Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-30 / 150. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 30. tmi mmmmem mm * i Izraeli katonák figyelik Hebronban a köveket dobáló palesztinokat (Reuters) Radu Podgoreanu: a státustörvény csak „baleset" a román-magyar kapcsolatokban Kompromisszum kell Franciaország is ratifikálta a nizzai szerződést Párizsi igen a bővítésre MTI-HIR Robotokkal vágják le a tengeralattjáró orrát Kiemelik a Kurszkot fikálta a szerződést. Három héttel ezelőtt hidegzuhanyként érte az EU vezetőit, hogy az írek népszavazáson elutasították a dokumentumot. Franciaországban egy pillanatig sem fenyegetett hasonló veszély: a nizzai szerződést tavaly decemberben Jacques Chirac köz- társasági elnök és Lionel Jospin miniszterelnök közösen hozta tető alá, s így a parlamenti szavazásokon a két legfőbb politikai erő, a kormánypárti szocialisták és az ellenzéki RPR egyaránt támogatta a dokumentumot. főnyi személyzettel a fedélzetén elsüllyedt Kurszk orr-részét robotokkal fogják levágni. A hajótörzsre 32 búvár segítségével erősítik a kiemelő kötelékeket, s pontonnal vontatják szárazdokkba a hajót. E műveletek várhatóan szeptember közepére fejeződnek be. Az orosz haditengerészet parancsnoka azt állította, hogy a Kurszk fedélzetén lévő fegyverek nem jelentenek veszélyeket. Újra kitört a Mayon tűzhányó Manila. Négynapi szünet után tegnap újra kitört a Fü- löp-szigeteken a Mayon tűzhányó. Két kilométer magas füstoszlop tornyosult a kráter felett, és újra jzzó kőzet gördült lefelé a hegy lankáin. A hatóságok a legújabb kitörés után a menekülők számának további növekedésével számolnak. Újabb központokat hoznak létre, ahol az otthonukat elhagyókat fogadhatják. Sok embert helyeznek el iskolai osztálytermekben. A rossz tisztálkodási lehetőségek miatt nő a betegségektől való félelem. (MTI) Kétszáz halott Nigériában Lagos. Nigériai törzsek közötti gyűlölködésben a vörös- kereszt szerint legalább 200 embert öltek meg az utóbbi két hétben. A szomszédos szövetségi állam, Benue hatóságai korábban közölték, hogy az öldöklés elől mintegy 35 ezer ember az ő államuk területére menekült. (MTI) Nemzetiségi levél Martonyinak Budapest. Czuczumanov Dimiter az Országos Bolgár Önkormányzat elnöke a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatainak nevében levélben fodult Mar- tonyi János külügyminiszterhez. A tizenhárom elnök közös találkozót kezdeményez a kül- ügyek irányítójával. ilyen eseményre eddig még soha nem került sor. Az elnökök szeretnék elérni, hogy az állami protokoll és különösen a kétoldalú nemzetközi kapcsolatokban való önkormányzati részvétel egységes legyen, (etnonet) Kofi Annant újraválasztották New York. Kofi Annan ENSZ- főtitkárt újabb ötéves időszakra megerősítette tisztségében a világszervezet Közgyűlése. Annan megígérte a Közgyűlés előtt mondott beszédében: minden tőle telhetőt megtesz, hogy megerősítse a tagállamok és az egyes emberek bizalmát a világ- szervezetben. (MTI) Még öt évig főtitkár lesz (Archívum) Varsó nem élvez „bonuszt" Berlin. Az Európai Unió bővítéséért felelős brüsszeli biztos tegnapi nyüatkozatában cáfolta, hogy Lengyelország egyfajta „bonuszt” élvezne az uniós csadakozás terén. Günter Verheugen emlékeztetett arra, hogy Lengyelország a csatia- kozási előkészületek terén jelentősen lemaradt más államok, így Magyarország és Szlovénia mögött. Varsónak megvan a képessége és a lehetősége ahhoz, hogy gyorsan felzárkózzon az éllovasokhoz - tette hozzá. „Nincs okunk feltételezni, hogy Varsó nem lesz ott a bővítés első körében” - mondta Verheugen. (MTI) Budapest/Bukarest. Magyarországnak kompromisszumot kell találnia Szlovákiával és Romániával a státustörvény életbe léptetése előtt - jelentette ki Eneko Landaburu, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős főigazgatója. MTI-HÍREK „Nagyon fontos, hogy Magyarország és szomszédai megtegyék a normális diplomáciai lépéseket, hogy problémáikat kétoldalú szinten oldják meg” - mondta a diplomata. A magyar kormánynak a státustörvényt illetően csak a romániai fogadtatás okoz gondot - jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Bihari Napló című lapnak adott interjújában. MTI-JELENTÉSEK Briisszel/Szkopje. A NATO-tagor- szágok nagyköveteiből álló Észak- adanri Tanács tegnap hivatalosan is jóváhagyta, hogy a szervezet bevesse Macedóniában 3000 fős katonai kontingensét az albán lázadók lefegyverzésének ellenőrzésére, de csak azzal a feltétellel, hogy a macedón hadsereg és a lázadók közötti tűzszünet, valamint a macedóniai válság megoldására kidolgozott politikai megállapodás tartósnak bizonyul. A NATO-kontingens fogja ellenőrizni azt, hogy összegyűjtik az albán lázadók fegyvereit, azon lázadókét, aki önként teszik le a fegyvert. Macedóniában ideiglenes adót vezérnek be minden pénzügyi tranzakcióra, amelyet jogi személyek bonyolítanak le. Az adó nem titkolt célja az albán nacionalista fegyveresek elleni harc kiadásainak fedezéMoszkva. Oroszország nem zárkózik el az elől, hogy módosítsák a rakétaelhárító rakétarendszereket korlátozó 1972-es ABM-szerződést, amely tiltja olyan rakétavédelmi rendszerek felállítását, mint amilyent az Egyesült Államok tervez. Ezt Leonyid Ivasov tábornok, az orosz védelmi minisztérium magas rangú tisztségviselője jelentette ki tegnap Moszkvában. Oroszország nem zárkózik el az elől, hogy módoNémeth Zsolt magyar külügyi államtitkár tájékoztatásából kiderült: Románia kivételével szó sincs arról, hogy „egyfajta kisantanti összefogás gyűrűjébe került volna a státustörvény”, a környező országok magatartása egyedi, különbözik egymástól. Keményen bírálta a státustörvény kapcsán a magyarországi politikusokat és a magyar diplomáciát tegnapi kommentárjában a Szabadság című kolozsvári lap. „A magyar diplomácia ez alkalommal is gyengébbnek bizonyul a románnál”, „erőtlen és hatástalan tűzoltás folyik magyar részről Stras- bourgban” - írta a lap. A státustörvény olyan „baleset” a román-magyar kapcsolatokban, amelyet sem Bukarestben, sem Budapesten nem szabad érzelmileg kezelni - jelentette ki Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke tegnap Bukarestben azon a közös se. A parlament tegnap fogadta el a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot a rendkívüli adóról, amelyet a macedón tömegtájékoztató eszközök szinte egyöntetűen „hadi adóként” emlegetnek. A jogi személyek minden pénzügyi tranzakciója után a pénzforgalom 0,5 százalékát kell adóként befizetni az államkincstárba. sításokat végezzenek az ABM- szerződésen, de - tette hozzá a tábornok - amit az Egyesült Államok akar, az az egész megállapodás ösz- szeomlására vezetne. Ivasov az első magas rangú hivatalos személy, aki egyértelműen felvetette az Egyesült Államok részéről hidegháborús maradványként emlegetett, de Moszkva szemében a stratégia biztonságot lényegileg érintő szerződés módosításának lehetőségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök már célzott arra, hogy Moszkva kész lensajtóértekezleten, amelyet Szent- Iványi Istvánnal, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökével tartott. Podgoreanu kifogásolta, hogy a törvény előkészítése folyamán nem voltak lényegi szakértői konzultációk a két ország között. Hangsúlyozta, hogy a konzultációk megkezdéséhez Budapestnek világos jelzést kell küldenie, hogy azok konkrét eredménnyel járhatnak. Szent-Iványi István román kollégájához hasonlóan pozitívnak és hasznosnak minősítette a magyar képviselők bukaresti megbeszéléseit. Mint mondta, nem várták, hogy minden problémát sikerül megoldani, de nagyon fontosnak nevezte, hogy bizonyos alapkérdésekben sikerült egyetérteni Szent-Iványi elmondta, Magyarországnak érdeke - és ezért is határozottan fellép -, hogy Romániával szemben aZ» EU tagállamai szüntessék meg a vízumkötelezettséget. Rendőrökre nyitottak tüzet tegnap albán fegyveresek Tetovo közelében, de lövéseik sérülést nem okoztak. Tetovóban eközben a rendőrség letartóztatott négy embert, miután egy fegyvereket találtak járművükben. A biztonsági erők növelték jelenlétüket a Kumanovo körzetében található Nikustak és Umin Dől falvakban. ne megfontolni a több mint 30 orosz-amerikai fegyverzet-korlátozási megállapodás sarokkövének számító szerződés korlátozott mértékű módosításait. Amerika a tervezett országos rakétavédelmi rendszert pajzsnak szánja az úgynevezett latorállamok rakétáival szemben. Moszkva túlzottnak tartja Washington aggodalmai, és szorgalmazza, hogy a két fél, Európa és más olyan atomhatalmak, mint Kína állapodjanak meg a fenyegetések korlátozása érdekében. Párizs. A francia parlament csütörtökön végérvényesen jóváhagyta az Európai Unió reformjait szabályozó és a szervezet kibővítését lehetővé tevő nizzai szerződést. A francia törvényhozás alsóháza, a nemzetgyűlés már június 12-én megszavazta a dokumentumot, s most csütörtökön a felsőház, a szenátus is jóváhagyta azt, méghozzá hatalmas, 280 fős többséggel. Ezzel Dánia után Franciaország a második EU-tagállam, amely ratiMTI-HÍR Moszkva. A Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró kiemelési munkálatai a tervezettnél tíz nappal előbb, már július 9-10-én megkezdődnek - közölte tegnap Moszkvában Mihail Barszkov, az orosz haditengerészet főparancsnokának helyettese. Barszkov szerint a tavaly augusztus 12-én, 118 Strasbourg. Tegnap véget ért az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszaka, amely az európai kontinens legégetőbb emberi jogi kérdéseiről tanácskozott. A 43 tagállam törvényhozó testületének egyhetes tanácskozását lezáró tegnapi ülésnapon az Európa Tanács közleményben üdvözölte Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök kiadatását a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Ezzel a döntéssel a jugoszláv hatóságok azon szándékuk mellett tettek hitet, hogy alkalmazkodjanak az igazságosság és jogállamiság elveihez, s eltávolították Jugoszlávia európai beilleszkedésének és az Európa Tanácshoz való csatlakozásának egyik nagy akadályát - állapította meg a közlemény, amelyet Ernst Walch, a szervezet miniszteri tanácsának soros, liechtensteini elnöke, Lord Russell-Johnston, a közgyűlés elnöke és Walter Schwimmer, az Brüsszel. A brüsszeli jugoszláviai megajánlási konferencián részt vevő országok pénteken ígéretet tettek arra, hogy 1,28 milliárd dolláros segélyt nyújtanak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak a 2001. évre. Az EU-bizottság és a Világbank közös közleményében üdvözölte a megállapodást, Brüsszel. Az Európai Bizottság azt az ajánlást tette az Európai Uinó miniszteri tanácsának, hogy jövő évi hatállyal mentesítsék Románia állampolgárait a vízumkötelezettség alól, ha az unió 15 országának valamelyikébe akarnak utazni. A bizottság tegnap kiadott jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a román hatóságok jelentősen javítottak a határok őrizetén, a belépők ellenőrzésén és Európa Tanács főtitkára írt alá. Az ülésszak idején a román küldöttség javaslatot terjesztett be, amelyben a magyar törvény elítélésére kérte a közgyűlést, miután azonban a román lépés nem találkozott a képviselők ízlésével, s több korábbi aláíró visszavonta korábbi támogatását az indítványtól, a strasbourgi szervezet házbizottsága tegnapi ülésén nem is tűzte napirendre a témát. A státustörvényre koncentráló román kísérlettel szemben a magyar küldöttség kezdeményezte, hogy az Európa Tanács vizsgálja meg azt a kérdést: miként tesznek eleget a tagállamok a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeiknek. A magyar javaslatot 34 ET-képviseló írta alá, köztük a két legnagyobb frakció, a néppárti és szocialista képviselőcsoport vezetője. A két indítvány legkorábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán kerül a házbizottság elé, amely arról dönt, vitára bocsátja-e őket. mert ez az összeg több, mint az eredetileg tervezett 1,25 milliárd. A régóta halogatott konferencia egy nappal azután ült össze, hogy átadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt. A nyugati országok, különösen az Egyesült Államok Milosevics kiadatásához kötötték a Jugoszláviának nyújtandó segélyeket. így csökkentették annak a kockázatát, hogy Románia az EU országaiba törekvő illegális bevándorlók átmenő országa legyen. A jelentés hangoztatta, hogy a román kormány új idegenrendészeti törvényt fogadott el, új, nehezebben hamisítható útlevelet vezetett be, vállalta, hogy visszafogadja az országból nyugatra érkezett illegális bevándorlókat, köztük a hontalanokat is, valamint számottevően javította a határőrség eszközeit és a beérkező utasok ellenőrzését. Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta a 3000 fős NATO-kontingens macedóniai bevetését Hadi adót vezetnek be Macedóniában Megosztják a jugoszláv vagyont Becs. Az egykori Jugoszlávia öt utódállamának külügyminiszterei tegnap Bécsben aláírták a széthullott állam vagyonmegosztásáról az osztrák fővárosban májusban született megállapodást. A megállapodás az ihgó és ingatlan, valamint a pénzvagyon és a diplomáciai képviseletek megosztását, valamint a nyugdíjak, a magánvagyonok és a levéltárak sorsát rögzíti. A pénzvagyonból az elfogadott kulcs szerint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 38, Horvátország 23, Szlovénia 16, Bosznia-Hercegovina 15,5 és Macedónia 7,5 százalékban részesül. Az aláírás után a szerződést ratifikálnia kell az öt állam parlamentjének. (MTI) Moszkva kész tárgyalni a rakétaelhárító rendszereket korlátozó szerződésről Orosz engedékenység ABM-ügyben MTI-HÍR Az ET parlamenti közgyűlése üdvözli Milosevics kiadatását Véget ért a tanácskozás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Siker a jugoszláviai megajánlási konferencián Egymilliárdot ígértek MTI-HÍR Az Európai Bizottság megkönnyítené a románok utazását Eltörölnék Románia vízumkötelezettségét MTI-HÍR
