Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-25 / 145. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 25. Politika 5 Beszélgetés Ľudovít Zapletaj rendőrezredessel a nyári hónapokban várható közúti ellenőrzésekről Szigorúbb büntetések várhatók A nyári hónapokban fokozot­tabb közúti ellenőrzésekre számíthatunk Szlovákia útja­in, amit a baleseti statisztika romlása és a nyáron várható nagyobb forgalom tesz szük­ségessé. Erről beszélgettünk Ľudovít Zapletajjal, az orszá­gos rendőrfőkapitány helyet­tesével. LAJOS P. JÁNOS A nyári hónapokban gyakoribb közúti ellenőrzésekre számítha­tunk. Mi a közvetlen oka ennek az intézkedésnek? Az utóbbi időben ijesztően megnőtt a halálos kimenetelű közúti balese­tek száma, csak az elmúlt héten huszonhármán haltak meg a köz­utakon. Ebben az évben kétszáz- nyolcán vesztették életüket közúti balesetben, ami tizenhattal több, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Ezt a növekvő tendenciát sze­retnénk megállítani a fokozott köz­úti ellenőrzésekkel. A legtöbb halá­los kimenetelű balesetet a gyorshaj­tás okozta, ezért a rendőrök leg­gyakrabban a megengedett sebes­ség betartását ellenőrzik majd. Nem kell az autóvezetőknek attól tartani­uk, hogy fölösleges zaklatásnak lesznek kitéve, de ha átlépik a meg­engedett sebességhatárt, vagy más­hogyan megsértik az alapvető köz­lekedési szabályokat, nem kerülik el a büntetést. Hogyan értékeli azt, hogy csak minden huszonnegyedik baleset okozója volt alkoholos állapot­ban? Szlovákiában tilos alkoholt fo­gyasztani vezetés előtt és alatt, ami szerintem jelentősen befolyásolja, hogy az említett statisztikai adat >>A rendőrség még r nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel ellenőriz­hetné a drogok fo- .. gyasztását. V> ilyen alacsony. Van ugyan egy bizo­nyos természetes alkoholszint, ami alkoholfogyasztás nélkül is találha­tó a vérben, ez maximálisan 0,3 ez­relék, és emiatt még nem büntet­nek a rendőrök. Sajnos a rendőrség még nem rendelkezik olyan eszkö­zökkel, amelyekkel ellenőrizhetné más drogok fogyasztását, de a kö­A helyben kiszabható bírság legmagasabb összege 500 korona. Ha ennél nagyobb összeget kér a rendőr, tör­vényellenesen cselekszik. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) zeljövőben tervezünk ilyen irányú fejlesztést. Természetesen orvosi ki­vizsgálás során kimutatható ezek­nek a szereknek a jelenléte a szer­vezetben. Milyen esetekben van joga a rendőrnek bevonni a jogosít- várwt, mekkora lehet a helyi bír­ságösszege? A jogosítványt abban az esetben le­het bevonni, ha az illető súlyosan megsérti a közlekedési szabályokat, például jelentősen túllépte a meg­engedett sebességet, alkoholt fo­gyasztott, vagy súlyos balesetet oko­zott. Ez azonban mindig csak ideig­lenes bevonása a jogosítványnak, amit rendőrségi eljárás követ. Fi­gyelmeztetem az autósokat, hogy egy napokban kiadott belső rende­let értelmében a rendőrök kötelesek minden esetben a szigorúbb bünte­tést kiszabni. A helyben kiszabható bírság legmagasabb összege ötszáz korona, ezért ha ennél nagyobb ösz- szeget kér a rendőr, mindenképpen törvényellenesen cselekszik. Maga­sabb büntetést már csak közigazga­tási eljárást követően, tehát rendőr­ségi jegyzőkönyv felvétele után le­het kiszabni. A legmagasabb kiszab­ható büntetés összege tízezer koro­na és két évre bevont jogosítvány. Van lehetőség fellebbezni a hely­ben kiszabott bírság ellen? Mikor kérhetjük azt, hogy csekken fizet­hessük be a büntetést? A bírság ellen nem lehet fellebbezni, viszont mindenkinek joga van csek­ken fizetni, ha nincs nála elég pénz, vagy nem bízik a bírságot kiszabó rendőrben. A gyakoribb ellenőrzések során a rendőröknek több lehetőségük lesz a kenőpénz elfogadására. Hogyan kívánnak védekezni a korrupció ellen? A leghatásosabban maga az esetet észlelő védekezhet azzal, hogy je­lenti a rendőr felettesénél, vagy a la­kóhelye szerinti rendőrségen. De belső ellenőrzéssel is igyekszünk visszaszorítani a korrupciót. Az a néhány hónappal ezelőtt bevezetett intézkedés, amely szerint a rendőr szolgálatba lépéskor köteles beje­lenteni a nála lévő pénzösszeget, hogy ezáltal ellenőrizhetővé váljon, fogadott-e el csúszópénzt, nem vált be. Tervezzük a szabálysértési tör­vény módosítását, ami lehetővé ten­né a készpénzfizetés megszünteté­sét a bírságok kiszabásánál, de eh­hez még a büntető törvénykönyvet is módosítani kell. Várható a kiszabható közlekedési bírságok emelése? Igen, a kormány törvény-előkészítő tanácsa már jóváhagyta az érvényes jogszabály módosítását, mely sze­rint például a helyben kiróható bír­ság kétezer koronára emelkedik. A nyári hónapokban megnő a kül­földi turisták száma az ország­ban. Mennyire készültek fel a rendőrök a külföldiek igazoltatá­sára, útbaigazítására? A külföldieket is ugyanabban az el­bánásban részesítjük, mint a hazai autósokat, ugyanazok a kiszabható bírságok számukra is. Ami a rend­őrök nyelvtudását illeti, már a rend­őri alapképzésben bevezettük a né­met és az angol nyelv oktatását. SS A közúti szabályok megsértése esetén a rendőrök kötelesek minden esetben a szi­gorúbb büntetést ki- . . szabni. >S Mi a véleménye arról, hogy egyes rádióadók bejelentik az éppen ak­tuális közúti ellenőrzéseket? Nem értek egyet ezzel a gyakorlat­tal, de nem tehetünk ellene semmit, ha a közölt információkat közvetle- nül az autósoktól tudják meg. Ha mindezt rendőr közölné, az a szol­gálati titok elárulását jelentené. Hogyan értékeli az új belügymi­niszter döntését, hogy a rendőr­egyenruhán nem kell feltüntetni a rendőr nevét? Nem szívesen értékelem ezt, de egy korábbi miniszteri rendelettel jogel­lenesen kötelezték a rendőröket ne­vük feltüntetésére. Ezt csak a rend­őri szolgálatot szabályozó törvény módosításával lehetett volna beve­zetni, ezért szerintem az új minisz­ter döntése helyes volt. Státustörvény Romániában és Szlovákiában - Jogok és kedvezmények a külföldön élő románoknak és szlovákoknak Már hétezer szlovákigazolványt adtak ki ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Bukarest/Pozsony. Iliescu román elnök nem zárta ki a lehetőséget, hogy Románia a státustörvény mi­att felfüggeszti alapszerződését Ma­gyarországgal, de bírálta a törvényt Mikuláš Dzurinda kormányfő és Goran Szvilanovics jugoszláv kül­ügyminiszter is. Az alábbiakban an­nak néztünk utána, milyen jogokat és kedvezményeket nyújt a román és a szlovák státustörvény A román parlament 1998. július 15- én fogadta el a külhoni román kö­zösségeknek nyújtott támogatásról szóló 150. számú törvényt. Eszerint külön alapot hoztak létre, amelyből a külhoni román tannyelvű iskolák­nak, művelődési, művészed és ifjú­sági intézményeknek és szerveze­teknek nyújtanak támogatás. Anya­gi segítséget biztosítanak a határon túli románság polgári nevelését vég­zőknek, illetve egyénüeg anyagi tá­mogatásban részesítik a különleges orvosi ellátásra szoruló külföldi ro­mánokat is. Az elkülönített pénzek felhasználá­sára tárcaközi tanács alakult. Létre­hozták az oktatási minisztérium­nak alárendelt, de jogi személyiség­gel rendelkező Eudoxiu Hur­muzachi Központot, amelynek Bu­karest mellett ingadanvagyont jut­tattak, s amely megbízást kapott a határon túli román fiatalok románi­ai tanintézetekbe történő felvételiz­tetésének előkészítésére. A központ ajánlására a határon túli román di­ákok bármilyen szintű romániai tanintézetben ingyen, a román ál­lam ösztöndíjasaiként tanulhatnak. Tavaly március 15-től Moldova Köztársaság román származású ál­lampolgárai nyolc kelet-romániai (moldvai) megye idegenrendészed hivatalában „kérhetik vissza román állampolgárságukat”. A kedvezmé­nyezetteknek igazolniuk kellett, hogy 1918 és 1944 között, „amikor a Moldovai Köztársaság jelenlegi területe Románia része volt”, ők maguk, szüleik vagy nagyszüleik román állampolgárok voltak. A ren­deletre a kisinyovi vezetés ingerül­ten válaszolt: - Zavarba ejtő, hogy Románia közvetetett módon a Mol­dovai Köztársaság törvényeinek megsértésére ösztönzi a moldovai állampolgárokat, anélkül, hogy er­ről előzetesen tárgyalt volna a mol­dovai hatóságokkal - jelentette ki a moldovai külügyi szóvivő. Romá­nia nem sokat törődött a kisinyovi reagálásokkal. S bár a moldovai törvények tiltják a kettős állampol­gárságot, bukaresti források szerint ma már több mint félmillió moldo­vai lakos román állampolgársággal is rendelkezik. A szlovákiai státustörvényt még Vla­dimír Mečiar „országlása” idején, 1997. február 14-én fogadták el. A státusigazolványért minden tizenöt évnél idősebb, külföldön élő szlovák azonosságtudatú személy folya­modhat, aki keresztlevéllel, anya­könyvi kivonattal vagy más irattal tudja igazolni, hogy szlovák nemze­tiségű, vagy legalább a felmenői azok voltak. Ezek hiányában az is elegendő, ha legalább két honfitár­sa vagy valamelyik külhoni szlovák szervezet tanúsítja nemzetiségi ho­vatartozását. A törvény szerint a szlovák azonos­ságtudat alapvető kritériuma, hogy az ülető ehhez a közösséghez tarto­zónak vallja magát, legalább passzí­van tudja anyanyelvét, és alapvető ismerete legyen a szlovák történe­lemről. Feddhetetlenségi bizonyla­tot is be kell nyújtania arról, hogy ál­landó külföldi lakhelyén nem köve­tett el olyan cselekményt, amely a szlovákiai jogrend szerint törvény- sértésnek minősül. A kérelmeket Szlovákia nagykövetségein kell be­nyújtani. A pozsonyi külügyminisz­térium külön erre a célra alakult osztálya dönt a szlovákigazolvány kiadásáról. A „státusszlovák” bármelyik szlová­kiai középiskolára vagy egyetemre jelentkezhet, s ugyanolyan jogok il­letik meg, mint az ország állampol­gárait. Szabadon vállalhat munkát is, minden külön engedély nélkül, méghozzá korlátlan ideig. Alkalma­zottként vagy vállalkozóként u- gyanolyan társadalombiztosítást fi­zet, mint a hazai polgárok. Ingatlant is vásárolhat, ahol tetszése szerinti ideig tartózkodhat. Le is telepedhet az országban, indokolt esetben szlo­vák állampolgárságot is kaphat. Öt­venszázalékos kedvezménnyel ve­heti igénybe a státusigazolvánnyal rendelkező nyugdíjas vagy rokkant személy a városi és a belföldi tö­megközlekedési eszközöket. Vala­mennyi hetven évnél idősebb „stá­tusszlovák” ingyen utazhat. Eddig hozzávetőleg hétezer kül­földi szlovák élt a kedvezmények­kel. Többségük amerikai és auszt­ráliai nyugdíjas, akik Szlovákiá­ban vidéki családi házakat vásá­roltak. Magyarországról eddig mintegy kétszázan kapták meg az igazolványt. (T. Sz. Z., Sz. J. P.) RÖVIDEN Ma lesz Blažena Martinková pere Bécs. Ma kezdődik Blažena Martinková ügyének tárgyalása. Karol Martinka hírhedt pöstyéni fürdőtulajdonos felesége, a volt kor­mányfő tanácsadója, tavaly október 27-én tizenöt késszúrással pró­bálta megölni saját kisfiát, majd sikertelen öngyilkosságot követett el. A mai tárgyaláson Karol Martinka, aki megmentette kisfia éle­tét, tanúként jelenik meg. (TASR) Csáky Pál nyelvtanfolyama és a Világbank Pozsony. A Világbank által a szlovákiai romaügyi kormánybiztos irodájának fenntartására nyújtott támogatásból fedezték Csáky Pál angol nyelvtanfolyamát. A STV dokumentumai szerint a bank 45 ezer koronát térített a miniszterelnök-helyettes tandíjából. Ezt iro­davezető tanácsadója, Agneš Horváthová is megerősítette, hangsú­lyozva: Csákynak a Világbank ajánlotta fel a lehetőséget. Dušan Slobodník (HZDS) képviselő csütörtökön a parlamentben kérdőre vonta Csákyt: az adófizetők vagy a Világbank pénzéből fizette-e meg a nyelvtanfolyamot. (TASR) 12 megyét akar a KDH Országos Tanácsa Nagymihály. A KDH csakis a 12 megyés modellt támogatja, más megoldás esetében a reform felfüggesztését javasolja a parlamentnek - erre a meglátásra jutott a kereszténydemokraták hétvégi országos tanácsa. Pavol Hrušovský pártelnök hangsúlyozta: a párt nem járul hozzá más, rossz megoldás elfogadásához. A KDH kérdőíven juttat el a lakossághoz, amelyben a Nagy durranás elnevezésű tervezetük kap­csán térképezik fel a véleményeket. Minden ötödik háztartás kap ilyen ívet. A válaszokat július végén értékelik ki. (kát) Honnan szerezte adatait a raportőr? Pozsony. Elfogadhatatlan a szlovákiai magyarság számára a Jan Marius Wiersma Európa parlamenti raportőr által összeállított or- szágjelentés-tervezet - áll a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa közleményében. A testület szerint a tervezet „minden valóságalapot figyelmen kívül hagyva félretájékoztat”, különösen a szlovákiai magyar közösség létkérdéseit illetően. Mi­vel adatközlőként a szlovák kormány kisebbségi ügyekkel foglalko­zó miniszterelnök-helyettese van feltüntetve, az MVSZ-SZOT ké­réssel fordult Csáky Pálhoz: hozza nyilvánosságra az információ­kat, amelyekkel a jelentés tervezetéhez hozzájárult. Választ vár ar­ra is, miért nem került nyilvánosságra a MKP tavaly októberben az Európai Unióhoz írt helyzetjelentése, (ú) Ülésezik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Berlusconiról vitáznak ÚJ SZÓ-HÍR Strasbourg. Mától egy héten át ta­nácskozik Strasbourgban az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlése, melynek a napirendjén szerepel az olasz kormányfő mentelmi jogá­nak felfüggesztésére vonatkozó in­dítvány, az ukrán országértékelés­hez csatolt emlékeztető és a Tö­rökország által vállalt kötelezett­ségek teljesítéséről szóló beszámo­ló. Az ülésszak minden bizonnyal legérdekesebb pontja Silvio Berlusconi mentelmi jogának fel­függesztése lesz. Az olasz minisz­terelnök ellen hazájában számos vizsgálat folyik, ám mivel Berlus­coni tagja az ET Parlamenti Köz­gyűlésének, büntetőjogi értelem­ben mentességet élvez az itáliai hatóságokkal szemben. Az ET köz­gyűlésén a Magyar Koalíció Pártját Duka Zólyomi Árpád képviseli, (ú) Az El País EU-ellenesnek tartja a magyar státustörvényt Vér szerinti jogon? MTI-JELENTÉS Madrid. Elítélően vélekedik a ma­gyar státustörvényről a spanyol El País napüap. Á 92 százalékos, „ijesztő” parlamenti többséggel el­fogadott törvény „rossz hír Európa számára. A magyar parlament dön­tése aláaknázza azt a folyamatot, amelyet az EU maximális buzga­lommal kíván előírni térségében, vagyis az állampolgárság fogalmát a véren alapuló, faji jogokkal szem­ben” - úja Hermann Tertsch. Úgy véli „ismét megszólalt a vészharang, ezúttal ugyan nem etnikai tisztoga­tás vagy erőszak formájában, ha­nem egy olyan parlamenti döntés miatt, amely aláássa az EÜ azon el­veit, amelyeken a demokratikus, nyitott Európa építése alapul.” Az El País cikke ismertette a tör­vényt, azt, hogy 3,5 millió magyart érint, kifejtette, hogy az intézkedés „a mai politikában, különösen az EU integrációjára váró országban ke­véssé korrekt, föld és vér XIX. száza­di elvén alapul”, és úgy vélekedett, hogy „innen már csak egy lépés hi­ányzik ahhoz, hogy a határon vér- vizsgálatot követeljenek.” Úgy véle­kedett, „olyan elvről van szó, amely nemcsak hogy gyanús, hanem bizo­nyíthatóan veszélyes is.” Szerinte „nem meglepő, hogy a budapesti parlament döntése botrányt váltott ki.” Tertsch ellentmondásosnak tartja, hogy Németországban épp most akarják megszüntetni azt a visszás helyzetet, hogy egy Kazahsz­tánban élő, állítólagos németnek könnyebb legyen megszereznie az állampolgárságot, mint egy három generáció óta Németországban élő töröknek. Tertsch ugyanakkor meg­jegyezte, hogy a magyar törvény szellemétől nem áll messze a spa­nyol kabinet nemrég hozott dönté­se, amelynek alapján a latinameri­kai országokban élő, spanyol szár­mazású fiatalok szabadon felvételü­ket kérhetik a most professzionálissá vált hadseregbe. „Á vér szerinti jog újbóli bevezetése semmi jóhoz nem vezethet, és érvekkel szolgál azok számára, akik a kontinens különbö­ző pontjain megkérdezik egy adott állampolgár nevét, vallását, kultúrá­ját és etnikumát ahhoz, ezek alapján döntsék el, hogy milyen elbánásban részesüljön, és milyen jogokat kap­jon” - így az El País. Az Unióban előbb egyeztetnek... Bukarest. Goran Persson, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó svéd miniszterel­nök tegnap Bukarestben kije­lentette: a lehető legrövidebb időn belül kapcsolatba lép a magyar külügyminiszterrel a státustörvény elfogadását kö­vető helyzet tisztázása érde­kében. Persson leszögezte: az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek egyaránt előzetes konzultációk után kell döntéseket hozniuk, hogy ne okozzanak gondot a többi államnak. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents