Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-16 / 162. szám, hétfő
n POI ITIKA ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 16. Robbanás egy vegyiüzemben Riverview. Robbanás történt egy Michigan állambeli vegyiüzemben, hárman meghaltak, többen megsebesültek. Az üzem könyékéről egy kilométeres körzetben kiköltöztették lakosságot. A robbanás következtében felszabadult mérges gázok légúti panaszokat okozhatnak. Néhány helyi lakos máris jelentkezett a kórházban ilyen rendellenességekkel. (MTI) ETA: egy éjszaka - két halott Madrid. Két embert ölt meg a hétvégén az ETA. A Baszföld függedenedéséért küzdő terrorszervezet Mikel Uribe 44 éves rendőrfelügyelőt robbantotta fel autójában. Tegnap hajnalban pedig Jósé Javier Mugica Astibia-t, Leiza város tanácsosát ölte meg. Az ETA a múlt heti tartományi elnökválasztás után lendült újra akcióba, miután a mérsékelten nacionalista Juan Jósé Ibarretxe-t lett újra a régió elnöke. (Fh) Chirac-Jospin szópárbaj Párizs. Keményen támadta a Jospin-kormány intézkedéseit a francia nemzeti ünnepen mondott televízióós beszédében Jacques Chirac francia elnök. A Lionel Jospin vezette baloldali koalíció azonnal cáfolta a köztársasági elnök vádjait. Elemzők a pengeváltást már a jövő májusi elnök- választás kampányának tartják. (Fn-AFP) Jacques Chirac. Májusban valószínűleg Jospinnel küzd majd meg az elnöki posztért. (Archív felvétel) Nancy Reagan és az embriókutatás Washington. Nancy Reagan, Ronald Reagan korábbi amerikai elnök felesége levélben kérte George Bush elnöktől, hogy a kormány továbbra is támogassa az emberi embriókkal végzett úgynevezett őssejtkutatásokat. Ronald Reagan Alzheimer-kórban szenved, amelyet egyes tudósok feltételezése szerint meg lehet fordítani az embriókból nyert őssejtek segítségével. A kutatók azt állítják, hogy az őssejtekből lényegében bár- müyen beteg szövet vagy akár szerv pótolható lesz. (MTI) A Hezbollahnál a videokazetta? Baalbek. Hasszán Naszrallah sejk, a Hezbollah nevű szélsőséges szervezetvezetője azt állította, hogy birtokában van az a videofelvétel, amely három izraeli katona tavaly októberi elrablásáról készült. A sejk ugyanakkor cáfolta, hogy fegyveresei Libanonban állomásozó indiai ENSZ-katoná- kat vesztegettek volna meg, hogy az izraeli állások közelébe jussanak. A kazettán, a- mely iránt az izraeliek is érdeklőének, állítólag láthatók az emberrablók arcai. (MTI) Terv Arafat eltávolítására Csak végső esetben Washington. Az izraeli hadsereg csak végső esetben folyamodhat ahhoz, hogy eltávolítsa Jasszer Arafat palesztin elnököt, és felszámolja a Palesztin Hatóságot - nyilatkozta Ehud Barak volt izraeli miniszterelnök a Newsweek magazinnak. E válságmegoldási forgatókönyvről előzőleg a Jane’s Foreign Report nevű brit kiadvány számolt be. Ehud Barak nem cáfolta a terv létezését, de - mint mondta - ez csak akkor kerül napirendre mint ténylegesen megfontolandó alternatíva, „ha minden egyéb megoldási kísérlet kifullad.” A volt kormányfő szerint ez a taktika köny- nyen visszacsaphat Izraelre, és az izraeli érdekeket sértő nemzetközi beavatkozást idézhet elő. Ugyanakkor Barak egyértelműen azon a véleményen van, hogy „addig nem lesz tárgyalásos béke a Közel-Keleten, amíg Jasszer Arafat áll a palesztinok élén”. Szerinte Arafat „nem az a palesztin vezető, akivel meg lehet állapodni a tartós békéről”. Amerikai külügyi források szerint Washington nem tudott a terv létezéséről és sosem adott zöld jelzést a palesztinok elleni izraeli katonai fellépéshez. (MTI) Az Egyesült Államok európai szövetségesei újabb fegyverkezési versenytől tartanak Sikeres rakétaelhárítás II. Simeon hivatalosan is megbízást kapott a kormányalakításra. Petar Sztojanov bolgár államfő a megbízást tegnap nyújtotta át a ma születésnapját ünneplő exuralkodónak, aki egy héten belül terjeszti elő kabinetje névsorát. A szófiai törvényhozás várhatóan július 24-én szavaz arról, hogy elfogadja-e az új kormányt. (Fotó: Reuters) Sikertelen SFOR-kísérlet háborús bűnösök elfogására Karadzsics elmenekült HÍRÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Radovan Karadzsicsot, a Boszniai Szerb Köztársaság háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét próbálta meg elfogni a brit hadsereg speciális egysége, az SAS - jelentette a zágrábi sajtó a montenegrói Dán című napilapra hivatkozva. A lap szerint Karadzsics testőrsége meghiúsította az akciót és megölt tíz brit katonát, kettőt pedig megsebesített. A hírt a brit védelmi minisztérium és az SFOR is cáfolta. Ugyanakkor azt az SFOR-illetékes is megerősítette, hogy erősödött az SFOR tevékenysége a boszniai-szerb területek keleti részén. A cáfolatoknak ellentmond a The Observer brit lap értesülése, amely Banja Luka-i SFOR- forrásokra hivatkozva közölte, hogy az SFOR erői pénteken lecsaptak Karadzics rejtekhelyére, ám testőrei megakadályozták a hágai Nemzetközi Törvényszék körözési listáján lévő politikus elfogását. A lap SFOR-forrásokra hivatkozva közölte, hogy az akcióban legkevesebb két NATO-katona megsérült. Karadzics hat éve folytat macskaegér harcot a boszniai SFOR- erőkkel. Hívei segítségével bujkál a boszniai Szerb Köztársaság területén: Banja Luka körzetében, majd Foca és Visegrad térségben azóta, hogy 1995-ben elfogató parancsot adtak ki ellene háborús bűnök vádjával. Karadzsics felesége a napokban nyilatkozatban tudatta, hogy férje semmilyen körülmények között sem hajlandó önként feladni magát. (B92, MTI) Amerikai holttestek egy koszovói tömegsírban Vizsgálatot követelnek MTI-HÍR Washington. Három albán származású amerikai állampolgár holttestére leltek együk koszovói tömegsírban. A The Washington Post úgy tudja, hogy a huszonéves testvéreket - Ylli, Agron és Mehmet Bytykit - a múlt héten találta meg egy szerb nyomozócsoport a Petrovo Szelő melletti védett területen, egy kézzel ásott sírban. Az áldozatok keze ösz- sze volt kötözve, fejükön fekete csuklya, és a jelek szerint közelről főbe lőtték őket. A tömegsírban további 13 albán holtteste hevert még, míg egy másik betemetett gödörben 59 tetemet találtak a nyomozók. Wü- liam Montgomery, az Egyesült Államok jugoszláviai missziójának vezetője teljes körű vizsgálatot kért a hatóságoktól az ügyben. Követelik a boszniai hadsereg létszámának csökkentését ^ Washington/Szöul/Moszkva. Tegnap hajnalban egy kaliforniai támaszpontról bocsátották fel a célrakétát, amelyet a 21 perccel később, a Csendes-óceán nyugati részéről indított ellenrakétával eltaláltak. Az USA európai szövetségesei újabb fegyverkezési versenytől tartanak. Moszkva az ABM-szerződés betartását szorgalmazza. ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az USA védelmi minisztériuma lényegében a legutóbb tavaly júliusban kudarcba fulladt teszt forgató- könyvét ismételte meg, ez alkalommal sirerrel. Az eddigi három rakétaelhárítási rakétakísérletből csak az első sikerül. A tavaly július 8-i teszt balsikerét az okozta, hogy az ellenrakéta nem tudott leválni a gyorsító fokozatról. Az ezt megelőző január 19-i kísérletben az ellenrakéta eltévesztette a célt, mert egy eltömítődött hűtőszelep az utolsó pillanatokban „elvakította” az infravörös keresőszemeket. A mostani sikeres rakétakísérlet rendkívül fontos pillanatban történt: George Bush amerikai elnöke szerdán utazik második európai útjára, ahol a hét vezető ipari hatalom és Oroszország vezetőivel találkozik. Az USA európai szövetségesei eddig tartózkodással reagáltak az amerikai nemzeti rakétavédelmi tervre; Németország és Franciaország nem titkolta, hogy újabb fegyverkezési versenytől tart. Vlagyimir Putyin elnök pedig elutasítja a rakétavédelmi rakétarendszerek telepítés korlátozó ABM-szerződés felbontását, amelyet Bush a tesztek folytatása kapcsán kilátásba helyezett. Megfigyelők szerint a rakétateszt sikere erős adu lesz azok kezében, akik a tesztpogram felgyorsítását sürgetik és az ABM-szerződés elavultságáról beszélnek. A Bush-kor- mány illetékesei a múlt héten elmondták, hogy nemcsak a földi telepítésű rakétavédelem terén folytatják a teszteket, hanem kiterjesztik azokat a tengeri, légi és világűr- beli ellenrakétákra és lézerekre. Az amerikai rakétavédelmi rendszerének tesztelése hatalmas indulatokat váltott ki Dél-Koreában.,Az amerikai fegyverkísérleti telepnél a tüntetők először megpróbálták elégetni a magukkal hozott amerikai zászlót, majd, miután ezt a rendőrök megakadályozták, összecsaptak velük. A rendőrök nem kaptak engedélyt arra, hogy könnygázzal oszlassák szét az embereket, így a tüntetés közelharccá változott. A Greenpeace nyilatkozatban tiltakozott az USA rakétaelhárító rakétakísérlete ellen, azt állítva, hogy ezzel új nukleáris veszélyt teremt a csendes-óceáni térségben. „A csillagháborús terv új fegyverkezési verseny megindulásával fenyeget” - hangoztatta Samantha Magick, a környezetvédő csoport szóvivője. Az amerikai célrakétájának felbocsátását rövid időre késleltette négy Greenpeace-aktivista tiltakozó akciója a kaliforniai Vandenberg támaszponton, de őrizetbe vételük elhárította az akadályt a hajnali rakétakísérlet útjából. Az újabb rakétakísérlet alapjaiban fenyegeti a nukleáris leszerelés nemzetközi szerződésekből kialakított építményét, a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ABM-szerződést - jelentette ki Alekszandr Jakoven-’ ko, az orosz külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. A megerősítette Moszkva elvi álláspontját, hogy meg kell őrizni, sót meg kell szilárdítani az ABM- szerződést. (MTI, i) Kísérleti telep épül Alaszkában Washington. Az USA olyan megállapodásra törekszik Oroszországgal, amely lehetővé teszi rakétavédelmi terveinek megvalósítását az 1972-es ABM-szerződés felmondása nélkül. Colin Powell külügyminiszter a Washington Postnak elmondta: olyan megállapodásra törekszik, amely „foglalkozik a hadászati támadó és védelmi rendszerekkel, a korlátozott védelmi rendszerekkel, a továbbadásukat korlátozó tevékenységekkel, az átláthatóság biztosításával és a feladatok megosztásával”. Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadónő szerint az USA aligha fogadja el Putyin orosz elnök javaslatát a nukleáris fegyverzetek átfogó csökkentésére, mivel nem áll érdekében elhúzódó egyeztetésekbe bocsátkozni. Bush elnök az egyoldalú csökkentéseket részesíti előnyben - véli Rice. Washington a napokban jelezte, hogy rakétavédelmi tervei keretében már augusztusban hozzálát egy kísérleti telep kiépítéséhez Alaszkában. (MTI) Feltételekhez kötött békepartnerség MTI-JELENTES Szarajevó. A NATO egyre jobban ösztökéli a boszniai hatóságokat közös hadsereg létrehozására, amely a békepartnerséghez való csatlakozás elengedhetetlen feltétele. Európán belül csak Bosznia és Jugoszlávia neqj vesz részt az atlanti szövetségnek ebben az együttműködési programjában. Az 1995-ös daytoni békemegállapodások óta Boszniát két alakulat, a bosnyák-horvát föderáció és a szerb köztársaság alkotja, és mindkettőnek külön hadserege van. A boszniai kollektív elnökség kifejezte a békepartnerséghez való csatlakozásra irányuló óhaját George Robertson NATO-főtitkárnak, aki pénteken Szarajevóban járt. A NATO azonban több feltételt szab a részvételhez, mindenekelőtt a csapatlétszám csökkentését, közös hadsereg szervezését egyetlen vezérkari főnökkel és azonos egyenruhával, továbbá védelmi minisztérium létrehozását. Az atlanti szövetség elengedhetetlennek tartja a katonaság civil ellenőrzését, amely viszont megköveteli a katonai költségvetés parlament általi jóváhagyását és a katonák párttagságának megtiltását. „Bosznia nem csatlakozhat a békepartnerséghez, amíg nincs egységes politikai és katonai struktúrája” - vélte egy NATO- tisztségviselő, aki nem kívánta feltárni kilétét. Orosz és norvég mélytengeri búvárok a Barents-tengeren Kiemelik a Kurszkot MTI-HIR Moszkva. A Barents-tenger fenekén fekvő Kurszk orosz atom-ten- geralattjáró körzetébe érkezett tegnap a Mayo búvárszállító hajó. A tervek szerint az orosz és norvég mélytengeri búvárok a hét közepén megkezdik a kiemelési munkálatokat: először az orr-rész maradványait fűrészelik le a fegyverteremben lévő torpedókkal és rakétákkal együtt, majd augusztusban 26 léket vágnak a hajótestbe, hogy azokba erősítsék az emelő sodronyokat, amelyeket a Giant uszályról eresztenek le. A kiemelést - maga a művelet mindössze nyolc órát vesz majd igénybe - szeptember 16-18-ra tervezik a Giant 26 hidraulikus emelőjével. A kiemelés költségeit nem hozták nyilvánosságra, de az orosz szakértők 70 millió dolláros szerződést valószínűsítenek, amelynek egy részét az orosz költségvetésből, másik részét pedig nemzetközi adományokból finanszírozzák. Tovább fokozódnak a faji zavargások az észak-angliai iparvárosokban Indiai-pakisztáni csúcs a feszültség enyhítése reményében Kasmírról tárgyalnak MTI-JELENTÉS London. Az Észak-Angliát sújtó faji zavargások átterjedtek Stoke-on- Trent városára, huszonhárom fiatalt vettek őrizetbe. A staffordshire- i rendőrség szerint szombat éjszaka több mint kétszáz, többségében ázsiai fiatal kövekkel, téglákkal, üvegpalackokkal dobálta meg a rendfenntartó erőket annak nyomán, hogy a városban híre m^nt: a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt hívei találkozóra készülnek az iparKövekkel a gyűlöletkeltők ellen városban. A nagygyűlésre ugyan nem került sor, de a feldühödött tömeg megtámadta a kivezényelt rendőröket. A Stoke-on-Trent-i zavargások alig egy héttel követték a véres bradfordi eseményeket, ahol az ázsiai és fehér fiatalok, valamint a rendfenntartó erők közötti összecsapásokban több mint 280 ember megsérült. Az előző hetekben a közeli Burnleyben és Oldhamben söpörtek végig faji jellegű zavargások a szélsőjobboldali csoportok aktivizálódása nyomán. Brit sajtóértesülések szerint az ázsiai bevándorlók hazatelepítését, a fehér és az ázsiai lakosság elkülönítését követelő szélsőjobboldali szervezetek gyűlöletkeltő kampányukkal a középangliai iparvidék városait, Stoke- on-Trentet, Halifaxot és Rochedale- t vették célba azután, hogy a hatóságok betiltották rendezvényeiket Bradfordban, Oldhamban és Burnleyben, illetve megerősített rendőri jelenléttel próbálják biztosítani a nyugalmat a zavargások sújtotta településeken. MTI-JELENTÉS Újdelhi. Az indiai kormányfő és a pakisztáni elnök tegnap Agrában összeült abban a reményben, hogy kiutat találhat a két szomszéd több mint félévszázados ellenségeskedéséből. Atal Behari Vadzspaji és Pervez Musarraf megbeszélésének középpontjában a kasmíri kérdés áll. India és Pakisztán függetlenségük 1947-es elnyerése óta három háborút folytatott egymással, közülük kettőt a megosztott Kasmír miatt. Különösen veszélyes dimenziót kapott állandósult viszályuk azzal, hogy három évvel ezelőtt mindkét szomszéd atomfegyverkísérleteket hajtott végre. Megfigyelők szerint a csúcson gyakorlati lépéseket határozhatnak el a feszültség enyhítésére: 53 éve első ízben megnyithatják a kasmíri határt, és könnyíthetik az utazásokat. Mindamellett a két kormány már csak azért is fenn akarja tartani Kasmír egészére formált hivatalos igényét, hogy megnyugtassa konzervatív bírálói.
