Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-26 / 146. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 26. Tömeges kivégzést rendeztek a hét végén Kínában, Szecsuán tartomány Csengtu városának stadionjában. Öszszesen huszonnégy halálra ítéltet szállítottak katonai teherautókon a helyszínre, arról nem érkezett hír, hogy hány ezren tekintették meg a „látványosságot". (TASR/EPA-felvétel) Csalódott EU-külügyminiszterek - rangosabb macedón küldöttséget vártak Komoly figyelmeztetés a szkopjei kormánynak Megnyílt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülése Belgrádot méltatták Prága már készül a csúcsra Prága. Már most készül a 2002 novemberében esedékes NATO-csúcsra a cseh főváros: a mintegy 2500 vendég biztonságára 13 200 rendőr fog vigyázni. (Tavaly az IMF és a Világbank közgyűlése alatt 14 000 egyenruhást vetettek be az antiglobalisták ellen.) A belügyminisztérium 373 millió koronára, a külügyi tárca 337 millióra becsüli a csúccsal kapcsolatos kiadásait. (TASR) Újabb faji zavargások London. Több üzletet és autót felgyújtottak a tegnapra virradó éjszaka dühöngő fiatalok az északnyugat-angliai Burnley városban, ahol a fehér bőrű lakosság és az ázsiai bevándorlók között faji alapon robbant ki feszültség egy ázsiai származású taxist ért támadás nyomán. Burnley alig 30 kilométerre van Oldham várostól, ahol a múlt hónapban robbantak ki az utóbbi tíz év legsúlyosabb faji zavargásai. (MTI) Letartóztatták Montesinost Lima. Venezuela fővárosában, Caracasban vasárnap letartóztatták Vladimiro Mentesinost, a perui titkosszolgálatok egykori főnökét, Fujimori volt perui államfő egykori szürke eminenciását. A hír bombaként robbant Limában. Monte- sinos őrizetbe vétele hozzájárulhat ahhoz, hogy fény derüljön Fujimori bukásának rejtélyeire, illetve Montesinos személyes kapcsolataira a CIA- val, s leleplezheti a perui politikai szereplők nagy részét érintő visszaéléseket. (MTI) Miloš Zeman távozni készül Prága. A cseh kormányfő a Mladá fronta Dnes tegnapi számában megerősítette, hogy jövő tavasszal távozik a nagy- politikából. Zeman már idén tavasszal lemondott a szociáldemokrata párt elnöki tisztségéről, s bejelentette, hogy a jövő évi parlamenti választások után a politikából is távozik. „Feladatomat teljesítettem, ilyen értelemben tehát sikeres vagyok, ami jogot ad arra, hogy távozzak” - állította a kormányfő. (MTI) Zeman kijelentette: az országot jobb állapotban adja át utódjának, mint ahogy 1998-ban elődjétől átvette. (Archívum) Barajevet mégis megölték Moszkva. Az orosz belbiztonsági szolgálat egyik szóvivője megerősítette, hogy az orosz csapatok megölték Arbi Barajevet, az egyik legrettegettebb csecsen hadurat a Groznij közelében folyó tisztogató hadműveletekben. Moszkva szerint nemcsak Barajewel, hanem tíz másik társával is végeztek. Röviddel a moszkvai nyilatkozat előtt Maszhadov csecsen elnök egyik szóvivője cáfolta, hogy Barajevet megölték. (MTI) Brüsszel/Luxembourg/Szkop je. Az EU csalódottan fogadta, hogy mindeddig szinte alig történt előrelépés a macedóniai politikai rendezés felé, s értésre adta, hogy szükség esetén kész további nyomást gyakorolni ennek érdekében. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A tizenötök csalódottságának Anna Lindh svéd külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke adott hangot az EU-trojka és Ilinka Mitreva macedón külügyminiszter hétfőn Luxembourgban tartott találkozója után. A macedóniai rendezési folyamat volt az egyik első és legfontosabb napirendi pont az EU-külügyminiszterek tanácsülésén, s a tizenötök arra számítottak, hogy most megvitathatják a szkopjei vezetők beszámolóját a politikai párbeszéd előrehaladásáról. Ehelyett „nagyon kevés dolog történt”, s a helyzet, ha lehet, még romlott is - állapította meg Lindh asszony. Mitreva túlságosan szigorúnak nevezte uniós partnerei helyzetértéÖSSZEÁLLÍTÁS Párizs. Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke, akit a múlt héten többen is bíráltak egyik nyüatkozata miatt, tegnap a francia Le Figaróban és az olasz Corriere della Serában is kifejtette véleményét. Ezzel lényegében helyreigazította azt a nemzetközi jogi szakértők által kifogásolt állítását, amely szerint a nizzai szerződés ratifikálása nem feltétele az EU bővítésének. A Le Figaróban Prodi azokkal száll vitába, akik bagatellizálni próbálják az írországi referendum jelentőségét, és elképzelhetőnek tarják az unió bővítését a nizzai szerződésben lefektetett politikai és technikai tartalmú intézményi reformok megvalósítása nélkül is. „Az uniós reformok célja elsősorban az, hogy modernizálva az unió intézményeit, képessé tegyék a szervezetet azon tagjelöltek befogadására, amelyek hozzáigazítják törvénykezésüket és politikájukat az unió szigorú normáihoz.” Prodi hangsúlyozza, hogy súlyos politikai hiba lenne a jogrend uralmának elvét érvényesítő nizzai szerződésben foglalt elkerülhetetlen átalakítások nélkül vállalkozni a bővítésre. Ez megfosztaná az uniót kelését, és közölte, hogy a múlt szerdán felfüggesztett politikai párbeszédet még a nap folyamán felújítják Szkopjéban. Az EU csalódottságához már az is hozzájárult, hogy eredetileg sokkal népesebb és magasabb szintű macedón küldöttséget vártak Luxembourgba. A Brüsszelben ismertetett előzetes tervekben még arról volt szó, hogy Borisz Trajkovszki elnök és/vagy Ljubcso Georgievszki kormányfő, valamint az összes parlamenti párt képviselői is részt vesznek a küldöttségben. Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a fegyveres összetűzések legutóbbi kiújulása ütán, vasárnap sikerült ugyan tűzszünetet kieszközölnie, de a külügyminisztereknek tegnap ő is csak annyit tudott mondani, hogy újabb lendületet kell adni a párbeszédnek. Az EU értésre adta, hogy megvannak az eszközei a további nyomásgyakorlásra, ha az szükségesnek bizonyul. Mint jelezték, a Macedóniának nyújtandó pénzügyi támogatásból mindaddig nem lesz semmi, amíg nincs politikai megállapodás. Ennél is tovább ment Benitahatékonyságától és hitelességétől olyan időszakban, amikor a világban zajló politikai és gazdasági kihívások közös válaszokat tesznek szükségessé. Azt ajánlja az íreknek, elemezzék a nizzai szerződést és annak következményeit, s a megfelelő felkészülés után fogalmazzák meg valódi aggodalmaikat, amelyekre az unió válaszolni fog. Arra is figyelmeztet, hogy az ó döntésük meghatározó lehet az európai földrész egészének jövőjét megszabó irányválasztásban. A Corriere della Serában megjelent cikkében Prodi történelmi kötelességnek minősítette magát a bővítést. Megállapítja: ha a nizzai szerződés nem lépne érvénybe, az Ferrero Waldner osztrák külügyminiszter, felvetve azt az eshetőséget, hogy az EU-tagországok nem ratifikálják a (Macedóniával nemrég kötött) stabilizációs és társulási megállapodást, ha a macedónok nem változtatnak jelenlegi magatartásukon. Solana szerint a szkopjei kormány tisztában van azzal, hogy hibát követett el, amikor a múlt héten ismét katonai eszközökhöz folyamodott. Most arra kell törekedni, hogy a vasárnap Aracsinovo falu körzetében érvénybe lépett tűzszünetet az ország egész területére kiterjesszék - hangoztatta a főképviselő. A vasárnapi tűzszünet nyomán az EBESZ, a KFOR és a humanitárius szervezetek tegnap bevonultak Aracsinovóba. A Tanjug szerint azoknak a gerilláknak, akik még a faluban maradtak, le kell tenniük a fegyvert és vissza kell vonulniuk Koszovóba egy folyosón, amelyet külön erre a célra jelöltek ki. A kivonulást az EBESZ és a KFOR felügyeli. Nemhivatalos jelentések szerint Aracsinovóban mintegy 250 sebesült albán fegyveres maradt. A macedón hatóságok orvosi ellátásban részesítették őket. (MTI) nemcsak Írországnak, hanem Európa minden nemzetének a jövőjét befolyásolná. „A kérdés így áll: elképzelhető-e vagy sem a bővítés a nizzai szerződés nélkül? Az ír népszavazás eredménye arra készteti Európát, hogy őszintén nézzen szembe a valósággal. Egyes jogászok talán képesek kimutatni, hogy a bővítés az említett megállapodástól függetlenül is végrehajtható, de a valódi probléma nem is annyira jogi, mint inkább politikai természetű. Politikusi minőségemben óva kell intenem bárkit attól a kísértéstől, hogy azt higgye: a bővítés a tervek szerint haladhat előre, ha Nizza kudarcot vall” - fejti ki Prodi, (m, ú) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Strasbourg. Szlobodan Milosevics kiadatásával a hágai nemzetközi bíróságnak újkori történelmünk egyik legtragikusabb fejezete zárul le - kezdte beszédét Lord Russell- Johnston, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének (PK) elnöke, aki tegnap délután a francia- országi Strasbourgban megnyitotta a testület ülését. „Most, amikor Müosevics még belgrádi börtön- cellájban járkál fel és alá, a kérdés már nem az, lesz-e tárgyalás, hanem az, mikori’ - mondta a közgyűlés elnöke. Lord Russell-Johnston a jugoszláv kabinet szombati döntésének szentelte egész beszédét. Belgrád úgy döntött, kiadja Milo- sevicset a hágai bíróságnak. Lord Johnston figyelmeztetett: pusztán a kiadatás ténye nem hozhat békét és stabilitást a balkáni országoknak, azonban így is „nagy fontosságú a döntés”. A balkáni mészárosnak nevezett Müosevics es csatlósainak kiadatása az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke szerint elhárítja az egyik legnagyobb akadályt Szerbia ET-tagságának útjából. Lord Russell-Johnston végül kijelentette: igazságszolgáltatás nélkül életünk Belgrád. Szlobodan Müosevics ügyvédei tegnap kezdeményezték annak a jugoszláv kormányrendeletnek az alkotmányossági felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a volt jugoszláv államfő kiadatását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Torna Füa, Müosevics védőügyvédéinek vezetője elmondta: átadták a jugoszláv alkotmánybíróságnak a beadványt, valamint egy alkotmányossági panaszt a rendeletre. A jugoszláv kormány szombaton elfogadott rendeletére azért volt szükség, mert koalíciós eüentétek miatt a kormány nem tudta biztosítani az együttműködés szabályozására korábban tervezett törvény parlamenti jóváhaMTI-JELENTÉS Jeruzsálem/London/New York. Ariel Sáron izraeli kormányfő helyi idő szerint vasárnap késő este New Yorkba érkezett, ahol a törékeny izraeli-palesztin tűzszünetről tárgyal George Bush amerikai elnökkel és Colin Poweü külügyminiszterrel. Sáron tegnap az amerikai-izraeli baráti szövetség tanácskozásán mondott beszédet, Bush elnökkel a tervek szerint ma találkozik. Sáron vasárnap rövid időre megállt Londonban, ahol Tony Blair kormányfővel tárgyalt. Megerősítette, hogy Izrael az erőszakos cselekmények teljes beszüntetését vátja a paMTI-JELENTÉS Kijev. A keresztény egyházak egységére szólított fel tegnapi miséjében az Ukrajnában tartózkodó II. János Pál pápa. ,Adja Isten, hogy tovább haladjunk a megbékélés és az egyesülés útján, hogy a keresztények a vüág minden részén együtt hirdessék Isten igéjét, előkészítve az emberek megváltását a harmadik évezredben.” A katolikus egyházfő ismételten felemelte szavát a keresztények egységéért, az általános emberi és vallási értékekért. Megemlékezett Kijevről, „az új Jeruzsálemről, a keleti kereszténység anyjáról”, amelynek földjét megáldotta András apostol, és vértanúk vére öntözte. A római katolikus egyház feje a Kijev meüetti Csajka repülőtéren soha nem lehet szabad. A várakozásokkal ellentétben az ET Parlamenti Közgyűlése tegnap nem foglalkozott Silvio Berlusconi mentelmi jogának felfüggesztésével, mert a közelmúltban megválasztott olasz médiacézár-miniszterelnök időközben lemondott az ET parlamenti közgyűlési mandátumáról. A közgyűlés, melyen az MKP-t Duka-Zólyomi Árpád képviseli, tegnap a montenegrói, bulgáriai és albániai választásokról készült ET- beszámolókat vitatta meg, s a Japánban és az USA-ban érvényben lévő halálbüntetések ügyével foglalkozott. Ma szólal fel Irena Belohorská, aki az otthonokbeli erőszakról és rabszolgaságról szóló parlamenti vitát nyitja meg. Jean Lemierre, a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke Kö- zép-Kelet-Európa országainak gazdasági átalakulásáról tart expozét. Holnap az Európai Emberi Jogi Bíróság moldovai, romániai es ukrajnai bíráit választja meg a testület, és beszédet tart Vladimir Voronin, Moldávia államfője. Csütörtökön Walter Schwimmer, az ET főtitkára a csecsenföldi helyzetről tart beszédet. Az ET PK ülése pénteken ér véget, (jéel) gyását. Az alkotmányossági felülvizsgálat kezdeményezésének szándékát jelezte a volt elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) is; egykori koalíciós partnere, a Jugoszláv Egyesült Baloldal pedig úgy vélte, a jugoszláv kormány a „NA- TO-agresszor gyarmatává” tette az országot. Nebojsza Csovics szerb miniszterelnök-helyettes szerint Müosevicset legkorábban tíz, legkésőbb pedig 23 napon belül kiadhatják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Arra a kérdésre, hogy Müosevics lesz-e az első jugoszláv áüampolgár, akit kiadnak Hágának, Csovics kijelentette: nem akar semmit megelőlegezni, de „figyelembe véve az érdemeket, Müosevics nagyon elől áü a listán”. lesztinoktól a békemegáüapodások előfeltételeként. Egyúttal arra kérte Blairt, hogy gyakoroljon nyomást Arafat palesztin elnökre a terror beszüntetése érdekében. Közben Peresz külügyminiszter az izraeli rádiónak nyüatkozva kizárta a konfliktusok lehetőségét Bush és Sáron tárgyalásain. Mint mondta, a Mitcheü-bizottság jelentése ügyében nincsenek nézeteltérések az USA és Izrael között. Peresz közölte: izraeli részről egyetértenek azzal az amerikai javaslattal, hogy hat hétig tartson az újabb békekezdeményezéseket megelőző nyugalmi időszak, bár annak kezdési időpontjával kapcsolatban még vannak viták. tartott misét, a bizánci liturgia szerint. Az eseményen a tervezett 200-300 ezernél jóval kevesebben (az AFP szerint 30-40 ezren) vettek részt, főként az ukrán görög katolikus közösség hívei. A görög katolikusok már több mint öt évszázada Rómához kötődnek, ugyanakkor hazájukban az ortodox vallás elárulásával vádolják őket. Egyházi források a vártnál csekélyebb létszámot azzal magyarázták, hogy a hívek szívesebben mentek a pápa vasárnapi miséjére, mert a munkaszüneti napot részesítették előnyben. A DPÄ mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a vasárnapi misén is - amelyet pedig II. János Pál a római katolikus liturgia szerint tartott - kevesebben voltak, mint előzőleg jósolták. EU-bővítés: nagylelkű spanyolok Madrid. Tegnap ismertette az El Mundo a legújabb közvéleménykutatás eredményeit. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a bővítést, a megkérdezettek 60,6 százaléka felelt igennel, 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ellene van, 7,8 százaléka közömbösnek vallotta magát. Arra a kérdésre pedig, hogy akkor is támogatja-e a bővítést, ha ez a Spanyolország számára megítélt EU-támogatás jelentős csökkenésével jár, 41,6 százalék válaszolt egyértelmű igennel, 31,5 százalék volt ellene, 6 százalék vallotta közömbösnek magát. Az El Mundo szerint a spanyolok az európai átlagot tekintve a nagylelkű- ek közé tartoznak a bővítés kérdésében. (MTI) Prodi: az ír népszavazás arra készteti Európát, hogy szembenézzen a valósággal Történelmi kötelesség a bővítés Milosevicset 10-23 napon belül kiadhatják Hágának Óvnak az ügyvédek MTI-JELENTÉS Sáron izraeli kormányfő ma tárgyal George Bushsal Nem lesz konfliktus II. János Pál pápa a keresztény egyházak egységéért Több hívőt vártak
