Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-13 / 160. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 13. 9 Életmód A hátakat, vállalakat pőrén hagyni már nem számít újdonságnak, ám, ha elfedjük őket, s mást mutatunk meg helyettük, mindig a meglepetés erejével hat Hol legyen a DIVAT égre beköszöntött! Kissé sokáig kellet rá várni, de elérkezett: itt van a tomboló, perzselő nyár! A nap hétágra tűz, elővehetjük a legszellősebb, legmerészebb ruháinkat, ha nincs ilyen, akkor sürgősen szerezzünk, mert ilyenkor bárhol - ahol a jóízlés és az önkritika megengedi - viselhetjük a kivágást. Nagyon karcsú derekúak hordhatnak merészen rövid topokat (vigyázat: nincs gusztustalanabb látvány a kilógó zsírpárnáknál!). Ám a kissé teltebbek se sopánkodjanak. Ügyes női fifikával ők is elterelhetik a „hátrányaikról” a figyelmet, s „előnyeikre” összpontosíthatják azt. Akinek szép a keble, az hordjon ovális, kör, vagy hosszúkás dekoltú felsőt. Még szexisebb az öltözék, ha először (tehát rögtön a nyak alatt) takarunk, aztán pedig szabadon hagyunk. A hátakat, vállalakat pőrén hagyni már nem kivágás? számít újdonságnak, ám az, ha elfedjük őket, s mást mutatunk meg helyettük, annál inkább. Például csak a derekunkat, vagy az oldalunkat - már ha mutogatásra alkalmas. Ez utóbbi divat még hasznos is, mert általa, a nap romboló hatásainak leginkább kitett felsőtestünket eltakarhatjuk. Ugyancsak jó alakúaknak ajánlott a szoknya derekán vagy oldalán eszközölt lyuk. A legfontosabb szempont, amit ajánlatos figyelembe venni, hogy a lyuk - ebben az esetben nem semmit jelent, hanem nagyon is sokat. Az általa feltárt testrészeket tehát csak abban az esetben tegyük „közkinccsé”, ha valóban esztétikusak, nem sértik a jóízlést és az erkölcsöt. (- malév -) Archív felvételek Egyetlenegy szó sem jelenti hajszálpontosan ugyanazt két ember számára Ne terheljük felesleges információkkal az agyunkat, nehogy a fontosakat elfelejtsük Kommunikáció és érzékelés A feledékenység ellenszerei FELDOLGOZÁS izonyára sokunknak ismerős az a helyzet, amikor például a szemüvegünket keressük kétségbeesetten, s egy idő múlva dühösen észrevesszük, hogy az orrunkon van. Ugyanez a helyzet a kulcsainkkal és még sorolhatnánk a példákat. Az emberek többségének huszonöt éves kora körül romlani kezd a rövid távú emlékezőtehetsége, vagyis az, aminek köszönhetően fejünkben tudjuk tartam a telefonszámot mindaddig, amíg kitárcsázzuk azt. A stressz, a depresszió, az álmadan- ság, az alkohol és az altatók mind- mind veszélyeztetik emlékezőtehetségünket. S ugyanennyire árt neki korunk betegsége - az információk általi túlterheltség. A pszichológusok szerint az emlékezőtehetségét nem karbantartó embernek nehézséget okoz azonnal és hibádanul megjegyezni több mint hét dolgot bármilyen listáról, legyen szó számokról, szavakról vagy képekről. Van azonban vigaszunk, ugyanis emlékezőtehetségünket edzésben tarthatjuk ugyanolyan sikeresen, mint az izmainkat, méghozzá bármilyen életkorban. Nem kell azonban felesleges információkkal terhelni az agyunkat. Hiába fogjuk betanulni a vasúti menetrendet, a gyakorlati életben ez mit sem segít. Inkább keressünk közvetlen környezetünkben megjegyezni való dolgokat. Próbáljuk meg például hazafelé menet megjegyezni útitársaink arcát és jellegzetességeit. Járjunk gyalog munkába, vagy legalább néhány megállóval korábban szálljunk ki az aktuális járműből, ugyanis tanulmányok bizonyítják, hogy a gyakori és enyhén fárasztó séta javítja az agy azon részének működését, amely az emlékezetet irányítja és ahol a véleményalkotásunk alakul ki. A gyors séta az olyan gyakorlatok közé tartozik, amelyek nagy oxigénfelhasználást kívánnak meg - éppúgy mint az aero- bik. Hiszen, ha aerobik-edzésen veszünk részt, elég sok energiánkba kerül az is, hogy megjegyezzük az egymást követő lépéseket, az egyes gyakorlatok sorrendjét. Az emlékezőtehetség fejlesztésére természetesen megfelel bármilyen hagyományos, gondolkodásra késztető tevékenység is, mint például a keresztrejtvényfejtés, az idegennyelv-tanulás, a verstanulás, de ugyanígy a bonyolultabb kártyajátékok is. S fontos szerepet tölthet be például a pexeso-játék is, a legközelebb áll ugyanis napi problémáink megoldásának módjához, mint amilyen a már említett szemüvegvagy kulcskeresés. Ezenkívül vannak még a gyógyszer- tárakban kapható „segédeszközök“, amelyek belülről segítik az emlékezést. Ilyen például a szakemberek által napjainkban leggyakrabban emlegetett E és B12 vitamin, a magnézium és a cink. Mindeddig ugyan nem bizonyított, hogy ezek használata bárkinek is segített volna abban, hogy eszébe jusson, vajon kikapcsolta-e a vasalót, a piac viszont meggyőző: a gingko-gyökér-kivonat sohasem látott mennyiségben fogy. Az ember megjegyzi az olvasottak tíz, a hallottak húsz, a látottak harminc százalékát, és ötven százalékát annak, amit egyidőben lát és hall. De kilencven százalékát jegyzi meg annak, amit csinál. Tehát, ha valamit igazán meg akar jegyezni, csinálja. Például, ha meg akarja jegyezni a nagymama kevdvenc süteményreceptjét, készítse el a sütit. Bevált módszer az emlékezet karbantartására a képek és a szavak összekapcsolása. Ha nem akarja elfelejteni, mit is kell vennie a boltban, alakítson ki a fejében egy képet minden egyes megvásárolandó dologról és társítson hozzá egy történetet. Nagyon fontos a motiváció is. Az ember jobban fejben tartja azt, amiről tudja, hogy szüksége lesz rá. Tehát ha valamit nem akar elfelejteni, keressen motivációt és koncentráljon rá. (-da-) FELDOLGOZÁS rzékelésünk és gondolkodásmódunk nagymértékben befolyásolja kommunikációs képességünket. Ennek az az eredménye, hogy kezdetben úgy beszélünk, ahogy gondolkodunk, később pedig úgy gondolkozunk, ahogy beszélünk. Senki sem képes saját tapasztalatain túlmutató dolgokat tökéletesen felfogni. Amikor azt mondjuk: Tudom, mit érzel, valójában nem tudhatjuk, mert nincs két olyan ember, aki pontosan ugyanazt érezné. Leggyakrabban a tapasztalatszerzés és az érzékelés területén jelentkező rendkívül nagy eltérés jelenti a legfőbb akadályt az emberi kommunikációban. Az emberek általában azt látják, amit látni akarnak. Szükségleteink tehát nagy mértékben eltorzítják azt a képességünket, hogy a valóságot pontosan érzékeljük, s pontosan adjuk tovább. Bármely kommunikáció szimbólumokon alapuló folyamat. Az üzenetet csak valami más segítségével tudjuk továbbadni. A szavak csupán szimbolizálnak valamit és önmagukban ártalmatlanok. Rengeteg időt és energiát pazarolunk olyan dolgokra, amelyek csak a fejünkben léteznek - ha léteznek egyáltalán. A felesleges bosz- szúságokat rendszerint az okozza, hogy jelképes térképekre hagyatkozunk anélkül, hogy felülvizsgálnánk a tényeket. Egyetlen szó sem jelenti hajszálpontosan ugyanazt két ember számára. A szavaknak több jelentése van, s jelentésük idővel változik is. Különböző vidékeken más-más szóval fejezik ki ugyanazt a dolgot. Minden szó más gondolatot idéz fel bennünk. Amikor felismerjük, mennyire pontatlanok a szavak, rájövünk, kész csoda, hogy valamennyire megértjük egymást, (dd) IMOD AZ ÚJ SZÚ MELLÉKLETE A mellékletet szerkeszti Bolemant Lilla E-mail: reklama@ujszo.com , levélcím: Új Szó, Prievozská 14/A, Bratislava, tel.: 077/ 582 38 308
