Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-21 / 167. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 21. Sértődött kínai reagálás Peking. Kína tegnap hevesen bírálta, hogy az amerikai kép­viselőház elutasította az ame­rikai kémrepülőgép kényszer- leszállásából fakadt kínai költségek megtérítését. Pe­king egymillió dollárt köve­telt, s szerinte ez a lépés „megzavarja a kínai-amerikai kapcsolatok javítását”. (MTI) Hatástalanított pokolgép Zágráb. Pokolgépet hatásta­lanított a rendőrség Josip Broz Tito szülővárosában, az 1980-ban elhunyt jugoszláv vezető kumroveci szobrának talapzatánál. Ivica Rácán kor­mányfő terrorista kísérletként ítélte el az életnagyságánál nagyobb szobor felrobbantá­sának tervét. Szerinte a de­mokratikus Horvátországban semmivel sem lehet indokolni az ilyen tetteket. (MTI) Újabb orosz szputnyik Moszkva. Oroszországban tegnap tengeralattjáróról indí­tott hordozórakétával „napvi­torlás” műholdat lőttek fel 1200 kilométeres magasság­ba, majd a szputnyik a sikeres fékezés után Kamcsatka kör­zetében ért földet. A Kozmosz- 1 műhold fellövése kizárólag polgári, űrkutatási célokat szolgált: azt tanulmányozták, miként lehetséges a vitorlával úgy lefékezni a szputnyikok hatalmas (másodpercenkénti hétezer méteres) keringési se­bességét a töredékére (másod­percenként 15-16 méterre), hogy a berendezés beléphes­sen a sűrűbb légkörökbe, majd visszatérjen a földfel­színre, megőrizve a tárolt in­formációkat. (MTI) Heidelbergben, Európa egyik legtekintélyesebb egyetemén tegnap díszdoktorrá avatták Mádl Ferenc magyar államfőt (Archívum) Maszhadov felhívása Moszkva. A csecsen partizá­nok három orosz helikoptert (két Mi-8-ast és egy Mi-24- est) lőttek le, az akciókban legalább húsz orosz katona vesztette életét - jelentette tegnap a Kavkaz-Centr cse­csen tájékoztatási központ. Maszhadov csecsen elnök nyílt levélben fordult a fejlett ipari országok genovai csúcs- értekezletéhez, kérve: tegye­nek meg mindent a csecsen nép szenvedéseinek enyhíté­séért. (MTI) Földrengés Romániában Bukarest. A Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű föld­rengés volt tegnap reggel Ro­mánia keleti részén. Sebesül­tekről, anyagi károkról egy­előre nem érkezett jelentés. A közepes erősségűnek szá­mító földmozgás a Keleti- Kárpátokban, Vrancea megye területén történt reggel 8 óra után néhány perccel. (MTI) A szélsőséges zsidó szervezet terrorakciója után súlyos tűzharc robbant ki, az összecsapásokban 17 palesztin sérült meg Barbár merénylet Hebronban Az esküvőről hazatérő palesztin család három tagját ölték meg Hebron mellett a szélsőséges zsidó telepesek (TASR/AP-felvétel) Jeruzsálem/Hebron/Washing- ton. Izraeli telepesek agyon­lőttek három palesztint, köz­tük egy kisbabát, és megse­besítettek további négyet a ciszjordániai Hebron közelé­ben csütörtökön este. Ezt követően súlyos tűzharc rob­bant ki, melyben 17 palesz­tin megsebesült. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A csütörtök esti volt a legsúlyosabb izraeli civil támadás palesztinok el­len a felkelés kezdete óta. Szemta­núk szerint egy zsidó telepes lépett oda egy személyautóhoz és tüzet nyitott annak palesztin utasaira, ha­lálosan megsebesítve közülük hár­mat. A rendőrség szerint egy másik autóból tüzeltek a palesztin gépko­csira. Az izraeli rádió közölte: egy szélsőséges zsidó szervezet, a Biz­tonságos Utakért Csoport vállalta magára a merényletet. Ariel Sáron izraeli kormányfő azonnal nyüatko- zatban ítélte el az akciót. Az izraeli hatóságok megkezdték a nyomo­zást tettesek elfogására. Az ameri­kai külügyminisztérium is barbár támadásnak minősítette zsidó tele­pesek támadását. Phüip Reeker szó­vivő szavai szerint barbár és őrült cselekedetről van szó. Egyúttal ön­mérsékletre szólította fel a paleszti­nokat, nehogy a tragikus erőszak­hullám folytatódjék. Ez az incidens is bizonyítja, hogy véget kell vetni az erőszaknak és meg kell teremteni a bizalom légkörét, amely lehetővé teszi az előrelépést a Mitchell­bizottság ajánlásainak megvalósítá­sához - szögezte le. Nem sokkal a barbár merénylet után heves tűzharc bontakozott ki a pelsztinok és izraeli katonk között. Az összecsapások tegnap reggelik tartottak. A tűzharcnak 17 palesztin sebesültje van. Izraeli katonai forrá­sok szerint palesztinok egy csoport­ja tüzet nyitott izraeli katonai órál- lásokra és zsidó telepesek otthonai­ra. Az izraeli hadsereg viszonozta a tüzet. Az AFP úgy tudja a merényle­tért felelősséget vállaló Biztonságos Utakért Csoport a hivatalosan betil­tott arabellenes Kach-mozgalom- mal áll kapcsolatban. Sahar Ajalon parancsnok, az izraeli rendőrség ciszjordániai vezetője kijelentette: „A merénylet végrehajtásának mód­ja, valamint az, hogy az áldozatok palesztinok, arra utal, hogy a gyil­kosságokat zsidók követték el.” Hozzátette, hogy a nyomozás jelen­legi állapotában túl korai lenne vég­leges következtetéseket levonni. A Palesztin Hatóság teljes mérték­ben Izraelt kárhoztatta a történte­kért. Jasszer Arafat palesztin elnök szóvivője felszólította a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul állja útját az ilyesfajta izraeli gaztet­teknek és bűncselekményeknek. A Hamász radikális iszlám palesztin szervezet pedig bosszút esküdött a keddi izraeli hekikoptertámadás pa­lesztin áldozataiért. Közben Izrael elutasította a legbefo­lyásosabb országokat tömörítő G8- ak genovai felhívását, hogy harma­dik fél ellenőrizze az izraeli­palesztin tűzszünet betartását. Ez­zel szemben a palesztinok méltatták a javaslatot, amely azonban kiköti, hogy mindkét félnek hozzá kell já­rulnia a nemzetközi ellenőrök ki­küldéséhez. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter az ügyben telefonon beszélt amerikai kollégá­jával. Közölte Dönald Rumsfelddel: Izrael azért ellenzi a tervet, mert a palesztinok ebből azt a következte­tést vonnák le, hogy az erőszakot nemzetközi oltalom alatt folytathat­ják. Arafat szerint az indítvány jó kezdet ahhoz, hogy megteremtsék a békét és a biztonságot. Katonai együttműködés Amerikai ajánlat Belgrád. Közvetlen együttműkö­dést ajánlottak az Európában állo­másozó amerikai katonai erők a jugoszláv hadseregnek. Ezt Neboj- sza Csovics szerb kormányfő­helyettes közölte, miután az általa vezetett jugoszláv küldöttség ha­zatért a NATO brüsszeli székhe­lyén és az amerikai erők stuttgarti parancsnokságán tett látogatásá­ról. Aláhúzta, hogy a NATO segí­teni kíván Jugoszláviának, napról napra erősebb partneri kapcsola­tok alakulnak ki a két fél között; ez nagy jelentőséggel bír a térség­ben még meglévő „érzékeny pon­tok” miatt. Az ajánlat megfigyelők szerint a jugoszláviai változások elismerését tükrözi, és merő ellen­tétben áll a két évvel ezelőtti hely­zettel, amikor a NATO a koszovói válság miatt 78 napon át légi­csapásokat folytatott Jugoszlávia ellen. (MTI) Fegyőrök jelenlétében Másodszor találkoztak Hága. Milosevics volt jugoszláv elnök felesége, Mirjana Markovics tegnap újra találkozhatott férjével a hágai Nemzetközi Törvényszék scheveningeni börtönében. Dra- goszlav Ognjanovics ügyvéd el­mondta, Mirjana nagyon elfáradt a csütörtöki első, mintegy hatórás látogatás során, részben az uta­zás, de leginkább a helyzetből adódó feszültség miatt. Az ügyvéd szerint Milosevics jó erőben van, vérnyomása is kiegyensúlyozott. A scheveningeni börtön szabály­zata értelmében Markovics asz- szony csak a fegyőrök „látómeze­jében” találkozhat a férjével. Milosevicset a többi rabtól elkülö­nítve őrzik, s rendkívüli megfigye­lés alatt áll az esetleges öngyilkos- sági kísérletek megakadályozása érdekében. (MTI) Izrael pótlólagos segélyt kér Jeruzsálem. Izrael 800 millió dolláros pótlólagos katonai segélyt kér az USA-tól, tekintettel az országot hosszú távon fenyegető ha­dászati veszélyekre. Donald Rumsfeld közölte Ben Eliezerrel, hogy az amerikai adminisztráció megvizsgálja a kérést. Az izraeli védel­mi minisztérium szóvivője szerint a pótlólagos segélyt még az elő­ző amerikai kormányzattól kérték, és Bili Clinton elnök az akkori izraeli vezetés közbenjárására elfogadta annak alapelveit. (MTI) Az albán pártok nem vesznek részt a tárgyalásokon Sajtószabadság a világban Moszkva elutasította az új szankciótervezetet Újraéledő erőszak MTI-JELENTÉS Szkopje. A macedóniai albán pár­tok felfüggesztették a macedón pártokkal folytatott tárgyalásokat a válság megoldásáról, miután Szkopje elutasította az újabb nyu­gati javaslatot. Közben az erőszak újraéledése is érzékelhető az or­szágban. „Nem térünk vissza a tárgyalóasz­talhoz, amíg a macedón fél nem tesz egy lépést’ - szögezte le De- nush Bajrani, az Albánok Demokra­tikus Pártjának (DPA) parlamenti képviselője. A DPA és a Demokrati­kus Felvirágzás Pártja (PDP) veze­tői - mindkét párt a koalíciós kor­mány tagja - nem jelentek meg a parlamentben képviselt fő politikai erők tanácskozásán, amelyet Borisz Trajkovszki államfő hívott össze. James Pardew amerikai küldött és Francois Léotard, az EU megbízott­ja jelen volt a megbeszélésen, de szemtanúk szerint komor arccal tá­voztak a tárgyalásokról. Egyébként az albán és macedón pártok tárgyalásai már szerdán zsákutcába jutottak, ennek követ­keztében George Robertson NA- TO-főtitkár és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője elhalasztotta csütörtökre és péntekre tervezett szkopjei útját. Mindketten keményen bírálták Georgievszki kormányfőt, aki az­zal vádolta a nyugati politikuso­kat, hogy az albán lázadókat tá­mogatják. A nyugatiak által szor­galmazott terv Georgievszki sze­rint „Macedónia szétdarabolását célzó forgatókönyv”. A macedón védelmi miniszter az albán lázadók erőinek átcsopor­tosításairól és új mozgásairól szá­molt be az ország északi és nyu­gati részén, főként Rasce körzeté­ben, a főváros központjától csak mintegy tíz kilométerre. A tűzszü­net július 5-i életbe lépése óta is gyakoriak a fegyveres incidensek a kormányerők és az albán geril­lák között. Megöltek 33 újságírót Párizs. Az év eleje óta 33 újságírót és más, a tömegkommunikáció te­rületén dolgozó szakértőt öltek meg foglalkozásának gyakorlása közben. Az Újságok Világszövetségének (AMJ) jelentése szerint az újságírói munka szempontjából Dél-Amerika a legveszélyesebb: a gyilkosságok egyharmada itt történt, s csak Ko­lumbiában 8 újságírót öltek meg. Ázsiában 9, ezen belül a Fülöp-szi- geteken 5 újságíró vesztette életét. Timothy Balding igazgató az ETA baszk terrorszervezetre utalva el­mondta: egyre nő az újságírók elle­ni megtorlások száma. Balding sze­rint ugyan kis mértékű növekedés érzékelhető a tavalyi adatokhoz ké­pest, de így is lényegesen kevesebb újságíró halt erőszakos halált 2001 első felében, mint két évvel ez­előtt, amikor a jugoszláviai harcok és a Sierra Leone-i polgárháború miatt hat hónap alatt 43 újságírót öltek meg. (MTI) Felmondta a szolgálatot a földi radar a múlt szombati amerikai rakétakísérlet során Nem ment minden olyan simán MTI-HÍR Washington. Mostanra kiderült, nem minden zajlott a tervek szerint a múlt szombati ballisztikus rakéta­elhárító teszt során az USA-ban. Az igaz, hogy az elfogó rakéta meg­semmisítette a célrakétát, de a talá­latot megerősíteni hivatott földi ra­dar felmondta a szolgálatot. A földi nyomkövető berendezések úgy je­lezték a találatot, hogy a célrakéta egyszerűen eltűnt a képernyőről. Ugyanis a radar szabályszerűen le­fagyott, nem volt képes feldolgozni azt a mérheteden adatmennyisé­get, amely a becsapódás és robba­nás után keletkezett törmelékdara­bok követése során keletkezett. A nagy hatótávolságú rakéták nyo­mon követésére kifejlesztett rada­rok feladata az, hogy az elfogó ra­kétát a célpontra vezesse és megkü­lönböztesse a valódi rakétát az eset­leges megtévesztő álrakétáktól. A Marshall-szigeteken, a Kwajalein- atollra telepített radar ezt tökélete­sen végre is hajtotta, de a találatot a lefagyott rendszer már nem tudta megerősíteni. Donald Rumsfeld vé­delmi miniszter azt mondta, egyál­talán nincs szó végzetes hibáról, a lefagyást a program átírásával meg lehet előzni. A bírálók szerint azon­ban a gond ennél sokkal súlyosabb. Ha igaz ugyanis a radar találat utá­ni megzavarodásáról szóló hír, ak­kor a nyomkövető berendezést már korábban is padlóra lehetett volna küldeni, pl. úgy, hogy a feltételezett ellenség a töltetet fémtörmelék-fel- hőbe burkolja. Iraki-orosz közeledés MTI-HÍR Bagdad. Szaddám Húszéin szerint az iraki-orosz kapcsolatok felmele­gítésére irányuló moszkvai készsé­get mutatja, hogy Oroszország el­utasító álláspontra helyezkedik az Irak elleni új, brit-amerikai támoga­tottságú szankciótervezetet illetően. Nyikolaj Kortozev orosz megbízott szerdán nyújtotta át Szaddámnak Putyin elnök levelét az orosz állás­pontról. Aznap Putyin az ENSZ- szankciókat negatív hatásúaknak nevezte, de egyúttal a rendszabály­ok megszüntetésének érdekében in­dítványozta Iraknak, hogy engedje be területére a fegyverellenőröket. Az ENSZ BT július 2-án az év végéig elhalasztotta az Irak elleni büntető- intézkedések felülvizsgálatát, és módosítás nélkül meghosszabbítot­ta a jelenlegi, ún. olajat élelmisze­rért programot. Az USA és Nagy- Britannia Oroszország ellenállása miatt nem tudta elfogadtatni az új szankciótervet, amelynek az lett volna a lényege, hogy a polgári célú termékek kereskedelmén enyhítet­tek volna, a kettős célú, katonaüag is hasznosítható árucikkek forgal­mát viszont megszigorították volna. Moszkva kész az új stratégiai megállapodás megkötésére Meg tudnak egyezni MTI-HÍR Moszkva. Az orosz elnök hadásza­ti ügyekben illetékes tanácsadója, Igor Szergejev marsall nem zárja ki a megegyezés lehetőségét Wa­shingtonnal az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) ki­építése ügyében. A rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött ABM-szerződés esetleges módosítását firtató AFP- nek azt mondta: elképzelhetőnek tart egy ilyen megegyezést Moszk­va és Washington között. Szerge­jev szerint olyan módosításokról nem lehet szó, amelyek a szerző­dés egész tartalmát megváltoztat­nák és csak az egyezmény nevét hagynák meg. Érzékeltette ugyan­akkor: Moszkva kész arra, hogy új stratégiai megállapodást kössön az USA-val, annál is inkább, mert jelenleg nincs semmiféle egyez­mény a két fél között a védelmi po­litikák jövőbeni alakulásáról. Igor Szergejev korábban a védelmi tárcát irányította (TASR/AP-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents