Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-11 / 158. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 11. TÉMA: GYERMEKÖNGYILKOSSÁGOK 11 Az öngyilkosság sosem vezethető vissza egyetlen kiváltó okra, mindig egy összetett helyzet következménye Menekülés és figyelemfelkeltés? Egy hónnappal ezelőtt Rozs­nyón egy középiskolás lány kiugrott negyedik emeleti la­kásuk ablakából. Félt, hogy rossz jegyet kap matemati­kából. O szerencsére életben maradt. Bizonyítványosztás idején sokan követik példá­ját. Félnek a szülők haragjá­tól, elkeserednek, mert úgy érzik, nem tudnak megfelel­ni a szülők és a pedagógu­sok elvárásainak. Holott mit jelent egy-egy rossz jegy - még Einstein is megbukott matematikából. ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha öngyilkosságról hallunk, meg­döbbenünk. Értedenül kérdezzük: miért? Nehéz elfogadható indokot találni, amely igazolná a szörnyű tettet. Hibáztatjuk a társadalmat, a közeget. Hibáztatjuk a szülőket, a tanárokat, ha gyerek követ el ön- gyilkosságot. Ki a felelős? A szülő, aki nem vette észre, mire készül gyermeke? A tanár, aki nap mint nap találkozott vele? A diáktársai, barátai, ha voltak egyáltalán? A szakirodalom az áldozat szándéka szerint három csoportba sorolja az öngyilkosságokat és az öngyilkos- sági kísérleteket: 1. Az áldozat teljesen logikus gon­dolatmenet eredményeképpen jut arra a következtetésre, hogy nincs más kiút, és józanul hajtja végre az öngyilkosságot. 2. Az öngyilkosság csak pillanatnyi rövidzárlat következménye, egy válságba jutott élet hibás reakció­ja. 3. A cél a figyelemfelkeltés. Az el­követő úgy gondolja, hogy a kör­nyezete közönyös, vagy ami még rosszabb, ellenséges vele szem­ben. Valamennyi öngyilkosra és öngyil­kosságot megkísérlőre jellemző: elhagyottnak érezte magát, gyak­ran keveredett konfliktusba a kör­nyezetével, megoldatlan gondok gyötörték, nehezen viselte a min­dennapi élet problémáit. Mindez együtt olyan válságos élethelyzet kialakulását okozhatja, amely az öngyilkossághoz vezet. Szellemi és testi fejlődésük okoz­za a fiatalok életében a legsúlyo­sabb válságokat. Tizenhárom éves korukig a gyerekeket a fizi­kai változással összefüggő gon­dok és a környezetváltozás okozta problémák (beilleszkedés az óvo­dába, iskolába) emésztik, tizen­négy éves kortól már inkább a pszichikai jellegű és környezeti változások azok, melyek legin­kább kínozzák a serdülőt. A fel­nőtté válásig a fiatal nehéz - gyakran megoldhatatlannak vélt - problémákkal, feladatokkal szembesül, olyanokkal, mint az identitástudat kialakítása, az önállósulás a családjától, a kor­társakhoz fűződő meghatározó kapcsolatok kialakítása, a szexuá­lis érettség beépítése a személyi­ségbe, az életcélok és értékek vég­legesítése, helye meghatározása a világban. Ezeknek a feladatoknak a megoldása, amellett, hogy talán az egész emberi élet legnehezebb próbatételei, egyben a további teljes értékű élet nélkülözhetetlen elemei is. Az egyén néha a megol­dás keresése helyett megpróbál menekülni, fantáziavilágot talál magának, segítséget keres az al­koholban vagy a kábítószerben. A menekülés legszélsőségesebb for­mája az öngyilkosság. Az önpusztítás gondolatával fog­lalkozó, vagy az öngyilkosságot megkísérelt gyerekek többsége nem akar valóban meghalni. Ez annál is inkább érthető, mivel a gyermekek halálfelfogása fejlődé­sével párhuzamosan alakul ki: két­éves koráig egyáltalán nem érti, hogy mi az a halál, ötéves koráig nem fogadja el annak megváltoz- tathatatlanságát, ideiglenesnek, visszafordíthatónak tartja, később, úgy kilencéves korában végleges­nek tartja, ám korántsem elkerül­hetetlennek. Tizenegy éves korá­ban kezd a halál a felnőttek által használt értelemben halállá válni a gyerekek számára is. Az öngyilkossági kísérlet sikerét vagy sikertelenségét a választott módszer befolyásolja. Az öngyil­kos fiúk többsége az akasztást vá­laszba, a lányok leginkább gyógy­szerrel vagy gázzal mérgezik meg magukat. A halálozási arányszám a 14-15 év körülieknél a legmaga­lllusztrációs felvételek sabb, az idősebbek és főleg a fiatal nők esetében túlnyomórészt csak öngyilkossági kísérletekről beszél­hetünk, ők nem akarják valóban eldobni életüket. Idősebb korban gyakori a szúró- vagy vágóeszköz­zel elkövetett öngyilkosság. A vég­rehajtás választott eszköze alapján nagy pontossággal megállapítható az öngyilkossági kísérlet célja. Az öngyilkosságok és öngyilkos- sági kísérletek száma az évszak­októl függően is változik. A leg­többen a tavaszi és a nyári hóna­pokban követik el tettüket, ami a szakirodalom szerint a melegebb idő idegrendszeri hatásának tu­lajdonítható. Az öngyilkosság so­sem vezethető vissza egyetlen ki­váltó okra. Az öngyilkos indokai összetettek, nehéz megállapítani, hogy a végzetes reakciót mi vál­totta ki. Bizonyos azonban, hogy figyelemmel, ha kell szakemberek (lásd a tanácsadó irodák telefon­listáját) segítségével szinte min­den fiatal öngyilkosságát meg le­hetne akadályozni. A belső válság jelei: Mélabús tekintet, apátia, gondok az iskolában, szétszórtság, a szociális kapcsolatok lazulása, hangsúlyozott testi problémák, a viselkedés hirtelen megváltozása, mértéktelen alkohol-, drog- és ételfogyasztás, veszélyes helyzetek keresése, idősebb korban a szexuális partnerek gyakori váltogatása. Komoly öngyilkossági szándék jelei: Gyakori „már nem sokáig kell törődnötök velem” típusú megjegy­zések, nyílt fenyegetőzés az öngyilkossággal, elkeseredettség, te­hetetlenség, a személy feleslegességének érzése, problémás ügyek elsimítása (kibékülés a környezettel, végrendelet), növekvő elszi­geteltség, önmaga számára értékes tárgyak elajándékozása. A gyermeköngyilkosságok gyakori okai: Belső okok: a személyiség kialakulásával összefüggő okok, a hormonháztar­tás változásai, pubertális hangulatingadozások, szellemi fogya­tékosság. Külső okok: a) a család és a nevelés hatása (csonka család, feszültség a szü­lők között, alkoholizmus a családban b) iskolai, munkahelyi környezet hatása: tanulási nehézségek, elégtelen képességek és nagy szülői elvárások, a kötelezettségek iránti érdektelenség, c) a kortársak hatása: főképp a serdülőkorban van jelentős ha­tással, amikor a fiatal kezd elszakadni a szülői háztól és a vele egykorúak társaságában érzi legjobban magát. Az öngyilkos gyermek, fiatal segélykiáltása Figyeljetek rám! ÖSSZEFOGLALÓ Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy gyermekeknél a halálokok között a tizedik helyen áll az ön- gyilkosság, serdülőknél és fiata­loknál ez a második helyre kerül. Miért ilyen tragikus a kép? Kétség­telen, hogy a serdülés - ami ma­napság hamarabb következik be - számtalan, az életkori sajátossá­gokból fakadó, külső-belső konf­liktussal jár. A tizenévesekre jel­lemző lehet az életuntság, a bi­zonytalanság, a kedvezőtlen kör­nyezeti hatásokkal szembeni véd- telenség érzése. Az öngyilkos gyer­mek, fiatal segélykiáltása: figyelje­tek rám, nem bírom tovább! Az ön­pusztító hajlamra, erőszakos csele­kedetekre késztethet a drog is. Úgyszintén bizonyos kultikus kö­zösségek, okkultista praktikák is. Ismert, hogy az USA-ban, Svájc­ban, Kanadában az úgynevezett sátánista csoportokba verődő ser­dülők, fiatalok tömeges öngyilkos­ságok vagy éppen tömeggyilkossá­gok áldozatai lettek. Előfordulhat az is, hogy bizonyos áltudományos pszichotechnikák, állítólagos terá­piák oly súlyosan károsítják a sze­mélyiséget, ami még felnőtteknél is öngyilkossághoz vezethet. Ilyen „eljárások” például pszichózissal küszködő személyiségnél pusztító agressziót szabadíthat fel. Mit tehetünk? Mit tanácsolnak a szakemberek az öngyilkosság ve­szélye esetén? Vegyük komolyan az öngyilkossággal való fenyege­tést. Nem oldhatjuk meg az illető problémáját, de hallgassuk meg, figyeljünk rá, ne becsüljük le a gondját, ne nevessük ki. Helyte­len erkölcsprédikációt tartani és ,jó tanácsokat” osztogatni. Nyu­godtan ellentmondhatunk a két­ségbeesett gyermeknek, nyíltan mondjuk meg a véleményünket az öngyilkosságról. Ne hagyjuk magunkat zsarolni az öngyilkos­sággal, ha kell, forduljunk segít­ségért szakemberhez, (m-p) Az oldalt írta és összeállította: Lajos P. János Bizalomvonal gyerekeknek Pedagógai és pszichológiai tanácsadók telefonszámai Szlovákia magyarok lakta te­rületén: Pozsony: Dunaszerdahely: Galánta: Komárom: Léva: Nagykürtös: Rimaszombat: Rozsnyó: Kassa: Tőketerebes: 02/62315246 031/5526802 031/7805614 035/7732663 036/6312903 047/5623543 047/5623543 058/7322095 055/6321977 056/6723850 Ingyenesen hívható tanács­adó telefonszámok: bizalomvonal gyerekeknek: (Linka dôvery detská) 16.00- 20.00: 0800/123 232; (Linka detskej istoty-Unicef) non stop: 0820/112112 Strédl Terézia gyermekpszichológus a megelőzéséről Érzékeny férfi, szívós nő INTERJÚ Mi okozza a fiúk és lányok ön­gyilkossági statisztikái közötti jelentős, mintegy ötszörös elté­rést? A férfiak, a fiúk érzékenyek, gyak­ran túlérzékenyek. Ez biológiai okokra vezethető vissza, és össze­függ azzal a ténnyel, hogy keve­sebb fiú születik, mint lány, és az­zal is, hogy több fiúmagzat hal el, mint lánymagzat. Az erős férfi sztereotípiája mögött egy érzé­keny lélek áll, a nők sokkal szúró­sabbak. A másik ok: a férfi nem el­nőiesedése, a férfi racionalitás gyakran nem tud mit kezdeni a lel­ki problémákkal, lebecsüli azokat, és ennek visszahatásaként a miat­tuk kialakuló pánik jóval nagyobb, mint a nőknél. Ezeken az okokon kívül az utóbbi években jelentős a gyermeki depresszió hatása is, ami leggyakrabban 10-12 éves fiúknál jelentkezik. Mit ajánl azoknak, akik tartanak attól, hogy gyerekük öngyilkos­ságot követ el, és tanácstalan­nak érzik magukat? Keressék fel a szakembert, ha a gyerek beszélgetéseik során elő­ször megemlíti az öngyilkosság le­hetőségét. Nem szabad alábecsül­ni a jelentőségét ezeknek a jelek­nek, el kell érni, hogy a gyerek, úgymond, kibeszélje magából problémáit, és visszanyerje elve­szett biztonságérzetét. Megelőzhető a tragédia? Sok múlik a szülőkön. Az egész pici korban megalapozott biza­lom és szeretet, az erős érzelmi kötődés az, amivel megelőzhető a tragédia. Mindig kell, hogy le­gyen a gyerek közelében egy fel­nőtt, akivel meg tudja osztani bá­natát. Mi a véleménye a telefonos biza­lomvonalakról? Mindenképpen hasznosnak tar­tom, de fontos, hogy a gyerek egy konkrét személyt tudjon a vonal túloldalára képzelni. Újra csak hangsúlyozni tudom, hogy akár egy telefonbeszélgetéssel is elke­rülhető egy rövidzárlatos reakció. Melyek azok az okok, amelyek leggyakorabban váltanak ki ön- gyilkoságot? Az egyik a gyerekkori depresszió, ezért oda kell figyelni a gyerekek hangulatváltozásaira. A második ok a teljesítményközpontú neve­lés. Ne csak azt kérdezzük meg délutáni első találkozásunk alkal­mával, hogy milyen jegyet kapott gyermekünk, hanem azt is, ho­gyan érzi magát. A harmadik ok lehet a csavargás közben szerzett negatív szociális minták követése, az alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, és ezek otthoni el­titkolása. Ez az utóbbi kettő egy hazugsági kör kialakulásához ve­zet, és a biztonságérzés elveszté­sét okozza. Gyerekek és fiatalok halállal végződött öngyilkosságainak alakulása Szlovákiában az elmúlt évtizedben (1997-ből és 1998-ból nincsenek értékelhető adatok, a számok abszolút értékben értendők): 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1999 2000 0-14 fiúk: 3 9 2 2 4 5 8 5 3 lányok: 2 1 2 0 1 5 2 0 1 15-19 fiúk: 19 27 16 21 29 27 24 19 15 lányok: 6 5 3 9 4 5 2 3 3 20-24 fiúk: 28 30 38 31 37 31 38 39 51 lányok: 9 7 4 2 8 4 3 6 1 g forrás: a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala Az öngyilkosági kísérletek és az öngyilkosságok száma a választott módszer ______________________alapján az 1980-as évben:______________________ hal állal végződő öngyilkossági öngyilkosságok kísérletek 0-14 14-19 0-14 14-19 Mérgezés szilárd vagy folyékony anyaggal: fiúk: 0 5 25 194 lányok: 1 3 80 555 Mérgezés gázzal: fiúk: 1 2 0 7 lányok: 2 5 0 7 Akasztás, fulladás fiúk: 12 30 6 10 lányok: ­0 3 0 4 Vágó, szúró eszközzel: fiúk: 0 0 1 105 lányok: 0 1 2 48 Egyéb módon: fiúk: 1 7 1 15 lányok: 0 4 0 9 Összesen fiúk: 14 44 33 331 lányok: 4 16 82 623

Next

/
Thumbnails
Contents