Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-21 / 167. szám, szombat

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 21. TANÁCSADÓ A földek kiadásáról P. I.: Több éve hadakozom a helyi szövetkezettel. Az ellen­tétek abból adódnak, hogy ki­kértem a szövetkezet haszná­latában levő szántóföldjei­met, ám csak egy bizonyos részt mértek ki. A maradék rész kimérését visszautasítot­ták azzal a kifogással, hogy a tulajdonlapon szerepel egy szó, „nem identikus”, vagyis nem azonos. BERNÁTH SZILVIA Ügyéhez csak nagyvonalak­ban tudok hozzászólni, mivel nagyon kevés információ áll a rendelkezésemre. Kaptam ugyan Öntől egy tulajdonlapot, ám azon a földterületek identi­fikációs adatai, vagyis a parcel­laszámok, a földterület fajtája és a parcellák nagysága, nem szerepel. Mindössze az derül ki belőle, hogy az Ön tulajdo­nát képezik bizonyos földterü­letek, melyek a telekkönyvben, illetve az azt alkotó telekkönyvi kivonatokon bizonyos parcel­laszámok alatt szerepelnek. A mellékelt identifikáció, me­lyet a kataszteri hivatal készí­tett, pedig azt tartalmazza, hogy a telekkönyvi állapot (tehát a telekkönyvi betéte­ken szereplő földek területe) nem egyezik meg a tulajdonla­pokon szereplő parcellák te­rületével. Innét a kifejezés: nem identikus, azaz nem azo­nos. Ennek az állapotnak kü­lönböző oka lehet, ám a választ valószínűleg csak az illetékes kataszteri hivatalban fogja megkapni. Épp ezért azt ja­vaslom, hogy mindenekelőtt ott próbáljon meg utánajárni a problémájának. A végleges megoldást talán az jelenthetné, ha Ön vázrajzot készíttetne a tulajdonában levő földterüle­tekről. Ebből talán kitűnne, honnét az eltérés. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa AGRÁRMORZSA Biogázolaj a pozsonyi Pálmától Pozsony. 175 millió koro­nás bruttó nyereség elérését tervezi az év végéig a napra­forgó és repce legnagyobb ha­zai felvásárlója és feldolgozója, a pozsonyi Palma Tumys Rt. A gyár termék-előállítási ter­vét 3,33 milliárd koronában, a tervezett bevétel 3,42 milliárd koronában határozták meg. Ez az eredmény csak enyhe növekedésnek számít a tavalyi 3,26 milliárd koronás bevétel­hez viszonyítva. A gyár idén 230 millió koronás beruházást eszközöl. A pénzből egy bio­gázolaj gyártó részleget állíta­nak fel. A repce metilészterét gyártó egységet jövő szeptem­berben kívánják üzembe he­lyezni. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,721 Magyar forint (100) 17,141 Angol font 69,789 Német márka 21,843 Cseh korona 1,261 Olasz líra (1000) 22,064 Francia frank 6,513 Osztrák schilling 3,105 Japán ien (100) 39,619 Spanyol peseta (100) 25,676 Kanadai dollár 31,675 Sváici frank 28,351 Lengyel zloty 11,578 USA-dollár 48,846 A gabonafelvásárlók alacsonyabb árakat kínálnak Enyhén elhúzódó aratás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nemcsak a vas, hanem a nitrogén, a magnézium vagy a kálium hiánya vagy bősége is előidézheti a növény sárgulását Időben orvosolható a sápkórság így nyilvánul meg a magnézium és a vas hiánya a szőlőn. A gyakorlat­ban az a szemlélet alakult ki, hogy a klorózist a fény hiánya vagy a talaj vashiánya idézi elő. (A szerző archívumából) Komárom. Eddig 36 005 hektár­ról, az összterület 55 százalékáról gyűjtötték be a gabonát a Komáro­mi járás mezőgazdasági termelői. Az e heti eső nem hátráltatja a beta­karítási munkákat, a helyi záporok miatt mindössze két-három nappal tart tovább az aratás. Földes Csaba, a Komáromi Regionális Mezőgaz­dasági és Agrárkamara igazgatója szerint a csapadék jelentősen ron­tott az élelmiszeripari búza sikér­tartalmán. Eddig a búza sikértar­talma 21 és 28 százalék között in­gadozott, a többsége megfelel az élelmiszeripari követelményeknek. A Komáromi járás termelői eredeti­leg 4,5 tonnás búzahozammal szá­moltak ádagosan, ezt az idén alig­ha sikerül elérniük. Eddig 5 tonna feletti hektárhozamot csupán Lak­szakállason, Gútán és Csallóköza- ranyoson takarítottak be. Gondok mutatkoznak viszont a ga­bona eladásával. Bár a földműve­lésügyi tárca 4 500 koronában ha­tározta meg a jobb minőségű, 25 százalékos sikértartalmú búza mi­nimális árát, az agrárszférából ér­kező visszajelzések máris arra utal­nak, hogy a felvásárlók - a terme­lők sürgős pénzigényét kihasznál­va - a meghirdetett árnál keveseb­bet kínálnak a kenyérgabonáért. Hírek szerint azzal fenyegetőznek, hogy 4 500 koronáért már lisztet importálhatnak Csehországból. A termelők már betakarították a 2 921 hektáron termesztett olajrep­cét, a hektárhozam 2,17 tonna volt. Az 596 hektáron vetett borsót is learatták, hozama hektáronként 3 tonna volt, ami közel 1 tonnával jobb eredmény a tavalyinál. Az 1 150 hektáron termesztett rozsból már 720 hektárnyi területről learatták a terményt, átlagosan 2,7 tonnás hozamot értek el. A hosszan tartó forróságot legin­kább a tavaszi árpa sínylette meg. A tervezett 4 tonnát nem sikerül elérni, de a a tavalyi 2,25 tonnát túlszárnyalják. Az eddigi becslések szerint lesz elegendő sörárpa, a magvak nitrogéntartalma is a megengedett szint alatt marad. A sörárpa értékesítésével nem lesz gond, a nagymihályi sörgyár pél­dául tonnánként 100 koronás ár­többletet ígér, ha a termelők nekik adják el az alapanyagot. A szárazság egyre nagyobb gondot okoz a kukoricatermelőknek. Az év elejétől a Komáromi járásban mindössze 20-24 milliméter csa­padék hullott. Július közepéig mintegy 120-150 mm csapadék hi­ányzott a talajból, ezt a vízmennyi­séget öntözéssel nem lehet pótol­ni. Előzetes számítások szerint ku­koricából a tavalyi évhez viszo­nyítva az idén 10-15 százalékkal lesz rosszabb termés - állítja Föl­des Csaba. Tájékoztatása szerint a magas energia- és vízdíjak, vala­mint a hiányos öntözőrendszer-há­lózat miatt a 20 ezer hektárnyi ku­korica mindössze egynegyedét ön­tözik mesterségesen. A járásban mindössze Dunamöcs, Perbete, Szentpéter és Lakszakállas térségé­ben öntöznek intenzívebben. Kü­lön említést érdemel Bátorkeszi, ahol az idén a földterület 100 szá­zalékára kiépítették a vezetékes hálózatot, (km, csenics) A növények levelein gyakran lép fel a klorofillhiány okoz­ta sárgulás (népiesen sáp­kórság), vagy egyéb zöld színváltozás. Ezeket általá­ban a talaj' fizikai, kémiai és biológiai tényezőinek a komplex hatása idézi elő. Ha az embtett betegségek tüne­teire időben nem figyelünk fel, akkor a beteg levelek las­san elhalnak, a termés nem fejlődik és nem érik be, vé­gül a növény el is pusztul. CSEKES ZOLTÁN Sajnos a klorózis megbetegedésé­vel kapcsolatban eddig végzett különböző kutatások eredménye­it még sok helyen alig veszik fi­gyelembe. A gyakorlatban az a szemlélet alakult ki, hogy a klo­rózist a fény hiánya vagy a talaj vashiánya idézi elő. Kétségtelen, hogy a zöld növény sejtéiben levő protoplazmának vasra is szüksé­ge van, hogy klorofillt termeljen, de a klorofill képzése nitrogént és magnéziumot, sőt az egész sejt­apparátus káliumot is igényel. Tehát nemcsak vashiány, hanem az előbb említett többi elem hiá­nya vagy bősége is kiválthatja a növény sárgulását. Ezek okairól szeretnék a továbbiakban írni. A vas tápelemre vonatkozó szem­léletet már csak azért sem lehet teljes egészében elfogadni, mert gyakran elegendő mennyiségű vas van a talajban és mégis sár­gulnak a levelek. A vasfelvétel ugyanis a 7,5 pH fölötti, kissé lú­gos kémhatású, tömődött tala­jokban is gátolt. Ha 8,2 pH fölé emelkedik a talaj kémhatása, to­vábbá a talajszerkezet leromlott, erősen tömődött, levegőtlen, a vasfelvétel már elenyésző vagy szünetel, főként ott, ahol az ele­mi szikesség hordozója, a nátri­um túllép a 8,0 egyenérték (e.é.) százalékon. A nagy mésztartalom A magnéziumnak főként a fotoszintézis­ben van nagy szerepe. gyakran nátriumkarbonátot (Na- CÓ3) köt meg, ami növeli a szi­kességet és gátolja a talajokban a tápanyag elosztását és felvételét. Gyakori klorózis megbetegedése­ket okozhat a magnézium hiánya is, amelyre a növény nagy érzé­kenységgel válaszol. Ugyanis a magnéziumnak főként a fotoszin­tézisben, a klorofillnak a fény­energia segítségével végzett asszimilációs munkájában van nagy szerepe. A magnéziumhiány általában olyan szerves anyagban (humuszkolloidban) és mészben szegény talajokban fordul elő, ahol az ásványi anyagok nem köt­nek le kellő mennyiségű magnézi­umiont a növény számára felve­hető formában. Magnéziumhiány esetén a növény alsó részén, az idősebb levelek széle zöldessár­gára, krémsárgára, majd később barnássárgára színeződik. Ha még ilyenkor sem gondoskodunk a klorózis orvoslásáról, akkor leg­több esetben a növény levelei tel­jes egészében elhalnak. Ez az aránylag gyakori betegség sikerrel gyógyítható magnézium­tartalmú levéltrágyákkal. Azon­ban figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a levéltrágyák, gyors hatásuk mellett, hamar lebomla- nak. Nagyobb sikert érhetünk el, ha a hosszan ható Lamag levél- trágyacsaládot választjuk, amely 16 százalékos tiszta magnézium­oxidot (MgO) tartalmaz. E levél­trágya alkalmazásával biztosít­hatjuk a 14-21 napig tartó mag­néziumfelvételt a levélen keresz­tül. A levéltrágya hatóanyaga azonnal beépül a fotoszintézis fo­lyamatába, ezáltal nagyon haté­konyan meg tudjuk akadályozni ezt a fajta levélsárgulást. A nitrogén is okozhat sárgulást a növények levelein, a vas tápele­men kívül. Bár a nitrogén a leg­mozgékonyabb növényi táp­anyag, könnyen kimosódik a ta­lajból, vagy a levegőbe távozik ammónia formájában. Sőt, az is nagy veszteség, hogy a talaj a nit­rátionokból csak nagyon keveset tud megkötni. Ha nincs elegendő tápanyagot megkötő humuszkol­loid a talajban, kevés a nyövény igényét kielégítő szerveskötésű nitrogén, akkor nemcsak nitro­gén - foszfor tápanyag-arányta­lanság, hanem a pentozán hatás következtében elemi nitrogénhi­ány is fellép, amely azután kloró- zisos állapothoz vezet. A növények elszíntelenedését ká­lium hiánya is okozhatja. Ilyen­kor, bár a színeződés megté­vesztő, a levél rendszerint hal­vány zöldessárgára, sárgászöldre színeződik, majd hosszabb idő után megbámul és lassan elhal. Ez az állapot főként a humuszban szegény laza homokos talajoknál jelentkezik. Ezek a talajok ugyan­is csak kevés feldolgozható káliu­mot tudnak visszatartani, más­részt a laza talajokban a kálium a nedvességgel együtt jelentősebb mozgást végez. A káliumfelvétel csökkenhet a humuszban és mészben szegény agyagos tala­joknál is. Mindkét esetben, de főként az intenzív növényter­mesztésben, szükséges a levéltrá­gyák használata. Nálunk is több ilyen levéltrágya kapható, a legis­mertebbek közé tartozik például a Vuxal, MagMix, Polyfeed vagy a Ferticarre. A klorózisra már tavasszal érde­mes odafigyelni. A kora tavaszi talajvizsgálatok azért hasznosak, mert magát a klorózist előidéző káros talajtani tényezőket, mint például a nagy mésztartalmat, valamint a feltalaj és az altalaj szikességi állapotát ismerhetjük meg. Ha a mésztartalom és a szi­kességi szint az adott növény szá­mára magas, nem megfelelő, a ki­tavaszodást követően a fák leve­lei rövid időn belül megsárgulnak és különösen az akácfákon, és az őszibarackfákon a csúcsszáradás is már fiatal korban megindul. A klorózisfolyamatok, valamint a talaj- és a növényélettani folya­matok összefüggésének a kérdése összetett probléma, amelyről Gátolt a vasfelvétel a 7,5 pH fölötti kémhatású, tömődött talajokban. csak az összes tényező ismerete adhat megfelelő útbaigazítást. Ma már nélkülözhetetlen a rész­letes helyszíni terepszemle és a behatóbb laboratóriumi vizsgála­tok elvégzése. Ez az előfeltétele annak, hogy a növényeket haté­konyan gyógyíthassuk. Feltalaj- szikesség esetén a szikjavítást is feltétlenül el kell végezni. E vizs­gálati eredmények és szakvéle­mények alapján kell a talajhibák kijavítását és a klorózisfolyama­tok megszüntetését végrehajtani. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi rész­legének munkatársa 2ÖLDS ÉG PIACI ÁRSÉTA Pozsony július 19-én Komárom július 19-én Rimaszombat július 19-én Zseliz július 19-én Losonc július 19-én Kassa július 13-án sárgarépa 12 Sk/kg 10-12 Sk/csomó 15 Sk/csomó 12 Sk/csomó 10-14 Sk/csomó 15 Sk/csomó petrezselyem 12-15 Sk/csomó 14-16 Sk/csomó 15 Sk/csomó 13 Sk/csomó 13-15 Sk/csomó 16 Sk/csomó újburgonya 7-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 8-14 Sk/kg 10 Sk/kg karfiol 25-30 Sk/db 10-20 Sk/fej 28-30 Sk/fej X 15-35 Sk/fej 15-25 Sk/fej paprika 35-40 Sk/kg 18-30 Sk/kg 40 Sk/kg 25-30 Sk/kg 40-55 Sk/kg 35 Sk/kg karalábé 5-8 Sk/db 3-5 Sk/db 8 Sk/db 8 Sk/db 7-8 Sk/db 8 Sk/db zeller 6-10 Sk/kg 6 Sk/db 15 Sk/db 6 Sk/db 5-8 Sk/db X káposzta 10 Sk/fej 8-10 Sk/fej 16 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 13 Sk/kg sárgadinnye 25-30 Sk/kg 28 SK/kg 25 Sk/kg X 35 Sk/kg X görögdinnye 20 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg X 20 Sk/kg X hagyma 12-15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 16 Sk/kg 12 Sk/kg 15-16 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 20-34 Sk/kg 13-15 Sk/kg 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-25 Sk/kg 20-29 Sk/kg gyenge kukorica 7 Sk/db X X X 8-9 Sk/db X sárgabarack 35-40 Sk/kg 25-30 Sk/kg X 25 Sk/kg 40 Sk/kg X őszibarack 40 Sk/kg 40 Sk/kg X X 45 Sk/kg X kel 12 Sk/fej 14-16 SK/fej 16 SK/kg 12 Sk/fej 20 Sk/fej 18 Sk/kg alma 35-40 Sk/kg 20-22 Sk/kg 28 Sk/kg 20-25 Sk/kg 35 Sk/kg 20-28 Sk/kg zöldbab 35-40 Sk/kg 30 Sk/kg X X X X fokhagyma 56-70 Sk/kg 60 Sk/kg 45 Sk/kg X 40-69 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 13-20 Sk/kg 14 Sk/kg 16-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 10-15 Sk/kg 16-20 Sk/kg tojás 2,50-2,60 Sk/db 2,30-3,00-Sk/db 2,50 Sk/db 2,80 Sk/db 2,40 Sk/db 2,30-Sk/db tök 15 Sk/kg 10 Sk/kg X X X

Next

/
Thumbnails
Contents