Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-21 / 142. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 21. Politika 5 Beszélgetés Bárdos Gyulával (MKP) a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája elfogadása után A Charta védi a nyelvet A szlovák törvényhozás elfo­gadta a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Chartáját, ami a Magyar Koalíció Pártja szerint minőségi különbsé­get jelent a kisebbségi nyel­veket szabályozó törvényhez képest. Bárdos Gyulával, az MKP frakcióvezetőjével be­szélgettünk. MOLNÁR NORBERT Van már egy kisebbséginyelv- törvényünk. Mit jelent ehhez ké­pest a Regionális vagy Kisebbsé­gi Nyelvek Európai Chartájának elfogadása? Minőségbeli különbségről van szó. Az MKP képviselői a kisebbségi- nyelv-törvény elfogadása ellen szavaztak, mert nem jó törvény. A Charta teljesen más minőséget je­lent: nemzetközi dokumentum,' ami hivatkozási alap. Az új alkot­mány, amely július elsején lép élet­be, tartalmazza azt a cikket, hogy a nemzetközi szerződéseket és do­kumentumokat, amelyeket elfo­gad a szlovák törvényhozás, a jog­rendet meghaladóként kell kezel­ni. Tehát a Charta egy fokkal a szlovák törvények fölött van. Ezért nem is lehet összehasonlítani a ki- sebbséginyelv-törvényt és a Char­tát. Természetesen el tudtam vol­na képzelni, hogy még többet tar­talmazzon az elfogadott Charta, de a jelenlegi körülmények között nagyon jó dokumentum született. Egy fogódzó, a megvalósítás terü­letén pedig lehetőség. Amit Szlo­vákia vállalt, nagy ugrás az eddigi­ekhez képest. » A későbbiekben r tudják többen érté­kelni, milyen fontos .. ez a dokumentum. A törvény és a Charta kiegészíti egymást, vagy a Charta kiüti a nyeregből a törvényt? Nem lehet így fogalmazni, mert ez Makó és Jeruzsálem. De hát mindkettő a kisebbségi- nyelv-használatot szabályozza. A Charta nemzetközi dokumen­tum, olyan cikkeket tartalmaz, amiket Szlovákia kötelező érvé­nyűnek tart. A magyar nyelvnek ebben külön státusa van. Nagyon keményen harcoltunk a dokumen­tumért. Büszkék is lehetünk rá, mert politikai partnereink eddigi Nagy ugrás az eddigiekhez képest (Somogyi Tibor felvétele) megnyilvánulásai és az érzékeny témáktól való félelmük fényében ez nagy eredmény. A ‘98-as válasz­tási időszak egyik legnagyobb fegy­vertényének tartom, hogy ilyen szinten fogadtuk el a Chartát. Ha összehasonlítjuk azokkal az orszá­gokkal, amelyek már ratifikálták, Szlovákia ezen országok között is az első kategóriába tartozik. Mi a plusz a Chartában a kisebb- séginyelv-törvényhez képest? A kisebbséginyelv-törvény a ki­sebbségi nyelvet szabályozza, azt, milyen feltételek között lehet hasz­nálni. A Charta a nyelveket védi, a kisebbséginyelv-használatot erősí­ti, és szavatolja, hogy amit az ál­lam az egyes nyelvekkel szemben vállalt, azt teljesíteni kell. Erre épí­teni lehet, ki kell használni. Gya­korlati alkalmazása a mindennapi életben persze még a jövő zenéje. Elképzelhető, hogy jövőre egy határozottan nacionalista szem­léletű kormány kerül hatalomra. Tudja-e befolyásolni azt, hogy a Chartának mely rendelkezéseit lehet érvényesíteni és melyeket nem? Ha Szlovákia komolyan gondolja az integrációt, akkor bármilyen kormány esetében ezt elképzelhe­tetlennek tartom, anélkül, hogy Szlovákia ellehetetlenítse magát. Elméletileg elképzelhető, de ezzel a pályán kívülre helyezné magát az ország. Ha mégis megtenné a következő hatalom, ki szankcionálhatná ezért az országot? Szlovákia az Európai Unió tagjává szeretne válni, tehát vállalnia kell saját kötelezettségeit. Hiába cseré­lődik a politikai elit, az előző kor­mányok nemzetközi vállalásait ér­vényesíteni kell. Márpedig az EU- tagságot mindenki - egy két ki­sebb kivételtől eltekintve - priori­tásként kezeli. Konkrét szankciók nem jöhet­nek, csak saját sorsát pecsételné meg az ország? Igen, de emlékezzünk vissza ar­ra, hogy Szlovákia 1994 és 1998 között azért maradt ki a NATO- csatlakozás első köréből, mert nem teljesítette a politikai felté­teleket. Pozsonyt senki nem kényszerítette arra, hogy a Char­ta mely pontjait vállalja, ám ha vállalta, teljesítenie kell. Ez na­gyon fontos egy rossz kisebbségi­nyelv-törvény után és azután, hogy a kisebbségi problémák or­voslása terén szerény eredménye­ket tudunk felmutatni. A későbbi­ekben tudják majd többen érté­kelni, milyen fontos ez a doku­mentum. Most a közigazgatási reform vár a parlamentre, ami szinte biz­tos, hogy nem lesz olyan sikeres, mint a Charta volt. Nem nagyon látok esélyt arra, hogy olyan közigazgatási reform és területi felosztás születik a parla­mentben, amihez a nevünket tud­juk adni. Sajnos, a kormány által elfogadott és a parlamentbe jutta­tott 12 megyés megoldást sem tud­ják vállalni politikai partnereink. Ezért volt alibizmus a kormányzati ciklus egyik legfontosabb anyagát úgy a parlamentbe juttatni, hogy nincs koalíciós egyezség róla, és ezt a bizottsági szavazások is bizonyít­ják. Nem adhatjuk a nevünket olyan megoldáshoz, ami nem való­di reform. Nem lehet valódi, ha megmaradnak a járási hivatalok. Ha az önkormányzatiság elve nem érvényesül, nem tudjuk támogatni. Az MKP frakciója számára nem marad más, mint megválasztani tiltakozásának formáját, és egysé­gesen fellépni. Hiába cserélődik a politikai elit, az elő­ző kormányok nemzet­közi vállalásait ér- . . vényesíteni kell. \\ Ez azt jelenti, hogy az MKP nem szavaz, kivonul vagy tartózko­dik? Ez a vitától és a módosító javasla­toktól függ. Nagyon rossz szájízzel olvastam MKP-s vezetők tollából olyan megnyilatkozásokat, hogy frakciónk nem fog tudni egysége­sen szavazni. Nagyon fontosnak tartom az egységes fellépést, az el­ső olvasat szavazásánál is sikerült. A javaslat valószínűleg nem lesz olyan, hogy támogatni tudjuk, de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk. Elképzelhető, hogy lesznek még tárgyalások, de én a politikai reali­tások talaján maradva1 nem hi­szem, hogy jó megoldás születik. Szerintem a parlament megerősíti a jelenlegi nyolcas felosztást. Frakcióbeli egyezség lesz, vagy az MKP más fórumai is beleszól­nak a szavazásba? A második olvasat kezdete és a végső szavazás között az MKP Or­szágos Tanácsa megvitatja a tör­ténteket, és ajánlást tesz a képvise­lőknek, hogyan szavazzanak. Valószínűleg ma szavaznak a képviselők a munkatörvénykönyv módosításáról, az ellenzék a voksolás elhalasztását kéri Száz módosító javaslat a munkakódexhez ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A munkatörvénykönyv módosításához mintegy 100 mó­dosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, ezért a parlament fel­tehetően csak ma délután szavaz a munkajog reformja és az Európai Unióhoz való csatlakozás szem­pontjából is fontos kódexről. A képviselők támogatták Sárközy Klára (MKP) kérését, hogy a záró- szavazás előtt a módosító indítvá­nyokról a képviselők konzultálja­nak Peter Magvasi munka-, szociá­lis és családügyi miniszterrel. Az ellenzék nevében Vojtech Tkáč azt javasolta, dolgozzák át a törvény- könyvet. Mint mondta, az ellen­zéknek is érdeke, hogy valóban jó kódexet fogadjanak el, és jó esélyt lát arra, hogy szeptemberben az ellenzék és a kormánykoalíció egy­aránt megszavazza. Ezzel elkerül­hető lenne az a vád, hogy a HZDS hatalomra jutása esetén a törvény-' könyv ismételt átdolgozását fogja javasolni. Tkáč felvetésével Alojz Rakús (KDH) és Peter Finďo (SOP) is egyetért. Sárközy Klára szerint viszont, ha most elodázzák a sza­vazást, nincs reális esély arra, hogy ez a parlament elfogadja a törvénykönyvet. A kormány által beterjesztett új törvénykönyv azo­kat a minimális feltételeket szabja meg, amelyeket a munkaadónak feltétlenül teljesítenie kell, ugyan­akkor lehetőséget nyújt arra, hogy a kollektív egyeztetés során bővít­sék ezeket. A törvénykönyv 40 órá­ban határozza meg a munkahetet, a szabadság időtartama négy hét marad, azok, akik 15 évet ledol­goztak, 5 hétre lesznek jogosultak. A módosítás legvitatottabb pontja, hogy megszünteti a munkatevé­kenységről szóló megegyezés in­tézményét, míg a munkavégzésről szóló egyezség alapján az eddigi 100 óra helyett évente 300 óra dol­gozható le. (szm) A koalíció egy része nem váltja le vagyonalapi küldötteit Csalódott az MKP ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Az MKP csalódott, hogy az SDK-n kívül más koalíciós part­nerek nem jelezték hajlandóságu­kat, hogy visszahívják a Nemzeti Vagyonalap (FNM) igazgatótaná­csából az általuk jelölt személye­ket’ -jelentette ki tegnap Bugár Bé­la. Az MKP elnöke úgy véli, e part­nerek és a baloldali pártelnök Jozef Migaš állítása, mely szerint FNM- küldötteik szavazása a Slovák Hajó­zási és Kikötővállalat privatizációja ügyében nem ellentétes a vagyon­alap, tehát az állam érdekeivel, „nem felel meg a valóságnak”, hi­szen a baloldali kormánytagok is támogatták a vagyonalapi határo­zat semmissé nyilvánítását. Bugár hangsúlyozta, az igazgatótanácsi tagok visszahívása nem azért fon­tos, hogy legalább ily módon oszlas­sák el a korrupció gyanúját, hanem hogy megelőzzék az ezzel kapcsola­tos jövőbeni találgatásokat. (kár) Klára Orgovánová kinevezését jóváhagyta a kormány Túlélési romaprogram ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A kormány jóváhagyta Klára Orgovánová kinevezését a ro­maügyekért felelős kormánymegbí­zottá” -jelentette be Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes. Orgovánová július 1-jén áll munkába. „A roma­probléma megoldásának kormány­prioritásnak kell lennie. Nem isme­rem a hatásköreimet, nincs saját költségvetésünk. Meg kell változ­tatni a hivatal alapszabályát, pon­tosítani hatáskörét, és szükséges egy tárcaközi bizottság felállítása” - mutatott rá, hozzátéve: július végé­ig szeretnék létrehozni a hivatal kassai kihelyezett irodáját. Olyan változásokat szorgalmaz, amelyek „túlélnek egy esedeges kormány- váltást.” Elődje, Vincent Danihel le­váltásának a módja neki sem tet­szik, ezt Csáky Pállal is közölte. „Úgy vélem, Danihel sikertelensé­géért a kormányalelnök úr irodája is felelős” - mondta, (sza) RÖVIDEN Törvény a múlt rendszerből Pozsony. A Demokrata Párt megszüntetné a köztársaság és a köz­méltóságok gyalázásáról szóló törvényt, mert azz az előző rend­szerből visszamaradt csökevénynek tartja. Bízik benne, hogy a bí­róság felmenti Aleš Krátky újságírót abban a perben, melyet a köz- társasági elnök hivatala indított ellene az említett törvény alapján a Nový čas napilapban megjelent kommentárja miatt. - A szólás- szabadság a demokrácia alapja - mondta Juraj Barta alelnök az esettel kapcsolatban. (SITA) Duray Pozsony helyett Budapesten Pozsony. Duray Miklós nem volt jelen a kisebbségi nyelvek chartájá­nak keddi pozsonyi parlamenti szentesítésénél, ám aláírása szerepelt a jelenléti íven. Az MKP képviselője viszont ott volt a státustörvény megszavazásánál a magyar Országgyűlésben. A határon túli magya­rokról szóló törvényt délután kettőkor fogadták el a magyar honatyák, míg a chartát az esti órákban hagyta jóvá a szlovák törvényhozás, (ú) Megtalálják a mobiltelefonokat Pozsony. A mobiltolvajok felét elfogják. Idén ötven olyan esetet jegyzett fel a rendőrség, melynek célpontja maroktelefon volt. Az esetek többségében az áldozat fiatalkorú, vagy nő. Az elkövető a törvény szerint kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet­hető, ami súlyosbodhat, ha elkövetéskor erőszakot alkalmaz. Az el­lopott telefonokat aztán a feketepiacon értékesítik, természetesen áron alul, vagy drogokra cserélik. (SITA) Csecsemőgyilkos volt óvónő Trencsén. Műanyag zacskóba tette, majd egy kukába dobta újszülött gyermekét egy volt óvónő Bánban (Bánovce nad Bebravou). A hu­szonegy éves Anetta B.-nek még barátja előtt is sikerült eltitkolnia ter­hességét, és teljes titokban megszülnie gyermekét, pedig a szüléskor barátja is otthon tartózkodott. Mivel nem sokkal a szülés után erősen vérezni kezdett, társával kórházba vitette magát, és gyermekét egy benzinkútnál dobta a szeméttartóba, amíg barátja élelmiszert vásá­rolt neki. A boncolás során megállapították, hogy a halál oka fulladás volt. A fiatal nőt jelenleg a pszichiátrián kezelik, de a rendőrség sze­rint nem kerüli el a vádemelést (TASR) Újabb zűr a Markíza körül Pozsony. Tagadja a Markíza Slovakia felének eladását Sylvia Volzová. Cáfolta egyben azt a hírt is, hogy üzleti részesedését ötvenmillió sváj­ci frankért már átíratta Ivan Beňačka nevére. Volzová már 1999-ben bejelentette, hogy szeremé eladni részesedését, ám e héten még Pavol Ruskóval, a másik tulajdonossal akart tárgyalni az eladásról. (SITA) Ingyen sem kell senkinek? Pozsony. A kormány jóváhagyta az egészségügyi berendezések magánosításának második szakaszát. Roman Kováč szakminiszter nem remél jelentős bevételt sem a kisebb, sem a nagyobb intézmé­nyek privatizálásából. „A berendezések piaci ára nagyon alacsony, némelyik még ingyen sem kell senkinek. A legnagyobb hasznunk az lesz, ha ezeket az épületeket nem nekünk, hanem az új tulajdo­nosnak kell karban tartania” - jegyezte meg Kováč, (sza) Magasabbak az adóbevételek Pozsony. Az adó- és vámhivatalokon keresztül májusig több mint 70 milliárd korona folyt be az állami költségvetésbe. Ez 1,5 milliárd- dal haladja meg a tervet, amely az első öt hónapra 68,5 milliárd ko­ronás bevétellel számolt. A személyi jövedelemadóból 10,7, a társa­sági adóból 10,8 milliárd korona folyt be. Az előbbinél ez 93, az utóbbi esetében pedig 139 százalékos tervteljesítést jelent. (TASR) A lakosság egyharmada senkiben sem bízik Pozsony. Szlovákia lakossága már Robert Ficót tartja a legmegbízha­tóbb politikusnak (17,6%), aki így először előzte meg ezen a listán Vladimír Mečiart, akiben most 17,3% bízik. A Közvélemény-kutató intézet felmérésében Anna Malíková (12,8%), Ivan Mikloš (8,8%) és Bugár Béla (8,7%) követi őket. Rudolf Schuster államfő a lakosság 7,5, Mikuláš Dzurinda kormányfő 7%-ának bizalmát búja. A megkér­dezettek pontosan egyharmada egyetlen politikusnak sem hisz. (ú) Csúcsforgalom a zöldhatáron Gänsendorf. Negyvenöt menekültet vettek őrizetbe tegnap az osztrák határőrök, akik két csoportban keltek át a Morva folyón Szlovákiából. Többségük afganisztáni, a múlt héten megfulladt in­diaiak holttestét továbbra is keresik. (TASR) Kötelező vizsgálat a számítógéppel dolgozóknak Egészséges lépések ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Egészségvédelemmel is foglalkozott tegnap a kormány. A vonatkozó törvény kiegészítésével egyebek mellett javulnak a mun­kahelyi körülmények és a munkás- szállók higiéniai feltételei. Roman Kováč egészségügyi miniszter a kabinet elé terjesztette a lakosság étkezési szokásairól és étrendjéről szóló jelentést, melyből kiderül, az emberek többsége egészségtelen életmódot folytat. Ezért a kabinet az egészségtelen, magas zsírtartal­mú élelmiszerek után fizetendő adók emelését fontolgatja. A szaktárcavezető javaslatára a mi­niszterek jóváhagyták az egészség- károsodást okozó, káros kisugár­zású berendezésekkel (vetítőgé­pek, képernyők, számítógépek stb.) dolgozók minimális biztonsá­gi és egészségügyi követelményeit is. Kováč szerint ez összhangban van az uniós normákkal, azaz „újabb nagy lépést tettünk az EU felé.” Mostantól a munkáltató kö­teles az alkalmazottakat felvilágo­sítani az adott munkahely vala­mennyi lehetséges kockázatáról, a számítógépekkel dolgozóknak rendszeres szünetet kell beiktatni, illetve bizonyos idő elteltével más munkával kell megbízni őket. A munkáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a dolgozók rendszeresen es­senek át szemészeti, esetleg ideg- gyógyászati és mozgásszervi vizs­gálaton, ezenkívül fedeznie kell a védőberendezések - pl. képernyő­szűrők - költségeit is. (sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents