Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-20 / 166. szám, péntek
Ízvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 20. A japán hegyek általában vulkáni eredetűek, ezért sok helyen melegvíz-források vannak, melyekben a víz olyan forró, hogy tojást lehet főzni benne Harmonikus egységben a természettel A gésák száma rohamosan csökken, mert a mai lányok nehezen viselik a szigorú előkészítő tanfolyamokat sem csökken plusz tizenöt fok alá a hőmérséklet). A tavasz („hara”) közeledtét a „szakur”, vagyis a cseresznyefák virágai jelentik. Az időjárásjelentésből sehol sem hiányozhat az információ, hogy hol, melyik részen virágzik éppen a cseresznye- fa, mert a japánok imádják a virágját, képesek messzebbre is elutazni, csak hogy „hanamit”, vagyis tavasz érkeztét köszöntő partit rendezzenek a virágzó fák alatt. Japánban egyébként némely fának kultusza van, így például a már említett cseresznyefának és a borókafenyőnek. Innen terjedt el a bonszai (a cserépben termesztett törpefácska) és az ikebana (a virágok csokorba való rendezésének japán módja), mely a XV. században keletkezett. A nyár eleje nagyon forró és esős, ez az esős időszak, a „cuju”, amelyik a rizs termesztése szempontjából nagyon fontos. A nyár csúcsa a „nacu” augusztus közepéig tart, s Hokkaidót kivéve mindenütt nedves, forró levegő van. Ősszel („aki”) a levegő kezd kellemesen frissé válni, ez a legélvezetesebb évszak, amikor a Nap még simoga- tóan süt, a természet pedig élénk színekbe öltözik. Télen („fuju”), főleg északon, nagyon sok az erős hóvihar, ilyenkor hófesztiválokat rendeznek (a legismertebbeket Sapporában, Hokkaido szigetén), óriási szobrokat építenek a hóból, melyeknek az egész világról csodájára járnak az emberek. Csúcsminőség A japán emberek munkaerkölcse nagyon fejlett, ezért is lehetséges, hogy csúcsminőségű műszaki és elektronikai cikkeket állítanak elő az országban. Itt járnak a világ leggyorsabb vonatai, s a vonatközlekedés sokkal fejlettebb és kihasználtabS, mint a közúti közlekedés. A vonatok gyorsak és abszolút pontosak. A „sin- kanszen” szuperexpressz szinte minden várost ösz- szeköt az országban, sebessége 270 km/ó. A városokban az emberek villanymotoros szerelvényeken utaznak. A japánok nagyon szeretnek sportolni, tipikus japán nemzeti sport a dzsúdó, a karate és a kendó. A japán írásjelek a VI. sz.- ban kerültek el Kínából Japánba. Rendkívül bonyolultak, több jelentésük is lehet és nem elég csak gyerekkorban tanulni, hanem állandóan ismételni, bővíteni kell az ismereteket. Az alapiskolások ezer jelet sajátítanak el, a gyakorlatban viszont kétezer jelet használnak. A VII. században készült Aszuka Daibutszu vulkáni eredetűek, sok helyen melegvíz-források vannak, melyekben a víz olyan forró, hogy tojást lehet benne főzni. Veszélyes természeti elemek Hatvanhét vulkán még ma is aktív. A vulkáni láva nagyon termékeny- nyé teszi a földet, ezért a tűzhányók közelében - vállalva a kockázatot - rengeteg ember él. Japánban gyakoriak a földrengések, évente 7-8000 rengést észlelnek. Némelyik alig érzékelhető, vidásokat, földcsuszamlásokat, a- nyagi károkat okozva. A japán emberek legfőbb vonása, hogy megtanultak a természetei és a természeti elemekkel együtt élni. A kegyetlen telektől a trópusi nyarakig Az ország éghajlata az egyes vidékeken nagyon eltérő: a telek északon nagyon hidegek, sok hóval és gyakran mínusz negyven fokkal, a nyarak enyhék, átlagban húsz fokosak (a déli szigeteken nyáron ettől sokkal melegebb van, s télen Ahogy az épületen keresztülhaladó autópálya mutatja, a japánok a helykihasználás művészei Rituális fürdés A jellegzetes japán házakat fából építik, tetejüket rizsszalmával borítják. Minden házban papírból és fából készült tolóajtók és -ablakok vannak. Ha belépünk egy házba, automatikusan mezítlábra kell vetkőznünk. A japán emberek jellegzetes vattából és szalmából készült szőnyegeken alszanak, melyeket minden reggel eltakarítanak és beraknak a tolóajtós faliszekrényekbe, így a hálószoba azonnal nappalivá alakul. A fürdőszobát „ofuronak” hívják, szintén sajátos, négyszög alakú mély kád van benne, melybe hideg vizet engednek, majd speciális melegítővel felmelegítik. Mindenki, aki belép a kádba, már előtte megmosdott szappannal, mert a fürdés rituálé, a frissítő vízben az egész család együtt fürdik. Kimonó, tabi obi és geta A japánok az európai standardhoz hasonlóan öltözködnek, különleges alkalmakra viszont felveszik a kimonót, melyet széles öv, az „obi” fog össze. A fiatal lányok kimonója élénk színből készül, az idősebb nők visszafogottabb színekben járnak, a férfiak pedig sötétben. Egy jó minőségű selyem kimonó nagyon sok pénzbe kerül, ezért a családban rendszerint öröklődik. Az öltözék helyes felvétele cseppet sem egyszerű, a fiatal lányok ezt speciális tanfolyamokon sajátítják el. A kimonóhoz magas talpú szandált („geta”) viselnek, a belevaló zoknit pedig „tahinak” hívják és egyujjas, hogy az elválasztott mutatóujj miatt is viselhető legyen a szandálhoz. A Sinkanszen szuperexpressz három generációja, jobbra a 270 km/ó sebességgel robogó legújabb típus szont nagy károkat okozók is vannak, ezért a házakat úgy tervezik, hogy a közepes nagyságú rengések ne tegyenek bennük, kárt. Az ország a trópusi viharok - tájfunok útjában fekszik, melyek nyár végén, ősz elején érkeznek, nagy áraSzumó harcos Japán szigetország, területe: 378 000 km2, lakosainak száma 123 millió. A lakható területek száma aránylag kevés, ezért nagyon nagy a népsűrűség, öt emberből négy városban lakik (Tokio lakosainak száma 12 millió). A 3900 sziget többsége nagyon kicsi, csupán négy nagyobb van, ezek: Hokkaido, Honsú, Sikoku, Kjúsú. Japán demokratikus állam, császára van, aki az alkotmány értelmében az állam és a nép egységének szimbóluma. MALIK ÉVA országban a szigetek nagy számára való tekintettel hosszú a partvidék, a víz pedig óriási szerepet játszik a mindennapi életben. A szubtrópikus éghajlatú Okinawa szigetén fürdőzésre kiválóan alkalmas partok vannak, kristálytiszta vízzel, korallszige- tekkel. Japán hetven százalékát magas hegységek borítják, a legismertebb közülük a 3776 m magas Fudzsi. A hegyek általában
