Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-21 / 167. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 21. Gazdaság és fogyasztók Az iskolapadból kikerült végzősök miatt júniusban Szlovákiában jelentősen nőtt az állástalanok száma Újra félmillió munkanélküli A legalacsonyabb arányú munkanélküliséget felmutató járások Pozsony IV. | Pozsony Pozsony V. í Bazin [ PozsonV '■ C Trencsén [ mz Hlava Szene Pöstyén btt 5,32 1^,20 2 7,59 ! ^2 7.80 —ZD8'21 8,45 . . ......v 1 „:■■■ ■ .. , ....... _ 10,04 A grafikonból kiderül, hogy a legjobb helyzetben a főváros egyes járási rangú városrészei találhatók. Kelet- Szlovákiából egyetlen járás sincs a 10 legjobb helyzetben lévő között. (TASR-grafikon) A legnagyobb arányú munkanélküliséggel már évek óta a Rimaszombati járás bajlódik. A kelet-szlovákiai járások mellett különösen a dél-szlovákiai körzeteket sújtja az országos átlagot meghaladó munkanélküliség.(TASR-grafikon) Pozsony. A június végi adatok szerint Szlovákiá­ban újra 500 ezer fölé nőtt a munkanélküliek száma, miközben a betöltetlen ál­lások száma alig érte el a 10 ezret, vagyis minden egyes szabad munkahelyre 50 állást kereső jut - derül ki a Nemzeti Munka­ügyi Hivatal legfrissebb statisztikájából. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint 2001. június 30-án Szlovákiában 505 163 munkanél­külit tartottak nyilván (közülük 205 668 több mint 12 hónapja van állás nélkül), ez 6508-cal több, mint május végén. Az el­múlt hónapban az újonnan re­gisztrált munkanélküliek száma 41 896 volt, közülük mintegy 40%-ot tettek ki az iskolapadok­ból kikerült friss végzősök. A munkanélküliek aránya országos szinten 18,74%-ot tett ki, a disz- ponibilis, vagyis azonnali bel­épésre képes állástalanok aránya pedig 17,75% volt, A munkahe­lyek hiánya leginkább a kelet­szlovákiai régiót sújtja: a Kassai kerületben 26,05%-os, az Eperje­A munkanélküliek ará­nya országos szinten 18,74%-ot tett ki. si kerületben pedig 23,70%-os a munkanélküliek aránya. A riasztó adatok ellenére nem árt tudatosítani: a helyzet még min­dig jobb, mint éppen egy évvel ko­rábban volt, amikor közel 36 ezer­rel több állástalant regisztráltak. Az utóbbi időben némileg visszae­sett az átlagos munkanélküliség időtartama: június végén e muta­tó 12,59 hónap volt, ami az utóbbi 26 hónap legalacsonyabb szintjé­nek felel meg. Júniusban a mun­kanélküli-segélyben részesülők száma 79 800-ra rúgott, ami az összes állástalan 15,80 százalékát jelenti. A segély átlagos nagysága 3110 korona. 2001 első felében visszaesett a közmunkaprogram intenzitása: júniusban mindössze 1899 új munkahelyet teremtettek, az év első felében pedig összesen 35 ezret. Szlovákiában az elmúlt egy évben* összesen 202 ezer új munkahelyet teremtettek, e szám magában foglalja a közmunka­program keretében létrejött ideig­lenes állásokat is. (ú, shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 1.6 milliárd az agráriumra Pozsony. A kormány döntése értelmében 2004-ig központi forrásokból megközelítőleg 1,6 milliárd koronát kap a szlováki­ai agrárium fejlesztési progra­mokra. Az év végéig a SAPARD- program társfinanszírozására 505.6 millió koronát különített el a kormány. A kabinet döntése értelmében a következő két év­ben évenként 365 millió koro­nát kap az ágazat, 2004-ben pe­dig 363 millió koronát. A SA- PARD keretében beindított programokat 2006-ig kell meg­valósítani. (SITA) Jelzálogkölcsön 275 millióért Pozsony. Az Istrobanka Rt. az első fél évben 307 szerződést kötött jelzálogkölcsön folyósítá­sáról 275,4 millió korona érték­ben. A pénzintézet az évvégéig 800 millió koronát szán erre a célra. A kamatlábak év elejei csökkenése után érezhetően megugrott az érdeklődés a bank eme szolgáltatása iránt. (SITA) Elutasított fellebbezés Pozsony. Az Értékpapírtőzsde (BCPB) tegnap elutasította a Slávia Capital fellebbezését. A szlovák cég a Slovnaft kőolajfi­nomító kisebbségi (8 százalé­kos) részvénycsomagjának el­adását támadta meg. A Slávia 800 koronát kínált Részvényen­ként. Röviddel az üzletés befe­jezése előtt egy másik cég rész­vényenként 802 koronás kíná­lattal jelentkezett. Mivel a BCPB nem jelezte, hogy a kereskedés szabályait megsértették, a Nem­zeti Vagyonalap a nikóziai szék­helyű Trim Luffer Limited aján­latát fogadja el. Ez a cég egyéb­ként a Nafta Gbely részvénycso­magjából is birtokol néhány százalékot. (SITA) Nyereséges a Transpetrol Pozsony. Megközelítőleg 239 millió koronás adózás előtti nyereséget ért el az idei év első fél évében a pozsonyi Transpet- rol Rt, ami 80 millió koronás évközi növekedésnek felel meg. Összbevételei 1,152 mil­lió koronát tesznek ki, ami 10,6 százalékos növekedést jelent. A kőolajszállításból eredő bevé­telek 760 millió koronára rúg­nak, ami 10,5 százalékos növe­kedést jelent. A cég költségei a múlt évben 3,4 százalékkal nőttek és elérték a 913 millió koronát. A cég az első fél évben 500 millió koronás beruházást hajtott végre. (TASR) A vegyiművek iránt hatan érdeklődnek Pozsony. Összesen hat vállalat jelezte, hogy szeretné megvenni a novákyi vegyiművek részvé­nyeinek 40,96 százalékát. A Nemzeti Vagyonalap tulajdoná­ban lévő részvénycsomagra teg­nap délig lehetett vételi ajánla­tot tenni. A versenypályázat győzteséről egy szakbizottság dönt, amelyben a gazdasági, privatizációs minisztérium sza­kértői is helyet kaptak. (TASR) A Számvevőszék és a takarékpénztár Pozsony. A Számvevőszék vizsgálatot indított a Szlovák Takarékpénztár részvénycso­magjának tulajdonosváltása ügyében. Az intézmény azt vizsgálja, vajon jogszerű volt-e a takarékpénztár osztrák tulaj­donosának, az Erste Banknak a lépése, amikor a londoni Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) eladta a taka­rékpénztár 19,9 százalékát. Az Erste Bank 2001 januárjában vásárolta meg a legnagyobb szlovákiai pénzintézet 87,18 százalékát. (TASR) Augusztus 24-én lesz a hajógyár részvényesi közgyűlése Három teherhajó épül Kelet-közép-európai toplista a Financial Times hasábjain - Szlovákiából mindössze a Slovnaftot értékelték Listavezető a lengyel távközlési vállalat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Mindössze egy szlovákiai vállalat, a pozsonyi Slovnaft kőolaj- finomító kapott helyet a Financial Times brit pénzügyi napilap listá­ján, amely a 100 legértékesebb ke- let-közép-európai tőzsdei céget rangsorolja piaci értékük alapján. A százas listán lengyel, orosz és ma­gyar vállalatok dominálnak. A technológiai részvények, azokon belül is a távközlési papírok tavalyi vesszőfutása ellenére a kelet-kö­zép-európai távközlési monopóliu­A távközlési mono­póliumok megőrizték pozícióikat. mok többé-kevésbé megőrizték po­zícióikat, sőt némelyikük még javí­tott is egy évvel korábbi helyezésén. A brit pénzügyi napilap immáron hatodik éve megjelenő, a vállalato­kat piaci értékük alapján rangsoro­ló listáján az első helyre rukkolt elő a lengyel távközlési monopólium, a Telekomunikacja Polska (TPSA), amelynek piaci értéke 130 millió dollárral, 9,58 milliárd dollárra emelkedett, és ezzel leszorította a csúcsról a tavalyi listavezető orosz olajipari céget, a Lukoilt. A varsói és a londoni tőzsdén jegyzett, tavaly 35 százalékban a France Télécom- nak eladott, kisebbségi állami tulaj­donban lévő TPSA-hoz hasonlóan a cseh távközlési monopólium, a Český Telecom is javított pozíció­ján. Piaci értéke ugyan közel 700 millió dollárral csökkent, ám 4,4 milliárdos tőzsdei kapitalizációja elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az 5. helyre rukkoljon előre. A moszkvai városi telefonszolgáltató, az MGTSZ viszont 429 millió dol­lárra háromszorozta értékét, és így 30 sorral jutott előbbre a listán, s a 41. helyen végzett. Most került be az első százba méghozzá egyből a 10. helyre az orosz Mobile Telesys­tem mobilcég, valamint a litván távközlési monopólium, a Lietuvos Telekomas (LT), amely 430 millió dolláros értékével a 40. helyen lan­dolt. Az exszocialista országok táv­közlési szektorának legnagyobb vesztese a Matáv: az 1998-ban az FT szerint még a legértékesebb tér­ségbeli vállalatnak számító magyar távközlési monopólium piaci érté­ke egy év alatt közel 3 milliárd dol­lárral, 4,2 milliárd dollárra csök­kent, de így is csak két hellyel szo­rult hátrább a listán. A brit napilap szakértői eltérően az amerikai Fortune magazintól nem az éves árbevétel alapján állítják fel a vállalatok sorrendjét, hanem az annál szerintük valósabb képet mu­tató piaci érték alapján. Ami persze behatárolja a vizsgálatba bevont vállalatok körét, hiszen így kizáró­lag a tőzsdén jegyzétt cégek jöhet­nek szóba. A sorrend azért is esetle­ges, mert az értékelés alapja egy meghatározott napi ezúttal 2001. január 4-ei piaci részvényárfolyam. Az idei listán szakítva az eddigi ha­gyományokkal nem az orosz, ha­nem a lengyel vállalatok kerültek fölénybe: ezúttal 30 lengyel cég képviselteti magát, míg az oroszok­nak 26, a magyaroknak 15, a cse­heknek pedig 12 hely jutott a ve­zető 100 kelet-közép-európai válla­lat sorában. Az első húszban négy magyar a Matáv, a Mól, az OTP és a Richter Gedeon neve található. A Mol A Mól piaci értéke egy év alatt 200 millió dollárral csökkent, és így három hellyel szorult hátrább, az OTP viszont az egy évvel koráb­bival szinte azonos piaci értékével sem tudta megőrizni korábbi he­lyét, és két hellyel csúszott vissza. A listán helyet kapott orosz válla­latok túlnyomó része az energia- szektorba tartozik, a térség többi országából pedig az energetikaia­kon kívül zömmel távközlési, gyógyszeripari, számítástechnikai cégek és bankok jutottak a „top 100”-ba, csak mutatóba akad egy- egy utazási iroda, élelmiszer-ipari cég. A gyógyszeriparban a horvát Pliva a legértékesebb: 1,2 milliárd dolláros értékével a 17. helyen áll, és mindössze három hellyel lema­radva követi őt a mintegy 1,1 milli­árd dollárt érő Richter Gedeon. A pénzintézetek közül is egy lengyel, A kelet-európai cégek közül a Gazprom a legnyereségesebb. az olasz Unicredito és a német Alli­anz többségi tulajdonában lévő Pekao Bank ér a legtöbbet, bár sza­kértők szerint a cseh Komerční banka, ha a tavalyihoz hasonló ütemben javul, hamarosan beéri. A napokban privatizált, 60 száza­lékban a francia Société Générale- nak eladott prágai pénzintézet amelyet hathatós állami segítség­gel gyakorlatilag teljesen megsza­badítottak rossz hiteleitől értéke egy év alatt több mint a háromszo­rosára, 970 millió dollárra emelke­dett, aminek eredményeként 30 hellyel került előbbre. A szlovák és a román cégek közül mindössze egynek-egynek jutott hely az első százban: a szlovák olaj­ipari Slovnaft 182 millió dolláros ér­tékével a 71., míg a román alumíni­umkohó, az Alro Slatina a lista leg­végén található. A három balti or­szág viszont különösen kis méreté­hez képest jól szerepel: összesen hat vállalatuk van a rangsorban. Nem mondható el ugyanez a Balkánról, ahonnan egyetlen vállalat sem olyan értékes, hogy felkerüljön az FT 100-as listájára. A kelet-európai cégek közül a Gazprom produkálta tavaly a legnagyobb árbevételt, 12,4 milliárd dollárt, és a legnagyobb nyereséget is, 2,7 milliárd dollárt. A második legmagasabb profit, az ugyancsak orosz nyersanyag-kiter- melő Norilszk Nikkelé, ennek alig több mint a fele, 1,5 milliárd dollár volt. Az árbevétel szerinti rangsor első tíz helyéből egyébként hetet orosz cégek foglalnak el, és ugya­nez a helyzet az adózott eredmény alapján készült listán is, ahol rá­adásul az első hat helyen csak orosz cég található. Az exszocialista országok cégei­nek egyébként van hová növeked­niük: a maga 9,6 milliárd dolláros értékével még a listavezető len­gyel TPSA sem kerülhetett be a vi­lág 500 legértékesebb vállalatá­nak rangsorába, oda ugyanis 10,5 milliárd dolláros piaci érték a bel­épő. (A HVG alapján) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A pozsonyi székhelyű Szlovák Hajógyár Rt. (SLKB) 797 alkalmazottja azt a három tengeri teherhajót építi, amelyre a cég kor­mánygaranciával vett fel hitelt. Az NL LEDA típusú úszómű hajóteste a tervek szerint augusztus 6-án hagyja el a komáromi gyárat. A múlt héten a gazdasági miniszté­rium munkatársai ellenőrizték a munkálatokat és megállapították, hogy az Eximbanktól felvett köl­csönt a cég célszerűen használja fel. Az SLKB részvényeseinek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tőketerebes. A júliusi csapadékos időjárás jelentősen megnehezítette a kenyérgabona betakarítását a Tőketerebesi járásban. Kisebb-na- gyobb szünetekkel azonban az olajrepcét és az őszi árpát a hét kö­zepéig sikerült begyűjteni. „A rep­cetermés jónak mondható, a 2,1 tonnás átlaghozam hektáronként megnyugtató, sőt a mag minősége is megfelel az előírt követelmé­nyeknek. Tető alá került az 1 100 hektáron termesztett őszi árpa ter­mése is, a 4,2 tonnás hektáronkén­ti átlaghozam a korábbi évekhez vi­szonyítva jobb, bár vannak ter­melők, akik öt tonnánál magasabb hozamot értek el egy-egy hektár­ról” - mondta Jozef Cifŕanič, a mezőgazdasági minisztérium tőke­közgyűlésére augusztus 24-én ke­rül sor. A tisztújító közgyűlésen szó lesz az 2001-2003-as évekre vonatkozó tervekről. A hajógyár területén jelenleg két BALTIK típusú, félig kész tengeri teherhajó áll. Az úszóművek építé­sét az időközben csődbe jutott ko­máromi székhelyű Szlovák Hajó­gyár Rt. alkalmazottjai kezdték el. Most az „új” hajógyár vezetése folytat tárgyalásokat a bécsi szék­helyű Centrobankkal annak érde­kében, hogy a pénzintézet folyósít­son kölcsönt a két hajó további épí­téséhez. (km) terebesi regionális osztályának igazgatója. Tájékoztatása szerint már teljes ütemben folyik a búza betakarítása a járás gabonaföldje­in. Az eddig kicsépelt mintegy ter­mény alapján búzából 4-5 tonnás átlaghozam várható. Egyes ter­melők szerint helyenként gyenge a búza sikértartalma, és sok esetben nem éri el a 22 százalékot sem. A járásban 28 701 hektáron ter­mesztett kalászosok közül eddig csupán a 7 055 hektár árpát és a 7169 hektáron termelt repcét gyűjtötték be. A termelők abban reménykednek, hogy az időjárás jobbra fordul és a gabonát" még időben learatják. Ellenkező eset­ben az aratás sokáig elhúzódhat, ami a továbbiakban rányomhatja bélyegét a hozamok alakulására és a minőségre egyaránt, (kát) Kelet-Szlovákiában kevesebb a jobb minőségű búza Már a magtárakban van a repce és az árpa is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents