Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-30 / 150. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 30. Agrárvilág |p| A peronoszpóra a csapadékos, a lisztharmat pedig a kifejezetten csapadékszegény, meleg időjárást kedveli Gyakori a fertőzések a szőlőben A szőlőlisztharmat betegségének kórokozója mintegy 130 évvel ezelőtt bukkant fel térségünkben. A lisztharmat (Unicula necator) ma már a világon mindenütt ismert betegségnek számit. CSEKES ZOLTÁN A kórokozó a fertőzött rügyekben gombafonál alakban telel át. Különösen fontos tehát a kora tavaszi védekezés, mert a későbbi, tömeges fertőzésnek az elsődlegesen fertőzött hajtások az elindítói. Különösen akkor kell odafigyelni a szőlőre, amikor a vegetációt követő tél enyhe volt. Ha ugyanis a hőmérséklet nem süllyed tartósan -15 fok alá, számítani lehet arra, hogy a gomba nagy tömegben áttelel, és fertőzést eredményez. A kórfolyamat jócskán az első tünetek észlelése előtt elkezdődött. Ezek általában a virágzás után jelentkeznek. A lisztharmat a szőlő valamennyi zöld részét károsíthatja, ezért kártételét tekintve a peronoszpóra mellet a szőlő egyik legveszedelmesebb betegsége. Régi megfigyelések igazolják, hogy a két kórokozó járványszerű fellépése ritka. Viszont egymást váltogatják az évek során, vagyis a peronoszpóra járványveszélyes évében nem kell erőteljes liszt- harmatfertőzésre számítani, és ez fordítva is igaz. Amíg ugyanis a peronoszpóra fertőzéséhez az esős, csapadékos időjárás a kedvező, a lisztharmat kifejezetten a csapadékszegény, meleg időjárást kedveli. Bár a lisztharmat kórokozója is igényli a párás levegőt, a napfényes napokon mégis képződik annyi pára a tőkék belsejében, amely a kórokozó fertőzéséhez elegendő. Különösen érvényes ez az olyan tőkékre, amelyek nincsenek termőegyensúlyban; például elhanyagolják a zöldmunkákat, és a fürtök a vissza- hajló zöld lombsátor alatt helyezkednek el. Ilyenkor lehet számítani a fürtfertőzésre, amely gyakran már korán, a virágzás után következik, és a fiatal fürtök elhalnak. Ezt a fertőzést gyakran összetévesztik a peronoszpóra kártételével. Ennek következtében a termelők hajlamosak a szőlő „félrekezelésére”, mert a peronoszpóra elleni szerek hatástalanok a lisztharmat gombája ellen. A kórtünetek jól elkülöníthetők. A peronoszpóra a fürtön laza, pelyhes bevonatot képez, és a fertőzés hatására a bogyó barnán töppedni kezd, ráncosodik. A lisztharmat a bogyók felületét pókhálószeriien szövi be, a fertőzött bogyó sohasem topped és bámul, hanem a hálózatos sejtelhalás következtében a bogyók koszos, ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony június 28-án Komárom június 28-án Rimaszombat június 21-én Zseliz június 21-én Losonc június 28-án Kassa június 28-án sárgarépa 16 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 14 Sk/csomó 15-16 Sk/csomó 30 Sk/kg petrezselyem 12-18 Sk/csomó 10 Sk/csomó 15 Sk/csomó 14 Sk/csomó 16 Sk/csomó 46 Sk/kg újburgonya 14-20 Sk/kg 16-26 Sk/kg 22 Sk/kg 30 Sk/kg 14-18 Sk/kg 20 Sk/kg karfiol 15-30 Sk/fej ■ 1030 Sk/fej 30 Sk/fej 1030 Sk/fej 38-40 Sk/fej 30 Sk/fej paprika 4060 Sk/kg 3050 SK/kg 45 Sk/kg 6-8 Sk/db x 6070 Sk/kg 38 Sk/kg karalábé 5-6 Sk/db 3-5 Sk/db 8 Sk/db 7-8 Sk/db 8-10 Sk/db 10 Sk/db zeller 8-10 Sk/db 5 Sk/db X 10 Sk/db 8-15 Sk/db X káposzta 20 Sk/fej 5-8 Sk/fej 16 Sk/fej 15 Sk/fej 15 Sk/kg 14 Sk/kg fejes saláta 1012 Sk/fej 5 Sk/fej X X X X retek 8-10 Sk/csomó 6 Sk/csomó 12 Sk/csomó X X 8 Sk/csomó hagyma 16-20 Sk/kg 15 Sk/kg X 14 Sk/kg 18-20 Sk/kg 14 Sk/kg paradicsom 36-40 Sk/kg 3032 Sk/kg 38 Sk/kg 4044 Sk/kg 4043 Sk/kg 36 Sk/kg meggy 4045 Sk/kg 30 Sk/kg X X X X cseresznye 35-40 SK/kg 24-28 Sk/kg X X 20 Sk/kg X mák 100 Sk/kg 120 Sk/kg X X X 100 Sk/kg kel 25 Sk/fej 8-14 SK/fej 16 SK/fej . 16 Sk/fej 18-20 Sk/fej 19 Sk/kg alma 28-40 Sk/kg 25-28 Sk/kg 30 Sk/kg X 33-35 Sk/kg 18-26 Sk/kg zöldborsó 22-35 Sk/kg 38 Sk/kg BSBBMM x 30 Sk/kg 30 Sk/kg 24 Sk/kg fokhagyma 70 Sk/kg 2-4 Sk/db 40 Sk/kg 10 SK/csomó 65-75 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 16-24 Sk/kg 14-16 Sk/kg 25 Sk/kg 2022 Sk/kg 24-25 Sk/kg 19 Sk/kg tojás 2,502,80 Sk/db 2,302,50Sk/db 2,50 Sk/db X 1,60 Sk/db 2,0O2,3OSk/db ribizli 50 Sk/kg X X X X- X Lisztharmatos szőlőfürt szennyezett benyomást keltenek. A lisztharmat által fertőzött fürtöknek jellegzetes „dohos” gombaillatuk van, míg a peronoszpóránál ilyen illatanyag képződése nincs. A fürtök lisztharmatos fertőzése a legsúlyosabb tünet, ugyanis a bogyók felületén megtelepedő gomba, mint külső parazita élősködésével, csak a bogyók bőrszövetét pusztítja el. Az elhalt és megkeményedett bogyóhéj viszont nem követi a bogyó növekedését, fejlődését, ezért a kártétel helyén a bőrszövet felreped, és a mag kilóg. A „sérves” bogyók a A két kórokozó járványszerű fellépése nagyon ritka. lisztharmatos fürtfertőzésének tipikus példái. A zsendülőfélben lévő szőlőkön is élősködik a kórokozó, és az ilyen bogyók felülete kékesszürkévé színeződik, majd ez is felreped. Ezzel a kártétel viszont nem zárul le, mert a bogyósérülések ideális kaput nyitnak más kórokozók, elsősorban a szőlő szürkerothadását okozó Botrytis cinerea gomba fertőzéséhez. Ha az időjárás esősre fordul, számítani lehet arra, hogy ott, ahol erős lisztharmatfertőzés lépett fel, erős szürkepenészes fertőzés, majd savanyú vagy zöldrothadás következik be. A lisztharmat elleni védekezéssel tehát sokat tehetünk az ősz eleji szürkepenészes fertőzések megelőzése érdekében. Igaz, hogy a lisztharmat legsúlyosabb kártétele a bogyók fertőzéséből áll, mégsem hanyagolható el a többi zöld rész károsítása sem. A levéllemezen, levélnyélen és a hajtáson kifejlődött lisztharmatos réteg csökkenti a növény zöld asszimilációs felületét, és romja a vesz- szők beérését is. A növény felületén fejlődő hifák behatolnak a levélnyél hónaljában fejlődő rügyek pikkelyei alá is, és itt áttelelve a következő évben újra elindítják a kórfolyamatot. Mindezek igazolják, hogy meleg, napfényes nyarakon különösen figyelni kell a szőlőlisztharmatra. Nem jó az a sok helyen ma is meglévő gyakorlat, hogy a szólőbetegsé- gek elleni védelem kimerül a réztartalmú szerek használatában. A szőlőbetegségek elleni védekezésben a kémiai kezelés mellet nagy szerep jut az agrotechnikai eljárásoknak is. Már a metszéskor, a helyes tőketerhelés kialakításakor gondolni kell arra, hogy a termőegyensúly megteremtésével elkerülhető a túlzott növekedés. Hasonló okokból törekedni kell a harmonikus tápanyagutánpótlásra is, hogy ne kelljen sok zöldmunkát végezni. A sikeres növényvédelemnek az alapfeltétele, hogy a tőkék szellősek legyenek. Ezzel kedveződen feltételeket teremtünk a kórokozók számára, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a növényvédő szer oda jusson el, ahol a legnagyobb szükség van rá. A kémiai növényvédelem csak akkor lehet sikeres, ha megteremtettük a szerek hatásának agrotechnikai feltételeit. A lisztharmat ellen nem elegendő akkor védekezni, amikor már az első, szemmel jól látható tünetek megjelennek. Tavasszal a perono(A szerző archívumából) szpóra elleni védekezések megkezdése előtt permetezni kell a lisztharmat ellen kéntartalmú szerekkel (Sulka, Sulikol, Thiovit, Kumulus, Sulika). A primer fertőzéseket csak így tudjuk visszaszorítani. A lisztharmat elleni védekezések később is jól illeszthetők a peronoszpóra elleni védekezéshez. Szárazabb években, amikor a peronoszpóra-fertő- zés veszélye minimális, feltétlenül érdemes a tőkéket a lisztharmat ellen külön védelemben részesíteni. Erre a következő felszívódó hatású permetszerek alkalmasak: Anvil 5 SC (0,02-0,03%), Bayleton 25WP (0,02%), Bumper 25EC (0,02%), Crystal (0,02%), Discus (0,02%), Falcon 460 EC (0,03%), Hattrick (0,03%), Domark (0,025%), Horizon 250 EW (0,04%), Punch 10EW (0,03%), Rubigan 12EC (0,02%), Saprol (0,1%), Systhane 12EC (0,02%), Shavit F 71,5 WP (00,2%), Topas 100EC (0,025%), Qadris 0,075-0, Vectra 10SC (0,03%) A permetezést 10-14 nap után meg kell ismételni. A kontakt hatású permetszerek közül a következők használhatók: Karathane LC (0,05%), Kumulus WG (0,4-0,6%), Sulika 80 WP (0,5%), Thiovit (0,4- 0,6%). A permetezést ebben az esetben is 5-7 nap után meg kell ismételni. A felsorolt hatékony felszívódó szerek a járványveszélyes időszakban is biztos védelmet nyújtanak a szőlőlisztharmat ellen. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa TANÁCSADÓ Előnyösebb megoldás M.E.: Férjem nemrégiben elhalálozott, első házasságából három felnőtt fiút, második, velem kötött házasságából egy 14 éves kislányt hagyott árván. A hagyatéki eljárás során megegyeztünk a vagyonelosztásban, én azonban úgy érzem, lányom kevesebbet kapott, mint a fiúk. BERNÁTH SZILVIA Önnek el kell döntenie, él-e a fellebbezés lehetőségével a hagyatéki végzéssel szemben, mely 15 napon belül jogerőre emelkedik. Elöljáróban leszögezném, az Önök megegyezésébe nem szólhatunk bele, nem ismerjük a körülményeket sem, hogy előnyösebb megoldást javasolhatnánk. Mivel férje, bár élete során életkorukból kifolyólag hosszabb ideig, tehát nagyobb mértékben támogatta fiait, nem hagyott hátra végrendeletet, Önöknek valóban nem marad más hátra, mint az örökség igazságos elosztása. A közjegyző előtt zajlott egyezkedés feltehetőleg mindannyiuk akaratának végeredménye. Ha ez nincs így, mert Önt a fiúk például félrevezették vagy félretájékoztatták, esetleg nem értett meg mindent az ott elhangzottakból, vagy nem mérte fel kellőképpen a megegyezés értelmét, vagyis nem szabad akaratából döntött, akkor véleményünk szerint élhet a fellebbezés lehetőségével. Anélkül, hogy számba vennénk a levélben leírt örökség összetevőit, szeretnénk leszögezni, hogy végrendelet hiányában az örökösödés során azt az alapelvet kell figyelembe venni, hogy az elhalálozott házastársa és gyermekei egyenlő arányban - esetünkben egyötöd részben jogosultak az örökségre. A hagyatéki eljárás során azonban az örökösök másképp is megegyezhetnek. Ha nem tudnak megegyezni, akkor az örökség elosztásáról a bíróság dönt, az egyes örökösök hányadrészébe beszámítva azt is, amit az örökös az elhalálozottól annak élete során bérmentesen kapott, hacsak nem szokványos ajándékozás történt. A beszámítás úgy zajlik, hogy az elhalálozott által nyújtott juttatások (esetünkben bankkönyvek, személyautó) értéke hozzáadódik az örökség értékéhez, mely végösszegből kiszámítják az örökösödési hányadrészeket, melyekből aztán levonják az egyes juttatások nagyságát. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42/161 Magyar torint (100) 17,304 Angol font 69,961 Német márka 21,557 Cseh korona 1,248 Olasz líra (1000) 21,774 Francia frank 6,427 Osztrák schilling 3,064 Japán ien (100) 40.032 Kanadai dollár 32,681 Sváici frank 27,705 Lengyel zloty 12,494 USA-dollár 49,750 Dobozos zöld tea a késmárki Tami tejgyárból Díjazták az Encián sajtot ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A csomagológépsor kapacitásának kihasználása érdekében a késmárki Tami tejüzem elkezdte az ízesített dobozos zöld tea gyártását. Nem ez az első tej- feldolgozó vállalat Szlovákiában, amely műszaki lehetőségeinek kihasználása érdekében olyan termék gyártásába is belekezd, amelyeknek semmi köze a tejhez. A Tami főként a nemes fehérpe- nészbevonatú sajtjairól ismert - Késmárkban gyártják az Encián és a Plesnivec termékcsaládot. Az előbbi egyébként tavaly ezüstérmet nyert az innsbrucki Käsiade nemzetközi sajtversenyen. A cég a múlt évben 17 millió liter nyerstejet vásárolt fel főlég szepességi termelőktől. Az idén 16 millió literre kötöttek szerződést. (A csökkenést azzal magyarázzák: több tejtermelőjük jobban bízik a külföldi tulajdonban lévő tejüzemekben.) Terveik szerint a tavalyi 600 tonna sajt helyett az idén 650-700 tonnát állítanak elő. A termelés növekedését a főként Csehországba irányuló exportjuk teszi lehetővé. A cég, amely kizárólag hazai jogi és természetes személyek tulajdonában van, fordított az eddigi negatív trenden, és tavaly már 480 millió koronás forgalom mellett 400 ezer koronás nyereséget könyvelt el. Beszállítóinak 30 napon belül fizet, egyedi esetekben előre is ad pénzt, vagy egyéb támogatást, segítséget juttat partnereinek. Jelenleg átlagosan 9 koronát fizetnek a tej literjéért, (gyor) Az Agripent az öntözés hozamnövelő hatására számít Óvatos beruházás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagylég. Már a tavalyi év is nehezen indult a nagylégi Agrokombinát felszámolása után létrejött Agripent Kft. számára - a vetésterület több mint '600 hektáron szántatlan maradt, a vetés 15 százaléka ki sem kelt. Karika Ferenc, a kft. ügyvezető igazgatója szerint az idei év csapadék szempontjából kísértetiesen hasonlít a tavalyira. Az egymást követő lehűlések csupán a növényzetet frissítették néhány napra. Az alacsonyabb hőmérséklet viszont segítette a gabonafélék szemaképződését. Bárhogy is alakul a további időjárás, kalászosokból jobb lesz a termés, mint tavaly volt. A kft. által művelt 1550 hektáros szántóterület teljes egészében öntözhető lenne. Pillanatnyilag 14 széles hatósugarú Sigmatic, 3 Fregatt és 26 dobos öntözőt birtokol a cég. Ezeket azonban képtelenek teljesen kihasználni, mert az Agrokombinát elmulasztotta karbantartásukat. A nagylégiek tavaly 350 ezret, addig az idén állami dotációval 3 millió koronát fordíthattak az öntözőberendezések felújítására, a locsolt területek bővítésére. A pénz többségét a gyümölcsösben levő csepegtetőberendezés építésére fordították. A cég 500 ezer köbméter öntözővízre kötött szerződést, de szinte biztos, hogy ezt a mennyiséget legalább 750-800 ezer köbméterre növeli. Ha továbbra sem lesz jelentős csapadék, a napokban hozzálátnak a kukorica, cukorrépa és a szőlő- és gyümölcskertészet öntözéséhez, (csenics)
