár sziklaszilárdan tartja magát ahhoz az elvéhez, hogy a monetáris politika az árszínvonal védelmére és nem a gazdaság élénkítésére való. Márpedig Dui- senbergnek jó oka van rá, hogy az eurózóna inflációs rátájáért ag­gódjon - írja a HVG. Bár a jelenlegi 3,4% még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké (3,6), az ECB 1999-es létrehozása és az euró bevezetése óta eltelt két és fél évből csak az elsőben sikerült a bank által felső határnak tekintett 2% alatt tartani az eurózóna átla­gos fogyasztóiár-emelkedési üte­mét. Duisenbergnek jelenleg egyetlen cél lebeg a szeme előtt: az, hogy a történelem legnagyobb pénzcseréjét, a készpénz-euró jövő év január 1-jei bevezetését semmi ne veszélyeztesse, vagyis a polgá­roknak az új bankók értékállósá­gába vetett bizalma tökéletes le­gyen. Márpedig maga a pénzcsere is tartogat inflációs veszélyeket: az árak euróra való átszámításakor adódó felkerekítési kísértések, va­lamint a régi készpénzüktől meg­szabaduló polgárok előrehozott vásárlásai következtében az idén akár 1 százalékponttal is emelked­het az inflációs ráta. Az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed az idén már hatszor csökkentett ka­matot, a kongresszus meg egy ha­talmas adólefaragással segített be a konjunktúraélénkítésbe, az ame­rikai gazdaság kilátásait mégis egyre borúlátóbban ítélik meg a prognoszták. A Nemzetközi Valu­taalap előrejelzése a tavaly szep­temberi 3,7%-os jóslattal szemben már csak 1,5%-ra taksálja az USA idei növekedését, míg az eurózóna eredetileg 3,2%-os prognózisát 2,2%-osra módosította. Az ameri­kai Paul O’Neill pénzügyminiszter úgy vélte, az Egyesült Államok gazdasága már túl van a mélypon­ton, s a negyedik negyedévben több mint 2%-kal is gyarapodhat. Az amerikai sajtóban gyakran kon- cepciódannak minősített O’Neill igyekezett optimizmust sugározni és elviselni, hogy francia és német kollégája a magas olajárak mellett az amerikai konjunktúra lehűlését jelölte meg a világgazdaság jelen­legi legnagyobb problémájaként. Az USA-ban a munkanélküliségi ráta a tavaly októberi 3,9%-ról jú­niusban 4,5%-ra emelkedett. Az erős valuta segít ugyan az import­költségeket, s ezen keresztül az inflációt kordában tartani, ám ép­pen akkor drágítja az amerikai ex­portot, amikor a kereslet amúgy is csökken. Nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben egy sor amerikai nagyvállalat mint a DuPont, a 3M, a Coca-Cola vagy a Nike éppen Maga az eurós pénz­csere is tartogat infláci­ós veszélyeket. romló exportkilátásaival magya­rázta nyereségének megcsappaná­sát. Az európai gazdaságban is baj van a motorral, Németország im­már negyedik éve nem képes be­tölteni ezt a szerepkört: hatalmas gazdasági súlyával, de az összes többi uniós tagországénál lassúbb, az idén legfeljebb 1,3%-osra várt növekedési ütemével lehúzza az egész kontinenst. Franciaország­ban viszont, ahol az elmúlt hetek­ben gyors egymásutánban több­ször is lefelé korrigálták a növeke­dési előrejelzéseket, még így is 2,7%-ra számítanak az idén. Né­metországgal, Olaszországgal és Portugáliával együtt azonban Franciaországot is a szégyenpadra ültette az Európai Bizottság (EB) az eurózóna tagországainak úgy­nevezett stabilitási és növekedési paktumában vállalt költségvetési deficit túllépéséért. Az egyezmény szerint a tagállamoknak egyen­súlyban lévő vagy inkább többletet mutató állami büdzsére kell töre­kedniük a tavalyi átíagos hiány a GDP 0,7%-ára rúgott, de sok he­lyütt inkább romlás tapasztalható. A legaggasztóbb, a megcélzott 1,5%-ossal szemben a GDP 2,25%- ára rúgó költségvetési deficitnek Berlinben néznek elébe. Gerhard Schröder kancellár hivatalba lépé­se óta most először számolt nyilvá­nosan is azzal a lehetőséggel, hogy nem sikerül betartania fő választá­si ígéretét, miszerint egymillió fővel csökkenti az 1998-as hivatal­ba lépésekor megörökölt 4,5 milli­ós munkanélküliséget. A konjunk­túra lehűlését magyarázó elemzé­sekben a világgazdaság s benne a német export számára meghatáro­zó amerikai gazdaság lelassulása mellett a cserearányromlás is sze­repel. Schröder kancellár a „nyu­godt kéz” politikáját hirdette meg, ami bizonyos értelemben Helmut Kohl taktikájára emlékezteti a megfigyelőket. De a kutatók is óva intették a kormányt a „kapkodó akcionizmustól”. A kiéli világgaz­dasági kutatóintézet konjunktúra­osztályának vezetője, Joachim Scheide egyrészt kizárta annak le­hetőségét, hogy a jelenlegi meg­torpanás a harminc évvel ezelőtti rossz emlékű stagfláció megis- métiődéséhez vezessen, másrészt úgy vélte, mivel a visszaesés okai nem a politikában keresendőek, az elhárítás érdekében sem kell poli­tikai lépéseket tenni. Az első olaj­válságot még pénzügyminiszter­ként, a másodikat már kor­mányfőként átélt és túlélt Helmut Schmidt a lefékeződés okát elsősorban a külső körülmények­ben, mindenekelőtt Amerikában látja, s erre sem egy esedeges né­metországi állami beruházási programnak, sem egy adócsökken­tésnek nem lenne hatása. Szó sincs azonban arról, hogy a volt kancel­lár általános felmentést adna mai utódjának. A túlszabályozott né­met gazdasági életben, ahol egye­dül az építésügyi előírások 1731 sűrűn nyomtatott oldalt töltenek meg, a kormány azzal követ el hi­bát, ha nem lát neki a dereguláció­nak. A várható szakszervezeti tilta­kozások ellenére is hozzá kellene nyúlni a munkajog szabályaihoz is - véli a volt kancellár. Kérdés per­sze, akad-e kormány, amelyik az ilyen „rugalmasabb foglalkozta­tást” éppen a választás előtti utol­só évben akarná bevezetni. Pedig Brüsszelben is azt mondják, hogy a súlyos német dekonjunktúrára és deficitemelkedésre korántsem csak Németországnak az amerikai tőkétől és az USA-ba irányuló ex­porttól való függése az egyetlen magyarázat, hanem a „széltől is óvott” munkaerő-piaci szabályok, a foglalkoztatottságot akadályozó hatalmas közterhek is az okok kö­zé tartoznak. Amerikában nehezíti a kilábalást a sokak által félt re- cesszióközeli állapotból, hogy a gyenge vállalati eredmény-előre­jelzések következtében süllyedő részvényárfolyamok, valamint a rendre csalódást keltő GDP-adatok dacára az év eleje óta a dollár erősödött az euróval, illetve a jen­nel szemben. Egyes kommentárok szerint ez annak köszönhető, hogy a befektetők még mindig az ameri­kai lehetőségeket tartják a legvon­zóbbaknak, mondván, még ha az USA gazdasága lassul is, a világ- gazdaság többi régiójában az Egyesült Államok meghatározó szerepe miatt ennél csak rosszabb lehet a helyzet. Erre utal az is, hogy folytatódik az európai tőke- kiáramlás: két évvel ezelőtt 162 milliárd eurót tett ki, tavaly 158 milliárdot, az idei év első negyedé­ben pedig már 86 milliárd volt. Akik még mélyebbre ásnak, azok azzal érvelnek, a két egymással versengő régió valójában nagyon is hasonló ütemben fejlődik: az el­múlt fél évtizedben az amerikai növekedés összességében évi 4%- os volt ugyan, míg az eurózónáé csak 2,7%-os, viszont ha az egy főre jutó GDP növekedését nézzük, az európai 2,6% már alig marad el az amerikai 3%-tól. A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. július 22 ■én) Bank 3 hónap Felmondási határidő 6 hónap 9 hónap 12 hónap Felmondási idő 18 hónap 2 év nélkül Bank Austria Creditanstalt 5,00 5,00 5,250 7,50 3,75 Banka Slovakia 6,80 7,50 8,00 8,20 4,60 Investičná a rozvojová banka 6,80 7,10 7,30 7,60 7,50 4,50 Istrobanka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,10 4,50 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Poľnobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 4,00 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,80 6,90 7,00 3,20 Devín banka 7,10 7,50­7,80­Tatra banka­­­­4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,60 5,40-6,00­5,50-6,35 5,90-6,50 2,50 Všeobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. július 22-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 4,70-5,00 5,205,50 5,706,00 6,206,50 6,506,80 6,606,90 1,50-5,50 Bank Austria Creditanstalt 4,55-5,40 4,75-5,60 5,356,20 5,556,40 5,656,50 5,956,80 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,10 7,50 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,006,20 5,106,30 5,106,30 5,206,40­5,306,50 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,206,40 5,606,00 6,206,40 6,80 7,007,20 7,007,20 2,20-4,50 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,05 6,406,45 6,606,85. 6,807,00 2,50 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,003,75 Poľnobanka 4,90-5,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40 2,25-4,25 Prvá komunálna banka 5,00 5,305,60 5,706,00 6,106,40 6,306,60 6,506,80 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,80 5,706,20 6,106,60 6,156,65 6,356,85 2,00 Devín banka 5,506,20 6,206,50 6,506,80 6,807,10 6,907,20 7,307,50 2,00-5,50 Slovenská sporiteľňa 4,854,95 5,405,50 5,705,80 6,156,40­6,406,65 2,00 Všeobecná úverová banka 5,00 5,405-5,80 5,906,00 6,406,60 6,606,80 6,707,00 2,30-3,80

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents