Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-23 / 144. szám, szombat

Családi Kör

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 23.

HÉTVÉGI MENÜ

Finn nyári zöldségleves

Hozzávalók:

4 sárgarépa,

1 csésze fejtett borsó,

1 kis fej karfiol,

2 közepes burgonya,

250 g zöldbab, 1 csokor retek,

100 g spenót,

2 evőkanál vaj/margarin,

2 evőkanál liszt, 2,5 dl tej,

1 tojássárga, 3 evőkanál tejszín, só, bors, petrezselyemzöld.

Elkészítése:

A kis kockákra vágott sárgarépát és burgonyát, a borsót, a rózsáira szedett karfiolt, a darabokra vágott zöldbabot és a retket leöntjük 1 liter hideg vízzel, felforraljuk, és fedetlenül addig főzzük, míg valamennyi csaknem megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a csíkokra vágott spenótot, és további 5 percig főzzük. A levét lábasba szűrjük, a zöldséget félretesszük. A vajon megfuttatjuk a lisztet, felengedjük kevés vízzel, berántjuk vele a levest, melybe beleöntjük a tejet is. A tojássárgát alaposan kikevetjük a tejszínnel, és apránként hozzáadunk 2,5 dl forró levest, végül állandó keverés mellett a többihez öntjük. Beletesszük a főtt zöldséget, és összemelegítjük.

Halgolyók édes-savanyú mártásban

Hozzávalók:

170 g fehér húsú halfilé,

3 evőkanál előfőzött rizs,

1 kiskanál szójaszósz,

1 tojás, liszt,

1 /4 kiskanál fokhagymasó, só, bors.

A mártáshoz:

2 kiskanál kukoricaliszt,

85 g konzervananász,

60 g hagyma, 1 evőkanál ecet, 1 kiskanál paradicsompüré, 1,5 kiskanál szójaszósz,

1,5 dl ananászlé,

1-1 evőkanál olaj és cukor.

Elkészítése:

A lebőrözött és ledarált halfiiét összekeverjük a szójaszósszal, kevés liszttel, a fokhagymával, sózzuk, borsozzuk, végül összedolgozzuk a felvert tojással. A

masszából lisztes kézzel 12 golyót formázunk, melyeket beleforgatunk az előfőzött rizsbe - ügyeljünk rá, hogy mindenhol fedje -, kicsit bele is nyomkodjuk a rizsszemeket a húsba. A golyókat egymástól kellő távolságra párolóbetétre tesszük egy lábasban, s forrásban lévő víz fölött letakarva addig pároljuk, amíg a rizs megpuhul (kb. 20 perc). Közben elkészítjük a mártást. Összekeverjük az ecetet, a cukrot, a paradicsompürét, a lisztet, a szójaszószt és az 1,5 dl hideg vízzel hígított ananászlét, felforraljuk, s addig főzzük, amíg besűrűsödik. Belekeverjük az olajat, és még 1-2 percig főzzük. Beletesszük az apróra vágott ananászt és hagymát, átmelegítjük. A halgolyókat előmelegített tálra rendezzük, és leöntjük a meleg mártással, vagy hozzá kínáljuk.

Gyümölcskuglóf

Hozzávalók:

300 g eper, 200 g málna, ' 200 g sárga húsú őszibarack, 200 g cseresznye,

200 g sárgabarack, 5 dl fehérbor, 13 zselatinlap, 150 g porcukor, 1/2 citrom leve.

Elkészítése:

A zselatinlapokat 10 percig hideg vízben áztatjuk, majd kinyomkodjuk, és 1 dl hideg vízben kis lángon addig melegítjük, amíg megolvadnak. Hozzáadjuk a cukrot, a citromlevet és a bort, s kis lángon addig kavargatjuk, amíg a cukor felolvad. Egy nagy kuglófformába 0,5 cm-es réteget töltünk a zseléből, és ecset segítségével bekenjük az oldalát is. A hűtőbe tesszük megdermedni. Közben a gyümölcsöt kimagozzuk, a barackot meghámozzuk és cikkekre vágjuk, összekeverjük. A forma aljára rakunk egy sort a vegyes gyümölcsből, erre a langyosan tartott zseléből annyit öntünk, hogy ellepje, majd dermedni hagyjuk. A műveletet addig ismételjük, amíg a forma megtelik. Tálalás előtt 24 órán át a hűtőben tartjuk.

Odateszek eléje minden finomságot, de nem hajlandó a palacsintán kívül semmi mást megenni

Mit egyen a gyerekem?

6. A tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen tápanyagok

Kalciumot, foszfort, fehérjét és A-, Bz-vitamint tartalmaznak. Ötéves korig naponta 3,5-4,5 decilitert, iskoláskorban általában fél liter tejet igyanak a gyerekek. Ha a gyerek nem szereti, igyekezzünk joghurttal, kefirrel, túróval, sajttal helyettesíteni.

7. Húst mértékkel, de rendszeresen fogyasszanak

A hús magas értékű fehérjét és vasat tartalmaz, a máj pedig Bi- vitamin-tartalma miatt fontos táplálék. A hal igazságtalanul elhanyagolt étel, pedig könnyen emészthető, értékes fehérje.

8. A zsiradékokról

Az ételek elkészítésekor lehetőleg margarint, napraforgóolajat haszta. Zöldségféléből csaknem ugyanennyit. A kompotok - készítésük során a C-vitamin mennyisége csökken - általában túl sok cukrot tartalmaznak, így a friss gyümölccsel nem egyenértékűek.

12. Édességet mindig csak megfelelő mértékben és időben

Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az állandó tiltás, mérséklés miatt az édesség érdekesebb és vonzóbb, mint egyébként lenne. Sokak tapasztalata szerint: ha a hét egyetlen napján a gyerek annyi édességet ehet, amennyit csak akar (s ezt azonnali fogmosás követi), akkor megszűnik a titkon evés, az állandó nassolás. Javul a gyerek étvágya, és - ugyancsak tapasztalat szerint - kevésbé romlik a fogazata. Az is csökkenti az édesség vonzerejét, ha a gyerek tudja, hogy könyörgés nélkül is kap például az ebéd után csokoládét. így megelégszik az általunk megszabott kis mennyiséggel.

Nekünk, felnőtteknek, szülőknek kell gyermekeink számára egészséges étrendet összeállítanunk, és ételeiket helyesen elkészítenünk. Még a nagyobbaktól sem várhatjuk, hogy fékezzék étvágyukat, amikor túl zsíros, agyonédesített, túlfűszerezett étel gőzölög csábítóan előttük. Ha a helyes kínálat változatos, kevesebbet kell tiltanunk, így hozzászoktathatjuk gyermekeinket az egészséges táplálkozáshoz. (szk)

3. A hideg és a meleg ételek kiegészítik egymást

A legfontosabb a reggeli, de ne csak egy felhörpintett teából álljon. Mert egyfelől a tej, a sajt vagy a felvágott és a - lehetőleg barna! - kenyér fedezi a szervezet igényeit. Másrészt, mert a napi erőnléthez, a tanuláshoz, a gyomor és az emésztőszervek helyes működéséhez nélkülözhetetlen a reggeli étkezés. Mea sport jelentősen megnöveli. A szomjúságot legjobban a friss víz oltja, s nem a cukrozott üdítők és „szörpikék”!

náljunk. Zsiradékból még iskoláskorban se fogyasszon 30-40 grammnál többet a gyerek. Zsírtartalma miatt hizlal a felvágott és a csokoládé is.

9. A gabonafélékről

A barna kenyér szénhidrátot, ásványi és rostos anyagokat, nyomelemeket, vitaminokat tartalmaz. Jóval kevesebb a tápanyag a fehér kenyérben, a finomlisztből készült tésztákban és a süteményekben.

10. A burgonyáról

Több figyelmet érdemel, kiváltképp hazánkban, mivel az elmúlt évtizedekben lényegesen megritkult étrendünkben. Pedig olcsó kalóriaforrás, kevésbé hizlal, mint a rizs vagy a száraztészta. A burgonyafélék, bár nem tartalmaznak túl sok fehérjét (körülbelül 2,5 százalék), de amino- sav-összetételük megközelíti a teljes értékű állati fehérjékét, ezért a szervezet a burgonya fehérjetartalmának közel 90%-át hasznosíjta. B- és C-vitamint is találunk benne.

11. A zöldség és a gyümölcs nem hiányozhat a gyerekek étrendjéből

Az egy-öt évesek legalább 10-15 dkg, az iskolások negyed kiló friss gyümölcsöt egyenek naponFELDOLGOZÁS

1. Az étrend legyen változatos

Szerepeljenek benne állati és növényi táplálékok, egy részük főzve, párolva, sőt nyersen. Ez esetben felesleges külön vitaminokat adni.

2. Az egyoldalúság egészségtelen

Például a már kisgyermekkórban bevezetett vegetáriánus étrend, vagy a túl zsíros, fehérjében túlságosan gazdag táplálkozás bizonyos tápanyagok (nyomelemek, vitaminok, zsírsavak) hiányához vezethet. Csecsemőkorban a széklet jellegéből lehet következtemi többek közt a fehérje vagy a szénhidrát túlsúlyára a táplálékban. Az úgynevezett tejártalom - amikor nem megfelelő a tejhígítás - következtében összeálló, agyagszerű a széklet, míg szénhidráttúlsúly esetén lazább, erjedt szagú. Egyoldalúvá teszi a táplálkozást az is, ha egyfajta ízt gondolván helyesnek, minden ételt édesre vagy savanykásra, vagy éppen sósra ízesítünk. Minden anya tudja, hogy egy-egy új étellel néha nem könnyű megbarátkoztatni a gyereket. Amikor a kicsi a felnőt tek étkezéséhez csatlakozik, kínál juk meg őt mindenből egy kevéssel (nem egyidejűleg!), de erőltetni sosem szabad. Néhány hét vagy hónap elteltével lehet, hogy az addig elutasított étel lesz a kedvence. Egy-két ételféleség elutasításán nem múlik az egészsége, tartsuk tiszteletben az ízlését is, de a válogatósságot ne fogadjuk el.

leg ételt általában ebédre vagy vacsorára esznek a gyerekek. Tartsuk szem előtt, hogy a növények igen hasznos, de „nem teljes értékű” fehérjéit az állati fehérje, tehát a velük egyidejűleg fogyasztott hús, tojás, tej, tejtermék kiegészíti. A köztes étkezés legyen inkább friss gyümölcs vagy nyers répa, karalábé, mert ez biztosítja a szervezet C-vitamin-szükségle- tét, és rágása a fogak szempontjából is hasznos.

4. Minden gyereknek más és más a tápanyagigénye

Sem azonos korú társához, sem testvéréhez ne hasonlítsuk. Az egy-két napos koplalás nem vezet kóros lesoványodáshoz. Felesleges azonnal étvágygerjesztőkhöz folyamodni. Ugyanúgy a rövid ideig tartó farkasétvágy sem okoz elhízást, a szükségesnél több evés viszont hosszabb idő után már igen. Naponta egy szelettel több kenyér vagy csokoládé például két hónap múlva már egy kilogramm súlytöbbletet okoz.

5. A víz fontos eleme táplálkozásunknak

Minél fiatalabb a szervezet, annál érzékenyebb a folyadékháztartása. Az egyévesek folyadékigénye naponta átlag 4-6 decüiter, a két-há- rom éveseké fél-háromnegyed liter, az óvodáskorúaké csak kevéssel több. Nyolc-kilenc éves korban háromnegyed liter folyadék, serdülőkorban 2-3 decüiterrel több kell. Természetesen ezt az igényt a nagy meleg, a sok mozgás,

Olvastuk, hogy nyáron jobban nőnek

Igen, a gyerekek nőnek. Kinövik a ruhájukat, a cipőjüket, a rácsos ágyat, szűk lesz, kevés lesz, kicsi lesz körülöttük minden - a szülői házat is kinövik végül. Szakadatlanul nőnek, de legjobban talán a nyári hónapokban. Különösen a tizenévesek képesek arra, hogy egyetlen vakáció alatt akkorát nőjenek, ami centiméterekben mérve is elképesztő. Némelyik nyolc-tíz centivel magasabban lép be szeptemberben az iskolakapun. S persze nőnek, terjeszkednek befelé is - a külső, testi növekedéssel párhuzamosan a belső terek is bővülnek. Jó volna, ha erre biztatnánk, és errefelé szorítanánk őket. Ha a cserzett bőr, a zselézett haj és a duzzadó izomzat mellett ezekre a belső gazdagodásokra is figyelnének. Ha volna rá nekünk magunknak is szemünk és időnk. Ha fontosnak tartanánk. Ha nem bólintanánk rá például arra a közkeletű mondásra, hogy ma a fiatalok flegmák, közönyösek, és nem igénylik az érzelmeket. Bólintá- sunkkal szinte rájuk adjuk, megerősítjük ezt a szerepet, s ezzel akadályozzuk, hogy a felszín alatt gomolygó - növekvő! - vágyak valamilyen testet öltsenek. Törődnünk kellene például a figyelmük fejlődésével. Legyen türelmünk, hogy tekintetüket irányítsuk, rányissuk szemüket a világ apró rebbenéseire is, a részletekre, amelyek a vakáció vibráló nézőpontján át olyan bőségben tolonganak, mint soha máskor. Barátságok, szerelmek, a legkülönfélébb kapcsolatok szövődnek nyáron, utazások, sohasem látott események gazdagítják a gyerekeket. Ne becsüljük le az apróságokat, a nyugodt és elmélyült szemlélődés örömét - vagy szomorúságát. Egy pipacsos domboldal ugyancsak nagy esemény, és a növekedés serkentője lehet. Hiszen nőnek a gyerekek, és nyáron talán jobban, kívül-belül jobban és gyorsabban, mint máskor. -Sgyerekeken sokszor leheteden eligazodni. Amit ma befalnak, lehet, hogy másnap visszautasítják. Szokásaik az evés terén is változatosak és meglepőek. Éppen ezért, még a rosszul evő gyerek szülei is tapasztalják - csemetéik nem halnak éhen. Az evésről és általában gyerekeink egészséges táplálásáról azonban nem árt néhány ismeretet felfrissíteni. Az itt következők hangsúlyozottan csak ismeretek, a gyakorlat - a családi szokásrend és hagyományok nyomán - ezerféle lehet. Egy tanácsot érdemes megfogadni: amit egy gyerek ma elmulaszt megenni, azt megeszi másnap, vagy a jövő héten. Az a fő, hogy a család változatosan étkezzék. Ha így teszünk, és a gyerekek eközben normálisan fejlődnek, akkor nem valószínű, hogy hiányt szenvednek bármelyik létfontosságú tápanyagban.