Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-24 / 169. szám, kedd

2001. július 24., kedd 5. évfolyam, 31. szám Ma a város mindennapi életének meghatározó szereplői az egyetemisták, akik télen-nyáron állandó nyüzsgést és fiatalos hangulatot adnak a városnak Piazza IV. Novembre új gondolatok megértése a nehéz, hanem a régiektől való megszaba­dulás, mert ezek behálózzák agyunk minden zugát, annak a ne­velésnek következtében, amelyben legtöbbünk részesült. A múlt heti számunkban közölt Ta­lálja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Visegrád. Ajándékcsomagot nyert: Vajai Ilona, Ekecs Taliga Lenka, Zselíz (Internet) Ifj. Demeter Béla, Nagygéres Patai Terézia, Ipolyság Agócs Gyula, Almágy Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük. Találja ki, hol járunk! JÁTÉK em nehéz eltévedni a városban. A tájékozó­dás ugyanis a mere­dek és kacskaringós utcák, a szűk sikáto­rok végeláthatalan sorának köszönhetően az egyszeri turista számára szinte lehetetlen, így a belvárosi kalandokra igyek­vők jobban teszik, ha Ariadné fo­nalát maguk mögött görgetve in­dulnak útnak. Umbria tartomány székhelyén a helybéliek már valószínűleg hoz­zászoktak az eltévedt vendégek út­ba igazításához, egyikük egyszer bevallotta, hogy ideköltözése után neki is fél évébe telt a helyes irány első próbálkozásra való megtalálá­sa. A tengerszint felett 493 méte­res magasságra épült városköz­pontba való eljutáshoz leginkább a föld alatti mozgólépcsőket ajánl­ják, amelyek jelentős izomláztól mentik meg az edzetlen sétálót. A gyögyörű város azonban nem csu­pán labirintusairól ismeretes. Ókori emlékei, középkori-reneszánsz épü­letei, egyeteme (Universitá per Stranieri) vagy a rómaiak korából maradt vízvezeték ugyanolyan szer­ves részét képezik a városnak, mint impozáns és egyedülállóan egyenes főutcája, a két főbb tér, a Piazza Italia és a Piazza IV. Novembre kö­zötti Corso Vannucci. Híres szökő- kútja, a XIII. századi formáját hűen őrző Fontana Maggiore a város egyik jelképé vált. A város első említése az etruszkok­tól származik, emléküket például az Arco Etrusco, a Porta Marzia és a Pozzo Etrusco őrzi. A várost az i. sz. második évszázadban Octavianus császár tette székhelyévé, majd a ró­mai birodalom bukása után sok nép váltotta itt egymást, míg a XI. szá­zadban végre kivívta függetlensé­gét. Ebben az időszakban kezdődött el virágzása, paloták épültek, felbe­csülhetetlen értékű festmények és szobrok tucatjai születtek. Igaz, bir­toklásáért több család is harcba szállt, míg végül a Baglioni nemzet­ség nyerte el az uralmat - egészen 1531-ig, amikor a pápaság hódította el a várost. III. Pál saját uralmának szimbólumaként erődítményt is épí- tetett, a Rocca Paolinát, amely ma a mozgólépcső egyik „állomásaként” tekinthető meg. Az olasz királyság születésekor azonban a város füg­getlenségét visszanyerve csatlako­zott az új országhoz. Ma mindenna­pi életének meghatározó szereplői az egyetemisták, szám szerint 30 ez­ren, akiknek jelenléte télen-nyáron állandó nyüzsgést és fiatalos hangu­latot ad a városnak. Aki úgy érzi, kimozdulhatnékja tá­mad, egyórányi autózásra számos érdekességet talál. Például Szent Ferenc városát, Assisit, amely a né­hány éve súlyos károkat okozó földrengést már kiheverte. A hű- sölni vágyókat a Trasimeno-tó vár­ja, kicsit távolabb található Siena. Múlt heti számunkban közölt óri­ásrejtvényünk megfejtése: Nem az MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számá­ban közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői kö­zött, akik a kiadó cí­mére (Petit Press a.s., Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava 26, P.O. BOX 49) július 30-ig be­küldik a helyes vá­laszokat, ajándéko­kat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertes­nek ajándékot kül­dünk. (ú) vasarnap

Next

/
Thumbnails
Contents