Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-30 / 150. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 30. Politika 5 Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke biztosra veszi, hogy a státustörvény januártól hatályba lép Elcsitul a román ellenkampány Az Országgyűlésben elfogadott státustörvény éles bírálatot váltott ki elsősorban Romániában, de Szlovákiában is. Erről kérdeztük Szabó Tibor címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Miként értékeli a kemény hangvételű bukaresti és pozsonyi kritikákat? Az utóbbi napok eseményei azt erősítették meg, hogy a magyar kormány korábbi egyeztetéseinek eredményeként európai uniós partnereink és szomszédaink - Románia kivételével -, ha olykor kritikával is, de megértették és elfogadták a státustörvény szükségességét. Úgy tűnik, hogy nem lesz különösebb akadálya a végrehajtásának sem. Az Európai Unió vezetői éppen a minap nyilatkoztak úgy, hogy a törvény összhangban van Magyarország társulási szerződésével. Örömmel tapasztalom azt is, hogy szlovákiai partnereinkkel folytatott tárgyalásaink eredményeként a szlovák külügyminisztérium vezetői és más felelős pozsonyi politikusok - Mikuláš Dzurinda kormányfő is - az első reakciókhoz képest sokkal mérsékeltebb hangnemben értékelik a dokumentumot. Ahogy erről megállapodtunk, készek vagyunk folyamatosan egyeztetni a törvény végrehajtásával kapcsolatban. Elfogadtuk Jaroslav Chlebo államtitkár úr javaslatát, és ennek megfelelően a közeli napokban Komáromban újabb szakértői egyeztetést tartunk. A román politikusok hangja viszont nem csitul. A bukaresti parlamentben már ellentörvényen munkálkodnak, amely azt indítványozná, hogy aki él a státustörvény kedvezményeivel, az Romániában nem lehetne köztisztviselő, nem dolgozhatna állami hivatalokban. Elképzelhetőnek tartja ilyen jogi norma elfogadását? E nyilatkozatok elsősorban belpolitikai célokat szolgálnak. Diplomáciai csatornákon, tehát a szokásos kétoldalú egyeztetések során romániai partnereink nem fogalmaztak ilyen élesen, nem is említették, hogy esetleg ellenintézkedéseket fontol» Minden kétol- r dalú eszmecserén megfelelő tájékoztatást kaptak partnereink a készülő j. státustörvényről. \\ gatnának. Ezért abban bízom, hogy lecsendesedik ez a belpolitikai indíttatású román retorika, és érdemben tudunk tárgyalni arról is, hogy milyen tényleges észrevételeik vannak az elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Ugyanis eddig konkrét kifogásokat hivatalosan nem említettek. Néhány napja kezdeményeztem a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság összehívását, ahol áttekintjük az erdélyi magyarság és a A státustörvény Magyarországon hatályos jogi norma, a végrehajtó rendeletek is kizárólag itt érvényesek (Somogyi Tibor felvétele) magyarországi románság általános helyzetét. Ezen a fórumon megvitatjuk majd a státustörvénnyel kapcsolatos véleményeket. Elnök tír, ön előzetes egyeztetéseket említett. Eduard Kukán külügyminiszter és más szlovák politikusok viszont éppen ezt hiányolták. Ők azt állítják, hogy a készülő státustörvényről nem kaptak előzetes érdemi tájékoztatást. Két szinten zajlott az előzetes tájékoztatás. Minden kétoldalú eszmecserén, a kormányfők és a külügyminiszterek találkozóm, partnereink megfelelő tájékoztatást kaptak, ha érdeklődtek a készülő törvényről. Ezenkívül műiden olyan alkalommal, amikor a törvény előkészítése során fontos előrelépés történt, az érintett országok nagykövetei írásban kapták meg a megfelelő információkat és a törvénytervezet szövegeit is. Romániával szakértői egyeztetést is tartottunk. Németh Zsolt államtitkár úr pedig több alkalommal személyesen tájékoztatta partnerét, Jaroslav Chlebo urat. A törvényből szinte az utolsó pillanatban kimaradt az ausztriai magyarok támogatása. Ezt a tényt Szlovákiában és Romániában sokan úgy értékelték, hogy a jogi norma mégsem eurokom- patibilis. A törvény előkészítése során eleve kérdéses volt, hogy az ausztriai magyarságra - a koncepció alapelvét figyelembe véve - kiteijedjen-e a törvény hatálya, hiszen a burgerlandi mintegy hatezer magyart leszámítva az ott élők nem őshonosok, hanem bevándoroltak. Márpedig a törvény célja nem a szülőföldjüket elhagyó magyarok segítése. Természetesen az ausztriai magyarok szervezetei is pályázhatnak törvényes keretek között különböző támogatásokra, amire eddig is Volt lehetőség. Főleg Strasbourgban a román diplomácia erős offenzívába kezdett, és a szlovák képviselőkön kívül állítólag a dánok, a németek, sőt a finnek is támogatják kezdeményezésüket, akik eddig a kisebbségi kérdésekben kivétel nélkül Magyarországot pártolták. A román lépések nem veszélyeztetik Magyarország eddigi kedvező nemzetközi megítélését? Semmiképpen. A strasbourgi történéseket eltúlozza a média, hiszen az Európa Tanácsban több száz hasonló kezdeményezés születik, de csak néhány kerül az ottani parlamenti közgyűlés elé. A román kezdeményezésnek erre nem sok esélye van, hiszen a több száz képviselő közül eddig tízegynéhányan támogatták aláírásukkal. Meggyőződésem, hogy nem romlik, sőt megerősödik az a nemzetközi vélemény, hogy Magyarország ezúttal is fontos és kezdeményező szerepet tölt be kisebbségvédelmi kérdésekben. * Többen viszont attól tártnak, hogy megromlik a viszony a magyar és a szomszédos országok kormányai között, amelyek ismét bizalmatlanok Budapesttel szemben. Mindennek pedig - ahogy már eddig nem egyszer - elsősorban a határon túli magyar nemzeti közösségek isszák meg a levét. Ilyen veszélyt nem igazán érzékelek. Nagyon sok közös érdek fűz össze bennünket a szomszédos országokkal. Közös célunk a regionális együttműködés, a térség stabilitásának biztosítása. Meggyőződésünk, hogy ez a törvény a határainkon túl élő közösségek biztonságérzetét fokozza, és ezáltal hozzájárul a régió stabilitásához is. Bízom abban, hogy a szomszédos országok felelős politikusai is rövidesen így gondolkodnak majd. Közös célunk eddigi szerződéses kapcsolatrendszerünk bővítése és tartalmasabbá tétele. Egyébként a mértékadó állami vezetők ezeket a célokat sehol sem vonták kétségbe, bizonyos veszélyeket főleg a sajtó emleget. Az erdélyi és a felvidéki magyarság viszont a saját bőrén érzi és naponta tapasztalja, hogy a státustörvény indulatokat szít, gerjeszti a román és a szlovák nacionalizmust. Ezt sem tartja veszélyes jelenségnek? Valóban van néhány szomszédos országunkban olyan társadalmi réteg, politikai erő, amely a nacionalizmusra épít, függetlenül attól, hogy Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek milyen politikai lépéseket tesznek. Ezzel a jelenséggel rövid távon kénytelenek vagyunk együtt élni. Ezek az erők azonban reményeink szerint sosem tudnak többségre jutni, nem tudják lényegesen befolyásolni a szomszédos országok hivatalos politikáját. A státustörvény életképessége a jó végrehajtó rendelkezésektől függ. Ezek kimunkálása során mennyiben és miben veszik figyelembe a szomszédos országok kormányainak fenntartásait? Ez a törvény az Országgyűlés által elfogadott és Magyarországon hatályosjogi norma, a végrehajtó rendeletek is kizárólag itt érvényesek. Vagyis nincs értelme így feltenni a kérdést. Természetesen a szomszédos országok kormányai által megfogalmazott kérdésekre, észrevételekre konkrét válaszokat adunk. \S Nincs sok esélye r annak, hogy a román kezdeményezés az ET-közgyű- . lése elé kerül. \ A legtöbb vitát kiváltó iskolakezdési támogatást viszont lakóhelyükön, vagyis Magyarország határain kívül kapnák a szülők. Ez ellentmond előbbi állításának. Azok a szülők, akiknek gyermekei magyar iskolába járnak, pályázat útján kérhetnek támogatást. Ezt a kérelmüket az adott ország törvényei alapján tevékenykedő magyar civil érdekvédelmi szervezethez kell benyújtani. A támogatás magyarországi közhasznú civü szerveződéstől érkezik, vagyis az államnak mindebben nem lesz közvetlen szerepe. A támogatás formája többféle lehet. Például hozzájárulás a tankönyvek, taneszközök megvásárlásához, az iskola korszerű felszereltségéhez, vagyis a segítség nem kizárólag pénzbeli lesz. Főleg Romániában egyre többet haliam arról, hogy meg kell tiltani ezeknek az ajánló szervezeteknek a tevékenységét. Elképzelhetőnek tart ilyen válaszlépést? Nem hiszem, hogy bármelyik, európai értékrendet valló országban meg lehetne tütani a törvényesen tevékenykedő civil szervezeteknek, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazzon meg. Ezért bízom abban, hogy a törvény januárban hatályba lép. Akkortól kezdve a meghatározott támogatásokat és kedvezményeket fokozatosan igénybe lehet majd venni. Vasárnaptól hatályba lép Szlovákia februárban módosított alaptörvénye, amely lehetővé teszi a NATO-tagságot is Be kell tartani a nemzetközi szerződéseket KORPÁS ÁRPÁD Pozsony. A februárban módosított alkotmány első cikke azzal a bekezdéssel bővült, hogy Szlovákia elismeri és betartja a nemzetközi jogi szabályokat, az országra nézve kötelező nemzetközi szerződéseket és egyéb nemzetközi kötelezettségeket. A hetedik cikkbe bekerült, hogy az ország szabad határozata alapján szövetségre léphet más államokkal is; a szövetségbe való be-, illetve kilépésről külön alkotmánytörvényt kell elfogadni és népszavazást kell tartani. A hetedik cikkbe foglalt két másik bekezdés az euroatlanti integráció szempontjából fontos. Gyakorlatilag az EU-csatlakozás szempontjából fontos, hogy külön nemzetközi szerződés alapján az ország olyan nemzetközi szervezetekre ruházhatja át szuverenitásának egy részét, amelyeknek tagja; ilyen esetben e szervezetek jogi kötelezettségei közvetlenül vonatkoznak Szlovákiára is, és előnyt élveznek a vonatkozó hazai jogszabályokkal szemben. A NATO-tagságot teszi lehetővé a hetedik cikk harmadik bekezdése, amely megengedi, hogy a béke, az ország biztonsága és a demokrácia megóvása érdekében Szlovákia szerződés alapján kollektív biztonságpolitikai szervezet tagjává váljék. Az embeijogi, katonai, gazdasági jellegű fontosabb nemzetközi szerződések hazai ratifikációját az új alkotmány értelmében a parlament jóváhagyásának kell megelőznie, mint ahogy az most például a nyelvi charta esetében is történt. A bűntények vádlottjait vagy gyanúsítottjait az eddig érvényes 24 helyett 48 órán belül kell szabadon engedni, súlyos bűncselekmények esetében azonban ez akár legfeljebb 72 órára is meghosz- szabbítható. A vádlottakat csak az illetékes bíró írásos utasítására lehet fogságba helyezni, azzal, hogy az ilyen személyt a bírónak két, súlyosabb bűncselekmény esetén három napon belül ki kell hallgatnia és döntenie a fogságban tartásáról, illetve szabadlábra helyezéséről. Az alkotmánybíróságról és az embeijogi biztos (ombudsman) intézményéről szóló új rendelkezések csak a jövő évtől lépnek hatályba. Mivel az alkotmány a településeken kívül a magasabb szintű területi egységek önkormányzatiságát is elismeri, lehetővé teszi a megye- rendszer kialakítását is. RÖVIDEN Ivan Šimko tudhatja, mi nem Trencsén. A szlovák belügyminiszter tudomást szerzett egy nyilvánosságra nem hozható problémáról, melyet „nem lehet veszély nélkül elhárítani”. Ivan Šimko nem árult el részleteket, mert „nem akar nyugtalanságot kelteni”. Šimko szót ejtett a lehallgatást szabályozó törvény hiányáról. Hangsúlyozta, tárcája rövid időn belül összeállítja és a kormány elé teijeszti az erről szóló törvényjavaslatot. (TASR) Schuster Dél-Amerikába látogat Pozsony. Argentínába, Chilébe és Brazíliába látogat holnap a köz- társasági elnök és felesége. Rudolf Schuster Buenos Airesben kereskedelmi és vízummentességi egyezményt ír alá Fernando de la Rú argentin elnökkel. Szerdán Chilében Ricardo Lagos államfő fogadja őt. A leghosszabb időt - hét napot - Brazíliában tölti majd, ahol Fernando Henrique Cardoso elnökkel kereskedelmi egyezményt írnak alá. A hivatalos szlovák küldöttség, amelynek Eduard Kukán külügyminiszter is tagja, július 12-én tér vissza Pozsonyba. (SITA) Magyar katonai küldöttség Trencsénben Trencsén. Befejezte háromnapos szlovákiai látogatását a magyar hadsereg főtisztjeiből álló küldöttség. Vezetője, Tállá István, a magyar légierő parancsnoka Trencsénben megismerkedett a repülőgép-technika javítási lehetőségeivel az ottani katonai szervizben. Jozef Dunaj szlovák főparancsnok társaságában megtekintették a kassai repülőtiszti főiskolát és az eperjesi légitámaszpontot. (TASR) Hétvégén olcsóbb lesz az internet Pozsony. Megváltoztatja a korábban kihirdetett hétvégi internetcsatlakozási tarifáit a Szlovák Távközlési Vállalat (ST). Június végétől emelkedik a telefondíj, a vállalat azonban úgy határozott, csökkenti az intemetcsatlakozás díját. Az egyórás telefonon keresztüli csatlakozásért a beharangozott 23,60 korona helyett tehát 20,70-et fizetünk. Július elsejéig ugyanez 18,75 koronába kerül. (SITA) Biztató mezőgazdasági kilátások Pozsony. Már a hét folyamán megkezdték Komárom, Dunaszerdahely, Nyitra, Pozsony és Nagymihály környéki egyes mezőgazdasági vállalatok az árpa és az olajrepce betakarítását, bár a tulajdonképpeni aratás csak a jövő héten kezdődik Dél-Szlovákiá- ban. Az árpa terméshozama idén 4,1-5,5 tonna/hektár, az olajrepcéé 2,1-2,5 tonna/hektár között mozog. A tavalyi nyárhoz viszonyítva ez növekedést jelent, hiszen a múlt nyári szárazság nem kedvezett a haszonnövényeknek. (TASR) Brigita Schmögnerová is tanulmányozza a helyzetet Kassai vállalati gondok ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Komoly gondokkal küzd néhány kassai vállalat. A közlekedési vállalat a tavalyi évet is veszteséggel zárta, helyzetűket nehezíti, hogy a város évek óta képtelen átutalni nekik a költségvetésben szereplő éves támogatás teljes összegét. A legnagyobb gondok a Reštaurácie vállalatnál vannak, amely tavaly nyolcmilliós veszteséget „termelt”. Boris Farkašovský alpolgármester szerint hamarosan javaslat születik a vállalat felszámolására. A közelmúltban olasz tulajdonba került Hutník Szálló kétmilliós veszteséggel zárta a tavalyi évet, fellendítését a külföldi vállalkozótól várják. A kerületi hivatalok költségvetéseinek kiadási oldalát válságosnak nevezte a pénzügyminiszter. Kassán az adósság eléri a 120 millió koronát, az év folyamán ez 350-400 millió koronára nőhet. A hivatal elöljárója Brigita Schmögnerová elé terjesztette a kialakult állapot okairól készült elemzést. Kétéves huzavona után sikerült külföldi befektetőt találni a közterület-fenntartó vállalattal közösen alapítandó részvénytársaságba. Az olasz partner belépésétől sokat vár a vezetés, annak ellenére, hogy az induláshoz szükséges összeg még nem érkezett meg a magisztrátus számlájára. Ez a társaság iskolapéldája lehet a sokat emlegetett tejles körű szerkezetátalakításnak. A fakitermelés jelenleg sokat hoz a konyhára, a Mestské Lesy a város egyetlen kimagaslóan nyereséges vállalata. A pozitív összképet csak az az apróság rontja, hogy a város utolsó számottevő tulajdonát képező Kassa környéki erdőket csaknem egy éve árulja a város vezetése, főleg külföldi érdeklődők felbukkanásában reménykedve, (juk) Csak a tizenkét megyés tervezetet tartja elfogadhatónak Nižňanský lemondana SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Távozik tisztségéből a közigazgatási reform kormánybiztosa, ha a parlament nem fogadja el a területi felosztás tizenkettes változatát. Hétfőn foglalkozik a megyei önkormányzatokról szóló javaslatokkal a parlament, ám ha a tizenkét megyés felosztást nem fogadják el, „akkor a parlament lényegében bizalmatlanságát fejezi ki a kormány indítványával kapcsolatban” - vélte Viktor Nižňanský. „Ebben az esetben nincs jogom kormánybiztosnak lenni” - mondta. Hangsúlyozta, a nyolc megyéről szóló javaslatot nem tartja jó megoldásnak. Szerinte hiba, hogy amióta április elején a kabinet elfogadta a szóban forgó javaslatokat, a kormánykoalíció felsőbb szinten nem tanácskozott a kérdésről. „A csúcspolitikusok a kérdés rendezését egyszerűen a parlamentre hagyták” - fogalmazott Nižňanský, hozzáfűzve, ezt nem tartja jó lépésnek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a parlament közigazgatási bizottsága végül a nyolcas variánst fogadta el - a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) képviselőinek köszönhetően. Pontosítás Pénteki számunkban a Szigeti László oktatási államtitkárral készült inteijúnkban az újságíró hibája miatt sajnálatos tévedés történt, amelyet az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérve ezúton helyreigazítunk: nem a szenei gimnázium, hanem a szenei alapiskola iskolatanácsának tagja az a szülő, akinek gyermeke már nem jár az iskolába, ő mégis a tanács tagja maradt, (ú)
